Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

ft ina-vilii az K\N/-I»en New York, (MTI): Az ENSZ közgyűlése hét­főn este megkezdte a vitát a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítá­sáról. Az erről szóló határo­zati javaslatot Albánia, Al­géria, Burundi, Ghana, Gui­nea, Kambodzsa, Kongó ('Brazzaville), Kuba, Mali es Románia terjesztette elő. Huot Szambát kambod­zsai küldött emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok a legkülönbözőbb mesterkedésekkel és presz- szióval immár 15 éve meg­akadályozza Kína törvényes jogainak érvényesülését az ENSZ-ben. Ezután Liu Csie, a Csang Kaj-sek klikk képviselője és Goldberg amerikai főmegbl- zott ismételte el azokat az érveket, amellyel tizenöt éve igyekeznek megakadá­lyozni a KNK ENSZ-jogai­nak helyreállítását. Gold­berg azt állította, hogy Kí­na politikája összeegyeztethe­tetlen az ENSZ céljaival. Nyikolaj Fedorenko szov­jet küldött elvetette a „két-Kína” koncepciót, vagy­is azt, hogy a Kínai Nép- köztársaság „Kína” néven, a Csang Kaj-sek-klikk pedig „Tajvan” néven egyidejűleg az ENSZ tagja lehessen. Halim Budo albán kül­dött kijelentette, hogy a kérdést egyszerű szótöbbség­gel, nem pedig kétharmados többséggel kell megoldani, mivel nem új tag felvételé­ről, hanem ENSZ-jogok helyreállításáról van szó. Nyugati hírügynökségeit úgy vélik, hogy az ENSZ történetében valószínűleg először sikerül elérni az egyszerű abszolút többséget Kína ENSZ-jogainak hely­reállítása ügyében. Ha azon­ban az amerikaiak ragasz­kodnának a kétharmados többséghez és a közgyűlés is erre az álláspontra he­lyezkednék, a javaslat nem kapná meg a szükséges többséget. Az ENSZ-közgyűlésben a küldöttek kedden magyar idő szerint 17, ÖD órakor folytatták a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállításáról hétfőn megkezdett vitát. Felszólalt Madagaszkár, Algéria, Mali, Csehszlová­kia, Szomália, Togo, Afga­nisztán. Szudán és Kongo (Brazzaville) képviselője. Algéria, Kongó és Mali a tíz ország közé tartozik, amely a KNK törvényes ENSZ-jogainak helyreállítá­sára vonatkozó határoz:^ javaslatot beterjesztette. India tiltakozik Uj Delhi (MTI) Az indiai külügyminisz­térium hétfőn jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy a pakisztáni csapatok Kelet- Pakisztán térségében veszé­lyes és fenyegető tevékeny­séget fejtenek ki. A jegy­zék, amelyet Pakisztán dip­lomáciai képviseletének nyújtottak át, Uj Delhiben, követeli, hogy a pakisztáni kormány tegyen lépéseket a provokációk és az agresz- szív tevékenység beszün­tetésére. A jegyzékben az indiai kormány azt állítja, hogy pakisztáni alakulatok a határon át tüzet nyitot­tak indiai katonai szemé­lyekre. Folytatódik a haladó erük üldözése Indonéziában Vietnami jelentés : Heves hare a ult-övezelben“ Djakarta, (MTI): Indonéziában politikai pártok és más szervezetek fokozzák az államapparátus és különböző intézmények „megtisztítására”’ irányúm nyomásukat. Több politikai párt képviselője követelte Kis-Szunda, Nyugat-Szu- matra és Eszak-Szumatra kormányzójának elmozdítá­sát a szeptember 30. moz­galom iránti állítólagos szimpátiája miatt. A nyugat-jávai kormány­zó felfüggesztette a népi ta­nács kilenc tagjának tevé­kenységét. Hasonlóan járt el Bandung polgármestere a városi tanács hét tagjával. Az Antara hírügynökség jelentése szerint Közép-Já- vába tengerészgyalogos egy­ségek érkeztek, hogy támo­gassák a „biztonsági” had­műveleteket. E térségben 200 személyt tartóztattak le, részben a kommunista párt tagjait, részben pedig olyan pártokét, amelyek nem nyilatkoztatták ki hű­ségüket a kormány iránt. Dél-Szumatrában felfor­gatták és felgyújtották a szeptember 30. mozgalom­mal szimpatizálók házát. A hadsereg hivatalos lap­ja hétfőn azt jelentette, hogy Közép-Jávában elfog­ták Aidit személyi titkárát, akit a lap a szeptember 30. mozgalom megteremtőjének tart. A Reuter jelentése szerint kedden Dj akartában százez­res tömeggyűlést tartottak. A gyűlés résztvevői hangot adtak Sukarno iránti hű­ségüknek, a nemzetközi neokolonializmus és impe­rializmus szétzúzására szó­lítottak fel, de ugyanakkor követelték az IKP betiltá­sát. Saigon (MTI) Hétfőn és kedden a dél­vietnami szabadságharcosok­nak Saigontól 48 kilométer­nyire északkeletre fekvő harci övezetében, a „D-öve- zetben” ahova egy amerikai ejtőernyős dandár egységeit és egy ausztráliai gyalog­zászlóaljat „tisztogató mű­veletre” küldtek ki, heves fegyveres összetűzésre ke­rült sor a felszabadító had­sereg egységeivel. A sza­badságharcosok, a mintegy két századnyi ejtőernyőst körülzárták és mozdulatlan­ságra kárhoztatták egészen Moszkva, (TA$Z£Z): A Pravda kedden közölte a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyi­latkozatát, amely megálla­pítja: ’ A Görögországban folyta­tott antidemokratikus had­járat megfelel a királyi ud­var és a külföldiek tervé­nek, amelynek teljesítései magára vállalta a Sztefano- pulosz-kormány. E kampány feladata megtörni a nép de­mokratikus szellemét, és végrehajtani a királyi ál­lamcsíny céljait: a jobbolda­liak hatalmának restaurálá­sát. a sötétség beálltáig, még ar­ra sem volt lehetőségük, hogy repülőgépen elszállít­sák a halottakat és a sebe­sülteket, a felszabadító hadsereg olyan heves tü­zérségi tűz alatt tartotta őket Elszórt lövöldözések még kedden reggel is hal­latszottak. Az amerikaiak egy helikopterét lelőtték. Tong Von Li dél-koreai külügyminiszter egy keddi nyilatkozatban kijelentette, hogy a szöuli kormány nem szándékszik újabb csa­patokat küldeni Vietnamba. Ez a helyzet sürgetően megköveteli a’nép tömegmeg­mozdulásainak és harcának fokozását és kibontakozá­sát, hogy meg lehessen fé­kezni a fasiszta önkényt. A jelenlegi viszonyok kö­zött is elsőrendű jelentősé­gű az a követelmény, hogy hatálytalanítsanak minden rendkívüli intézkedést, tel­jes egészében állítsák hely­re a demokratikus intéz­ményeket, mindenekelőtt pedig hatálytalanítsák a kommunista párt működését betiltó rendelkezést — hangoztatja a nyilatkozat. Határincidens Chile és Argentína között Santiago (MTI) A Chile és Argentína kö­zötti legutóbbi határinci­densnek hétfőn újabb fejle­ményei voltak. Mintegy négyezer diák! vonult fel a chilei főváros utcáin, hogy tiltakozzék „az argentin agresszió” ellen. Körülbe­lül ezer főnyi tüntető kő­záport zúdított az argentin nagykövetség épületére. Are- nasban és Valparaisoban a kormányerők szorították vissza az argentin konzulá­tus ellen felvonuló tömege­ket. Gabriel Valdes Suberca- seaux chilei külügyminisz­ter bejelentette, hogy a ha­tárkiigazításról Argentíná­val megindult tárgyaláso­kat felfüggesztették és csak az esetben folytatják, ha Argentína kiadja a határ­incidens során szombaton lelőtt chilei csendőrtiszt holttestét és szabadon bo­csátja az Argentínában fog- vatartott három chilei ha­tárőrt. A Görög Kommunista Párt nyilatkozata MOSZKVA: Novoszibirszkből, Kujbi- sevből, Rosztovból és Ki- jevből érkezett jelentések szerint a magyar veterán­küldöttség négy csoportja megérkezett ezekbe a váro­sokba és kedden délelőtt megkezdte az ismerkedést a történelmi nevezetessé­gekkel. Az egykori harcaik színhelyére ellátogató ma­gyar internacionalistákat útjukon a szovjet honvé­delmi minisztérium képvi­selői, valamint a szovjet hadviseltek bizottságánál tagjai kísérik. BELGRAD: Kedden a jugoszláv szö­vetségi kormány új belgrá­di palotájában folytatódtak a hivatalos jugoszláv—olasz tárgyalások. Az olasz kül­döttséget Aldo Moro mi­niszterelnök, a jugoszlávot Petar Sztambolics kor­mányfő vezeti. A jugoszláv hivatalos személyiségek hangsúlyozzák, a megbe­szélések szívélyes légkör­ben zajlanak le. A tanács­kozásokon hasznos véle­ménycserét folytatnak a nemzetközi helyzet vala­mennyi fontos kérdéséről, a két ország együttműködésé­nek bővítéséről. OTTAWA: Kedd reggel befejeződött Kanadában a hétfőn le­adott szavazatok összeszám- lálása. Lester Pearson mi­niszterelnök liberális párt­jának ismét nem sikerült ab­szolút többséget szereznie, de továbbra is a parlament legnagyobb pártja maradt Pearson miniszterelnök rá­dió- és televízió üzenetében bejelentette a választások eredményét és közölte, hogy a liberális párt, az új parlament legerősebb párt­ja marad, és a kormány élén továbbra is ő maga áll. tárgyalásain megegyezett egy hathónapra szóló ideig­lenes költségvetésben is. Ennek elfogadása után a parlament előreláthatólag a jövő héten kimondja fel­oszlását. BONN: Nyugat-Neme tországban nagy feltűnést keltett, hogy Simpfendörfer volt kultusz- miniszter, a CDU egyik ala­pító tagja, s a CDU észaa- württembergi szervezetének tiszteletbeli elnöke lemon­dott erről a tisztségéről, s e lépését azzal indokolta meg, hogy a CDU-nak az Odera—Neisse határ kérdé­sében tanúsított magatartá­sa összeegyeztethetetlen a keresztény felelősség alap­ján álló politikával. BUKAREST; Brutyó Jánosnak, a SZOT elnökének vezetésével kedden reggel magyar szak- szervezeti küldöttség érke­zett Bukarestbe. A küldött­ség a román szaktanács vendégeként nyolcnapos lá­togatást tesz az országban. LAGOS: Nyugat-Nigériában hétfőn újabb súlyos incidensek tör­téntek. Legalább öt olyan gócpont alakult ki, ahol gyakori az összetűzés a tün­tetőle és a rendőrség között. Ileshaban a rendőrök tüzet nyitottak, hogy szétoszlassák a tüntetőket, akik fel akar­ták gyújtani a kormányzó házát. íét rendőrt súlyos állapotban szállítottak be a kórházba. Lagosban külön őrség ellenőrzi a rádió- és televízióközpont környékét, mert névtelen figyelmezte­tések jelezték, hogy a tün­tetők fel akarják az épüle­teket gyújtani. WASHINGTON: MANILA: A fülöpszigeti véres vá­lasztási hadjárat után, melynek során több mint negyven személy vesztette életét, kedden közel nyolc­millió szavazó járult az ur­nákhoz. A szavazás reggel­től a késő délutáni órákig tartott és közel húszezres létszámú karhatalom vonult fel a rend biztosítására. A jelentések szerint a szava­zás idején több kisebb ösz- szetűzés történt. BECS: 1966. március 6-ra tűz­ték ki a parlamenti vá­lasztásokat Ausztriában. A kormány — formailag a költségvetési tárgyaláson kudarca, valójában a koalíció nehézségei miatt — október 23-án mon­dott le. A két koalí­ciós párt hétfő reggeltől a késő éjszakai órába nyúló Kedden hajnalban az au- gustai (Georgia állam) Fort Gordon katonai kórházba szállították Dwight D. El­senhower volt amerikai el­nököt. Megbetegedésének természetét nem közölték. Egyik munkatársa a sajtó­nak csak annyit mondott, hogy a volt elnök „nem érzi jól magát”. Eisenhower het­venöt éves. ACCRA: Ghana legfőbb állam­ügyészi hivatala bejelentette Accrában, hogy bíróság elé állítják Harold Lutz-ot, a nyugatnémet Spiegel című lap mupkatársát. A nyugat­német újságíró ellen árulás fel nem fedése, valamint ghanai bankjegyek illegális importja címén indítanak eljárást. Lutz-ot az Afrikai Egység Szervezet állam- és kormányfői értekezletének idején tartóztatták le. Üldözöttek, de nem megfélemlítettek Ismeretes, hogy az USA* ban újabb hajsz it indítot­tak a Kommunista Párt el­len. E hajsza, előzményei­nek és bizonyos körülmé­nyeinek fe!tárása a célja alábbi cikksorozatunknak. (1J Hatalmas dörrenés rázta meg e. házat, Franklin De- lane Roosevelt, a haditen­gerészeti miniszter helyet­tese felpattant íróasztala mellől ős kiszaladt az ut­cára. Megdöbbentő kép tá­rult szeme elé: a szemközti ház, Palmer igazságügymi­niszter otthóna előtt hatal­mas lyukat vágott a bomba, az úttestet üvegcserepek borították. Ahogy a törme­lékek közt botorkált, majd­nem átesett a bomba által szétszaggatott emberi tes­ten ... Mire felocsúdott, minden irányból rendőrök szaladtak feléje: A holttest és a hecckampány — Látott valakit? — kér­dezte az Egyesült Államok későbbi elnökétől egy rend­őrtiszt. Roosevelt a holttestre mutatott 1919. június 2-a volt. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Voodrow Wilson ha­lálos betegen, fizikai erejé­nek végéhez érve feküdt a Fehér Házban. Az állam ha­jója kapitányi utasítások híján, gyakorlatilag kor­mányzás nélkül, a dicsősé­get hajhászó politikai sze­rencselovagok vágyai sze­rint úszott. A délelőtti washingtoni lapok címoldalaikon már ök- lömnyi betűkkel ezt har­sogták: „Merényletet kísé­reltek meg Palmer igazság­ügyminiszter ellen!” „A bol­sevikok forradalomra ké­szülnek.” „A bomba csak a vörös merénylőt ölte meg.” Senki sem tudta ugyan, hogy ki helyezte el Palmer háza előtt a pokolgépet, de a robbanás olyan légkörben következett be, amikor Fred O. Cock szavai sze­rint „a nemzeti hisztéria függönye már fel volt húz­va,” A háborús években a munkásmozgalom ellenségei ugyanis sikerrel ébresztet­ték fel az amerikai népben a boszorkányüldözés lázát. Elfogadtatták azt a törvényt, amelynek segítségével haj­tóvadászatot indíthattak a haladó szervezetek ellen. Az első áldozatok a szoci­alista párt tagjai voltak, a több mint 800 ezer tagot számláló pártot boszor­kányperek sorozatával szá­molták fel. A Palmer háza előtt el­helyezett bomba robbanása jeladás lett — a lapok nyil­vánvalóan sugalmazott hecc­kampánya nyomán — a kommunisták elleni harcra. A személyében sértett igazságügy miniszter A személyében „sértett” igazságügyminiszter villám­gyorsan intézkedett. Magá­hoz hivatta William J. Flynnt, a titkosszolgálat fő­nökét, kinevezte az FBI igazgatójává s egyben fel­hatalmazta, hogy a helyze­tet saját belátása szerint tisztázza. Ugyanakkor pa­rancsot adott az úgyneve­zett General Intelligence Division felállítására is — azzal a feladatkörrel, hogy tanulmányozza a felforgató tevékenységet, állapítsa meg annak méreteit és döntse el, milyes intézkedéseket foganatosít ellene. Palmemek szüksége volt egy olyan emberre, aki ké­pes összefogni az elvi fel­mérő munkát és a gyakor­lati harcot. Választása egy 24 esztendős fiatalemberre esett, aki mindössze két esz­tendeje állt a minisztérium szolgálatában. Hivatta: — Foglaljon helyet, Mr. Hoover. Fontos munkára szemeltük ki önt. A szubver- zív elemek ellen küzdő szervezet vezetője lesz. A legutóbb házam ellen elkö­vetett merénylet is bizo­nyítja, hogy hazánk és a demokrácia legfőbb el'ensé- gei a kommunisták ... Hoover feketelistái A fiatal tisztviselőnek nem kellett sokat magya­rázni. Értette, mit kíván főnöke s ennek szellemében lázas munkához látott. Je­lentéseket készített a meg­ítélése szerint legfontosabb baloldali szervezetekről, s a Palmerhez beterjesztett ira­tokban annak a mélységes meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a kommuniz­mus nem csupán egyike a politikai mozgalmaknak, ha­nem — óriási összeeskü­vés ... Közben hatalmas kartotékrendszert kezdett felfektetni. Eleinte csak 109 ezer ember, rövidesen már félmillió név szerepelt fe­ketelistáin. Alig néhány hónap telt csak el Hoover működésé­nek kezdete óta s az ország vezetői — Hoover jelenté­sei nyomán — azt hangoz­tatták, hogy Amerika a forradalom küszöbén áll, s a demokráciát meg kell menteni. Ezért és így in­dulhattak útnak 1920 ja­nuár 2-án éjjel az USA 70 városában a detektívek, és a rendőrök ágyukból kirán- cigálva azokat, akik Hoover feketelistáin különleges megjelöléssel szerepeltek. A becslések szerint 10 ezer embert tartóztattak le. E'- fogták a kommunista párt legtöbb vezetőjét, többek közt Ruthenberget, Lar- kint, Winistkyt, Nhitneyt és másokat — s Hoover írás­beli utasításéra, ané'kOl, hogy ügyvéddel, vagy hoz­zátartozóikkal találkozhat­tak volna — súlyos börtön- büntetésre ítélték őket. A kormány legdúrvábban azonban a külföldi munká­sokra sújtott le. A depor- tálási törvény alapján, mel­lőzve a bírósági eljárást, sak száz külföldit kiutasí­tottak az Egyesült Álla­mokból. A vad hajsza a kommu­nista pártot megfosztotta a szólás- és a gyülekezési szabadság alapvető jogától, a párt kénytelen volt ille­galitásba vonulni. De — bán Hoover többször dicse­kedett azzal, hogy örökre és végérvényesen szétzúzta a pártot — az amerikai kommunisták tevékenysége, harca az üldöztetés, a bör­tönbüntetések ellenére, egy pillanatra sem csökkent. Amint W. Z. Foster, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja egyik nagy vezetője könyvében írja, a kommunisták „védekező in­tézkedéseket tettek és foly­tatták a tevékenységüket, már amennyire ez az adott körülmények között lehet­séges volt.” Következik: A Foley Square-I per. Önody György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents