Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
Másutt is lehetne? Amint azt már közölte is a Kelet-Magyarország, Tnr- pán megnyitották a megye első „öregek napközi ottho- ná”-t. Az ünnepi megnyit« óta szinte napról napra fokozódik az érdeklődés az idős emberek körében a létesítmény iránt. Annyira, hogy szükségessé válik a napközi féröheiyszámának emelése. Egyelőre csak két helyiség — egy társalgó, és egy ebédlő — áll az öregek rendelkezésére, így egyelőre csak 20 idős, magányosan élő ember egésznapos otthona lehet. De már folyamatban van az új épület tervezése, ahol még kényelmesebb körülményeket biztosíthatnak a jelenleginél több öreg embernek is. A patrónusok: a helyi pártszervezet, a járási tanács és a járási nőtanács, de nem utolsó sorban a napközi otthon gondozónői, addig is Igyekeznek valóban családias körülményeket biztosítani az öregeknek. Az ingyenes étkezésen felül ellátják őket mindennap friss újságokkal, társasjátékokkal és könyvekkel. Tiba Anna Ácsok a magasban (Elek Emil tudósítónk fclv.) Vetés után mélyszántás Munkaköri elfoglaltságomnál fogva gyakran Járok Nyíregyházán. S mivel a városban hosszabb Időt töltők el, így étkezsl gondjaimat a Koronában oldottam meg. Sajnos, az utóbbi időben ez nem lehetséges, mert lezárták az éttermet, állítólag átalakítják, örvendetes tény, ha valahol szebbé, kényelmesebbé varázsolna« egy éttermet, de úgy gondolom, hogy nem helyes, ha az a vendégek rovására történik. Ugyanis jelenleg nincs biztosítva a városban az étkeztetés. A Tisza, a Halászcsárda kicsi és túlzsúfolt, az Ezerjó étterem pedig közétkeztetést szolgai a déli órákban. Az Utasellátó átmenő utasforgalma végett nem tud a rendelkezésünkre állni. Én úgy gondolom, ha a Korona átalakítására — amennyiben az szükségessé vált, — a nyáron került volna sor, nem okozott volna ez problémát. Minden bizonnyal számos nyári egységében a vendéglátó ipar jobban meg tudta volna oldani, hogy a fogyasztók rendelkezésére álljon. A város növekvő idegenforgalma szempontjából is helyes lenne olyan Intézkedéseket tenni, amely az étkezést mind szélesebb rétegek számára zökkenőmentesen biztosítaná. Tófalvi Lőrinc Miskolc. A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezetben befejeztük az őszi vetési munkákat. Őszi búzából 1100 holdat, őszi árpából és takarmánykeverékből 150—150 holdat vetettünk be. A Kukorica kis részének kivételével, a betakarítással is végeztünk. 200 holdról burgonyát, 160 holdról cukorrépát, 135 holdról kukoricát és 98 holdról almát takarítottunk be a terveknek megfelelően. Az 1200 holdas őszi mély- szántási tervünk jelentős részét: 825 holdon mér elvégeztük, a fennmaradó területen november IQ-re befejezzük a mélyszántást is. Bitter János főagronómtvs. Újból a gázkiadás Parkolóhely a GELKÁ előtt ni a járdaszegélytől, s esős időben »ár borítja ezt a területet. Ezért kérnénk, nyilvánítsák hivatalosan is parkírozó hellyé ezt a főldsé- vet. Ez azzal járna, hogy lebitumeneztetnék e területet, — gondolom, nem Is kerülne sokba. Költi István Nyíregyháza. Hosszú napokig vártunk a gázra, nem volt a telepen. Akkor megértettük: az őszi csúcsidőben fontosabb áruk kötötték le a MÁV szállítási kapacitását. Nem értjük meg azonban, ajm kedden történt. Van gáz, de mégsem kaphattunk, mert a nyíregyházi telep más megyéket is ellát, s ezt az osztást végezték. így a megyei fogyasztók kiszolgálását szüneteltették. Erről azonban senki sem tájékoztatott bennünket korábban. Bosszantó, hogy ilyen nagy utat feleslegesen kellett megtenni. Hasonló eset többször előfordul, ezért nem volna helyesebb ezt meghatározott napokon végezni? Legalább tudnánk előre, hogy ilyenA szakszervezet tájékoztatása: Mi tekinthető üzemi balesetnek? Válaszol a munkavédelmi felügyelő Többen fordultak hozzánk: Az üzemekben, termelőszövetkezetekben sok esetben tájékozatlanság tapasztalható: mi tekintendő üzemi balesetnek az özvegyi vagy egyéb nyugdíjak megállapításánál, illetve az üzemi balesetek bejelentésekor. Erről kértünk tájékoztatást Szabó Miklóstól, az SZMT munkavédelmi felügyelőjétől. — A társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából üzemi balesetnek tekintendő a munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítésével összefüggően az üzemben, tsz-ben, vagy ezen kívül bekövetkezett baleset, valamint az, amely a dolgozót munkába, vagy onnan hazamenet érte. — Ezzel szemben a balesetek bejelentése és nyilvántartása szempontjából üzeminek számít minden olyan baleset amely — tekintet nélkül a munkaidőre — a dolgozót a vállalat, termelőszövetkezet telephelyén érte, vagy amelyet a dolgozó a vállalat tsz telephelyén kívül a vállalat, tsz rendelkezésére, vagy anélkül is a vállalat érdekében végzett munka közben szenvedte el, ide értve az ezzel kapcsolatos közlekedési balesetet is. — Ide sorolandó a baleset akkor is, ha a munkaköri, illetve a munkafegyelemre vonatkozó szabályok megszegése okozta is. — A baleset bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet azért terjeszti ki szélesebb körre az üzemi baleset fogalmát, mert ebben az esetben a cél, a balesetek megelőzésének elősegítése. Ezért minősíti üzemi balesetnek azt is, amely a dolgozót munkaköri, illetve a munkafegyelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt éri. Ám a vállalatok, termelő- szövetkezetek kollektívái, vezetői sokat tehetnek a fegyelem megszilárdítására megás az ilyen balesetek előzésére is. — Különösen időszerű ez a mezőgazdaságban. A megyében jelentősen növekedett a gyümölcstermesztés, javul a kártevők ellent növényvédelem. A növényvédőszerek általában mérgeznek. Ám sok esetben az a tapasztalat, hogy a kezelésük nem az előírás szerint történik, Ez sok alkalmat ad a balesetre. Nem egyszer nehézséget okoz az igazságos elbírálás. Van amikor a vezetők, van amikor a dolgozó a hibás. A nagyobb figyelmesség ezt elkerülhetné. De előfordul, hogy a tsz vezetői az üzemi balesetet sem jelentik. Pedig az időbeni jelentés a ténynek megfelelően tisztázhatja a balesetet és az ennek megfelelő társadalombiztosítási juttatásokat is. kor ne menjünk gáaért. Ennyi figyelmességet joggal várunk el az AFGR-tól. Nagy János Nyíregyháza, Oszplőu. 76. A lap megírta az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország október 24 számában „Pogygyász” címmel megjelent eikk alapján vizsgálatot tartottunk. Megállapítottuk, hogy az abban jelzett személyvonattal vasútüzemi okok miatt nem közlekedett kalauzkocsi. Intézkedtünk, hogy a jövőben minden körülmények között biztosítsák a kalauzkocsikat a személyszállító vonatokhoz. '★ A lap október 19-i számában közölte ifj. Vincze Péter Jusvárdai levelezője észrevételét „Cigaretta-szakasz” címmel. Ezzel kapcsolatban is megtettük a szükséges intézkedést a jegykezelőkre vonatkozóan, s egyben felkértük a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB művelődési osztályát, hogy a lehetőségekhez mérten jelöljenek ki kísérő tanárt — a beutazó pedagógusok közül — az utazási fegyelem betartásának biztosítására a tanulókocsikban. MÄV Igazgatósága Debrecen. DRÓTKERÍTÉST, BÉRFONAST közületek és a lakosság részére bármilyen méretben, HOZOTT ANVAGBÓL VALLAL: a Nyírbátort Építő és Szakipari Ktsz. Nyírbátor, Madách u. 4. Tel.: 134. Í419) A gazdasági irányítás fogalma Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladat az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek tervei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló nép- gazdasági tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súlyra előírni az iparvállalatoknál termelt több százezres árucikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból menynyit kell előállítani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből, mennyit rendel. Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: „ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebben az évben”. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszámokat, mi a trösztök, országos vállalatok jogköre, feladata a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltségét, a béreket, stb, stb, A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a vállalatok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Banknál nyilvántartják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből, stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, kötelességeit, azt. hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön intézmény a Beruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok közötti forgalomban érvényes árakat termelői áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ái megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpiacon érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentős ingadozásait, stb, stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyuk szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendelkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszernek? A fogalom olyan „gépezetet” jelent, amelynek különböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasási irányi-' tó rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt élló feladatokból kiindulva a gazdasági vezetőszervek dolgozzák kij és egyes részeit a feladatok változásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több tekintetben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és Ugyanakkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajátosságait, törvényeit és képesek is vagyunk megkonstruálni az új, a megváltozott feladatoknak jobban megfejelő rendszert. Bognár Gyula Torlódás a benzinkút előtt Lassú a* ellátás — nincs jelzés Augusztus hónapban nyílt meg az AFOR új benzin- kutja a Széna téren. Ugyanakkor megszüntettek a városban több benzinkutat. Helytelen, hogy a városban egyetlen helyen történjen benzinkiszolgálás és az is helytelen, hogy semmiféle útjelző táblával nem látták el az ÁFOR-te- lephez vezető útvonalat. A város és a megye autós idegenforgalma különösen az utóbbi időben erősen megnövekedett. Az idegenből jött autóvezetők valósággal nyomozást folytatnak, hogy megállapíthassák, hol válthatják be benzinjegyüket. A benzinkútnál nap mint nap hosszú sorokban és hosszú ideig várakoznak az autók. Az ott dolgozók megállapítása szerint naponta legalább 300 autót szolgálnak ki. A benzinkút éjjelnappali forgalma kb. 10—12 ezer litert tesz ki. Ilyen forgalom mellett érthető, hogy meghosszabbodik a várakozási idő. Panaszolják azonban azt is, hogy lassú a kiszolgálás, Nem lehetne-e egy dolgozóval megerősíteni a benzintöltő állomást? A Dózsa György utcában van ugyan még egy benzinkút, ez azonban csak keveréket szolgál ki reggel hattól este kilencig. A Luther utcai benzinkutat végleg megszüntették. Jelenleg a Hatzel téri sem működik. Egy kúttal Nyíregyháza bezinforgalmát lebonyolítani igen nagy erőpróbát jelent. Vannak időszakok, amikor anyagól' hoznak, a fejtés alatt te!' jesen beszüntetik a binzirw kiszolgáltatást és ilyenkorai! autósoknak órákig kell vá' rafcozni. Farkas Pé Miért nem nyáron ? A nyíregyházi GELKA előtt, a járda és az úttest közötti széles földsávon parkíroznak azok a gépkocsik, amelyekkel behozzák javításra készülékeiket a felek. Jó, hogy van ez a lehetőség, mert több esetben e nélkül 50—60 métert kellene megtenni - a súlyos készülékekkel Igaz, körülményes feljut-
