Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-14 / 242. szám
A népi ellenőrzés iavasolja: Korszerűsíteni kell az elavult. sütőüzemeket Szűk a tárolási lehetőség, nem megfelelő a szállítópark Sok minőségi és súlybeli kifogás tárgya az utóbbi hónapokban a szabolcsi kenyér. A távolabbi községekben megoldatlan a szállítás és a pékáru mennyiségileg sem elégíti ki az igényeket. Ezek nyomán vizsgálták megyénk huszonöt sütőipari, illetve kereskedelmi, vendéglátó egységében a népi ellenőrök: miért akadozik az ellátás. Megállapították, a huszonhárom sütőüzem közül jónéhány korszerűtlenné vált, amelyek tatarozása, felújítása sürgősen indokolt. Az üzemek maximális igénybevétele a csúcsforgalmi időszakban viszont akadályozza a szükséges karbantartás elvégzését is. A vizsgálat során kitűnt, hogy a régi termelő üzemek megfelelő lisztraktárakka] sem rendelkeznek, készáruraktározási lehetőségeik sem Jók. Az ezek miatti minőségés súlyromlás bekövetkezését ugyanakkor a kereskedelem a legritkább esetben kifogásolta. A Szabolcs megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat például — bár a kenyér elleni kifogás a vásárlók részéről nem kevés — alig néhány esetben nyújtott be kötbérigényt a sütőiparral szemben. A kereskedelem minőségi átvétele hiányos. a súlyellenőrzés sem kielégítő. Előfordult, hogy a súlyhiányos szállítmányokat az egyik bolt visszaküldte, a sütőipar ugyanezt a szállítmányt egy másik üzletnek adta el. Jellemző esetként említi a vizsgálat, hogy a péksütemény sem a megkívánt friss, ropogós állapotban kerül a fogyasztóhoz, elégtelen a szállítóeszköz, a szűk raktárak miatti 3—4 soros kenyértárolás összenyomja a pékárut. A sütőipari szállítópark sem technikailag, sem higiéniai szempontból nem felel meg a követelményeknek. A minőségi kifogások a raktárhiány következményei is. A szűk tárolási lehetőségek csalt alacsony lisztkészleteket engednek. Ezek gyors felhasználása pedig nem teszi lehetővé a liszt laboratóriumi vizsgálatát — különösen a nyíregyházi sütőipari vállalat üzemeiben. A népi ellenőrök a süteményforgalmat lebonyolító boltoknál indokoltnak tartják süteménykosarak beszerzését, mert a jelenlegi tárolási mód nem felel meg a követelményeknek. Több észrevételt, javaslatot tettek az átvétel ellenőrzésének javítására is. A megyei NEB a helyzetet megtárgyalta a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályaival. a földművesszövetkezetek megyei központjával és az illetékes sütőipari vállalatok vezetőivel Határozatot hoztak, hogy az áruátadást a szabályok szerint végezzék, a minőségi-mennyiségi hiányosságokat rögzítsék jegyzőkönyvben. Rendszeresen alkalmazzák a mintavételt és végeztessenek laboratóriumi vizsgálatokat. Javaslat született a .szállítópark és az egyes üzemek korszerűsítésére is. Mikor teszünk látogatást a szomszéd égitesteken ? A növényvédő állomás előrejelzése: Megjelentek az őszi gabonakártevők Sok helyen zöldéi 1 már a jövő évi kenyérnek való. A vetésterületek növényvédelmének a második szakaszához érkeztünk. Az első szakasz az voit, hogy különösen ott, ahol gabona ismét gabona után került ott feltétlen el kellett végezni a talajvizsgálatot, és a vizsgálat eredményétől függően, ha a talajlakó kártevők (drótférgek, mocskospajor, csócsároló stb.) elérték a veszélyességi létszámot, ott végre kellett hajtani a talajíer- tőtlenítést. Több termelő- szövetkezetben azonban ennek az igen fontos munkának nem tulajdonítottak jelentőséget. Most az a fő feladat, hogy a kelő vagy már kikeit vetéseket hetenként 2 alkalommal tüzetesen vizsgáljuk meg, hogy az esetlegesen jelentkező kártételt idejében megakadályozzuk. A vetéseket károsító két legfontosabb kártevő a gabonafutrinka lárvája, a „csócsároló” és a különféle bagolypillefajok lárvái az úgynevezett mocskospajor vagy porkukac. Mindkét kártevő ha nem védekezünk, kiszántásra ítélheti a vetéseket. Sok esetben sajnos nem ismerik fel, vagy ha elhanyagolják a védekezést, víz- és fagykár elmén számolják el az ilyen területeket. A csócsároló kártétele következtében „összecsócsá- rolja a levelet” (csak a nedvét szívja ki), melynek hatására kócszerűvé válik a levél, amelyet rendszerint közvetlen a gabona tövénél lévő 20—40 cm méjy 2—5 mm átmérőjű aknájába behúzva találunk meg. Az ilyen területen jó ásónycm- nyi mélyen, ha kifordítjuk a földet, ős óvatosan szétmorzsoljuk, akkor megtaláljuk a kártevőt. Éjjel károsít. A mocskospajor viszont „kefére” rágja a vetést, Általában ez is éjjel táplálkozik, borult időben nappal is. A gabonatövek mellett könnyen megtalálhatjuk 1—2 cm mélyen a talajban. Mindkét esetben a kártétel általánosan az egész táblán, de foltonként i§ jelentkezik. Tekintettel arra, hogy éjszaka károsítanak, a védekezést csak a késő dé - utáni, vagy az esti órákban hajtsuk végre és minden esetben a fertőzés -észlelésekor azonnal, mert a kifejlett lárvák már kevesebbet esznek, és a mérgekkel szemben is ellenállóbbak. A megye egyes részein (Aporliget) már jeleztek kártételt. A bagolylepkék rajzásából következtetve jelentős kártételre számíthatunk. A csócsároló ellen, foltszerű pusztítás esetén, _ a foltokon és azok fél méteres körzetében, ha az egész táblán általános a fertőzés, akkor az egész területen el kell végezni a védekezést. A Hungária DL—40-ből 3 kg-ot, a Hungária L—2-ből 3 kg-ot, holdanként 300 liter vízben kell kipermetezni. Porozással 20 százalékos HCH-ból 15 kg-ot, 10 százalékos HCH-ból 30 kg-ot, Hungária L—2-ből 15 kg-ot, Hungária L—1-ből 30 kg-ot adjunk holdanként. Mocskospajor ellen Hungária DL—tO-ből 3 kg-ot adjunk holdanként, 300 liter vízben kipermetezve. A hatásfokozás szempontjából tanácsos még ÍOO literenként 3 kg melaszt is adni, vagy Thiodant 1,5 k& kh 800 liter vízben ki permetezve. Az alkalmazott védekezéseket a táblatörzskönyvbe feltétlenül vezessük be, és a védekezési munkáknál szigorúan tartsuk meg az előírt óvó rendszabályokat. Seprős Imre növényvédő szakmérnök A fenti címre Gauser Károly, a Budapesti Planetárium vezetője a nyíregyházi csillagászati hét megnyitó előadásán a Bolygó- kutatásnak az űrhajózással elért eredményei ismertetésével adott feleletet. Volt az előadónak miben válogatni, hiszen az asztronautika az űrhajózással foglalkozó legújabb tudomány legalább 12 más tudomány legfejlettebb csúcs- eredményeit foglalja magába. Ezek közül ha csak egy is hiányozna, az asztronautika íélkezű óriás lenne, vagy meg sem születhetett volna. Pl. az elektronika mai fejlettsége nélkül a kilőtt mesterséges bolygók pályája nem lenne korrigálható, nem érné el a mesterséges égitest kitűzött célját. De lehetett volna a rádiózás, vagy a féankohászat eredményeit is említeni. A radarkutatás pl. olyan tökéletes, hogy a hollandok egyik mesterséges hold leszakadt rádióantennáját fedezték fel, kb. ezer km. magasságban a föld felett. Jelenlegi asztronautikai bolygókutatás főleg a három szomszédos égitestre terjed ki. Távcsővel nincs tovább A Holdnak nincs előttünk ismeretlen tája, hiszen a tőlünk állandóan elfordított oldalát is lefényképezték már külön asztronautikai bravúrral. Az elért eredményeket legvilágosabban ott látjuk, hogy a legtökéletesebb földi távcsövekkel csak a legalább 80 méteres tárgyakat tudjuk a Hold felületén megkülönböztetni, pedig bennünket éppen ezen méret alatt lévők érdekelnének. Ilyen eredményt a földről csak 400 m. átmérőjű távcsővel lehetne elérni, de ennek technikai kivitelezése lehetetlen, mert a meglévő Pe- lomár hegyi 9 méter átmérőjű távcső is igen érzékeny, a legkisebb levegő- változásra. Ezen a téren elértük a lehetőség határát, így kénytelenek vagyunk távcsőinket a levegőrétegen felül vinni, és rakétával megközelítve lefényképezni az égitesteket. A Hold felületén olyan akadály, mely gátolná a Holdra szállás lehetőségét, nincs. 1970-re az automatikus fékezés problémáját -meg kell oldani, hogy az ember a holdraszállás feltételeit biztosítsa. Ez irányban a szovjet tudósok tevékenysége felbecsülhetetlen. A holdraérés után a következő égitestek, a Mars és a Vénusz lesznek. 750 nap A Vénuszról a 350 éves távcsöves megfigyelés csak aast tudta kiderítni, hogy felületét sűrű, gomolygó ködfelhő borítja, így nem lehetett tengelyforgásáí megállapítani. Megállapítás lett, hogy az évi közepes hőmérséklete 80 C fok felett van. Az 1962 augusztus 28-án felbocsátott Mariner—2 mesterséges égitest, mely december 14-re közelítette meg 34 400 km- re a Vénuszt, tőlünk 58 millió km távolságból leadott mérési eredmények szerint 300 C fok körül van az évi közepes hőmérséklet. Valószínű, hogy un. üvegházi effektus lép fel, fogvamarad a meleg, mely a felhőburok miatt nem sugárzódik a világűrbe. A Mariner—2 megállapításai, hogy a légnyomás értéke 100 atmoszféra körül van. Radarral való pásztázási eredményeként un. radarfényes felületeket kaptak, melyek sima fémfelületek létezését vilószínűsítik. A Mégegyszer városnevlink eredetéről A Kelet-Magyarország 1965. szeptember 5-i számában O. I. cikket közöl városunk nevének eredetéről („Nyr” aszója). Ebben fölelevenít egy 1942-ben keletkezett elméletet, amely a maga koréban Is túlhaladott volt. Nem tartjuk sem időszerűnek, sem a helyet alkalmasnak arra, hogy az ellene Megkezdték a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építését a stadion mögötti területen, Képünkön: munkában a darut szerelő brigád. Elek Emil felv. November elsejétől betétkézbesítők juttatják el házakhoz az újságokat Az olvasótábor napról- napra történő növekedése olyan megterhelést jelentett a postai kézbesítésnek, hogy ezt a munkát a levél kézbesítéssel egybekötve jól ellátni már nem lehetett. A túlterhelés azt is jelentette. hogy az előfizetők a kora reggeli órákban nem kaphatták meg az újságokat. ami miatt sok panasz is érkezett. Nyíregyházán és a megye nagyobb községeiben egykét évvel ezelőtt betétkézbesítők beállításával próbálták megoldani a lapok házakhoz való juttatását. A kísérletek beváltak. A városban jelenleg 15 betétkézbesítő dolgozik. A postától nyert értesüléseink szerint november elsején 36-ra emelik a betétkézbesítők számát. Ez azt is jelenti, hogy november elsejétől teljes egészében a betétesek látják el az újságok kézbesítését. Árusítással azonban továbbra is fognak foglalkozni. Felkerestük a postahivatalban Marosán Gyuláné, Toldi utca 53 szám alatti lakost, aki már egy és fél éve foglalkozik betétkézbesítéssel. Nehéz munka, de én nagyon megszerettem. Naponta 300 előfizető részére kézbesítek lapot. A körletemben 4—5 kilométer utat teszek meg. Az én járatom: Makarenko. Engels, Móricz Zsig- mond út és a MÁV bérház. A keresetem havonta 1200 forint. Ez a szám- azonban változik mert az előfizetések kézbesítése mellett árusítással is foglalkozom. Hívtak más munkakörbe, nem mentem. — Azért szeretem ezt a munkát, mert reggel 6 órától délelőtt 9 óráig elvégzem és az egész napom szabaddá válik. elláthatom mellette a háztartásomat és a két gyermekemről, férjemről is gondoskodhatok. Ha mind a 36 betétkézbesítő ilyen jól fogja végezni munkáját. bizonyosra vesszük, hogy az előfizetőknek nem lesz okuk panaszra, a lapok késői kézbesítése miatt. Farkas Pál mondó adatok tömegének felsorakoztatáséval bizonyítsuk be a Nyíregyháza= Nyír—ügy (így) —asza elmélet tarthatatlanságát, de néhány megjegyzésünk lenne: 1. A város nevének egyik első előfordulása a következő: ecelesia de Nyr, vagyis a korabeli magyarok szó szerint lefordították a város ma is használatos nevét. Márpedig a XIV. század elején még él az ügy (folyó) és aszó (völgy) szavunk. Ha ez a két szó lett volna a város nevében, semmi esetre sem fordították volna a folyóvölgyet ecclesi&nak (egyház). 2. A város nevének! első előfordulásaiban következetesen szerepel a h betű- (1343) Nyryghaz, (1347, 1352, 1356 stb.) Nyreghaz, sőt (1378) Nyryeghaz (olvasd: Nyíriegyház). Ha csak egykét példában szerepelne a h, akkor gondolhatnánk helyesírási sajátosságra, esetleg vehetnénk! hangérték nélküli jelnek. Az aszó korabeli előfordulásaiban azonban egyetlen egyszer sem találjuk ott a szókezdő h-t. 3. Mint a fenti példák mutatják, a város korabeli nevében még nem szerepelt a mai -a birtokos szemely- rag. Az aszó szavunk viszont a legkorábbi adatolástól kezdve (1055: azaa, olvasd: aszaja, azah) szóvégi magánhangzóval fordult elő, sőt a Tihanyi apátság Alapítóleveléből származó 1055-ös azah h-ja felhangzóvá fejlődött, és 1095-től következetesen két magánhangzót, úgynevezett diftongust találunk az aszó végén (pl. Qumlouozou, olvasd: Komlóaszó). A szónak asz vagy hasz alakja ismeretlen. Mező András magas hőmérséklet, nagy nyomás és a fémfelületek olyan Vénusz felületi adottságokat adnak, hogy bár közelebb van mint a Mars, megközelítéséhez és a visz- szatéréséhez összesen legalább 750 földi nap szükséges, az ember mégis a Marsét fogja hamarabb birtokába venni. Vegetáció a Marton A Mars légköre ritkább mint a Földé, mindössze 12-ed része a földterülett légkörnek. Felszíne vörösessárga, a felszínén elporladt limonit vasérctől- Egyes területek kékeszöld árnyalatúnk, a nyári évszaknak megfelelő helyzetben, a valószínű növényi vegetáció miatt. Ez bizonyítja, hp'gv az onnan visszavert napsugarak spektrosekópiailag mások, mint az élettelen tárgyakról. A vegetáció jói tűri a hideget. A Marson a hideg átlagos hőmérséklete megegyezik a földi legnagyobb hideggel, melyet a Déli-sarkon a Vosztok állomás közelében mérték minusz 75 C fok. Egyenlítőjén a meleg a 30 C fokot is eléri. Összefoglalva: a Holdra jutást 1970-re tervezik, • Marsra 1985 körül, míg a Vénuszra valószínűiig csak a 2000-ik éven túl jut majd el az ember. M. T. V. Olvasónk írja: Bemutatók Nagy érdeklődés kísérte a szabolcsi kereskedelmi hetek keretében Nyírbátorban megrendezett különböző élelmiszer ég iparcikk kiállításokat. A bútor, és lakberendezési kiállításon az ízléses rendezés, a kiállított bútorok szépsége, praktikussága is megnyerte a látogatók tetszését. Sok látogatója volt a konzerv, gyümölcslé, és az édességkiállítésnak is, ahöl a megnyitó napján kóstolót is tartottak és vásárolni is lehetett a kiállított árukból. A kiállítássorozat egyetlen szépséghibáját a péksütemény-bemutató produkálta; még ez alkalommal sem kaphattunk ropogós kiflit. Az illetékesek azzal érveltek, hogy az időjárás okozta a péksütemény szíjassá- gát. FÜgedi Imre Nyírbogát Megjegyzésünk: Tudósítónknak a péksütemény-bemutatóhoz fűzött megjegyzését azzal ajánljuk az illetékesek! figyelmébe, hogy szerkesztőségünkben is megtekinthető néhány „mintadarab” a nyírbátori sütőüzem munkájából. Kidolgozatlan, csomós kenyér — és péksütemény darabok, amelyekben Idegen anyag is látható. Ezeket Magyar János, a Nyírgelsei Községi Tanács vb-einöke hozta^be szerkesztőségünkbe a községi napköziből. F965. október M. 5
