Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
Az örömszerzés művészete Alig hiszem, hogy van olyan ember, aki még ne fedezte volna fel az öröm rendkívül fontos jelentőségét egyént és társas életünkben. Ki ne érezte volna már, hogy az öröm életkedvünket megsokszorozó erőforrás, vitamin, gyógyszer, áldás? S ki ne döbbent volna rá, hogy az örömtelen élet szükségszerűen hiányos, csonka, sivár élet, amelyből csak kimenekülni volna jó. S ha megnézzük, mi az, ami embereknek általában örömöt tud szerezni, könnyen rájövünk, hogy a legfőbb örömök forrása a másik ember. Mint ahogy a legfájóbb sebeket sem az élettelen tárgyak, a külső körülmények okozzák, hanem ugyancsak az emberek. Ezért nagyon fontos, hogy céltudatosan ráneveljük magunkat az örömszerzés művészetére, s gyermekeinkben is minél előbb és minél következetesebben kifejlesszük az örömszerzés szük- , ségletét , Az öröm az egyik legépítőbb emberi érzelem. S i gyakran csupán tiszta lelkületre meleg érzületre és emberi szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy másoknak, egyeseknek vagy akár közösségnek is Jelentős örömet szerezzünk. Sokszor egy egészen apró figyelmesség, egy barátságos szó teljesen elég hozzá. Olykor már annak puszta éreztetése, hogy valaki megbízhat bennünk, szükség esetén biztosan számíthat ránk, önmagában elég örömforrás. Az örömszerzés ábécéje a másik ember szükséglei teinek, vágyainak, álmainak a felismerése. Sokszor ez a nehezebb, a mély gyökeret vert szükségletek felismerése, nem pedig kielégítésük. Erre viszont csak azok képesek, akiket érdekelnek az emberek, akik nem süly- lyednek ablaktalan önzésükbe, hanem észreveszik, hogy más hozzájuk hasonló emberek is vannak, akik az övéikhez hasonló problémákkal birkóznak, s nagyjából ugyanúgy reagálnak a többi emberek viselkedésére, mint ők maguk. Az ilyenek viszont el képesek találni, hogy egy-egy apró figyelmességgel, egyetlen barátságos, bíztató vagy elismerő szóval mikor és hogyan ajándékozhatnak meg valakit örömmel, hogyan tehetik őket boldoggá. Az örömszerzés, éppen úgy, mint a jóság, az igazságosság önmagában hordja jutalmát. A hála és a viszonzás reményében tenni Jót, szerezni örömöt, már nem is igazi, tiszta öröm, s akár uzsorástól is kitelik. Bár bölcs tapasztalatokkal rendelkező öregek meggyőzőén állítják, hogy az örömszerzés, a jóság sohasem vész kárba. Csodálatos, rejtett csatornákon még akkor is visszatér az emberhez, amikor egyáltalában nem számít rá. A gyermeket sokan eredendően önzőnek tartják, s azt hiszik, csak a saját haszna érdekli. E felfogás ellen határozottan szembe kell szállnunk. Ahhoz, hogy gyermekeinkben, iskolai tanulóinkban idejében kifejlődjék a tiszta öröm megbecsülése és az örömszerzés szükséglete, már a korai gyermekkortól alkalmat kell nekik adnunk ezeknek a pozitív, felemelő érzelmeknek az átélésére, s akkor azok ki is fejlődnek bennük. Nem is olyan nehéz ezt elérnünk, mint első pillanatra látszik. Egyszerű közös programok, játékok, érdeklődés az őket belülről érdeklő, erősen foglalkoztató dolgok, tevékenységek, kérdések iránt, vagy igen sokszor a puszta tanúság: hogy észrevesszük, látjuk, figyeljük és értékeljük teljesítményeiket — már kielégíti és nagy örömmel töli el őket. S az ilyen örömszerző módszerek fokozatosan szinte vérükké válnak, s majd ők is érdeklődni fognak más emberek ügyei iránt, segítői, támaszai lesznek más embereknek, s ha később arra kerül sor, hogy kisebb nagyobb közösségek egymásra utalt tagjaiként dolgozzanak, a társadalom alapsejtjeiben, a családban, iskolai osztályban, munkabrigádban: sokkal kevesebb baj lesz velük, mint azokkal, akiknek gyermekkorukban nem volt elég alkalmuk örülni és örömet szerezni. Divat levél: Kendőd sál... Amint beköszönt a hűvösebb idő, fontos szerepet kapnak az öltözékkiegészítők, a ballon, illetve az átmeneti kabát mellé felvesz- szük — a sálat, kendőt, kesztyűt és ha olyan az idő, ernyőt is viszünk magunkkal. A kendő már évek óta divat, s „uralmát” ezen az őszön is tartja. A jó érzékkel kiválasztott kendő színével ízlésesen kiegészíti az öltözéket. Számtalan kötési formája lehet: Viseljük előrekötve, menyecs- késen, magasan a konytyra tűzve, vagy cselesen megcsavarva. Ki-ki úgy, ahogyan a legjobbnak véli. Persze a kendődivat minden évben hoz valami újdonságot. Mintában például most az összemósodott színek jutottak előtérbe, A pöttyös, bár sokan kedvelik, és állandó divatnak számít, most háttérbe szorítják a geometriai minták. Üj alapanyag is született: a szatén nylon, és a műselyemszatén. Mindkét anyagnak Jó tartása van, a legkülönfélébb kötési módokhoz is kiválóan alkalmasak. Őszre a tisztaselyem, nylon, műselyem, a már említett szatén nylon és műselyem- szatén kívánatos, télre pedig a gyapjúból, kásmilból és műszálas anyagokból készült kendő. Sálat gyapjúból kedvelik a legtöbben, de ismert a finom minőségű kasmii és őrlőn. Férfiaknak, nőknek egyaránt ajándékozható. A kesztyű viseléséről csupán azt kell tudnunk: fontos, hogy a színe a cipő és á táska színével megegyezzék. Őszre megfelel a béleletlen bőr, vagy a nagyon divatos magas szárú bánion. Télre viszont bélelt kesztyűre van szükség. Erre az időszakra ajánlatos a bolyhozott bélésű meleg Dederon-kesztyű. Az ernyő divatos és esős időben nélkülözhetetlen. A „nőies” forma, a hosszú, karcsú nyél változatlanul népszerű. Újdonság az, hogy az ernyő pasztellszínekben — világoskékben, citromsárgában, halványlilában divatos. Ez nemcsak a „viselőjének” előnyös, hanem a szomorú, esős időben vidámabbá teszi az utca kópét is. Az MTI jelenti: A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat elkészítette az 1966 évben forgalomra szánt kendők és sálak mintadarabjait, amelyek között körülbelül 100 féle kötött és szövött, bolyhozott és sima sál található, köztük jóné- hány újdonság. Ilyenek például a fémsailas estélyi, színházi kendők és sálak. Újfajta alapanyag a bukli- rozott fonal, amelyből pillekönnyű divatos sálak, kendők készülnek. Az ipar kísérletezik a hazai mohair előállításával, s jövőre már a keresett külföldiekkel vetekedő magyar mohair sálak is kerülnek az üzletekbe. Az egész évben divatos, ősszel és télen pedig szinte nélkülözhetetlen sálak jövőre finomak, könnyűek lesznek. A férfiaké söté- tebb tónusú, a nőké pedig sokszínben pompázó. Hasznos intézkedés, hogy jövőre a gyermekholmik, a sálak és a kendők nagy részét már a könnyen tisztítható szintetikus anyagokból készítik. Lapozgatás a szakácskönyvben: Szőlőből — befőtt lekvár Orvosi tanácsadás: , A szólót éppen úgy fel lehet használni a háztartásban. mint bármelyik bogyós gyümölcsöt: befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, üdítő italnak, sőt aki szereti, omlós, habos tésztába is alkalmas. SZÖLÖBEFÖTT Ep, egészséges, nem túlságosan nagy fürtöket válasszunk. A hibás szemeket ollóval, kocsányostól vágjuk le róla, majd többször váltott bő vízben jól megmossuk, s szitán lecsurgatjuk. A fürtöket jól kimosott 2—3 literes üvegekbe rakjuk. Ezután cukorszirupot főzünk úgy. hogy 1 kiló szőlőhöz 15—20 dkg cukrot számítunk s 2 dl. vízzel a szirupot megfőzzük. Forrás közben vizes ecsettel távolltjuk el a szirup habját. A tartósítószert a kész sziruphoz adjuk. Ez lehet sali- cll, vagy benzoesavrts nátrium. A szirupot az üvegbé rakott fürtökre öntjük és száraz dunsztba tesszük lekötve, 24 órára. A nagyszemű csemegeszőlőt ha-onló módon leszemezve is elkészíthetjük. Télen ebBől kitűnő gyümölcslevest lehet készíteni.. •- « SZÖLÖLEKVAR Többnyire Otthelló-szőlő bői készül. A szőlőbogyót leszemezzük, többször váltott vízben jól megmossuk, hogy a permetlé leázzon róla. s ne rontsa a lekvár ízét. Ha, szitán lecsurgott, kb. 10 percig felfőzzük és átpaszírozzuk, s lemérjük a levét. 1 kiló léhez 50—60 dkg cukrot számítsunk, aszerint hogy édesebben, vagy kevésbé édesen szeretjük a lekvárt. A levet besűrítjük körülbelül a felére, s akkor adjuk hozzá a cukrot, s még 5—10 percig főzzük. Előmelegített üvegbe töltjük, tetejére salicilt teszünk és száraz dunsztban tartjuk egy napig. Horgoljunk: Kis terítő A kis terítő 60-as fonálból 10-es tűvel készült 24 cm átmérőjű. Rövidítések: lsz=láncszern, rp= rövidpálca, p= egyráhajtásos pálca. krp= kétráhajtásos pálca. 1. sor: 10 lsz-ből gyűrűt zárunk. A gyűrűbe 24 p. 2. sor: Minden p-re 3 lsz-es választással. 2. és 4. sor: Az íveket összekötjük 4 lsz-es rp-ás leöltésű ívekkel. 5. és 8. sor: 5 lsz-es ívék. 7. és 8. sor: 6 lsz-es ívek. 9. sor; Minden ívbe kétszer öltünk le rp-vel 6 lsz-t. 10. 11. és 12. sor: 6 lsz-es ívek. 13. 14. és 15. sor; 7 lsz-es ívek. Az utolsó ív 3 lsz krp-vel leöltve. 16. sor: rp-t öltünk, 2 brp a következő ív 4. lszébe, 4 lsz ugyanoda rp-vel leöltve, 4 lsz 3 krp 4 lsz ugyanoda leöltve, 4 lsz után még 2 krp ugyanoda leöltve. rp-vel leöltünk a következő ívbe, ismétlés. Szálat elvágjuk. 17, sor: A középső szirom középső krp-jé- re rp-t öltünk, 7 lsz, krp-vel leöltünk a következő szirom 4. lsz-be, krp-t a következő szirom első lsz-ébe, 7 lsz után rp- vel ismételünk. 18. sor: rp az rp-re, 6 lsz rp az ívbe, 6 lsz rp a következő ízbe, 6 lsz Ismétlés. 19—23. sor; 7 lsz-es ívek rp leöltéssel, az utolsó ív 3 lsz krp-vel leöltve. 24. sor: 4 p ebbe az ívbe. 7 p a következőbe és 5 p a következőbe, 2 lsz után a következő ív 4. lsz- ébe 4 krp 3—3 lsz-es választással. 2 lsz után métlés. Í925. sor: 1—1 p lemarad 13 rp a 13 p-re, 3 lsz, az első és utolsó ív közép ő lsz-ébe 4—4 krp 3—3 lsz-es választással, a két csoport között 1 lsz, 3 lsz után ismétlés. 26. sor: 2—2 rp elmarad, 9 rp. 3 lsz, a középső ív középső lsz-ére, az egy lsz- re és a középső ív középső lsz-ére 4—i krp 3—3 lsz-es választással és egy lsz-es átmenettel. 3 lsz után ismétlés. 27. sor: 2—2 rp elmarad 5 rp, 3 lsz, a minta csoportok középső 3 láncszemes ívének középső lsz-ére és az egy lsz-es ívekbe 4—4 krp csoportot készítünk 3—3 lsz-es választással és l—1 lsz-es átmenettel. Az első minta középső 3 lsz-es ívének középső lsz-énél kapcsoljuk az rp előtti utolsó mintájának középső 3 lsz-es ívét. Mit kell tudni a vesegyulladásról ? A vesegyulladás nem ritka betegség, gyógyulása a kellő időben elkezdett megfelelő kezeléstől függ, ezért érdemes megismerkednünk azokkal a gyanújelekkel, amelyek miatt gyermekeinket szükséges orvoshoz vinnünk. Mit mond az orvos? A vesegyulladás kimutatásához feltétlenül vizelet- vizsgálatra és vérnyomásmérésre van szükség. A vizeletben néha már szabad szemmel is látható a vér. Természetesen, és ezt kell hangsúlyozni — a vizelet piros elszíneződése a gyógyszert szedő lázas betegeknél még egyáltalán nem bizonyltja a vesegyulladást, mert gyógyszertől is származhat. Vesegyulladás esetén még fehérjéket is találnak a vizeletben, ami egészséges embetnél nincsen. A heveny Vesegyulladás jellegzetes kísérője még a vérnyomásemelkedés. Az orvos vizeletvizsgálat és vérnyomásmérés alapján állapítja meg, hogy fennáll-e a vesegyulladás, vagy sem. Pihenés és szigorú diéta Ha a vizsgálat a vese- gyulladás gyanúját igazolja, a betegnek ágyban a helye mindaddig, amig az orvos felkelést — ismételt vizeletvizsgálat és vérnyomásmérés alapján — nem engedélyezi. Néha, sajnos félévig is feküdni kell a betegnek a teljes gyógyulásig. A heveny vesegyulladás gyógyítása nem a gyógyszereken, hanem elsősorban az étrendi szabályok megtartásán és az ágynyugalmon múlik. Az első 2—3 nap az orvos teljes éhezést és szomjaztatást szokott rendelni. A betegek ezt viszonylag könnyen tűrik, mert eleve étvágytalanok. Később sajnos már sokkal gyakrabban vétenek az orvosi előírások ellen, mivel a betegségérzet hamar elmúlik és a jó közérzet hamar helyreáll. A kellőképpen fel nem világosított szülő ezért az orvosi tilalom ellenére hajlamos, hogy sót és állati fehérjét, (húst, tejet, sajtot, túrót, tojást) adjon a betegnek. Csak akkor szabad tágítani az étrendet, ha az orvos maga lazít ezeken a szigorú étrend! előírásokon. Akinek Idült vés«* gyulladása van Gyakran csak véletlen vizsgálat deríti ki az isko- Iában, vagy a katonaságnál, hogy valakinek idült vesegyulladása van. Az ilyen fiatal lehetőleg olyan pályát válasszon, amely nem jár megerőltető fizikai munkával és ahol nincs kitéve az időjárás viszontagságai miatt gyakori meghűlésnek. Az étrend hasonló lehet egészséges emberéhez, legfeljebb a konyhasóval célszerű . takarékoskodni. Ilyen életmóddal az idült vesebetegségben szenvedő ember —' fájdalom és minden más panasz nélkül —az egészségeshez hasonló életesélyekkel rendelkezik. Csak „felfázós"? Olyan ember, akinek gyakran van kínzó vizelési ingere, lázzal járó hólyaghurutja, célszerű ha orvos, hoz fordul. Az orvosi viza- gálát nemcsak kiderítheti és megszüntetheti a minduntalan visszatérő lázas gyulladás okát, hanem elejét veheti a vízhólyag gyulladás súlyosabb következményeinek: a maradandó* idült fertőzéses vesegyulladás kialakulásának. A vese. medencegyulladás ugjfcnis évek, évtizedek alatt az egyik, vagy akár mindkét vese pusztuláséhoz vezethet. Ne könyveljük el tehát egyszerűen felfázásnak a minduntalan visszatérő, s gyakori vizeléssel, csípős fájdalommal járó hólyag- hurotot, hanem forduljunk orvoshoz és keressünk végleges gyógyulást. Dr. Sz. A.
