Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. NOVEMBER 26, PENTEK A Minisztertanács ülése •« A munkaügyi minimier a létszám* és bérgazdálkodásról — A SZOVOSZ elnöke a zöldség-, gyümölcsléivásárlásról — A KNEB elnöke a közegészségügy helyzetéről tett jelentést a kormánynak A kormány tájékoztatás! hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meg­hallgatta a könnyűipari mi­niszter beszámolóját az ál­tala vezetett delegációnak az Egyesült Arab Köztársaság­ban és az Indiai Unióban folytatott tárgyalásairól. A kormány utasította az érde­kelt minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vegyenek részt a további államközi tárgyalá­sok, valamint a két ország­gal kötendő hosszú lejáratú szerződések előkészítésében. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saságban és a Lengyel Nép- köztársaságban folytatott ke­reskedelmi tárgyalásokról és a két országban aláírt egyezményekről és jegyző­könyvekről. A munkaügyi miniszter az 1965. 1—3. negyedévi bér- és munkaügyi gazdálkodás helyzetéről tett jelentést, majd a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke és a munkaügyi miniszter ismer­tette a normarendezés vég­rehajtásával és a létszámta­karékossági anyagi ösztön­zési rendszerrel kapcsolatos vizsgálat eredményeit. A kormány a jelentéseket tu­domásul vette. A SZŐ VOSZ elnöke és az élelmezésügyi miniszter be­számolt a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás ez évi ala­kulásáról, a lakosság téli el­látására való felkészülésről és az exporttervek teljesíté­séről. A Minisztertanács a beszámolót megvitatta és el­fogadta. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke' a la­kosság egészségügyi helyze­tének, a közegészségügy problémáinak vizsgálatáról tett jelentést. A kormány a jelenést elfogadta és határo­zatokat hozott. A Minisztertanács határo­zatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elhangzott javasla­tokat az érintett állami szervek vezetői vizsgálják meg, tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz tegyenek elő­terjesztést A Minisztertanács tanács­szervek osztálya vezetőjének előterjesztésére a kormány határozatot fogadott el az 500 lakoson aluli községek végrehajtó bizottságai mű­ködésének átmeneti szüne­teltetéséről. ★ A Miniszteri anács az évi tervvel kapcsolatos határo­zataiban előírta, hogy a nor­mákat mindenütt felül kell vizsgálni és ezzel is biztosí­tani kell a termelékenység emelkedését. A kormány- határozat kimondta: kerül­ni kell a formális, mecha­nikus rendezést. A munka­erővel való takarékos, ész­szerű gazdálkodás érdeké­ben a határozat — többek közöli — elrendelte, hogy tartós létszámmegtakarítás esetén a vállalatok a megta­karj lőtt béralap egy részét az átlagbérek terven felüli emelésére használhatják fel. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének és a munkaügyi miniszternek a határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelen­tései megállapították: A rnunkanormák és a tel­jesítmény-követelmények rendezése, valamint a lét­számgazdálkodással kapcso­latos intézkedések eredmé­nyeképpen az első három­negyed évben az egy mun­kásra és alkalmazottra jutó napi termelés az éves elő­irányzatnál nagyobb mérték­ben emelkedett. A termelés emelkedésének körülbelül 90 százaléka származik a ter­melékenység növekedéséből. A műszaki dolgozók ez év­ben aktívabban vettek részt ebben a munkában. A vál­lalatok általában elérték a tervezett normaóra-megtaka­rításokat. Kedvező volt a tel­jesítmény-százalékok átlagos színvonala is, az első há­romnegyed év végén a ha­tározatban előírt szinten (98 —102 százalékon) mozgott­Javult a munka- és bér­fegyelem, valamennyi mi­nisztérium béralapmegtaka- rítással dolgozott. Az állami iparban a mun­kások és az alkalmazottak létszáma az eltelt három­negyed év alatt mindössze 0,5 százalékkal volt maga­sabb, mint a múlt év azo­nos időszakában, (összeha­sonlításul egy évvel koráb­ban ez a növekedés 4,2 szá­zalék volt). Emellett az egyes ágazatok — különö­sen a bányászat és az épí­tőipar, továbbá egyes kohá­szati vállalatok — változat­lanul létszámhiánnyal küz­denek. Bár az állami iparban az első háromnegyed évben 19,1 százalékkal kevesebb túlórát használtak fel, mint az előző év azonos idősza­kában, a túlórák aránya még mindig magasabb, mint két évvel ezelőtt volt. Nem kellően csökkent a túlórák száma még olyan helyeken sem, ahol a kor­mány korábbi határozatával elrendelte az egészségre ár­talmas munkakörökben dol­gozók munkaidejének csök­kentését. A Minisztertanács ezt a gyakorlatot elítéli. A jelentések azt is hang­súlyozzák, hogy a követel­mények növelése többnyire a teljesítménybérben dolgo­zókat érintette, az időbér­ben dolgozóknál még nem tárták fel a teljesítmény­tartalékokat. Súlyos hiba­ként állapította meg a Mi­nisztertanács, hogy sok he­lyen elmulasztottak intézke­déseket tenni a vállalati szervezetlenségből eredő veszteségek megszüntetésére. Így az elért normaóra meg­takarítások kisebb hányada tulajdonítható a vezetésnek, a műszaki szervezési intéz­kedéseknek. Az állami iparban a *00 munkásra Jutó alka'mazot- tok száma a háromnegye'' év alatt egy tizeddel voll magasabb, mint a múlt G azonos időszakában. A har­madik negyedévben ez az arány már csök­kent, de sok vállalatnál még túlméretezett az admi­nisztratív alkalmazotti lét­szám. Ezen a téren további jelentős csökkentéseket kell elérni. A létszámtakarékosságra vonatkozó anyagi ösztönzési rendszert több irányító szerv késve, illetve hiányo­san ismertette a vállalatok­kal, ezért azok egy része nem volt tisztában az ösz­tönzés előnyeivel. A kormány megállapítot­ta. hogy az eddig elért eredmények kezdeti lépések­nek tekinthetők, további erőfeszítéseket kell tenni — a jövő évi és a harmadik ötéves terv során is — a veszteségidők csökkentésére, a mértéktelen túlóráztatá­sok megszüntetésére, a munka- és üzemszervezés megjavítására, a teljesít­ménykövetelmények rende­zésére, a normák állandó karbantartására, a túlzott adminisztráció és az ezzel foglalkozók számának csök­kentésére, és mindezek ré­vén is a munka termelé- kenvségének további növe­lésére. A SZÖVOSZ elnökének és az élelmezésügyi mi­niszternek a jelentése meg­állapítja: az idei kedvezőt­len időjárás és más, a ter­melésre károsan ható té­nyezők miatt a zöldség- és gyümölcstermelésben jelen­tős kiesés következett be. Különösen burgonyából, pa­radicsomból. zöldpapriká­ból, szőlőből és teli almá­ból volt kisebb a termés és minősége is lényegesen gyengébb volt az átlagos­nál. Mindezek következté­ben nem sikerült minden­ben teljesíteni a felvásár­lási terveket és exportköte­lezettségeinknek sem tu­dunk minden tekintetben hiánytalanul eleget tenni. A jelentés tájékoztat ar­ról is, hogy az őszi zöldség­félékből (fejes káposzta, sárgarépa, fokhagyma, stb) a termés kedvező volt, így ezekből az ellátás biztosí­tott. A Minisztertanács intéz­kedett, hogy a rendelkezés­re álló készletekből, további felvásárlásokból, valamint importból a lakosság ellá­tása a legfontosabb élelme­zési cikkekben biztosítva legyen. A kormány a zöldség- és gyümölcstermelés további fokozása, a belföldi igények jobb kielégítése és a kül­földi értékesítési lehetősé­gek nagyobb mértékű ki­használása érdekében meg­bízta az Országos Tervhi­vatal elnökét, hogy a SZÖVOSZ elnökével, az élelmezésügyi miniszterrel és a földművelésügyi minisz­terrel együtt dolgozzanak ki javaslatokat a zöldség- és gyümölcstermelés növel év­sére, az ehhez szükséges gépek, vegyszerek, szaporí­tó anyagok és egyéb eszkö- ■ök biztosítására; a felvá­sárlás és értékesítés szer­kezetének és anyagi-műsza­ki ellátottságának javításá­ra. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság megvizs­gálta a településegészség­ügy és a felnőtt járóbeteg­ellátás helyzetét. A tapasz­talatokról beszámolót ter­jesztett a Minisztertanács elé. • Jelentésében megállapí­totta, hogy a felszabadulás óta jelentősen megváltozott hazánk egészségügyi hely­zete. Az átlagos életkor 1941. óta 10 esztendőt emel­kedett és ma már megkö­zelíti a 70 évet. Több mint harmadára esett vissza a csecsemőhalandóság. A felszabadulás előtt, 1938-ban 10 ezer lakosra 11.6, 1964-ben pedig mai­ls,5 orvos jutott. Jelentő­sen emelkedett a körzeti orvosi és a szakorvosi ren­delőintézetek. a szakorvosi órák, a fekvőbeteg gyógy­intézeti ágyak száma is. Ma már az ország lakos­ságának 97 százaléka jogo­sult ingyenes kezelésre. Az így megnövekedett igények­kel az egészségügyi ellátás — különösen vidéken — nem tudott lépést tartani. (Folytatás a 3. oldalon.) Katonai államcsíny Hongéban Mobutu az új államjó Léopoldvilie (MTI): Csütörtökön hajnalban a lé- opoldvillei rádió katonain­dulókkal kezdte a műsort, majd több nyelven ismer­tette Mobutu hadseregfőpa­rancsnok közleményét: Mo­butu megbuktatta a kor­mányt, eltávolította Ka- szavubu köztársasági elnö­köt, az államfői tisztsé­get saját magának adomá­nyozta, s hivatásos katona­tisztet ültetett a miniszter- elnöki székbe: Maiamba ez­redest. Az új hadseregfőpa­rancsnok Bobozo tábornok. Mobutu délelőtt magánla­kásán — amely egyébként a léopoldvillei ejtőernyős-tá­bor területén fekszik, — saj­tóértekezletet tartott. Kije­lentette, hogy reggel óta ő az elnök, s további öt évig az is marad. A jövő év ele­jére kitűzött elnökválasztá­sokat nem tartja meg, s in­tézkedéseihez délután parla­menti jóváhagyást kér, amit közfelkiáltással fog megkap­ni. Bizonyos alkotmánymó­dosításokat is emlegetett. Nyilván arról van szó, hogy ennek .révén .szentesítéssé az elnökválasztások eltörlésére vonatkozó intézkedését, s azt akarja, hogy a parlament el­törölje az alkotmánynak azt a tételét, amely életkorhoz köti az elnöki tisztséget. (Alkotmány szerint az elnök csak 40 éven felüli lehet. Mobutu pedig 35 éves.) Mobutu kijelentette, hogy ezennel véget vetett a kü­lönböző politikusok hatalmi versengésének, ami állandó jellegű politikai válságot oko­zott. Az általa kinevezett Mulamba-kormányt szom­batig bemutatja a parla­mentnek. Közölte: ezután is ellenőrizni fogja a hadsere­get. Kifejezésre juttatta, hogy bár elrendelte a politikai foglyok szabadon bocsátását. ez nem vonatkozik az „is­mert bűnösökre” — Vagyis azokra, akiket a forradalom­ban való részvételért vontak felelősségre. Bejelentette még, hogy házi őrizetéből csütörtökön reggel szabadon bocsátották Antoine Gizenga volt miniszterelnökhelyet­test. Gizenga. Lumumba po­litikai hagyatékának őrzője, 1961-től szinte állandóan fogságban volt, bár Csőmbe, hatalomra jutása után, látvá­nyos gesztusként körülautó- z.ott vele Léopoldvilleben. hogy aztán ismét rács möge dugja. Kaszavuburól szólva. Mobutu kijelentette, hogy mehet, ahová akar. Ha kí­vánja, az alkotmány szerint szenátorként működhet to­vább. Mobutu közvetlenül saj­tóértekezlete előtt fogadta a (Folytatás a 2. oldalon.) Félmillió résztvevő a nőkongresszust megelőző küldöttgyűléseken Sajtótájékoztató a nőmozgalom időszerű kérdéséiről A december 11-én és 12- én sorra kerülő nőkongresz- szust megelőzően küldött­gyűlések tapasztalatairól, a kongresszus előkészületei­ről tartott tájékoztatót csü­törtökön a Magyar Sajtó Házában Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának titkára. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy a kongresszust országszerte nagy érdeklő­dés előzi meg. A küldött­választó gyűléseken mint­egy 500 ezren vettek részt a nőtársadalom legkülönbö­zőbb rétegeinek képviselői. A felszólalók általában ki- sebb-nagyob közösséget érintő kérdésekről beszél­tek, közérdekű, a nőtársa­dalom széles rétegeit fog­lalkoztató problémákról fej­tették ki véleményüket. Felvetődött például, lehet-e beszélni nálunk arról, hogy a házasság „válságba” ke­rül? Egyöntetű volt az ál­lásfoglalás, hogy válságról nincs szó. Szóvá tették a küldöttértekezleteken —, s ezzel foglalkozik majd a kongresszus is —, hogy az anyák társadalmi megbe­csülése még nem megfelelő. A küldöttgyűlések részve­vői úgy foglaltak állást; feltétlenül tovább kell fej­leszteni a gyermekek. az anyák érdekeit elsődlege­sen szolgáló intézményeket, újabb intézkedéseket kell tenni a nők, az anyák hely­zetének javítására, könnyí­tésére. A küldöttértekezletek részvevői felhívták a fi­gyelmet arra is: fokozott gondot kell fordítani az élet minden területén a nők szakmai képzésére, ügyelni kell arra, hogy ne terme­lődjék újra szakképzetlen generáció a nőkből. Befejeződött az írószövetség közgyűlése A Magyar írók Szövet­ségének közgyűlése a vá­lasztmányi beszámoló vi­táját napirenden tartva csütörtökön folytatta mun­káját az Újvárosháza nagy­termében. A tanácskozáson megjelent Aczél György, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettesé. A közgyűlés a választ­mány munkájának elisme­résével együtt a beszámolót egyhangúlag elfogadta, maja megválasztotta a Magyar írók Szövetségének 34 ta­gú új választmányát. A választmány tagjai: Barabás Tibor, Darvas Jó­zsef, Dobozy Imre, Diósze­gi András, Földeák János, Garai Gábor, Galambos La­jos, Goda Gábor, Hidas Antal, Hubay Miklós, Il­lés Béla, Illés End­re, Illyés Gyula, Ju- vanovics Miklós, Juhász Ferenc, Király István, Kö- peczi Béla, Lengyel József, Mesterházi Lajos, Móricz Virág, Nemes György, Pá- kolitz István, Pándi Pál, Simon István, Szabó Pál, Szabó Magda, Szabolcsi Miklós, Taiay Sándor, Thurzó Gábor, Urbán Ernő, Váci Mihály, Tóth Dezső, Vas István és Veres Péter. A közgyűlés berekesztése után a választmány meg­tartotta első ülését, meg­választotta az írószövetség 13 tagú titkárságát és en­nek vezető tisztségviselőit. A Magyar írók Szövetségének elnöke ismét Darvas József lett, a főtitkár továbbra is Dobozy Imre. A titkár­ság tagjai még: Garai Gá­bor külügyi titkár, Kiss Tibomé szervezőtitkár. Si­mon István, a Kortárs fő- szerkesztője, továbbá • szakosztályok vezetői. TOiG PROLETÁRJAI,

Next

/
Thumbnails
Contents