Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
xxn. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ARA: 50 fillér 1965- NOVEMBER 5, PÉNTEK A pártoktatás hatékonysága Fsck lens tv nyilatkozata a magyar pártküliSöttség vietnami és koreai útjáról 1966-ban Magyarországra látogat a Koreai Munkapárt küldöttsége A szocializmus teljes felépítésének egyik alkotóeleme a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék elterjesztése és meghonosítása a tömegek gondolkodásában. A pártoktatás nagy szerepet játszik e feladat megoldásában Az idén megyénkben több, mint negyvenháromezer hallgató kezdte el politikai képzését a különböző tanfolyamokon. Az igények színvonalas kielégítése magas követelményeket támaszt a pártoktatással szemben. A KB ideológiai irányelveinek megyei méretű feldolgozása felfokozta az érdeklődést az ideológiai politikai kérdések iránt. Az irányelvekben felvetett kérdések további tanulmányozása az idei oktatási év feladata. A tennivalók lényegét rö- röviden a következőkben foglalhatnánk össze: a pártoktatás hatékonyabban járuljon hozzá a hallgatók eszmei-politikai fejlődéséhez és szolgálja ezzel a szocializmus építését. A hatékonyság növelése szerteágazó, sokoldalú tevékenységet igényel. Mindenekelőtt a propagandisták színvonalas, tartalmában és módszereiben is gazdag oktató-nevelő munkáját igényli. A hallgatók a pártoktatás különböző tanfolyamain választ várnak politikai, elméleti kérdéseik sokaságára. Legnagyobb az érdeklődés a szocializmus építésével kapcsolatos országos és helyi problémák iránt. Mit értünk el eddig? Milyen nehézségeink vannak, milyen feladatok állnak! előttünk, hogyan lehet azokat a legjobban megoldani? — ezek a naponta felmerülő kérdések. A nemzetközi élet eseményei alkotják az érdeklődés másik fő területét. Még csak felsorolni is nehéz lenne, hány és hány nemzetközi kérdés foglalkoztatja ma párttagságunkat és közvéleményünket. Az eredményes oktatáshoz azonban nem elég csali azt tudni milyen kérdések vetődnek fel. Azt is látni kell, hogy ma — a különböző belső és külső tényezők hatására — sok esetben bizonytalanság, aggodalom, sőt olykor kétkedés is meghúzódik egy-egy kérdés mögött. Ez elsősorban abból fakad, hogy társadalmunkban egyes osztályok és rétegek között még lényeges gondolkodásbeli és világnézeti különbségek vannak, amelyek felszámolása nem megy egyik napról a másikra. Szerepe van még az utóbbi időben érezhetően fokozódó imperialista ideológiai behatolási és fellazító kísérleteknek. A kommunista mozgalomban meglévő vita ugyancsak zavart okoz az emberek fejében. A pártoktatás hatékonyságának növelése tehát elsősorban azt követeli, hogy a kérdésekre adandó válaszaink legyenek tényekre épülő, hiteles, és ezáltal érvelő, meggyőző erejűek. A pártoktatás valamennyi tanfolyamán úgy kell oktatni, hogy növeljük a hallgatók eszmei szilárdságát, biztonság- érzetét, erősítsük meggyőződésüket a szocializmus ügyében. Olyan meggyőződés kialakításán kell fáradoznunk, amely nemcsak akkor szilárd, amikor minden jól megy, hanem akkor is, amikor a fejlődéssel együttjáró nehézségeket kell leküzdeni és amikor téves, rosszindulatú, ellenséges kísérletezéseket kell visszaverni, meghiúsítani. Tartalmi vonatkozásban ez mindenekelőtt a két rendszer rendkívül bonyolult küzdelmének helyes értékelését és sokoldalú magyarázatát igényli. A két rendszer küzdelmének bemutatásához a tények és érvek sokasága áll rendelkezésünkre, — sajnos nem mindig élünk velük — amelyekkel bizonyítani tudjuk a szocializmus erejét, fölényét és biztos perspektíváját. Jobban használjuk fel fejlődésünkről tanúskodó eredményeinket. Sőt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy meglévő problémáink, fogyatékosságaink helyes felmérése, az eredményekkel történő pontos összevetése, valamint leküzdésük módjának ismerete is fegyverré válhat kezünkben. A marxizmus—leniniz- mus eszméit s a szocializmus fejlődését reálisan oktató propagandamunkától idegen az iskolás, magoló, sematikus módszer. Az eredményes, színvonalas oktatás nemcsak tartalmilag, hanem a formákat illetően is meggyőző erejű. Ez nem utolsósorban azt jelenti, hogy a pártoktatás valamennyi formáján biztosítani kell az őszinte, nyílt viták lehetőségét. Abból kiindulva, hogy a helytelen nézetek ellen csak helyes álláspontok kialakításával lehet eredményesen harcolni. Kizárólag nyílt eszmei küzdelemben lehet mind több és több ember tudatát alakítani, formálni. A nyílt eszmei küzdelem természetesen nem egyeztethető össze a helyenként tapasztalható álobjektivitással és méginkább nem az eszmei közömbösséggel. Ellenkezőleg. Oktatói munkánk legyen harcos a demagóg, demoralizáló nézetek elleni küzdelemben. Ez megkívánja a pártszervezetek és propagandisták ideológiai és politikai munkája iránti fokozott figyelmet. A felsorolt tennivalók megoldása nem könnyű és ismételten szükséges aláhúzni: minden a propagandisták jó munkájától függ. Az elmúlt évek során végrehajtott változtatások eredményeképpen ma túlnyomórészt jól felkészült, tapasztalt oktatók végzik a fáradságos, de szép mun-1 kát. Pártszervezeteink állandó feladata, hogy az oktatási év folyamán minden segítséget megadjanak a propagandistáknak, mindenekelőtt tartalmi vonatkozásban, a hazai és nemzetközi események, valamint az időszerű ideológiai kérdések rendszeres és pontos ismertetése révén. Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön beszámolt a televízióban a magyar pártküldöttség útjáról, amelyet a közelmúltban a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett. Egyebek közt elmondta, hogy Vietnamban a küldöttséget rendkívül szívélyesen fogadták, s ott-tartóz- kodása idején szerető gondoskodással vették körül. A hivatalos tárgyalásokon természetesen nemcsak olyan dolgokról esett szó, amikben egyetértünk; beszéltünk azokról a kérdésekről is, amelyekben a két párt álláspontja nem azonos. Ezeket is elvtársi légkörben, őszintéin, nyíltan vitattuk meg, — mondta Fock Jenő, majd hozzáfűzte, hogy a demokratikus Vietnam lakóival való találkozások is rendkívül szívélyesek, barátiak voltak. Beszámolt a vietnami látogatás programjáról is. Elmondta, hogy a magyar delegáció járt gyárakban, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán este nyilatkozott a televízióban. Bevezetőben áttekintést adott a második ötéves terv várható eredményeiről. Hangsúlyozta: a tervidőszak leglényegesebb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt. A továbbiakban a kormány elnökhelyettese a terveredményekről szólt és elmondotta: szocialista iparunk termelése a tervszakaszban 48—49 százalékkal emelkedik, s ez megfelel a terv előírásainak. Ha a beruházást nézzük, azt látjuk, hogy öt év alatt az előirányzott 180 milliárd forint beruházás helyett 208 milliárd forintot használunk fel; 28 milliárd- dal többet, mint ameny- nyit előirányoztunk. A többlet jelentős részét a mezőgazdaságban, a vegytermelőszövetkezetekben, alkalma volt találkozni katonákkal, légvédelmi alakulatokkal, önvédelmi csapatokkal a munkahelyen és a harci állásban is, s több helyütt röpgyűlésen is részt vettek. A delegáció közvetlenül is képet kapott arról, milyen károkat okoznak Vietnamban az amerikaiak kalóztámadásai. A vietnami vezetőkkel folytatott tárgyalásokról szólva rámutatott: — A tárgyalások eredményével messzemenően elégedettek vagyunk, s az a véleményünk, a vietnami elvtársak is ugyanígy vélekednek. Központi Bizottságunk nevében konkrét javaslatokat vittünk magunkkal arra, hogy a partközi kapcsolatokat szervezettebbé és rendszeresebbé tegyük. Nagyon örültünk, hogy a vietnami1 elvtársak ezt köszönettel fogadták és közölték, hogy javaslatainkat a Vietnami Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága megtárgyalta, egyhangúlag elfogadta és realizálni fogja. A delegáció véleménycserét folyipar fejlesztésére és az élelmiszeripar kapacitásának kibővítésére használtuk. Az öt esztendő alatt több mint száz nagy alkotást és ki- sebb-nagyobb létesítmények ezreit adták át az országban. Apró Antal ezután kiemelte, hogy ebben az időszakban különösen a vidéki iparosítás gyorsult számottevően. A mezőgazdaság tervének elemzésekor azokról a gondokról beszélt, amelyeket a mostoha időjárás okozott. Az idénycikkek árszínvonalával kapcsolatos kérdésekre válaszolva, hangsúlyozta: a kormány további erőfeszítéseket kíván tenni a zöldség- és gyümölcs- termelés növelésére, hogy megfelelő áru- mennyiséggel biztosítsa a fontos cikkek stabil árszínvonalát. Az életszínvonallal kapcsolatban összefogalta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a nyugdíjak emelése, a családi pótlékok és néhány kategóriában a tatott gazdasági kérdésekről is, s ezek a megbeszélések szintén hasznosak voltak: hazánk a jövőben szervezettebben és hatékonyabban segítheti Vietnamot. Sokrétűbb és eredményesebb lehet politikai és diplomáciai tevékenységünk is Vietnam megsegítésére, mert jobban ismerjük a vietnami elvtársak álláspontját és annak magyarázatát. Az interjúban ezután Fock Jenő a küldöttség koreai útjáról beszélt. A tárgyalások kezdetekor érezhető volt, hogy éveken át nem volt intenzív kapcsolat a két párt között. A későbbiekben a tárgyalások fokozatosan valóban elvtár- siassá, őszintévé és testvér rivé váltak. A magyar delegációt az a szándék vezette, hogy a jövőben a pártközi kapcsolatok szervezettebbek és rendszeresebbek legyenek. Véleményünk szerint a nemzetközi munkásmozgalom ismert vitás kérdéseiben elfoglalt eltérő álláspontjaink nem képezhetnek akadályt a két párt fizetések rendezése, valamint a kiárusítások rendszerének bevezetése révén tett. Megemlítette, hogy a tervszakaszban mintegy ötszázmillió forinttal emelték a nyugdíjakat, a családi pótlék emelésére 540 millió forintot fordítottak, a néhány területen végrehajtott béremelés kihatása mintegy 800 millió forint, s az év közbeni többszöri árleszállítások, kiárusítások pedig mintegy egymilliárd forintnyi megtakarítást eredményeztek a lakosságnak. Az ország gazdasági erőforrásai. teherbíró képessége több. hasonló jellegű intézkedést nem tett lehetővé. Apró Antal nyilatkozata további részében a gazdasági mechanizmus kérdéséről szólt. Elmondotta, hogy elsősorban a tervezés, az anyagi ösztönzés, az árrendszer. a beruházási politika és a vállalatok önállósága növelésének kérdéseit vizsgálják meg és változtatásokat készítenek elő. A munka eddig szűkebb körben folyt szervezett, rendszeres kapcsolatában. A tárgyalások egyik legfontosabb eredményeként értékelte Fock Jenő azt, hogy a Koreai Munkapárt elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának meghívását és 1966- ban pártdelegációt küld M agyarországra. — Egészében a koreai tárgyalások is eredményesek, hasznosak voltak. Fock Jenő az interjú befejező részében szólt arról, hogy a magyar delegáció útja során járt Moszkvában és Pekingben is. — A Szovjetunió területén úgy éreztük magunkat, mintha otthon lennénk. S kellemes meglepetés volt számunkra, az a figyelmesség, mivel Pekingben fo. gadtak bennünket. Kétszer együtt vacsoráztunk a kínai elvtársakkal. A beszélgetések során természetesen nyilvánvaló lett, hogy a nemzetközi munkásmozgalom vitás kérdéseiben nem vagyunk azonos állásponton. Ennek ellenére udvariasak voltak, s elősegítették utazásunkat. — mondotta. Pártunk Központi Bizottsága a közeljövőben megvitatja a szükséges változtatások elveit. Azután a részletesen kidolgozott javaslatokat szélesebb körű vitára bocsátják, hogy kollektív munka alapján * lehető legjobb megoldásokat válasszák ki. A kormány elnökhelyettese ismertette a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatos munkálatokat, s bejelentette: a népgazdasági ágak, a vállalatok időben megkapják jövő évi előirányzataikat. Hozzátette: készül a harmadik ötéves terv is és megemlítette. hogy olyan reális, szolid terv készül, amely a lehető legjobban megfelel a jelenlegi adottságainknak és a lehető legeredményesebben szolgálja további szocialista építésünket. A tv-nyilatkozat befejezéseként Apró Antal tájékoztatást adott a KGST-ben folyó munkáról és azokról a vitákról, amelyek ebben a szervezetben a különféle érdekek összehangolását szolgálják. 0 Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése 0 208 milliárd forintot használtunk fel beruházásokra ;jg Napirenden a gazdasági mechanizmus 0 Készül az ország harmadik ötéves terve Apró Antal a második ötéves tervről vftAG PROLET Arjai, egyesüljetekI
