Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
Üj mezőgazdasági kollégium Cpfll a „Szamuely Tibor” Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum új kollégiuma. Az építkezést 1964. szeptemberében kezdték, s átadás: határideje 1966. november 15. A 320 személyes kollégium mellett új helyet kapnak a tanszéki Irodák, tanműhelyek, tornaterem, éttermi és konyhai helyiségek is. A 4 ágyas kollégiumi szobákat, és az egyéb helyiségeket korszerű berendezéssel látják el. Elek Emil felvétele. A boldogulásnak Nagyecseden is csak egy útja van: A KÖZÖSSÉG A járási székhelyen feljegyeztem: a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben laza a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem. A premizáláson állandóan változtattak és ez nem segítője, hanem kerékkötője lett a munkának. Húszezer forint értékű paprika megfagyott, 450 mázsa Vöröshagyma tönkrement. 50 holdas területen elégették a szalmát. A tsz- ben nem egy-kétmilliós, hanem több milliós lesz a mérleghiány. Ég a láp Nagyecsed nagy község. A Kraszna két partján takaros házak. Sok az új ház, különösen Fábiánháza irányában. Az utak forgalmasak. Minduntalan megrakott szekerekbe ütközünk. Háztáji fogatok. Kukoricát, szénát, burgonyát szállítanak haza. Es kitárulkoznak az udvarok. Széna, szalmakazlak, apró jószágok sokasága, tehenek, szekerek. Gazdag község. Hálás a lá- pi föld és jól fizet, ha megdolgozzák. A korábban látottakból a közös terület is úgy él emlékezetemben: erdőnyi magkendertáblák — baltával vágták. — 200 mázsán felüli cukorrépaátlag, dúsan termő gabonaföldek. Most ég a láp. Meggyúj- tótták. Kötésig érő gáz Volt benne. A mezőőr Tárcsa Sándor azt mondja: Dehogyis a szalmát gyújtották meg. A tarlón szalmalehúzás után csak törek maradt, az égett el. A burgonyát most kezdik Szedni (!) ott is égetni kell a gazt. A határban egész nyáron burjánzott. Nem csak a víz miatt Árvíz volt, sok eső. A Kraszna ellen tavaszon hiába védekeztek. A töltés alatt szivárgott át a víz és ■ lápi föld olyan, ha egysaer beveszi a vizet, nem engedi el. Nemhogy géppel, de fogattal sem lehetett a földekre menni. Egyszer kapáltak, másutt egyszer sem. A termelőszövetkezet a megyében mammutgazda- ság. Az 1774 fős tagság (rendszeresen 1154 dolgozik) 10 ezer 220 hold földön gazdálkodik. A major jól felszerelt: 39 erőgép, 4 teherkocsi, rengeteg munkagép van benne. 154 fogat is rendelkezésre áll. Az árvíz 674 holdat tett itt tönkre, amibe nem tudtak vetni. 545 háztáji gazdaságot is elvitt a víz. Dehát erre, csak erre nem lehet ráfogni, hogy ezért a nagy mérleghiány. A termelőszövetkezet irodájában a folyosón az egyik szoba előtt sokan várakoznak. Fegyelmi tárgyalás. Sok volt a fegyelem- sértés. Eddig 171 esetben ítélkeztek. A tsz 33 esetben szabálysértési feljelentést tett. A 171 fegyelmi zömében lópásból ered. Olyan emberek is akadták, akik 40 mázsa szénát akartak elvi női a közösből. Es a 20 ezer forint értékű paprika. Valóban lefagyott. A munkacsapat otthagyta a paprikát, inkább almát ment szedni, mert ott jobban fizettek. Fegyelmi lesz belőle. Választás után jól indult A 450 mázsa vöröshagymánál más a helyzet. A vöröshagyma szép volt, nagy, de szártőrothadÉsos. A tsz ott hibázott, ^ hogy elmulasztotta az értékesítés lehetőségét. Ok azt mondják: 45 mázsa hagymát megtisztítottak, behozták Nyíregyházára, de nem kellett sem a MEK-nek, sem a Konzervgyárnak. A tagoknak sem kellett. A mérleghiányra mondanak más magyarázatot is. A válság már tavaly kezdődött. A tavalyi vezetőség 30 forintos garantált munkaegységet ígért, év közben nem merték bevallani, hogy nem lesz annyi, ezért, amit csak lehetett, eladtak. Szalmát egymillió forintért. Ebből adósság maradt. Az állatoknak — több mint 600 szarvasmarha, 3 ezer sertés és lovak — nem volt mit enniadnl. Januárban választottak új vezetőket, de hogyan? Forrt a község, jelöltek és ellenjelöltek voltak — közben nem dolgoztak. A választás Után jól indult a munka. Az új vezetőség is 30 forintos munkaegységet tervezett. Az új vezetőségben és általában a vezető apparátusban kevés a Szakképzett ember. A jó munkaszervezés hiánya, az árvíz, a fegyelemsértés így tette meg a magáét. Háztáji és közös A termelőszövetkezet tagsága makacs. Többen is mondták, hogy a tagok szívesen dolgoztak a háztájiban, de a közös munkában már nem akartak részt venni. Csak pénzért. Többen, amikor háztájijukat elmosta a víz, önkényesen a közösből szakítottak maguknak háztájit, azt megmunkálták, de a mellette lévő területet már nem. Az emberek úgy gondolkodnak: a háztáji az övék, a közöshöz kevés a közük. Illetve annyi közük van, hogy amit lehet — visznek. Egy közmondást hallottam, ecsedi ember mondta; kaparj kurta, neked is lesz. így már érthető a sok milliós mérleghiány. Van azért eredmény is. Amit érdemes volt feljegyezni: 25 ezer mázsa silót csináltak. A korábbi évekhez viszonyítva pillangóstakarmány is bőven van. Egyes üzemágakban a kukorica is szépen fizet. Láttam már nem egy nagy gazdaságot a megyében. Es tapasztaltam azt is, — például az Ecseddeí szomszédos Tyúkodon — hogy a tagság a vezetőséggel egyetértésben Igen eredményesen gazdálkodik azért, hogy kiaknázzák hasonló lehetőségüket. Nagyecse- den a háztáji önzésben, és a gyenge vezetés miatt sikkadt el eddig ez a lehetőség. Kérdeztem azt is: mit akarnak tenni, hogy jövőre másképp legyen. Csak egyet említéttek, hogy megerősítik a szakvezetést. Pedig a szakvezetés mellett legalább olyan fontos változtatni a fegyelmezetlenségen és hatni az emberekre, hogy előtérbe a közös vagyont, az egyén boldogulását is jelentő közös vagyon gyarapítását helyezz- zék. Jövőre erre nagyon nagy szükség lesz. Seres Ernő Csúcsidőszak a város élelmiszeriparában Három idényjellegű üzemet kerestünk! meg Nyíregyházán, arról érdeklőd- tünk, a csúcsidényben hogyan halad a munka, milyen nehézséggel küzdenek? Almatároló: az exportszállítást A Nyíregyházi Almatéro- lóban most több, mint ezer munkás — főleg nők — válogatják, osztályozzák a szép almát. Naponta mintegy 25 vagon alma kerül kiválogatásra, illetve elszállításra. Az almaszezon megkezdése óta 600 vagon almát szállítottak el külön böző megrendelésekre, és közel 400 vagon almát tettek a hűtőházba, melynek feldolgozására később kerül sor. Az almatároló közel 2500 vagon alma feldolgozására alkalmas, de a kedvezőtlen- termés miatt a kapacitása nem lesz kihasználva. Az eddigi becslések alapján mintegy 1000 vágón alma feldolgozására, csomagolására számítanak. Az idén a göngyölegellátás jónak mondható, a megrendelők kívánságát teljesíteni tudják. A vasúti szállítással nincs probléma. Az igényéit vagonokat rendszeresen megkapják. Már megkezdték és a napokban tovább Szélesítik az almák igényesebb csomagolását a megrendelő államokba. Nagyobb igény jelentkezett a Szovjetunióból, Finnországból, Svédországból, és az NSEK-búl. A szép, ízléses csomagolású áruk szállítását megkezdték. Konzervgyár: 1800 vagon áru A Nyíregyházi Konzervgyárban a fő termékek — zöldbab, borsó, befőttek — konzerválása befejeződött, da továbbra is csúcsldény van. Jelenleg több mint 1600 munkás dolgozik a paradicsom, alma, finom ízek és a zakuszka konzer- válási munkáiban. A kedvezőtlen időjárás során a kevesebb termés itt is befolyásolta az üzem munkáját. Főleg gyenge volt a paradicsomtermés, amiből a gyár nem tudja teljesíteni a tervét. Néhány termékből viszont kedvezően alakult a termelés. Ezt mutatja, hogy az új szezon megkezdése óta közel 180 vagon konzervárut készítettek, melyből 1134 vagonnal külföldre, míg 400 vagonnal a belkereskedelem megrendelésére szállítottak el. Do hány fermentáló: Indul a száraz dohány A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál már befejezték a zölddohúny szárítását, mintegy 50 ezer mázsát. A harmadik negyedéves tervüket jól sikerült teljesíteni mind a termelékenységi, mind a bérfelhasználási mutatók tekintetében. A negyedik negyedév első hónapjában elmaradás mutat* kozot, amit befolyásolt az időjárás is. A vállalat jelenleg 1200 munkást foglalkoztat, akik megkezdték a száraz dohány beváltását és a feldolgozását. Viszont ezt a munkát még mindig gátolja egyrészt a szárazabb idő, másrészt a nagy őszi betakarítási munka. Ebből adódik, hogy a termeloszövetk'eze- tek és más termelők eddig alig 20 ezer mázsa síáraz dohányt szállítottak be. Most, hogy egy kicsit nedvesebb, csapadékosabb lett az Idő, nagyobb lehetőség van a dohány beszállítására. Ez nemcsak a vállalat, de a termelők érdeke Is. A korábbi szállítás javítja a dohány minőségét, ami nagyobb értéket és természetesen több jövedelmét ia jelent. B. U Mikroszkóp alatt a zsurkl Kossuth Tsz idei burgonyája. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet kisvárdai telepén Javenszky Éva és Rigó Margit Vizsgálja a mintát. Foto: Hammel Emberi küzdelem Régi történet Az egyik szabolcsi községben élt egy süketnéma ember. Egész napja abból állt, hogy járta a falut. Fát vágott, vizet hordott. Es örült, ha egy tányér levest kapott. A gyerekek — és gyakran a felnőttek is — futottak utána. Csúfolták. O csak magyarázott — a kezével. De kinevették. Es egy fröccsért eljárta a rókatáncot. Egy téli este a bálból hazatérő gazdalegények tréfából a jeges Tiszába dobták. Meg akarták tudni, hogyan kiabál segítségért. így halt meg. Tréfából. Ma. Fehér műanyag kötény, svájcisapka, gumicsizma. Es markáns arc. — 1952-ig gazdálkodtunk apámmal — mondja. Nehezen artikulálja a szavakat. Az állítmányt néha a jegyzetemben kell az alanyhoz igazítanom. Nem érti a nyelv szellemét. Honnan is értené? Csak a szájmozgásból olvashat. — Aztán hat évig gazdaságban dolgoztam. így jöttem ide. Van hallókészüléke is. De nem tudja használni. Az üzemben — a tejipari vállalat mátészalkai részlegében *— munkatársai a kannákat verik a földhöz, így jeleznek neki. Es 6 figyel. Nem érte még baleset. A háza a vasúton túl, ä technikum mögött oly kicsi, hogy szinte elbújik a másik mellett. Széreti az üzemet? — kérdezem. A kérdezést a jegyzetbe írom le, s mutatom neki. Bólint. Es ír ő is. „A művezetők idegeskednek. Ha mondanak valamit és én nem értem, kiabálnak”. — Es a munkatársai? „Munka közben sokat parancsolgatnak. Es néha egyik-másik csúfol is.” A régi történet, a falu szerencsétlenjéről? Itt, ebben a gyárszerű üzemben? De az is igaz, hogy — amikor különösen nehéz körülmények közé került — a munkatársai pénzt gyűjtöttek számára. Es megvették két heti ebédjegyét. Más baj nincs? — Nincs. Kis konyha, belül még kisebb szoba. Egyszerű berendezés. Es rend, tisztaság. A falon fényképek. Egy asszony és egy kislány Petróczky Dezső mellett. — Hogyan ismerte meg? „Már az iskolába is együtt jártunk. 1953-ban vettem feleségül. A kislányunk 11 éves. Most hatodik osztályos.” Az asszony kórházban van. Kocsordon, a szanatóriumban. Az ő feladatait is a férjnek kellett vállalni a családban. — Jó munkás, meg vagyunk vele elégedve — mondja a művezetője. Petróczky Dezső nyolc hónapig tanult a munkája mellett. Pedig nem volt könnyű az sem, hiszen tankmosóként dolgozott. A nyáron szakmunkásvizsgát tett Debrecenben. Ez már túl messze esik a régi történettől. Emeltek az órabérén. Mé» beosztásba is került: felöntő lett. Szobája falán — a fényképek között — egy oklevél .......Jó munkája elismeréséért...” Korábban kézzel mosták — és mosta ő Is — a porszivattyúkat. Újítást adott be: cirkulációs módszerrel oldotta meg a tisztítást. Gyorsabb is, alaposabb is a réginél. Elfogadták, bevezették. Pénzt is kapott érte, ami neki különösen kellett. Az újítás egyszerű, és nem hoz milliós megtakarításokat. Egy Ötlet csupán. Vagy mégsem? Bizonyos, hogy nemcsak ennyi. Hihetetlen erőfeszítést takar. Ez áz erőfeszítés arra kell, hogy Petróczky Dezső leküzdje hátrányait. Egyenértékű akar lenni, elismert társ. Es ennél emberibb küzdelmet elképzelni is nehéz. Kun István 1965. november 5. 3
