Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

összefogás Vilkán IT! r •• 1 r lanacsules Vítka lakói a Hazafias Népfront helyi bizottságá­nak szervezésében példa­mutató szorgalmat tanúsítot­tak ebben az esztendőben is a társadalmi munkák vég­zésében. Az idén készült termelőszövetkezeti bekötő út építésénél végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 100 ezer forintot. Eredményes volt a társa­dalmi összefogás egy utca rendezésében is. A Dózsa György utca csapadékos időben szinte járhatatlan volt. A HNF bizottság tag­jai elsősorban az utca lakóit Gyermekek ­Úttörőhöz méltó, dicsére­tes tevékenységet folytat az aranyosapáti általános isko­la úttörőcsapatának Gagarin raja. Idős, egyedül élő em­bereket kerestek fel ottho­nukban a raj tagjai, babot csépelték, udvart takarítot­tak, fát vágtak, burgonyát szedtek és segítettek a há­zimunkában. A legnemesebb tettük mégis az volt, amikor a raj elhatározta, hogy egyik út- törőtársuknak — aki kicsi kora óta paralizises — ke­rékpárt vásárolnak. Nagy szorgalommal gyűjtötte a 25 pajtás a hulladékokat, amely­nek árából megvásárolták a kerékpárt. Remélik, hogy Laci, az új kerélcpártulaj­Szerkesztői üzenetek Nyírsz616si dolgozók nevében: kérjük a levél íróját közölje nevét és pontos címét, mert az AKÖV munkájára tett panaszét csak úgy tudjuk kivizsgáltatni. szervezték erre a munkára. A községhez tartozó Krasz- na-híd építésénél felesleges­sé vált beton és kőtörmelé­ket 12 vontató szállította az utca legjárhatatlanabb ré­szeihez, amit aztán a társa­dalmi munkások egyengettek el. így az utca ismét járha­tóvá vált. A társadalmi munka élenjárói között voltak N. Varga Sándor, Bálint László nyugdíjas, Bó- nizs Jánosné és Varga Má­ria. Szász Elek HNF titkár Vitka gyermekért donos tavasszal már haszno­sítani tudja a közösség aján­dékát. Addig is — mint té­len évek óta — szánkóval viszik a gyerekek beteg paj­tásukat az iskolába. Marofka Imre pedagógus Aranyosapáti (III lnl •• liszaloiion A Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a já­rási szülőotthon munkáját értékelte legutóbbi ülésén. Ma már a szülések 99 száza­léka az intézetben folyik le. Ebben az esztendőben közel 1500 beteget ápoltak a szülőotthonban, s az év 9 hónapjában 443 szülést ve­zettek le. Megállapította a végrehajtó bizottság azt is, hogy az elmúlt évhez képest emelkedett a kora­szülések száma. Ez abból is adódik többek között, hogy sok munkahely nem biztosít könnyebb munkakört a ter­hes anyáknak, s nem bizto­sítanak részükre szállítóesz­közt a külterületekről való beutazáshoz. A helytelen gyakorlat megszüntetésére a végrehajtó bizottság határo­zatot hozott. Doszlop Miklós levelező Tiszalök A lap megírta az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország „Sepertem eleget...” címmel közölte Béres Géza nyír­egyházi olvasója panaszát. Béres Géza arról írt, hogy egy-egy cirkusz vendégjáté­ka alkalmával az ócskapiac a Rákóczi utcára telepszik. A piac után pedig rengeteg szemét hulladék marad a házak előtt. A megjelentetett panasz alapján intézkedtünk, hogy a Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részlege kö- rültekintőBben végezze a város közterületeinek, külö­nös tekintettel a piacterü­leteknek és környékének tisztántartását. A városi ta­nács egészségi osztályának közegészségügyi felügyelője legutóbbi ellenőrzései is en­nek érdekében történtek. Nyíregyháza Városi Tanács VB építés- és közlekedési osztálya A város napi tej igénye: 13 ezer liter Intézkedések a téli ellátás zav artalanságára Oláh István Tiszakerccseny: A kisvárdaí GELKA türajárata csak kéthetenként érkezik Vásáros- naményba, így meghibásodott rádiójukat csak október végén szállították el javításra a vásá- rosnaményi fmsz műszaki bolt­jából. Bariba Imre Tiszarzalka: Mun­kakönyvét a SZOT Társadalom­biztosítási Megyei Igazgatóság kérésünkre az ön címére el­küldte. Vatiamány András Császár­szállás: A MÁV Déli Pályafenn­tartási Főnöksége intézkedett la­kásuk áramellátási zavarainak megszüntetése érdekében. A ké­sedelmet áz okozta, hogy a tör­téntekről csak az ön panaszos leveléből szereztek tudomást, amit szerkesztőségünk Debre­cenbe továbbított. öt barát Ajak: Panaszukat csak akkor közölhetjük — ahogy ezt [kívánták — ha közük nevü­ket is. A tej és tejtermékek az egyik legfontosabb fogyasz­tási cikkek. A Nyíregyházi Élelmiszeripari Szállítási Vállalat naponta 120—130 ezer liter tejet szállít vidék­ről a feldolgozó üzemnek. Munkájuktól nagyban függ: ott van-e minden reggel a friss tej az üzletekben. A hirtelen időváltozás sem bénította meg — bár a gázolaj sűrűsödése némileg késleltette a munkájukat. A kilenc tejszállító tartály és három árukihordó gépkocsi rendszeresen üzemben van. Tartalék gépkocsiról is gon­doskodtak. Az előkészület során meg­szervezték a fagybrigádokat, akik indulásra pontosan és üzemképesen előkészítik a tartálykocsikat. A sofőrnek csak be kell ülni és már indulhat is a kijelölt útvo­nalra. Gondoskodtak meleg ruhákról, bundákról és minden olyan tartalékalkat­részről, amely leggyakrabban szükséges a téli üzemelte­tés során. Sikerült jobb összhangot teremteni a feldolgozó üzemmel, a tejipari válla­lattal is. Ennek eredménye máris megmutatkozik. Míg azelőtt egy-egy szállító tar­tálykocsival két ember járt, most csak egy ember végzi ugyanazt a munkát. A gép­kocsivezetőket a szállítás meggyorsításában, illetve az állásidő csökkentésében anyagilag is érdekeltté tet­Földrajzi előadássorozat Nyíregyházán Az országjárók klubja Nyíregyházán is megala­kult. Tagjai sorában min­den termelési ág dolgozóit megtaláljuk. A klub, a Móricz Zsig- movid Művelődési Ház, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat rendezésében indul meg az a földrajzi elő­adássorozat, amelynek meg­nyitó előadását november 25-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel tartja Mol­nár Gábor, a kiváló magyar földrajzkutató az Amazo­nasz őserdejének világáról. Az előadások színhelye a Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház. Az előadók előadásaik­kal mindig a nyíregyházi előadásokat követően elláto­gatnak Tiszavasváriba és Tiszalökre is. L. K. ték. Jelenleg a városban ele­gendő és jó minőségű tej­terméket lehet kapni. Ugyanakkor naponta 50—60 ezer liter tejet, tejterméke­ket tudnak szállítani más városok — elsősorban Bu­dapest — ellátására. A feldolgozó üzem to­vábbra Is Nyíregyháza város tejtermékekkel való ellátását tartja fő feladatának. Jelen­leg naponta 12—13 ezer liter tejet és más tejtermé­ket adnak a városnak, de a további szükségletet is ki tudják elégíteni. Az ÉM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre könny űgépkezelőket (ÉM-vizsgával), vasbeton­szerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Bu­dapest, V., Kossuth Lajos tét 13—15. földszint. (25) Értesítjük BAKTALÖRANTHAZA és vidéke női és férfi fodrász vendégeit, hogy a baktalórántházi üzleteiket a szolgáltató-házba helyeztük át, ahol minden igényt kielégítően várjuk kedves vendégeinket. Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet (x) Csak a háztájiban ? Prémium és 70 hold szedetlen burgonya Ellentmondások Dögén Dögé burgonyatermelő község. A Rákóczi Termelő- szövetkezet 380 holdon, a termelőszövetkezet tagsága háztájiban közel 400 holdon termeli e fontos népélelme­zési cikket. A tsz-nek és a tagságnak legfőbb jövedel­mi forrása a burgonya. Ezt figyelembe véve azt gondol­hatnánk, hogy a községben a burgonya termelésére ül­tetéstől a betakarításig a legnagyobb gondot fordít­ják. Csak részben van így. FAGYKÁR — KÉSEDELEM MIATT A tsz-nek november 17- én —amikor 5—10 centimé­teres hó borította a határt és erősen fagyott — még több mint 70 hold burgo­nyája volt a határban sze­detlen. A főkönyvelő ezzel kapcsolatban megnyugta­tóan úgy nyilatkozott: nincs különösebb baj, 250 ember szedi rendszeresen a burgo­nyát és a fagy veszély tői nem kell tartani, mert a gumókat meleg helyre, a csirkenevelőbe és a burgo- nyacsiráztatóba szállítják. A nagyobb probléma inkább — a könyvelő szerint —, hosv a már felszedett bur­gonya prizmázásával meg­festek. A Kísérleti Intézet­tel 60 vagonra szerződtek és ebből 40 vagonnal már le­szállíthattak volna, válogat­va volt, de az intézet szál­lításra nem vette át tőlük. Sőt azt sem tették meg, hpgy helyszínen átvegyék az árut, hogy ezzel előse­gítsék a prizmázást. A fagy beálltakor így 78 vagon burgonya maradt földeletlen. A földeletlen burgonya 2— 5 százalékos fagykárt szen­vedett. TETT HELYETT VITA A termelőszövetkezet — nem kutatjuk joggal, vagy jogtalanul — mert megkés­tek a burgonya betakarításá­val, a szakszerű prizfnázás- sal, a kisvárdai kutató- intézetre hivatkozik. Ennek jogossága még eldöntetleh. Tény azonban amit már a cikk elején is jeleztünk, nemcsak a tsz, de a tagság is termelt burgonyát, A háztájiban egyetlen tő sem maradt szedetlen. Az igaz­sághoz tartozik az is, hogy a burgonya mellett 120 hold- nyi kukoricacső is száron volt a hideg idő beálltakor. A főkönyvelő hivatkozott arra, hogy a lehető legked­vezőtlenebb volt az időjárás. A burgonyaszedés idején olyan kemény Volt a föld, hogy rendre eltörtek a gé­pek.' Az egész megyét be­járták olyan acélért, amely- lyel a Kállő—3 burgonya­szedőt alkalmassá tehetik a munkavégzésre. Nem kap­tak acélt. Vitathatatlan ez komoly akadályt jelenteti Mégis, ha a 400 hold háztá­ji területből felszedhették s burgonyát, miért nem te­hették ezt meg a közösben is? Ide tartozik a 120 hold töretlen kukorica. Ha a bur­gonyaföldeken nem lehetett dolgozni miért nem szervez­ték úgy a munkát. hogy legalább a kukoricát letör­jék? Ezekre a kérdésekre nem tudtak kielégítő választ adni. Ezekről sokat vitatkoz­tak. A vita azonban nem óvta meg a burgonyát a fagykártól és nem óvja mag a további veszteségektől sem. MESSZE AZ IRÁNYELVTŐL A termelőszövetkezet * MÉK-nek teljesítette szerző­déses kötelezettségét, 27 vagon helyett 42 vagont ad­tak át. Szétosztottak premi­zálásként 27 vagon burgo­nyát a tagságnak. Általános­ságban (Dögén is így tör­tént) a burgonya premizálá­sát a megyei tanács által javasolt irányelvek alapján határozták meg és fogadta el a tagság. Ez pedig kimond­ja, hogy a prémiumot a -ter­melőszövetkezet csak abban az esetben oszthatja ki, ha a vetéstől a betakarításig, illetve válogatásig, prizmá- zásig mindent elvégeznek. 27 vagon burgonyát prémi­umként kiosztottak annak ellenére, hogy 70 hold bur­gonya a földben volt. 78 vagon burgonyát nem priz- máztak időben. Olyan el­lentmondások ezek. ame­lyekre sem a mostoha idő­járással. sém a kísérleti in­tézet magatartásával nem lehet választ adni. Az ellent­mondások alapvetően a munkaszervezés, vezetés gyengeségéből adódtak. Seres Ernő Németh László regénye filmen Ismert irodalmi alkotás filmre vitele mindig érdek­lődést vált ki. Különösen érvényes ez, amikor az egyik legnagyobb élő magyar írónk kitűnő, több nyelvre lefordított regényét ültetik át a képek nyelvére. A vállalkozást még nehezíti, hogy az Iszony egyes szám első személyben elmondott vallomásos lélekrajz. Hintsch György — a fot'- gatókönyvíró — úgy akarta megőrizni a regény csorbí- tatlanságát, hogy lemondott annak kifejezési formájáról. És Hintsch György — a rendező —, a kamerára koncentrálva, arra bízva igyekezett pótolni a belső vallomás elhagyása által veszendőbe ment értékeket. Egészen kitűnő a film in­dítása: az újév reggeli láto­gatás. Valóban a könyv első lapjai elevenednek meg előttünk, ahogy a fehér, szűz havon közeledő két férfi alakot látjuk, érezzük ennek a téli reggelnek csí­pős frissességét. Ugyanak­kor Nelli és Sanyi találkozá­sában már benne izzik az elkövetkező tragédia szo­rongató előérzete. Talán en­nek az első, kezdő képsor­nak vakító fehérsége egye­dül derűs és fénylő ebben á filmben. Ami ezután kö­vetkezik, egyre sötétebb tó­nusokat ölt, keretül szolgál egy bonyolult pszichológiai konfliktusnak, amelynek gyökere: a hősnő, Kárász Nelli jellemének és sorsá­nak kibékíthetetlen ellent­mondásossága. Az Iszony története tulajdonképp a folyan • , amíg egy nő — hogy visszanyerje megbék­lyózott egyéniségét, az ön­magával való rendelkezés jogát — eljut a gyilkossá­gig. Kárász Nellit a körülmé­nyek teszik Takaró Sándor feleségévé. Nelli egészen más alkat, mint férje. Szel­lemi, fizikai, jellembeli kü­lönbségük óriási. Házassá­guk rosszul sikerül. Nelli nem szereti Sanyit, a vele való házasság először csak nyűg, aztán Utálni való kö­telesség, majd leküzdhetet­len iszony a számára. Nelli szenved, de szenved Sanyi is, aki imádja feleségét. És kettőjük tragédiája elkerül­hetetlen. Ennyire mélyen lélektani regényt maradéktalanul nem lehet áttranszponálni más művészet talajára. Az Iszony filmváltozata mégis sikerült alkotásnak mondható. Bár nem tudja teljesen vissza­adni a pszichológiai árnya­latokat, mélységeket, mégis sokat ad. Ez a siker a rendező-író mellett elsősorban az ope­ratőrnek köszönhető. Hegyi Barnabás képei Sokban pó­tolják a léik! motívumok hiányát, hallatlan kifejező erővel érezteti meg Velünk egy bonyolult lélektani fo­lyamat árnyalatait. A siker harmadik fő ré­szese a címszerepet alakító Drahota Andrea. Rendezői bátorság kellett hozzá, hogy irodalmunk egyik legbo­nyolultabb nőalakjának élet­re keltését, egy fiatal, kez­dő színésznőre bízza, aki ifjúsága miatt még sem az asszony!, sém a színészi érettség magas fokát nem érhette el. t)e Drahota Andrea nagy felfedezés, alti igazolta a rendező választá­sának helyességét. Kárász Nellije sokszínű, mélyen át­élt, átérzett, nagyszerű ala­kítás. Egyenrangú partnere a férjet játszó Kállai Ferenc­nek, akinek Sanyija talán egy árnyalattal rokonszen­vesebb a kelleténél, és akit a néző emiatt talán nem tud a Nellihez hasonló szem­mel látni. Iránta táplált iszonyában osztozni. A két főhős mellett ki­tűnő színészgárda kelti élet­re a regény többi alakját. Latinovits Zoltán enervált Imréje. Halász Jutka élet­teli Rózsája, Bessenyei Fe­renc bővérű Bodolaija, Kál­mán György hűvös-okos Jő- kuti doktora, valamint Pé- ger Antal öreg Kárásza fedi a regény olvasásakor alko­tott elképzeléseinket az egyes figurákról. A szerep­lők között találjuk még Kiss Ferencet (Takaró), Sulyok Máriát (Takaróné), Kiss Ma­nyit (Kárászné), és még egy sor élenjáró művészünket. A film zenéjét Szokolay Sándor Szerezte, kitűnően alkalmazkodva a képi meg­oldások állította követel­ményekhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents