Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-26 / 279. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. NOVEMBER 26, PENTEK A Minisztertanács ülése •« A munkaügyi minimier a létszám* és bérgazdálkodásról — A SZOVOSZ elnöke a zöldség-, gyümölcsléivásárlásról — A KNEB elnöke a közegészségügy helyzetéről tett jelentést a kormánynak A kormány tájékoztatás! hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a könnyűipari miniszter beszámolóját az általa vezetett delegációnak az Egyesült Arab Köztársaságban és az Indiai Unióban folytatott tárgyalásairól. A kormány utasította az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vegyenek részt a további államközi tárgyalások, valamint a két országgal kötendő hosszú lejáratú szerződések előkészítésében. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a Lengyel Nép- köztársaságban folytatott kereskedelmi tárgyalásokról és a két országban aláírt egyezményekről és jegyzőkönyvekről. A munkaügyi miniszter az 1965. 1—3. negyedévi bér- és munkaügyi gazdálkodás helyzetéről tett jelentést, majd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a munkaügyi miniszter ismertette a normarendezés végrehajtásával és a létszámtakarékossági anyagi ösztönzési rendszerrel kapcsolatos vizsgálat eredményeit. A kormány a jelentéseket tudomásul vette. A SZŐ VOSZ elnöke és az élelmezésügyi miniszter beszámolt a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás ez évi alakulásáról, a lakosság téli ellátására való felkészülésről és az exporttervek teljesítéséről. A Minisztertanács a beszámolót megvitatta és elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke' a lakosság egészségügyi helyzetének, a közegészségügy problémáinak vizsgálatáról tett jelentést. A kormány a jelenést elfogadta és határozatokat hozott. A Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői vizsgálják meg, tegyék meg a szükséges intézkedéseket, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz tegyenek előterjesztést A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztésére a kormány határozatot fogadott el az 500 lakoson aluli községek végrehajtó bizottságai működésének átmeneti szüneteltetéséről. ★ A Miniszteri anács az évi tervvel kapcsolatos határozataiban előírta, hogy a normákat mindenütt felül kell vizsgálni és ezzel is biztosítani kell a termelékenység emelkedését. A kormány- határozat kimondta: kerülni kell a formális, mechanikus rendezést. A munkaerővel való takarékos, észszerű gazdálkodás érdekében a határozat — többek közöli — elrendelte, hogy tartós létszámmegtakarítás esetén a vállalatok a megtakarj lőtt béralap egy részét az átlagbérek terven felüli emelésére használhatják fel. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének és a munkaügyi miniszternek a határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentései megállapították: A rnunkanormák és a teljesítmény-követelmények rendezése, valamint a létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedések eredményeképpen az első háromnegyed évben az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi termelés az éves előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A termelés emelkedésének körülbelül 90 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. A műszaki dolgozók ez évben aktívabban vettek részt ebben a munkában. A vállalatok általában elérték a tervezett normaóra-megtakarításokat. Kedvező volt a teljesítmény-százalékok átlagos színvonala is, az első háromnegyed év végén a határozatban előírt szinten (98 —102 százalékon) mozgottJavult a munka- és bérfegyelem, valamennyi minisztérium béralapmegtaka- rítással dolgozott. Az állami iparban a munkások és az alkalmazottak létszáma az eltelt háromnegyed év alatt mindössze 0,5 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, (összehasonlításul egy évvel korábban ez a növekedés 4,2 százalék volt). Emellett az egyes ágazatok — különösen a bányászat és az építőipar, továbbá egyes kohászati vállalatok — változatlanul létszámhiánnyal küzdenek. Bár az állami iparban az első háromnegyed évben 19,1 százalékkal kevesebb túlórát használtak fel, mint az előző év azonos időszakában, a túlórák aránya még mindig magasabb, mint két évvel ezelőtt volt. Nem kellően csökkent a túlórák száma még olyan helyeken sem, ahol a kormány korábbi határozatával elrendelte az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók munkaidejének csökkentését. A Minisztertanács ezt a gyakorlatot elítéli. A jelentések azt is hangsúlyozzák, hogy a követelmények növelése többnyire a teljesítménybérben dolgozókat érintette, az időbérben dolgozóknál még nem tárták fel a teljesítménytartalékokat. Súlyos hibaként állapította meg a Minisztertanács, hogy sok helyen elmulasztottak intézkedéseket tenni a vállalati szervezetlenségből eredő veszteségek megszüntetésére. Így az elért normaóra megtakarítások kisebb hányada tulajdonítható a vezetésnek, a műszaki szervezési intézkedéseknek. Az állami iparban a *00 munkásra Jutó alka'mazot- tok száma a háromnegye'' év alatt egy tizeddel voll magasabb, mint a múlt G azonos időszakában. A harmadik negyedévben ez az arány már csökkent, de sok vállalatnál még túlméretezett az adminisztratív alkalmazotti létszám. Ezen a téren további jelentős csökkentéseket kell elérni. A létszámtakarékosságra vonatkozó anyagi ösztönzési rendszert több irányító szerv késve, illetve hiányosan ismertette a vállalatokkal, ezért azok egy része nem volt tisztában az ösztönzés előnyeivel. A kormány megállapította. hogy az eddig elért eredmények kezdeti lépéseknek tekinthetők, további erőfeszítéseket kell tenni — a jövő évi és a harmadik ötéves terv során is — a veszteségidők csökkentésére, a mértéktelen túlóráztatások megszüntetésére, a munka- és üzemszervezés megjavítására, a teljesítménykövetelmények rendezésére, a normák állandó karbantartására, a túlzott adminisztráció és az ezzel foglalkozók számának csökkentésére, és mindezek révén is a munka termelé- kenvségének további növelésére. A SZÖVOSZ elnökének és az élelmezésügyi miniszternek a jelentése megállapítja: az idei kedvezőtlen időjárás és más, a termelésre károsan ható tényezők miatt a zöldség- és gyümölcstermelésben jelentős kiesés következett be. Különösen burgonyából, paradicsomból. zöldpaprikából, szőlőből és teli almából volt kisebb a termés és minősége is lényegesen gyengébb volt az átlagosnál. Mindezek következtében nem sikerült mindenben teljesíteni a felvásárlási terveket és exportkötelezettségeinknek sem tudunk minden tekintetben hiánytalanul eleget tenni. A jelentés tájékoztat arról is, hogy az őszi zöldségfélékből (fejes káposzta, sárgarépa, fokhagyma, stb) a termés kedvező volt, így ezekből az ellátás biztosított. A Minisztertanács intézkedett, hogy a rendelkezésre álló készletekből, további felvásárlásokból, valamint importból a lakosság ellátása a legfontosabb élelmezési cikkekben biztosítva legyen. A kormány a zöldség- és gyümölcstermelés további fokozása, a belföldi igények jobb kielégítése és a külföldi értékesítési lehetőségek nagyobb mértékű kihasználása érdekében megbízta az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a SZÖVOSZ elnökével, az élelmezésügyi miniszterrel és a földművelésügyi miniszterrel együtt dolgozzanak ki javaslatokat a zöldség- és gyümölcstermelés növel évsére, az ehhez szükséges gépek, vegyszerek, szaporító anyagok és egyéb eszkö- ■ök biztosítására; a felvásárlás és értékesítés szerkezetének és anyagi-műszaki ellátottságának javítására. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a településegészségügy és a felnőtt járóbetegellátás helyzetét. A tapasztalatokról beszámolót terjesztett a Minisztertanács elé. • Jelentésében megállapította, hogy a felszabadulás óta jelentősen megváltozott hazánk egészségügyi helyzete. Az átlagos életkor 1941. óta 10 esztendőt emelkedett és ma már megközelíti a 70 évet. Több mint harmadára esett vissza a csecsemőhalandóság. A felszabadulás előtt, 1938-ban 10 ezer lakosra 11.6, 1964-ben pedig mails,5 orvos jutott. Jelentősen emelkedett a körzeti orvosi és a szakorvosi rendelőintézetek. a szakorvosi órák, a fekvőbeteg gyógyintézeti ágyak száma is. Ma már az ország lakosságának 97 százaléka jogosult ingyenes kezelésre. Az így megnövekedett igényekkel az egészségügyi ellátás — különösen vidéken — nem tudott lépést tartani. (Folytatás a 3. oldalon.) Katonai államcsíny Hongéban Mobutu az új államjó Léopoldvilie (MTI): Csütörtökön hajnalban a lé- opoldvillei rádió katonaindulókkal kezdte a műsort, majd több nyelven ismertette Mobutu hadseregfőparancsnok közleményét: Mobutu megbuktatta a kormányt, eltávolította Ka- szavubu köztársasági elnököt, az államfői tisztséget saját magának adományozta, s hivatásos katonatisztet ültetett a miniszter- elnöki székbe: Maiamba ezredest. Az új hadseregfőparancsnok Bobozo tábornok. Mobutu délelőtt magánlakásán — amely egyébként a léopoldvillei ejtőernyős-tábor területén fekszik, — sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy reggel óta ő az elnök, s további öt évig az is marad. A jövő év elejére kitűzött elnökválasztásokat nem tartja meg, s intézkedéseihez délután parlamenti jóváhagyást kér, amit közfelkiáltással fog megkapni. Bizonyos alkotmánymódosításokat is emlegetett. Nyilván arról van szó, hogy ennek .révén .szentesítéssé az elnökválasztások eltörlésére vonatkozó intézkedését, s azt akarja, hogy a parlament eltörölje az alkotmánynak azt a tételét, amely életkorhoz köti az elnöki tisztséget. (Alkotmány szerint az elnök csak 40 éven felüli lehet. Mobutu pedig 35 éves.) Mobutu kijelentette, hogy ezennel véget vetett a különböző politikusok hatalmi versengésének, ami állandó jellegű politikai válságot okozott. Az általa kinevezett Mulamba-kormányt szombatig bemutatja a parlamentnek. Közölte: ezután is ellenőrizni fogja a hadsereget. Kifejezésre juttatta, hogy bár elrendelte a politikai foglyok szabadon bocsátását. ez nem vonatkozik az „ismert bűnösökre” — Vagyis azokra, akiket a forradalomban való részvételért vontak felelősségre. Bejelentette még, hogy házi őrizetéből csütörtökön reggel szabadon bocsátották Antoine Gizenga volt miniszterelnökhelyettest. Gizenga. Lumumba politikai hagyatékának őrzője, 1961-től szinte állandóan fogságban volt, bár Csőmbe, hatalomra jutása után, látványos gesztusként körülautó- z.ott vele Léopoldvilleben. hogy aztán ismét rács möge dugja. Kaszavuburól szólva. Mobutu kijelentette, hogy mehet, ahová akar. Ha kívánja, az alkotmány szerint szenátorként működhet tovább. Mobutu közvetlenül sajtóértekezlete előtt fogadta a (Folytatás a 2. oldalon.) Félmillió résztvevő a nőkongresszust megelőző küldöttgyűléseken Sajtótájékoztató a nőmozgalom időszerű kérdéséiről A december 11-én és 12- én sorra kerülő nőkongresz- szust megelőzően küldöttgyűlések tapasztalatairól, a kongresszus előkészületeiről tartott tájékoztatót csütörtökön a Magyar Sajtó Házában Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára. Elmondotta egyebek között, hogy a kongresszust országszerte nagy érdeklődés előzi meg. A küldöttválasztó gyűléseken mintegy 500 ezren vettek részt a nőtársadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői. A felszólalók általában ki- sebb-nagyob közösséget érintő kérdésekről beszéltek, közérdekű, a nőtársadalom széles rétegeit foglalkoztató problémákról fejtették ki véleményüket. Felvetődött például, lehet-e beszélni nálunk arról, hogy a házasság „válságba” kerül? Egyöntetű volt az állásfoglalás, hogy válságról nincs szó. Szóvá tették a küldöttértekezleteken —, s ezzel foglalkozik majd a kongresszus is —, hogy az anyák társadalmi megbecsülése még nem megfelelő. A küldöttgyűlések részvevői úgy foglaltak állást; feltétlenül tovább kell fejleszteni a gyermekek. az anyák érdekeit elsődlegesen szolgáló intézményeket, újabb intézkedéseket kell tenni a nők, az anyák helyzetének javítására, könnyítésére. A küldöttértekezletek részvevői felhívták a figyelmet arra is: fokozott gondot kell fordítani az élet minden területén a nők szakmai képzésére, ügyelni kell arra, hogy ne termelődjék újra szakképzetlen generáció a nőkből. Befejeződött az írószövetség közgyűlése A Magyar írók Szövetségének közgyűlése a választmányi beszámoló vitáját napirenden tartva csütörtökön folytatta munkáját az Újvárosháza nagytermében. A tanácskozáson megjelent Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettesé. A közgyűlés a választmány munkájának elismerésével együtt a beszámolót egyhangúlag elfogadta, maja megválasztotta a Magyar írók Szövetségének 34 tagú új választmányát. A választmány tagjai: Barabás Tibor, Darvas József, Dobozy Imre, Diószegi András, Földeák János, Garai Gábor, Galambos Lajos, Goda Gábor, Hidas Antal, Hubay Miklós, Illés Béla, Illés Endre, Illyés Gyula, Ju- vanovics Miklós, Juhász Ferenc, Király István, Kö- peczi Béla, Lengyel József, Mesterházi Lajos, Móricz Virág, Nemes György, Pá- kolitz István, Pándi Pál, Simon István, Szabó Pál, Szabó Magda, Szabolcsi Miklós, Taiay Sándor, Thurzó Gábor, Urbán Ernő, Váci Mihály, Tóth Dezső, Vas István és Veres Péter. A közgyűlés berekesztése után a választmány megtartotta első ülését, megválasztotta az írószövetség 13 tagú titkárságát és ennek vezető tisztségviselőit. A Magyar írók Szövetségének elnöke ismét Darvas József lett, a főtitkár továbbra is Dobozy Imre. A titkárság tagjai még: Garai Gábor külügyi titkár, Kiss Tibomé szervezőtitkár. Simon István, a Kortárs fő- szerkesztője, továbbá • szakosztályok vezetői. TOiG PROLETÁRJAI,