Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-09 / 238. szám
xxjL Évfolyam, 238. szám ARA: 50 fillér ms. október 9, szombat Holdat ért a Lima—7 Péter János találkozása Ruskkal % Moszkva, (TASZSZE A Iiona—7 szovjet auto mat» űrállomás magyar idő szerint csütörtök éjjel 23 óra •8 perc, 24 másodperckor, a Kepler-krátertől nyugatra, a viharok tengerének térségében elérte a Hold felszínét. , A* űrállomás az október 5-i pályamódosítás ntán, a Hold közelébe kerülve, végrehajtotta a sima leszálláshoz szükséges műveletek nagy részét. Néhány műveletet az ű rállomás nem a programnak megfelelően hajtott végre. Ezeket a műveleteket még jo bban ki kell dolgozni. / Repülése során az űrál lomás a további munkálatok hoz nagy mennyiségű gyakorlati adatot szolgáltatott. Gcruser Károly csillagász kommentárja: Gauser Károly csillagász, a budapesti Planetárium Nyíregyházán tartózkodó vezetője a következő kommentárt írta lapunk számára: A Luna—7 szovjet űrrakéta 3 napos repülés után csütörtökön éjjel Holdat ért. A másfél tonnás rakéta a Hold egyenlítői vidékén ért talajt. A Luna—7 az űrhajózás történetének tizenkilencedik holdrakétája volt, folytatva h Lunyikok, Pioneerek, Rangerek és Szonda rakéták sorát. E csaknem húsz kísérletből kilenc rakéta ténylegesen a Holdnak ütközött a többi vagy elkerülte a Holdat. vagy nem is szánták oda, mint például a harmadik Lunyikot, amelynek feladata a Hold túlsó oldalának fényképezése volt. Az űrhajózás korának eddigi holdkutatásait a következőképpen csoportosíthatjuk. Az első holdrakéták' legfontosabb feladata a Hold eltalálása volt. Ezt az évekkel ezelőtt még rendkívülinek tűnt irányítástechnikai feladatot elsőnek a szovjet tudósok oldották meg: a Lunyik—2 éppen hat esztendővel ezelőtt az Esők Tengere peremvidékén ütközött a Holdnak. A Hold eltalálása igen bonyolult feladat. Egy másodpercenként 11 kilométer körüli sebességgel indított rakétát olyan célpont felé indítunk, amely maga is mozog: a Hold keringési sebessége átlagosan másodpercenként 1023 méter s ez a célpont csaknem tízszer van messzebb tőlünk, mint a Föld egyenlítőjének hosz- sza. Ezt a hosszú utat az .ember nélküli holdrakéták általában 36—72 óra alatt teszik meg. Ez annyit jelent, hogy a rakétákat nem közvetlenül a Hold felé indítják, hanem eléje „céloznak”. Előre kitűzik annak a pontnak a helyét ahol a rakéta akkor szeli át a Hold pályáját, amikor a Hold is a kitűzött pontba ér. Ma már nem a pontos célzáson van a hangsúly, hanem a rakéta pályájának útközi módosításán: egy közepes pontossággal indított rakéta pályáját útközben rádió útján meghatározzák és a pályát módosítva, a rakétát mintegy rá- vezérlik a Holdra. A holdrakéták második csoportja a Hold innenső és túlsó oldalát fényképezte. A Tangerek a Hold látható félgömbjét térképezték fel váltakozó holdfelszíni magasságból, keresve a későbbi Hold-expedíciók számára a legafkalmasabb leszállási helyet. A Lunyik—3 és a Szonda—3 rakéták a Hold túlsó — addig ismeretlen — oldalát fényképezték. Ezek a felvételek nélkülözhetetlenek az első teljes holdtérkép elkészítéséhez, amelyet a későbbi Hold-utazók használnak majd. Ebben az esztendőben a rakétatechnika fejlődése új állomáshoz érkezett: megkezdték a szétzúzódásmen- tés leszállás, az úgynevezett „lágy” leszállás, sima landolás módszerének kidolgozását. A nem fékezett holdrakéták az indítási sebességtől függően 2—4 kilométeres másodpercenkénti sebességgel zuhannak a Hold sziklás felszínére. Ezt a roppant sebességet az utolsó 500 kilométeres szakaszon le kell fékezni. A fékezés rakétahajtóművekkel történik (a Hold felé közeledő rakéta maga elé lövi a gázsugarakat.) A jelentések szerint a Luna—7 a sima leszállás rendszerének kidolgozását jelentős mértékben elősegítette. A későbbiek során a teljesen lefékezett holdrakéta több méteres teleszkóp- rúgózású „gólyalábakra” támaszkodva éri el a hold- felszínt a műszereik; tovább működve felderítik az ottani fizikai viszonyokat. Mérési eredményeiket rádiójelekké alakítva sugározzák a Földre. További kísérletek során a holdrakéták automata fedélzeti radarberendezéseivel — földi televíziós távirányítás mellett — megteremtik a sima leszállás alapfeltételeit s azt az űrhajó típust, amelynek kabinjában az első kutatók Holdat érnek. Szirmai István előadása az ideológiai és kulturális kérdésekről Az MSZMP Budapesti Bizottságának előadássorozata keretében Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Ideológiai és kulturális életünk időszerű kérdései címmel előadást tar- tott az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Kibővített ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Pénteken délelőtt kibővített ülést .tartott a Magyár Kommunista Ifjúsági Szövetség Szabolcs Megyei Bizottsága. Aiz ülésen részt vett Szilágyi Menyhért, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Horváth Miklós, a megye tanács vb. művelődési osztályának vezetője. A megyei bizottság az ifjúság körében végzett ideológiai, politikai nevelő munka megyei helyzetével, az ifjúság társadalmi akcióiban való részvételével a KISZ-oktatással, valamint az ifjúság szabad idejének megszervezésével foglalkozott. A megyei bizottság megállapította, hogy a jelenlegi eredmények mellett tovább kell erősíteni az ifjúság nevelő munkáját. El kell érni, hogy a KISZ- szervezetek programjai az egész ifjúság programjai legyenek. Üjabb és újabb módszereket kell keresni. Ennek a kutatásnak keli jellemeznie a megyei, a járási bizottságok és az alapszervezetek munkaiját. A KISZ megyei bizottsága a továbbiakban szervezeti kérdésekről tárgyalt, melynek során Diczkó Józsefet felmentette a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben viselt tisztségei alól. Egyidejűleg megválasztotta Bánóczi Gyulát a KISZ megyei bizottsága első titkárává, aki ezt megelőzően a Vásárosnaményi Járási Pártbizottság titkáraként dolgozott. Washington, (MTI): Peter János külügyminiszter, aki az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 20. ülésszaka alkalmából tartózkodik New Yorkban, csütörtökön délután az Egyesült Államok ENSZ küldöttségének székházában találkozott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A találkozón részt vett Radványi János követ, a washingtoni magyar követség ideiglenes ügyvivője. A két külügyminiszter megbeszélésén eszmecsere folyt az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország viszonyának egyes problémáiróL Péter János külügyminiszter a találkozást követően elmondotta a sajtó munkatársainak, hogy a találkozó hasznos és megfelelő légkörű volt. A tárgyalás során érintették a vietnami problémát. „Lehet-e jelenleg nemzetközi kérdésekről tárgyalni úgy. hogy Vietnamot ne említsük?” — mondotta, majd hangsúlyozta, véleménye szerint valahol és valamilyen módon meg kell kezdeni a katonai akciók csökkentését ' Vietnamban. Az első lépésként az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni légitámadásokat. Es — mondotta a magyar külügyminszter —, megjavítaná az egész légkört, . s hozzájárulhatna olyan helyzet kialakításához, amelyben mód nyílna tárgyalások megtartására. Addig azonban amig a bombázások folytatódnak, a tárgyalóasztalhoz vezető út nyilvánvalóan zárva marad, Péter János az újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának tagjaként hazánk álláspontjának megismertetésére törekedett. Ez az álláspont azonban természetszerűleg a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya álláspontjának ismeretében alakult ki. Nagygyűlés Varsóban az SZVSZ megalakításának 20. évfordulóján Lows Saillant beszéde a nemzetközi szakszervezeti mozgalom soron következő feladatairól Pénteken délutáp 17,15 órakor a Varsói Kultúra és Tudomány Palotája kongresszusi termében ünnepi nagygyűlést tartottak az SZVSZ megalakításának huszadik évfordulója és a 6. szakszervezeti világkongresszus megnyitása alkalmából. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom vezetői, közöttük a magyar szakszervezeti küldöttség vezetője, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ott volt'az elnökségben Zénón Kliszko és Eugeniusz Szyr, a LEMP Politikai Bizottságának tagja. Az ünnepi nagygyűlést Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa elnökségének elnöke nyitotta meg és üdvözölte a nagygyűlés részvevőit. Ezután Renato Bitossi, az SZVSZ elnöke mondott köszönetét a Lengyel Népköz- társaság kormányának és népének, a lengyel munkásosztálynak és szakszervezeteinek a kongresszus megrendezéséért és a testvéri fogadtatásért. Ezt követően lépett a, szónoki emelvényre Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. Ünnepi beszédében visszapillantást vetett a húsz év alatt megtett útra, szólt a szakszervezeti világmozgalom egységének megteremtésére irányuló évtizedes erőfeszítésekről. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szakszervezeti egység és a proletár nemzetköziség elválaszthatatlanok egymástól. Az SZVSZ első 20 esztendejének lezárásával — mondotta — új fejezet kezdődik a szakszervezeti mozgalomban. Ennek az időszaknak a nemzetközi szak- szervezeti egység helyreállítása időszaéának kell lennie. A nemzetközi helyzetről szólva, Louis Saillant éles szavakkal bélyegezte meg az amerikaiak vietnami agresz- szióját. Az SZVSZ fennállásának most megnyíló új fejezete során megvalósul majd mindenfajta gyarmati elnyomás végső felszámolása — mondotta a továbbiakban, — ennek az időszaknak egyben meg kell hoznia a háború és az imperializmus erőinek meghátrálását, mert egyre jobban fokozódik a békéért harcoló népek cselekvőkészsége. Saillant a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti egység útjai elsősorban a következő területeken alakíthatók ki: 1. Két és többoldalú kapcsolatok fejlesztése egy meghatározott területhez tartozó országok (például Közös Piac) szakszervezeti mozgalmai között; 2. Uj kapcsolatok egyazon kontinens szakszervezetei között, társadalmi és gazdasági rendszerükre való tekintet nélkül; 3. Uj földrészek közötti kapcsolatok kialakítása, közös akciók érdekében; 4. Az SZVSZ és a nemzetközi szövetségek haték»* nyabb kezdeményezései * Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével és annak szakmai szervezeteivel való együttműködésre, a különböző nemzetközi szervezetekben (nemzetközi munkaügyi szervezet, UNESCO, stb.). 5. Rendkívüli szakszervezeti világkonferencia összehívása a világ 205 millió szervezett dolgozója képviseletében. Végül a főtitkár emlékeztetett rá, hogy az SZVSZ 20. évfordulóján a nyugati sajtó a világszövetség válságáról beszél. Ha azonban a széles körű demokratikus viták az SZVSZ-ben szenvedélyesek, az egyáltalán nem a gyengeség, hanem éppen ellenkezőleg, az erő jele. Az SZVSZ izmos és egészséges, kapcsolatai 98 ország szakszervezeteivel eleven valóságot testesítenek meg. Saillant ezekkel a szavakkal zárta ünnepi beszédét: — Az SZVSZ végrehajtja küldetését, mert megingathatatlanul hű marad a halhatatlan felhíváshoz: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Czinege Lajos hazaérkezett Jugoszláviából A magyar katonai küldöttség, amely Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével Ivan Gosnjak hadseregtábornoknak, a jugoszláv fegyveres erők helyettes fő- parancsnokának, nemzetvédelmi miniszternek a meghívására hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában — pénteken a kora esti órákban visszaérkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, as MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Böjti János külügyminiszter-helyettes. Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, továbbá néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának szántó« tagja fogadta. VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt
