Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

MEGJEGYZÉSEK: I. A szövetkezés értelme, célja 1. „Üzlet66 Bezárták a nyíregyház Sport cukrászdát, mei alapvető feltételek hiányoz­tak üzemeltetéséhez. Helyén korszerű kávé-tea szaküzle­tet alakítottak ki. Ez ed­dig rendjén is volna. Csak­hogy nem sokkal később mégis megnyitották a Sport-ot, néhány méterrel odébb, egy volt szűk cu­korkabolt helyén. Igaz itt sincs víz, s az első időkben még a székeit is hiányoz­tak, de azt senki sem mondhatja, hogy nines cuk­rászda. Van, szeszes ital — és vendégek nélkül. Mert ide csak elvétve tér be egy-egy járókelő. Állítólag a saját költségét sem for­galmazza a „cukrászda” naponta. Eszünkbe jut: szó volt róla, hogy rétesboltot nyitnának a városban, ha lenne megfelelő helyiség. Kár, hogy a vendéglátóipar nem veszi észre ezt a le­hetőséget. 2. Kapacitás Valójában örülni kellene a látványnak: hét végén forgalmi gócok keletkeznek a nyíregyházi Állami Áru­házban. Legutóbb a kes­keny feljáró lépcsők fordu­lóinál eladók álltait szolgá­latban: kézjelekkel és ked­ves szóval irányították a szűnni nem akaró vásárló- áradatot. Meg is volt a haszna: egyetlen napon több, mint 1 millió 200 ezer fo­rint került a kasszákba, öröm, hogy ennyien — fő­ként falusiak — vásárolnak, s hogy van miből vásár öl­niük. Kevésbé örvendetes, hogy nincs mód az áruház bővítésére, s elképzelés új „állami” építésére. Pedig a forgalmi gócok máris fi­gyelmeztetnek.« as. A moszkvai GUM áruház egyik leglátogatottabb része a fotoosztály. Á napnak nincs olyan órája, hogy ne lenne tömve vásárlókkal. De bőven akad szemlélő a vit­rinek és az utcai kirakatok előtt. Mit is látnak a kiván­csi moszkvaiak 1 A legegyszerűbb gép á Jukor, amely a mi Pajtá­sunkhoz hasonlít, s sok gye­rek ezzel teszi meg áz első lépéseket a fényképezés vi­lágába. Nem igen ismert nálunk a sztereofelvételekre alkalmas, tükörreflexes Szputnyik. A nagyobb igé­nyeket elégítik ki a Vesz- na és a Staféta. Az előtti­vel 41 felvétel készíthető 24x32 mm méretben, az utóbbival 12 felvétel a 6x9-es filmre. A Drug már az igényes fotósok gépe, 1:2 optikája nem cserélhető, re­dőnyzárja 1/2—1/1000 mp között állítható. Az Északi- sarktól a Kárá-küm sivata­gig egyaránt használható á Több mint három eszten­dő van mögöttünk azóta, hogy hazánkban befejező­dött a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Az or­szág egyes tájain már négy-öt esztendeje szövet­kezetben gazdálkodik a fa­lu népe. Ennyi idő alatt sok hasznos tapasztalat gyűlt össze. Ezek felhasz­nálása alkalmas arra, hogy a szövetkezeti nagyüzem­ben szervezettebb, gyümöl­csözőbb legyen a gazdálko­dás. A nagyüzem kiépítése, a megfelelő arányok kiala­kítása a különböző terme­lési ágak között lényeges előrehaladás, s ez kifejezés­re jut a gazdálkodás ered­ményeiben is. Egész sor olyan kérdés tisztázódott a szö­vetkezeti belső élet rész­leteiből is, amiről korábban csak szó esett. Mind a gazdálkodásban, mind pedig a szövetkezeti életben kialakultak azok a helyes módszerek, amelyek sokat segítenek a szövet­kezés céljának valóra vál­tásában. Kialakultak, de nem mindenütt érvényesül­nek megfelelően. Ugyanak­kor kibontakoztak a körvo­nalai annak is, hogy a jövőben milyen módon le­het formálni azokat a he­lyes elveket, amelyek al­kalmat adnak a gazdálko­dás és a szövetkezeti élet továbbfejlesztésére. Cikksorozatunk megkísér­li a szövetkezeti közösség életének, vezetésének olyan jelenségeit, módszereit is- íhertetni, amelyek a leg­jobbak' tapasztalatai alap- jtán alakultak ki. Tehát nem a gazdálkodás szak­mai feladatairól, a nagy­üzemi termelés agro- és Leningrad. Optikája l:2-és Jupiter, redőnyzárja 1 — 1/1000 mp értékek között állítható. Az elmúlt években az OFOTÉRT sök szovjet fény­képezőgép típust hozott for­gatómba. Az idei karácso­nyi vásáron ismét számos szovjet gép között válogat­hat a hazai vásárlóközön­ség. Legolcsóbb gép a 300 Ft-os tükörreflexes Ljubitelj és a 330 Ft-os Szménú—8. A SZmena—8-as hátfala leve­hető, ami nagyon megküny- nyíti a film cseréjét. A Zorklj—6 890 forintba. a Zorkij—4 1700 forintba kerül tokkal együtt. Mindkét gép­nél a kereső a szemhez ál­lítható, így a rövidlátók is szemüveg nélkül fényképez­hetnek. Az 1:2-es optikájú Kiev—4-et 2400 forintért árusítják és újdonság lesz a beépített fénymérős FED—4. Ez a gép Ináustiár 1:2-es Optikával mindössze 14Ö0 forintba kerül. zootechnikai eljárásairól, az üzemi arányokról, s más, közvetlenül a termelés kö­rébe tartozó kérdésekről esik szó, hanem arról, ami minden termelési tevékeny­ségben a legfontosabb: az emberről, az emberek egy­máshoz való viszonyáról, arról, hogy céljaikat miként válthatják valóra. Ezernyi kérdés foglalkoz­tatja a szövetkezeti tago­kat, vezetőket. Többek kö­zött: Mit értünk szövetke­zeti demokrácia alatt? A szövetkezeti demokrácia mi­lyen jogokat biztosít a ta­goknak, a vezetőknek, mi­lyen kötelességeket ró a szövetkezet gazdáira? Mit jelent a szövetkezeti de­mokrácia a szövetkezeten kívüli intézmények számá­ra? Milyen legyen a ter­melés irányításában külön­böző hatósági és egyéb fel­adatokkal megbízott állami intézmények viszonya a ter­melőszövetkezetekhez? Mi­lyen kapcsolatot tartson a megyei, járási, községi ta­nács a termelőszövetkezet­tel, hogy az állami irányí­tás is kellően érvényesül­jön és a szövetkezeti demok­rácia sem csorbuljon? A külöhböző vállalatok és a szövetkezetek egymáshoz való viszonya mikor tekint­hető helyesnek? A szövet­kezeten belül mikor jó a tagság és vezetőség, vala­mint az egyes vezetők és a tagok kapcsolata? Milyen fórumokon, milyen kérdé­sekben hallathatja szavát, nyilváníthatja véleményét, akaratát, a szövetkezet tag­sága? A párt- és tömegszer­vezetek miként segíthetnek a legjobban a szövetkezeten belül a közös cél megva­lósításában? Ezek és még sok más kérdés nagyon is közvetlenül érinti minden szövetkezet belső életét, a szocialista közösség formá­lódását. A termelőszövetkezet olyan szocialista nagyüzem — s ezt á tényt, bár közis­mert, érdemes hangsúlyozni — amelyet a dolgozó pa­rasztok saját földjeik egye­sítésével, illetve állami tar­talékföldeken hoztak létre. Szövetkezeteinkben a tagok által bevitt földterületek jelentik a túlnyomó hánya­dot. Ezen a területen — a szövetkézét tulajdonában lévő földön — közös ter­melőeszközökkel, együtte­sen gazdálkodnak, s Híjén módon igyekeznek kihasz­nálni saját javukra és az Ország hasznára azokat az előnyöket, amelyet a kor­szerű nagyüzemi gazdálko­dás nyújt a fhezőgázdáSági termelésben. A szövetkezés értelmét, célját mindenekelőtt a dol­gozó ember szolgálatára ad­ja. Az ember szebb, kul­turáltabb életét szolgálja, az igaz emberi törekvések megvalósítását kell, hogy segítse. A szövetkezés — a nagyüzemi termelés elő­nyeit érvényesítve jobb a korábbinál, biztonságosabb anyagi alapokat kell, hogy teremtsen az abban részt­vevő ember számára. S a fegyelmezett rendszeres munka, a termelésben való lelkiisrherétés részvétel meghozza gyümölcsét. Ugyanakkor a szövetkezés — a közös gazdálkodás alapelveinek, s a szövetke­zeti élet törvényeinek be­tartása mellett — biztosít­ja az ember számára a társaival való egyenlőséget, megszünteti a kizsákmá­nyolást, kialakítja az em­berben a legnemesebb vo­násokat. Éz a mérce. Ez a köve­telmény még akkor is, ha egyik hónapról, vagy év­ről a másik hónapra, vagy évre nem sikerül ezeket a törekvéseket, célokat tel­jes egészében valóra válta­ni. Mindenki számára tel­jesen érthető és nyilvánva­ló, hogy a kezdetleges, ala­csony szinvanalü gazdálko­dás helyére lehetetlenség rö­vid idő alatt magas fokú, nagy hozamokat és nagy jövedelmet adó, korszerű, gépesített, kemizált gazdál­kodást állítani. É cél elé­rése eléggé hosszadalmas. De esztendőről esztendőre tovább lehet és kell lépni ezen az úton. Méghozzá Olyah módon, hogy azok az éHribérék, akik a SzöVet- kezetben dolgoznak, foko­zatosan javuló anyagi kö­rülmények között éljenek. Természetesen — miután a mezőgazdasági termelés ala­kulását ma még lényege­sen befolyásolja az időjárás — a végzett munkának nein mindig ugyanaz az eredménye. Ezt figyelembe véVe több év során érvé­nyesülnie kell a fejlődés főbb mozzanatainak. Ami vórtatkozik a ter­melésre, az érvényes az ember gondolkodásmódjára, magatartására, társaihoz való viszonyára is. Az em­ber rnagátártása, gondolko­dásmódja sem változik egy- csäpäsrä. A régi vóhások, á magamnak élés tudata hosszabb idő múltán vál­tozik igázi közösségi tu­dattá. S éhhek a Változás­nak a gyorsaságát erőtelje­sen befolyásolja környeze­te. Arra a kérdésre, illetve kérdéscsoportra tehát, amely a szövetkezeti élettel kapcsolatban felmerülhet, csak egy lehet a tömör válasz, akár a szövetkezeten belül, akár a szövetkeze­ten kívül várnak is meg­oldást: a tettek, az intéz­kedések a szövetkezés ér­telmét, célját szolgálják, va.gvis azt, hogy a na­gyobb, gazdaságosabb ter­melés révén az igaz em­beri kapcsolatok megerősí­tésével jobban boldoguljon a szövetkezeti parasztság. Ez a falu népének és egész országunknak egy­aránt érdeke. Almási István ma délután is órai kezdettel Tovább bővül a szovjet fotogépek választéka iv. kezdési iütsáeSadáSi tad A 34. SZ. NYÍREGYHÁZI BELOIANNISZ TÉRI SZAKÜZLETBEN BÍRÓ LÁSZLÓ a GELKA service vezetője. IVSímíHch érdeklődőt szeretettel várunk IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT (19Ö70) Búcsú Magyturcsik György elvtárstól Hétfőn délután 2 órakor búcsúztatták a nyíregyházi Északi temetőben Nagytur­csik György elvtársat, a megyei pártbizottság mun­katársát. A gyászszertartá­son megjelentek a párt és a tanács megyei, városi, já­rási vezetői, képviselői, a különböző társadalmi szer­vek, üzemek dolgozói, volt munkatársai, barátai. Gyász­A nép, a párt hűséges munkását búcsúztatták a harcostársak, rokonok, is­merősök Nagyturcsik György elvtárs személyében. Élete példája volt annak, hogyan szolgálja valaki a társa­dalom felemelkedésének kö­zös ügyét. Talán azért tudott olyan szenvedéllyel, lanka­datlan energiával küzdeni, mert az elmúlt társadalmi rendszer kínzó, nyomorúsá­gos világában a kubikosok, cselédek kenyerét ette. Elsők között állt a kom­munista párt megalapítói közé falujában, Kótajban. Tizenhárom társával ő ala­pította meg az első kótaji termelőszövetkezetet. A Le­nin Tsz párttitkára lett. Az országépítő munka sodra azonban nem hagyta öt még falujában, munkahelyévé vált az egész megye. Mini pártmunkás hosszú évekig járta a megye, községeit, agi­tált, dolgozott. Nem a szavak, hanem a tettek embere volt. Ameny­beszédet Szilágyi Menyhért, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője mondott, majd a frissen hantolt sírná! munkatársai nevében Var­ga Gyula, a megyei pártbi­zottság osztályvezető helyet­tese búcsúzott az elhunyttól. A gyászszertartáson a hon­véd zenekar és a József At­tila Művelődési Ház ének­kara működött közre. nyíre lobogott benne a párt és a nép közös ügyének tüze, olyannyira kérlelhetet­len és soha meg nem alkui­vá ellenfele Volt a hibák­nak. Hogy mennyire a tet­tek, a kommunista emberré jellemző önzetlenség vezet­ték útját, arra sokáig fenn maradó bizonyíték az a sok- sók közérdekű ügy, s egyéni sérelem elintézése, melyek mögött mindig az embert, az igazságot kereste és ta­lálta meg. Kommunista pár­tossága és igazi helytállása az ötvenhatos ellenforrada­lom idején csúcsosodott ki, fegyverrel védte a munkás- hatalmat, ott volt a tsz-ek közös vagyonának mégvédé- sériél, mindig ott, ahol d leg­nagyobb szükség volt a párt szavává, a kommunisták példamutatására. — Korai haláláig fáradhátallanut döt- gozott, miht a megyéi párt­bizottság instruktora. Pél­daadó életének, munkássá­gának emlékeit elvtársai, ba. rátái megőrzik. Évi tízmilliós ráfordítással Ä teljes gépesítés útján eaz éiicsmi fazdasáfek A mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepük van a gépeknek. Az erő- és mun­kagépeket ma. már ttehicsak egyes muhkafázisökban, de összetettéit, komplexén al­kalmazzák. A gépi munka legjobban mérhető a fejlett agrotechnikát szélesebb kör­ben alkalmazó állami gaz­daságokban. Megyénk tizen­hat állami gazdaságába)! 604 erőgép van, több miht 2Ö0 fajta múnkágép, a munkagépek Száma megha­ladja a 10 ezret. A komplex gépesítésben még sok a feladat. A gabo­nafélék vetése, gyomtalaní­tása, betakarítása állami gazdaságainkban már meg­oldott. Itt csupán az üzem- szervezés javítása, tökélete­sítése a további feladat. Megoldani azt, hogy a gé­peket megfelelő időben és helyen foglalkoztassák. A gabonafélék után megyénk­ben a burgonyatermesztés teljes gépesítése került elő­térbe. Érthető, hiszen a burgonya egyik legfőbb ter­mékünk. A burgonyater­mesztés komplex gépesítésé­re, illetve megoldására a Bal- káhyi Állami Gazdaságban végeztek sokoldalú kísérle­tet. A kísérlet eredménye­ként megállapítható: a bur­gonya ültetésé, művelése, szedése a rendelkezésre álló gépekkel megoldható. Prob­léma csupán a szedésnél adódott és adódik. Ennek oka a nagyfokú gyomoso- dás. A különböző szedőgé­peket csak abban az eset­ben lehet eredményesen és gazdaságosah alkalmazni, ha a terület gyomtálah, a bíir- gónyaSzár sem nehezíti a szedést. A szártálanltással és gyomtalanítással is vé­geztek éredriiériyes kísérle­teket. A gépi művelésű és végyszerezétt területen 120 mázsás átlagtermés Völt a klsvdrdai rózsából. Jelentősen haladtak az idén állami gazdaságaink a kukoricatermesztés techno­lógiájának fejlesztésében. Az eredmények különösen ott jók, ahol a gépi vetést megfelelően kombinálták a vegyszerezéssel és a beta­karításnál is általánosan al­kalmazzák a gépi műnkét. A kukorica és siló gépi be­takarítása ma még nincs 100 Százalékosan megoldva. Különösért a sllózásnál, a szállításnál, kazlazásnál akad bőven tennivaló. A Kemecsei Állami Gazdaság­ban rakodási és ürítési be­mutatót tartottak. Eredmé­nye, högy általánosan elter­jedt a drótköteies ürítési módszer. Eddig a pótkocsi­kat kézi erővel IS—20 perc alatt ürítették, a drótkötél­lel — a kézi erő teljés ki­küszöbölése mellett — fiz ürítés hét percre csökkent. A silózással kapcsolatos legjobb gépimunka kísérle­tezése még olyan területen is folyt, hogy a siló tömö­rítésére melyik traktor a legalkalmasabb. Sokak sze­rint a lánctalpas, mások szerint a kerekes traktor. Ennék feldöntésére álljon itt a műszakilag megállapított számítás: a lánctalpas trak­tor egy négyzetcentiméter felületi nyomása 78 deka, hng a kerekes traktoré 1 kiló 25 deka. A siiókészítés- nél, tömörítésnél a súly számít. A kukorica betakarításá­nál még állami gazdasá­gainkban is nagymértékben alkalmazzák a hagyományos kézitörést, de ez egyre in­kább háttérbe szorul, és az emberek helyett a KB—2-es csőtörőgép és a kombájn dolgozik. A KB—2-es gazda­ságossági előnye, hogy nem­csak a csövet töri le, de szecskázza ászárát. A kuko­rica törésének gépesítésénél napjainkban leginkább az a döntő, högy a gépeket mi­nél nagyobb területen al­kalmazzák. A komplex gépesítés a már említett növényfélesé­geknél nem áll meg, és nem állhat meg egyéb te­rületeken sem. Jövőre az állami gazdaságokban a trágya rakodását, szállítását, kiszórását gépesítik komp­lex módon. Tovább fejlesz­tik az alma feldolgozásának gépesítését. Az almáskfer- tekben is akad még térthi- való a gépi munka alkal­mazásában. Különösen azok után. hogy a törpe gyümöl­csösök megmunkálása, gon­dozása eltér a középtörzsű fák talajának művelésétől, gondozásától. Megyénk tizenhat állami gazdaságában általában évi tízmillió forintot fordítanak a gépesítésre. A növényter­mesztésben, a kertészetben ma már egyre inkább a gé­peké a szó. wmm ÍME pDSSfpl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents