Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-15 / 243. szám
I Pravda az egyensúlyteideiiciákat emeli ki Indonéziában Közleményt írtak a vietnami—sitcsfiyar pártkSzi Mrgyakasokról 4 szakszervezeti világkongresszus csütörtöki vitája dig Fock Jenó, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese írta alá. A Vietnami Do’gozók Pártjának Központi Bizottsága csütörtökön búcsú'oga- dást adott a Fock Jenő vezette magyar pártku'döttség tiszteletére. felbocsátásának fő célja, hogy tovább tökéletesítsék és próbaképpen üzemeltessék a nagy távolságokra szolgáló kétoldalú televíziós, valamint rádió-, telefon- és távíró összeköttetési rendszereket. A szputnyikon elheyezelt berendezések kifogástalanul működnek. A második Molnyija—1 felhasználásával te etonbe- szélgetést végeztek és televíziós műsorokat sugároztak Moszkva és Vlagyivosztok között. A második Molnyija—1 felbocsátásával megkezdődött a távköz’ési rendszer megszervezése lehetőségének kipróbálása több távközlési szputnyik felhasználásával. Szerdán tovább folytatódtak a zavargások Nyugat- Nigériában. Még mindig nem érkezett hivatalos jelentés 23 mandátum sorsáról és annak ellenére, hogy a választási bizottság már bejelentette Akintola nemzeti demokrata pártiának fölényes győzelmét, a keletnigériai rádió kommentárja az egyesült nagy haladó szövetséget biztos győztesként tüntette fel. Az ankarai rádió ismertette a török központi választási bizottság jelentését az október 10-i képviselőházi választások hivatalos végeredményéről. Ezek szerint a parlamentben az igazságpárt 200 mandátumot, a köztársasági néppárt 134-et, a köztársasági nemzeti parasztpárt ll-et, a nemzeti párt 25-öt, a török munkáspárt 15-öt, az új török párt pedig 12 mandátumot szerzett. „Az antifasiszta és demokratikus erők összefogására ma nagyobb szükség van, mint valaha” — hangsúlyozza a nácizmus üldözöttéinek szövetsége. A szövetség elnöksége Frankfurtban tartott ülésén megállapítja: a választási eredmények következtében megnövekedtek a békét, szabadságot és demokráciát fenyegető veszélyek. Éppen ezért fokozott szükség van arra, hogy a parlamentben és a parlamenten kívül határozott ellenállást szegezzenek szembe a hidegháború, a fegyverkezés és a szükségállapot törvényalt politikájával. Csütörtökön hazaérkezett Delhibe Radhakrisnan indiai köztársasági elnöjc, aki hivatalos látogatáson volt Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Romániában és Etiópiában. Ignacio Avaros argentin hadseregügyi miniszter lemondott, mert előzőleg hasztalanul követelte Ongania hadsereg-főparancsnok eltávolítását. Ellentétük a hadsereg ellenőrzésének kérdésében élesedett ki. Illia elnök Leopoldo Suarez hadügyminiszternek adta ideiglenesen a hadseregügyi tárcát is. Szerdán Santo Domingo belvárosából kivonták a forradalmi fegyveres erőket. A harcosok közül sokan még nem hagyták el állásaikat április 24-e, a forradalmi kitörés óta. A forradalmi fegyveres erők felszámolását a politikai rendezés készítette elő. Edward Oehab, a lengyel államtanács elnöke meghívására csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett Giuseppe Saragat olasz köztársasági elnök. Moszkva. Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Két héttel az indonéziai puccskísérlet után f gyelemre méltó tudósítás jelent meg a csütörtöki Pravdában. V. Surigin azzal kezdi tudósítását hogy Dj akartában fokozatosan normalizálódik a helyzet, a kijárási tilalmat enyhítették, rendszeresen megjelennek a lapok és az Antara hírügynökség kiadványai, Továbbra is tilalom alatt van a kommunista Harian Rákját, a nemzeti párti Suluh Indonesia és több más lap megjelenése. A Pravda tudósítója ráViefncsmi Saigon, (MTI): Csütörtök reggel a kora hajnali órákban B—52-es stratégiai bombázók támadást intéztek Binh Duong térségében, az úgynevezett „vasháromszög’’ peremterületei ellen. Ugyanebben a térségben két nappal ezelőtt volt hasonló bombatámadás. Az első amerikai gyorshadosztály folytatja a Suoi la Tinh völgy átfésül ését. A nagyobb harcok a völgyben megszűntek, de a gerillaerők szerda este és az éjszaka folyamán is szórvámutat, hogy Sukarno elnök, miután megismerkedett az indonéz sajtó és rádió legutóbbi jelentéseivel, úgy intézkedett, hogy a népet sokoldalúbban kell tájékoztatni az eseményekről. Dr. Su- bandrio, aki az elnök nevében nyilatkozott erről a kérdésről, kifejtette, hogy az utóbbi időben túlzó és egyoldalú közlések láttak napvilágot a sajtóban. Tárgyila- gosabban kell megvilágítani az eseményeket úgy, hogy az a „nasacom” minden elemének, vagyis a nacionalista, a vallási és a kommunista irányzatoknak a véleményét tükrözze. „Ha ezeknek az elemieknek némelyike — jelentette ki Subandjelentés nyos lövöldözéssel jelezték jelenlétüket. Kifejezett harci tevékenységet csak a Mekong deltájából jelentettek. Szerda este és csütörtökre virradó éjszaka Can Tho-tól 20 kilométerrel nyugatra folytak heves csatározások. Megelőzőleg a szabadságharcosok támadták a kormányerők állásait. A kormányerők több zászlóalja vett részt a támadást követő „tisztogatásban”. A harc során életét vesztette az AP egyik vietnami fotoriportere is. rio — nem úgy viselkedik, mint korábban, ebből még nem következik, hogy az irányzat, mint olyan, hibás.” Surigin elmondja, hogy a politikai pártok, a társadalmi szervezetek, a helyi államhatalmi szervek és a katonai hatóságok képviselői nyilatkozataikban teljes bizalmukat nyilvánítják Sukarno elnök iránt, felhívják a politikai csoportokat, hogy ne bocsátkozzanak egyoldalú akciókba, amelyek a nemzeti erők szétbomlásához vezethetnének, hátráltathatnák az imperializmus, a kolonializmus és a neokolo- nializmus elleni harcot. India—Pakisztán Az AFP jelentése szerint egy indiai szóvivő szerdán este Üj-Delhiben megcáfolta a pakisztáni rádió állítását, hogy indiai légierők megtámadtak volna pakisztáni katonai egységeket. A szóvivő szerint az indiai repülők a saját területük fölött végzett szokásos repüléseken kívül nem hajtottak végre más küldetést. A londoni Daily Express úgy tudja, Ajub Khan október 19-re tervezett londoni útját jövő év márciusára halasztották a kasmiri válság miatt. Csütörtökön Hanoiban közös közleményt írtak alá a Vietnami Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tárgyalásairól. A közleményt vietnami részről Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, magyar részről neMoszkva, (TASZSZ); A Szovjetunióban felbocsátották nagy magasságú elliptikus pályájára a második Molnyija—1 jelzésű távközlési szputnyikot. (Az első Molnyija—!• jelzésű távközlési szputnyikot ez év április 23-án bocsátották fel). A szputnyikon távolsági továbbító (retransz’ációs) berendezést helyeztek el te'e- víziós, valamint nagy távolságú többcsatornás rádióösszeköttetés létrehozására, továbbá irányitómérő bérén- dezést és olyan mű szereiket, amelyek a szputnyik helyes tájolását, pályájának kiigazítását és elektromos táplálását szolgálják. A második Molnyija—1 A VI. szakszervezeti világkongresszus csütörtök délelőtti ülésén folytatta a vitát a napirend első három pontjáról. A felszó a- lók többsége szenvedélyes szavakkal védelmezte a békés együttélés politikáján Erről beszélt a többi között az ecuadori szakszervezeti küldött, aki hangoztatta: senki sem állíthatja, hogy az imperializmus természete megváltozott volna, a nemzetközi erőviszonyok változtak meg, s ezek lehetővé teszik az imperialista agresszió megfékezéséi, a pusztító világháború elkerülését, s történelmi köze'ségbe hozzák a szocializmu» .világméretű győzelmét. A görög demokratikus szak- szervezeti mozgalom képviselője is hasonló szellemben beszélt, majd beszámolt a görög munkásosztálynak és szakszervezeteinek az udvari államcsíny ellen, a Pa- nandreu-kormány védelmében folytatott harcáról. Kiemelte a július 27-i általános sztrájk je’entőségét, amely húsz év óta a görög munkásosztály első ilyen nagyszabású megmoz^u ása volt. A kongresszus küldöttei nagy érdek’ödésíel hallgatták Lazaro Penának, a kubai szakszervezeti központ főtitkárának felszólalását. Az imperia'ista méregkcverők egyes osztagainak sze opük van abban, hogy a kommunistaellenes jelszavakat kiabáló szélsőséges nacionalista fiatá ok fe gyújtották az Indonéz KP székhazát. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) w. Most már minden világosnak tűnt előtte. Az illatszeres hölgy csak kísérleti léggömb volt. Elhatározták, hogy mielőbb együttműködnek vele, próbára teszik, érdemes-e dolgozni vele. Nyilván úgy döntöttek, hogy érdemes — most tehát kezdődik. Nyilvános telefonállomásról hívta fel a számot. — Halló — szólt a kagylóba egy már nem fiatalosan csengő férfihang. — Nyikoláj beszél —Ana- tolij nyelt egyet. — Ugye maga telefonált és hagyta meg a számát? — Igen, igen. — Kis szünet. — Mit óhajt? — Szeretnék találkozni magával. Eljöhet a Puskin szoborhoz tizenöt perc múlva? — Igen. Mehetek. — Oké — felelte Prohorov. — Viszlát — hallatszott signor Mario Gozzi szenvtelen hangja. Miután késett, nem tudta összekuszálni a nyomait és nem sikerült körülszimatolnia. Valóban, Gozzi már várt rá. Telt, mozgékony, barna ember, vékony aranykeretes szemüveggel. — Jónapot — üdvözölte Prohov mosolyogva. — örülök, hogy megismertem. — Már nyújtotta a kezét, de Gozzi olyan pillantást vetett rá, hogy minden köny- nyedsége menten elpárolgott. — Sétáljunk egyet — indítványozta Gozzi. Elléptek a szökőkút mellett s elindultak a Rosszija filmszínház felé. — Magánál van a levelezőlap? — kérdezte halkan Prohorov. Igyekezett utánozni partnere merev magatartását. — Miféle levelezőlap? — Gozzi szeme Anatolij arcára tapadt. — Egyik barátjának átadtam egy levelezőlap felét a kapcsolat céljából. — Durva munka ez, Nyikoláj. Semmilyen levelezőlap nincs nálam, semmiféle „barátom” nincs. Prohorov másodpercig elgondolkodott. — Jól van. Nálam viszont minden van. Nem jobb, ha most átadom? Ügy vélekedem, nem követ senki. — Engem nem érdekel, hogy miként vélekedik, s mégkevésbbé az, hogy mit óhajt nekem átadni. Nincs felhatalmazásom arra, hogy bármit is átvegyek magától. A kapcsolat csak észrevétlen lehet. Ideje tudomásul vennie, hogy az államvédelminél nem kispajtások dolgoznak. — Gondoltam erre — ügyeskedett Anatolij —, vásárolható^ egy csomagmegőrző fiókot a pályaudvaron, rejteles zárral. — Helyes. Így rendben van. Forgalmas pályaudvart szemeljen ki, a szekció és a fiók számát telefonon közölje velem. De óvatosan! Most pedig menjen! — — mondta Gozzi, majd a mozi üvegajtaját könnyedén betolva, eltűnt a tömegben... Az új ismerős nem tetszett Prohorovnak. „Ügy beszél, mintha az alkalmazottja volnék — gondolta —, hát persze az is vagyok... Mit tegyek, nem válogathatom meg a barátaimat. Még jó, hogy van ilyen... De miért nem mutatta meg a levelezőlapot, ahogy megbeszéltük? Talán nem is Sklyton küldte ezt az alakot? Akkor viszont honnan ismerné Ljubov Dmitrijevna telefonját? Elvégre senki se tud erről a megállapodásról, csak Sklyton meg én. Sabo- lin nem jöhet számításba, ö a kezemben van... Azért alkalmilag jó lesz közelebbről szemügyre venni a szemüvegest.” A Kazanyi pályaudvaron, a 2. sz. teremben kibérelt egy csomagmegőrző fiókot. A szekció száma 24, a fióké 242. Betett a fiókba egy csokoládés dobozkát. A csokoládé és a vékony pergament alá levelet rejtett. A levélben benne volt minden, amit csak tudott és egy rejtjelrendszer a titkos kapcsolat fenntartása céljából. Mindezt ügyesen, észrevétlenül cselekedte. Kissé megkönv- nyebbült. Még aznap este telefonált a Minszk szállóba: — Jóestét, Nyikoláj beszél. — Igen. Tessék. — Elutazom 24 órakor a Kazanyi pályaudvarról, a vonat száma 242, helyszám 21 és 22. 21 és 22 együtt, ért engem? — Értem. — Kijön búcsúzni? — Legyen nyugodt. Ha nem tudnék, megkérem egyik ismerősömet, ö majd értesíti, mikor indul a repülőgépein. — Mikor repül kérem? — Holnap Seremetyevóból. — Hová? — Párizsba. Engem azonban nem kell kikísérm. — És az ismerősét hogy hívják. — Legyen ez egy kisded meglepetés. — A kagylóból nevetés hallatszott. — Minden jót kívánok. Az összeköttetés megszakadt. „Mit bujócskáznak? — gondolta magában Prohorov. — Milyen új barát bukkan fel megint? És miért nem kell őt kikísérni? Nem akar- ja, hogy kinn legyek a repülőtéren. Miért? Azért én mégis kimegyek...” Másnap a párizsi gép in- dulása előtt két órával ki is ment Seremetyravóba. Ivott egy feketét, körüljárta a várótermet. Gozzi úr taxin érkezett. Rövid formalitások az ablaknál, majd odalép a határőrhöz, átnyújtja az útlevelét... „És ha most hirtelen elkapnák?” — rémlett fel Prohorov agyában a gondolat. A határőr megnézte az okmányokat. Mosolygott. A külföldi elindult a repülőgép felé. Anatolij a teraszról nézte, hogyan ül be a szemüveges a liliputi buszba, majd fellépked az IL— 18-hoz támasztott lépcsőn. Csak akkor ment le a teraszról, amikor a gép már a felhők közé fúrta az orrát... A párizsi repülőgép stewardesse rövid idő múlva bement az utasok közé. (Folytatjuk) Felbocsátották ez második szovjet távközlési szputnyikot Fordította: Pető Miklós J. GOLOVANOV:
