Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
Decemberben dán sze gfű> tavasszal esővázas kerti padok Megkezdték a téli felkészülést a Nyíregyházi Kertészeti Vállalatnál. A szeptemberben megszüntetett egynyári virágágyakat évelőkkel ültették be a parkokban. A napokban 2000 tő rózsát ültettek el a Széchenyi utcán, s a következő években 2—3 ezer tő rózsa kerül a nyíregyházi utcákra, parkokba évente. A téli virágellátás megoldására is felkészül a vállalat. Október elején üzembe helyeztek egy termálvízzel fűthető, 300 négyzetméter alapterületű hajtatóházat. Ebből november végén, december elején megjelennek majd a boltokban a szegfűk. A vállalat a dán Hansen cégtől piros és fehér szegfűtöveket vásárolt. Kapható lesz a nyíregyházi virágboltokban is a dán „Carawelle white” és a „Carawelie red" szegfű. A vállalat tavaszi tervei között szerepel, hogy új, fe- kete-okkersárga színezésű, hajlított csővázas padokat helyez el a város parkjaiban — elsőként az új Petőfi parkban. Ezekből a padokból — a Városgazdólko- kodási Vállalat készíti — évente 50 kerül parkjainkba. A kertészeti vállalat telephelye — virágházakkal. Foto: Elek Emil Az évi 100 kilóig A gyÜRidlcsfogyasztás statisztikájából Gyümölcsfogyasztásban jelenleg az Amerikai Egyesült Államok vezet. 1958-ban az egy főre eső gyümölcsfogyasztás 106 kg volt. Jelenleg is ezen a színvonalon áll: Utána Svájc következik. A harmadik helyet Európa legnagyobb gyümölcstermelő és exportáló országa, Olaszország foglalja el. Számunkra nagyon érdekes a világ legjelentősebb gyümölcsimportőrének, a Német Szövetségi Köztársaságnak a fogyasztása. Ugyanis nekünk, mint gyümölcs exportőröknek évről évre jelentős vásárlónk. Amíg 1958-ban az egy főre eső gyümölcsfogyasztása még csak 44,1 kg volt, napjainkban elérte a 70 kg-ot. 1970-re el akarják érni az amerikai gyümölcsfogyasztás szintjét. A gazdaságilag fejlett országok példája azt mutatja, hogy — a jelenlegi táplálkozási szokások és jövedelmi viszonyok mellett — az évi 100 kg-os gyümölcsfogyasztás tekinthető reálisan elérhető színvonalnak. Az egy főre eső átlagos gyümölcsfogyasztás 1958-ban további tőkés országokban friss feldolgozott gyümölcsökből és aszalványból a következő volt: Dánia 47,1, Norvégia 28,3, Svédország 57,4. Franciaország 41,2, Anglia 42,1 kg. Ha összehasonlítjuk hazánk egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztását a felsorolt fejlett tőkés országokéval nem szégyenkezhetünk, mert tőlünk csak nagyon kevés fejlett tőkés országban fogyasztanak több gyümölcsöt. De nézzük, mit mutatnak a mi statisztikai adataink erre vonatkozóan: 1960-ban 55,3, 1961-ben 66,0, 1962-ben 64,0, 1963-ban 70,1 kg volt az egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztás. Az életszínvonal szakadatlan növekedése gazdasági törvényének érvényesülése nyilván a gyümölcsfogyasztás további emelkedését is eredményezni fogja. Telepítéseinkkel a jelentkező igények kielégítésének lehetőségeit is megteremtettük. Hazánkban is megvan a reális lehetősége annak, hogy 1970-re elérjük az egy főre eső 100 kg-os gyü- mölesfogyasztást. fiazánkban amellett fejlődött ily gyorsan a gyümölcsfogyasztás, hogy igeiben 7782, 1962-ben 5334, 1963-ban 13 988, 1964-ben 12 500 vagon almát, ezenkívül 1962-ben 5962 vagon, 1963-ban pedig 6715 vagon egyéb gyümölcsöt szállítottunk külföldre. Mind a belső fogyasztás, mind az export igényeinek jobb kielégítése megköveteli azt is, hogy a téli alma mellett más gyümölcsök részaránya növekedjék a belső piacon és a külkereskedelmi forgalomban is. Ez azonban csak a telepítési arányok javításával oldható meg. Megyénk az országnak nemcsak a legtöbb gyümölcsöt termelő megyéje, de a legtöbb gyümölcsöt fogyasztó megye is. A gond az, hogy gyümölcsfogyasztásunk nagyon egyoldalú, idényjellegű. Ennek abban leljük a magyarázatát, hogy gyümölcsként a téli alma az uralkodó, s Az idei szőlőtermés szüretelése befejeződött a megyében, s lényegében lezajlott a must állami felvásárlása. Az Állami Pince- gazdaság nyíregyházi kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint az esős, kevés napfényű nyár erősen neSzázéves a Debreceni Csokonai Színház. 1865 október hetedikén Katona József Bánk bán-jával nyitotta meg kapuit a kőszínház. Az évfordulóra ismét Katona drámáját hozta színre a hagyományokat tisztelő, ünneplő együttes. A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház lelkes nézőserege maga is részesévé lett a szomszédvár ünnepi előadássorozatainak. Nemzeti értékeink egyik remekét, a több mint évszázados tradíció fenntartásával úgy állította elénk az egSittes, hogy egyesítette azt napjaink jeles rendezőinek felfogásával. emellett a szilva jön számításba, de ez utóbbi már csak néhány körzetben — szatmári járásokban — áll optimális mennyiségben a fogyasztók (méginkább az önellátók) rendelkezésére. Áprilistól, amikor a legjobban tárolt alma is elfogy a háztartásból, hónapokon keresztül csupán a régi értelemben vett „csemegeként” jutnak a fogyasztók friss gyümölcshöz, falun pedig szinte kizárólag azok fogyasztanak belőfe, akik termelik. A 100 kilogrammos, személyenkénti fogyasztási szint évi elérése tehát nem lehet „globális”, hanem — figyelembe véve a gyümölcs táplálkozás élettani jelentőségét — fajtabőséget, egész évben egyenletes, folyamatos ellátást kell biztosítani. Sípos Sándor docens Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gatívan hatott a szőlő fejlődésére is, és a vártnál jóval kevesebb a termés, a tanácsi szőlőterületek után a tervezett mustmennyiséget nem sikerült felvásárolni. Mindennek ellenére a ki- méréses bor ellátása terén nem lesz komoly zavar. A színmű egy hatalmas freskó történelmi légkört teremtő víziójával, hiteles érző embereivel hagyományhű, de mégis újszerű Bánk bán előadást eredményezett, ahol a szereplőgárda egészének mozgása, hanghordozása, játékuk telítettsége történelmi pátosszal vértezett, melyet a jelmezek, a díszletek és a kosztümök kor- hűságükkel egységes keretbe foglaltak. ★ Lengyel György Jászai- díjas főrendező elképzelését legtökéletesebben a Peturt alakító Sárosdy Rezső játéka érzékeltette^ Történelmi Kevesebb a szőlő SZÍNHÁZI EST: (Bánk kán KULTURÁLIS ÉLET A néptömegek művészete „Ha a film a néptöme- geké lesz és ha a szocialista kultúra igazi művészeinek a kezébe kerül, a nép szellemi fölemelkedésének egyik leghatalmasabb eszközévé válik”. Lenin mon- ta ezt, emigrációja idején, egy baráti beszélgetés közben. Följegyezték, hogy szeretett moziba járni, s hogy — akárcsak Gorkij — rendkívül korán észrevette, micsoda kulturális lehetőségek rejlenek az akkor még meglehetősen kezdetleges filmben. Nyilván nem véletlen, hogy a film történetének első, igazán átfogó művészi korszaka, á klasszikusok között mindmáig az első, éppen a szovjet filmművészet virágkora volt. Nem túlzás azt állítani, hogy a fiatal szovjet országot körülbilincselő blokád áttörésében a filmművészetnek ez a klasszikus korszaka különösen nagy és értékes szerepet játszott. Amikor a néphatalomról ellenségesen és gyűlölködve szóltak, a szovjet film hallatlan eredményeit — kénytelen-kelletlen, vagy örömmel — világszerte elismerték és irányadónak tartották. Eizenstein, Pu- dovkin és Dovzsenko — de különösen az első — olyan világhírnevet szerzett a szovjet művészetnek, amely évtizedeken át megőrizte ragyogását és mindmáig sok művészt ihletett meg. őszinteség és lelkesültség a mondanivaló és a kifejezés teljes biztonsága jellemezte ezt a korszakot, a Potyemkin páncélos, az Október, a Régi és az új. Az anya, a Föld filmtörténeti korszakát. A szovjet filmművészet hosszabb ideig tartó megtorpanás és útkeresés után az plmúlt években visszatért az első nagy virágkor eredményeihez és azoknak a nagy filmeknek értékeiből merített erőt, szerzett szovjet filmnapok elé tanulságokat, amelyek azóta is a világ legjobb filmjei közé tartoznak. Az idei szovjet filmnapokon fölújítják azt az újabbkori szovjet filmet, amellyel az új virágzás kezdetét számítani szokás. Ez a film Kalatozov műve, a Szállnak a darvak. Határkő volta helyes még akkor is, ha az új virágzás egyik-másik filmje — például a Negyvenegyedik, Csuhraj remeke — keletkezését tekintve megelőzte is. A Szállnak a darvak népmeséi hangja, őszintesége, igazságszeretete, egyszerűsége és kifejezéseinek drámai ereje mintegy összefoglalása az akkoriban már megkezdődött s napjainkig tartó fejlődés irányának. Az új virágbabo- rulás időszakára talán leginkább mégis a népballadai hang jellemző (gondoljunk akár az Emberi sorsra, akár a Tiszta égboltra, akár a Szomjúságra, a Hurrá nyaralunk, az Elmentem a nap után vagy az Iván gyermekkora stilá- rlsan különösen modern törekvéseire). Ez az irányzat eddigi csúcsát Csuhraj legszebb filmjében, Ballada a katonáról című felejthetetlen remekművében érte el. Az idei szovjet filmnapok műsorán látható Csuhraj legújabb filmje, a Volt egyszer egy öregember .. .. amely bizonyos tekintetben továbblépés ezen az úton. Csuhraj mind ez ideig múltbeli témákat dolgozot fel. habár kétségkívül nagyon is mához szólva. A Volt egyszer egy öregember ... éppen ezen a ponton szakad el a fejlődés eddigi vonalától és lép tovább: mai témához nyúl, napjainkban játszódik, közvetlenül ábrázolja a hétköznapok manapság előforduló problémáit. Grigorij Csuhraj mondanivalóját most is balladai, népmeséi ízű történetben adja elő; a mesés formát a cím is sejteti. A mese módszerből egyszerűség, tisztaság, kedves közvetlenség következik, s talán csak az a hátránya, hogy az elmélyült vizsgálódást Inkább jelképes beszéddel váltja föl egy-egy mozzanatában. Csuhraj útján halad az idei szovjet filmnapok első filmje is, A katona apja. Rendezője, a grúz Rezo Csheidze már a meseszövésben is leplezetlenül balladai formákat alkalmaz; nem tudjuk, tanítványa-e Csheidze Csuhrajnak, de nyilvánvalóan tanult Csuh- rajtól. A Ballada a katonáról rokonságát mutatja az is, hogy a film- történetével egyértékű, talán olykor még fontosabb is, az a történelmi körkép, amely a cselekmény fő útvonalának hátterében föltárul. A részletek hűséges, sokatmondó ábrázolása, egy-egy költői vonás — mint például a szőlőtőkére taposó tank jelenete , — értékessé teszi ezt a valóban szép filmet, amely különben az idei moszkvai fesztiválon a legjobb színészi munka díját szerezte meg a főszereplő Szergo Zakariadzenak. Az ő játéka is népi hangvételű s innét ereje. A rendező különben még azért is dicséretet érdemel, mert könnyed, szinte humoros hangú kezdő képektől vezeti a néző figyelmét és tudatát a mind komolyabb és maradandóbb élmény, a mondanivaló felé. Ezek a filmek mind egy- egy nagy lépést jelentenek azon az úton, amelyen Lenin a filmművészet önmagára találását, a nép szellemi fölemelkedésében vitt nagy szerepét megjósolta: a szocialista kultúra avatott, tehetséges művészeinek kezében a film így lesz valóban a néptömegek művészetévé. Könyvtártudományi konferencia Nyíregyházán A keleti országrész megyéi, valamint a fővárosi Szabó Ervin könyvtár és néhány szakszervezeti könyvtár képviselőinek részvételével kétnapos könyvtártudományi konferencia kezdődött csütörtökön délután Nyíregyházán. Az ülésen részt vettek a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ vezetői, ott voltak a megyei párt- és tanács- szervek képviselői. Vitaindító előadást Pe- lejtei Tibor, a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ munkatársa tartott. Tájékoztatásul elmondta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium most befejezéshez közeledő második ötpillanatot teremtő átalakítása méltán érdemel dicséretet. A Bánk bánt színrehozó Linka György jelenetről jelenetre emelte játékának hőfokát. Mindvégig uralta szerepét Játéka a rendezői elképzelést követte. Novák István Jászai-díjas Tiborc alakításának erőssége hangjátéka és arcmimikája. Izzás, mély átélés jellemezte Gurnik Ilona törékeny Melindáját. Sarlai Imre Mikhál bán szerepét meleg átéléssel hozta színre. Simor Ottó Endréje színes és motivált volt. Sigér Imrei éves terv végrehajtásáról szóló jelentése is jó eredményekről számol be. Négy év alatt a tanácsi és szak- szervezeti könyvtárakban az olvasók száma több, mint félmillióval nőtt. A fejlődés bizonyítéka, hogy az olvasók 44 százaléka az aktív dolgozó korosztályokból — 20—50 év közötti — tagjaiból, több mint 16 százaléka a 14—18 évesek közül kerülnek ki. A közművelődési könyvtárakból 1964-ben 46 millió kötetet kölcsönöztek. Az ország egy-egy lakosára 4,5 kötet forgalom jut. Áz olvasott művek 18 százaléka ismeretterjesztő, 55 százaléka szépirodalom, 27 százaléka gyermekirodalom. Az ideológiai-politikai és a termeléssel Összefüggő szakmai és ismeretterjesztő könyvek forgalmában azonban lassult a fejlődés. A Könyvtártudományi Módszertani Központ a szocialista világnézetre nevelés és az általános műveltség emelése céljából elhatározta, hogy kidolgozza az ifjúsággal való hatékonyabb könyvtári foglalkozás programját, elkészíti a szomszéd népek megismerését célzó akcióprogram■ tervezetet. Annak érdekében, hogy a külföldre utazók jobban megismerhessék a meglátogatott országokat és a valóságnak megfelelő kép alakuljon ki bennük, a könyvtáraknak foglalkozniok kell a külföldre utazók rendszeres, előzetes tájékoztatásával. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ azzalI is segítséget kíván nyújtani.! hogy továbbra is kiadja az { éves és negyedéves ese- 1 ménynaptárt, tájékoztatja a könyvtárakat a televízió fontosabb politikai, természettudományi és művészeti műsorairól. Helyes az is, ha a főhivatású könyvtárossal rendelkező könyvtárakban megszervezik a könyvbarát köröket, az irodalmi klubokat. Igénybe veszik a korszerű szemléltetés eszközeit, beleértve a leghatásosabb tömegközlési formát, a televíziót. A propagandamunkát tervszerűen és következetesen összehangolják a népművelés további ágával. Az előadó a könyvtári propagandamunka megjavítására még számos hazai és külföldi tapasztalatról számolt be. Ezt követően Merkovszky Pál, a megyei könyvtár helyettes igazgatója tartott tájékoztatót a könyvtári hálózat és a népművelési együttműködés tapasztalatairól. Az előadásokat vita követte. Pénteken reggel a részvevők még megismerkednek a megyei könyvtár munkájával, majd Tiszalökre és Fehérgyarmatra látogatnak el. Tanulmányozzák a járási könyvtárak és népművelési szervek együttműködését. propagandamunkáját. Fehérgyarmaton megtekintik két irodalmi színpad bemutatóját. Hódi László 1965. november 5. 5
