Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-01 / 231. szám
Felkészülten, ! meggondoltan A népi ellenőrzés vizsgálata megyénk gazdasági egységeiben Hatékonyabb belső ellenőrzést a társadalmi tulajdon védelmére Beválik-e a referátum nélkül] értekezlet ? 40 000 javaslat a vasipar termelési tanácskozásain Három évvel ezelőtt a megyében harmincegy ipari és mezőgazdasági üzemrész vállalkozott a szocialista cím elnyerésére. Sajnos, java részük felkészületlenül, hiányos útravalóval. Az eredmény: egy év után csak egy üzemrész érte el a célt. A többi lemorzsolódott, menet közben visszalépett. Ez Is egyik oka annak, hogy tavaly már csak huszonöt üzemrész tűzte ki célul a cím elnyerését. Bár az eredmények értékelése csak ez év végén zárul, az eddigi felmérések azt bizonyítják, hogy sok helyen még mindig minden alap nélkül vágtak neki ennek az útnak. Nézzünk szembe a tényekkel. A Nyíregyházi Gumigyár fonalüzemében öt brigád dolgozik, de egy sem nevezett be a szocialista címért folyó versenybe. Mégis arra akartak válla*- kozni, hogy megszerzik a szocialista üzemrész címet. Természetes dolog, hogy ott, ahol még brigádon belül sincs eldöntve a hovatartozás, ott nem lehet üzemi szinten ilyen versenyt kezdeni. Ehhez hasonló helyzet megyénk több üzemében is előfordult; De nézzük az érem másik oldalát, megyénk üzemeiben van alapja a szocialista üzemrész címért való versenynek. Példa erre a VAGÉP esete, ahol a nagy szerelőcsarnokban már minden brigád megszerezte a szocialista címet, s csupán az hiányzik, hogy magasabb szinten is folytassák a versenyt. A Városgazdálkodási Vállalatnál az útépítő részleg már megszerezte a szocialista üzem címet. Vajon mennyivel rosszabbak a feltételek az Alkaloidában, a Tiszai oki Faipari Vállalat ládaüzemében, a kisvárdai öntödében, vagy a nyírbog- dányi kőolajfeldolgozóban? Szinte felsorolni is sok lenne azokat az üzemeket, ahol nemcsak a tárgyi, gazdasági adottságok biztosítottak, hanem jó a munkaszervezés, és évtizedek óta kiforrott, ütőképes törzsgárdával rendelkeznek. Csak a lehetőségeket kellene jobban hasznosítani. Természetesen nem lehet sablont felállítani, versenyt kezdeni ott, ahol nincsenek meg a feltételek. Hiába van meg minden gazdasági és tárgyi feltétel a versenyhez például a Nyíregyházi Konzervgyárban, ha nincs még meg a kiforrott, egységes munkásgárda. Itt először a brigádokat kell eggyé kovácsolni, kialakítani az állandó törzsgárdát. Más szóval az alapnál kell kezdeni. Nagy kollektívában szocialista módon élni és dol- gazni nem megy máról-holnapra. De ha a brigádok átesnek a tűzkeresztségen, akkor már eredményesebb a verseny, nagyobbak az esélyek a szocialista üzemrész, majd később a szocialista üzem, vagy vállalat cím elnyeréséhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt-, szakszervezet, mellett a gazdasági vezetés is legyen gazdája ennek a több megbecsülést érdemlő mozgalomnak. Tóth Árpád A közvagyon védelmének, a vállalati, szövetkezeti fegyelem betartásának, a szakmai munka megjavításának fontos segítője a belső ellenőrzés. Mennyire hatékony ez Szabolcs-Szat- márban — ezt vizsgálta legutóbb a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Sokszor elmarad <» felelősségre vonás A NEB csütörtöki ülésén tárgyalt anyag megállapította, hogy a vizsgált negyvenkét állami vállalat, földműves- és kisipari szövetkezet többségében a belső ellenőrzés nem érte el a célját, s nem látja el a feladatát. A legtöbb egységnél nincs belső ellenőr, e feladatot a szervek vezetői, illetve felügyeleti szervei végzik. Sok helyen hiányzik a belső ellenőrzés munkaterve, programja, s ahol ilyen van is, a tervezett ellenőrzéseket nem, vagy csak hiányosan tartották meg. Bár a 106/1963 PM. számú utasítás rögzíti, hogy milyen irányelvek szerint dolgozzanak a belső ellenőrzésnél, vállalataink, szövetkezeteink nagy része nem vizsgálja meg a műszaki szervezést, a gazdaságosságot. A földművesszövetkezetek megelégszenek a leltárhiányok és többletek okainak feltárásával. A vizsgálat eredményeit megvitató vezetőségi ülésekről legtöbbször sem jegyzőkönyv, sem feljegyzés nem készül, így a tett intézkedések nem állapíthatók meg, s a felelősségre vonás is sokszor elmarad. Nem terjed ki a belső ellenőrzés olyan fontos területekre, mint a létszám és bérgazdálkodás, a bérszámfejtés, a termelés előkészítése és a szállítási szerződések megkötése, pedig itt jelentősen javíthatná a szervek munkáját. A társadalmi tulajdon védelmének vizsgálatát sem az előírások szerint végzik a legtöbb helyen. A pénz-, anyag- és készletgazdálkodás vizsgálata is kívánnivalókat hagy maga után. A késedelmi kamatok, bírságok és kötbérek okát sem kutatják a legtöbb állami, szövetkezeti egységnél, ezért a károk megtérít- tetése sem történik meg minden esetben. Ez történt a kisvárdai és a tornyos- pálcái földművesszövetkezetnél is, s bár erre utóbb a MÉSZÖV ellenőrei felhívták a figyelmet, a felelősök bírságolása mégis elmaradt. Hiányos feljegyzések Hiba, hogy a belső ellenőrzés megállapításait alig néhány helyen rögzítik írásCzibak, Kocog tanya* Tormás tanya, Nagymogyorós. Közel húsz éve, hogy először jártam arra. Ami emlékezetemben megmaradt; a homok, a szegénység, a kulturálatlanság, az egypitvaros, négycsaládos nyomorúság. Egy pitvarról négy lyuk nyílott (lakószoba), egy szobában 10—12 ember. Fél négyzetméter sem jutott egynek-egynek. Késő őszön, téli estéken tanyázni jártak ott egymáshoz az emberek. Az asszonyok, lányok orsót pörgettek, nyálazták a kendert, a férfiak savanyú bort, novát ittak, történeteket meséltek. Az arcokra mosoly helyett rémület ült, amikor a „ló- patás” lányrabló, pulya- nyomorító rémtetteit hallgatták. Az emberek hitték. Tanyázások ma is vannak. Más tartalommal. Két éve, őszön Weiszné, a bal- kányi községi párttitkár (a tanyavilág szülésznője, így mindenkinek komája) és Csongár Ferenc (ma a nagykállói járás mezőgazdasági osztályának vezetője) Kocog tanyára mentek ban — a fehérgyarmati járás vizsgált egységeiben egyáltalán nem találtak írásbeli anyagot a népi ellenőrök. Ahol ilyennel találkoztak ugyan, ott is hiányosak, a legfontosabb megállapításokat nélkülözők a feljegyzések. Jó példa a belső ellenőrzés gyengeségére, hogy a fehérgyarmati, baktalórántházi és a nagykállói járásokban a súlyosabb szabálytalanságokra csak a felügyeleti szervek jöttek rá. Az ellenőrzés hatékonyságát akadályozza, hogy a hálózati ellenőrök általában nem kérnek a hibák elkövetőitől igazoló jelentést : megelégszenek azzal, hogy a megállapításokat jegyzőkönyvbe veszik, s megbeszélik a felelősökkel. Figyelemre méltó a NEB- vizsgálatnak az a megállapítása is, hogy a hibák kijavítására tett intézkedések sokszor nem állnak arányban az elkövetett cselekmény súlyával. Az apagyi szövetkezeti boltkezelőknél például sorozatos leltárhiányok ellenére sem alkalmazták az egyedül helyes eljárást, a leváltást. Megyénk hat járásában az intézkedések felülvizsgálatánál tűnt ki, hogy az egységeket a különböző mulasztások nyomán hétszázezer forintos kár érte, a kiszabott kártérítések összege pedig csupán 134 ezer forintot tett ki! És még ez az összeg sem folyt be a népgazdasághoz. Megfelelő intézkedéseket A fenti példák jól bizonyítják: a társadalmi tulajdon védelmében nagy szerepe van az alapos és sokrétű, mindenre kiterjedő belső ellenőrzésnek, hiszen a felügyeleti szervek csak ritkán jutnak el egy-egy vállalathoz, szövetkezeti egységhez. Sokat segít az ellenőrzés, de csak akkor, ha azt mindig követi az okok feltárása, a megfelelő intézkedés. Megyénkben e területen sok a javítanivaló. A hibák megszüntetésénél is következetesebbeknek kell lenniük a vállalati, szövetkezeti vezetőknek, azok felügyeleti, irányító szerveinek. A most lezajlott népi ellenőri vizsgálat felhívta a figyelmet az utóellenőrzések fontosságára. Szabolcs hat járásában egyáltalán nem, a többiben is csak egy-két esetben vettek annyi fáradságot az érintett szervek, hogy utólag meggyőződjenek róla, Tavtifázék taggyűlésre. A tanyán 13 párttag volt. Az iskolában félszáznál is többen összegyűltek. A párttitkár Mol- dován Miklóstól kérdezte; — mond, komám, minek köszönhetjük ezt a nagy összejövetelt. Az öreg Marozsán felelt: — Hát, mondtam az embereknek, hogy tetszik jönni, és összejöttek. Tanyázni, szót érteni. Szót érteni?! Ez volt a legnehezebb. Nyakas emberek a pusztaiak, és akkor éppen olyan dolog került terítékre, amihez nemigen füllött a foguk: történetesen, hogy közösen, dohánypajtát építsenek a tszcs-tagok. A tanyaiak: Vasas, Rehácsi, Máté így érveltek: — Hogy gondolják azt bérem! Nem megyünk bele milliós hitelbe. Jó nekünk kijavították-e az észrevételezett szabálytalanságokat. A megyei NEB határozatba foglalta, hogy javasolja a leginkább érdekelt két megyei szervnek, a földművesszövetkezetek megyei központjának és a kisipari szövetkezetek megyei szövetségének, gondoskodjanak egységeiknél a belső ellenőrzés megszervezéséről. Nagyobb szövetkezeteiknél alkalmazzanak függetlenített belső ellenőröket, munkába állításuknál a rátermettséget és a megfelelő szakmai képzettséget vegyék figyelembe. Gondoskodjanak arról, hogy legalább évente egyszer valamennyi földműves- és kisipari szövetkezeti egység belső ellenőrzése megtörténjék. Kopka János Azt mondják: mikrolabor- felszerelés. A méretek ti- zedmilliméter pontosak. Itt készülnek Nyíregyházán, az Építőanyagipari Vállalat üvegtechnikai üzemében. Az asztalon két tárgy. Mindkettő üveg. Az egyik sima, Pyrex-cső, a másik szabályos üvegcsap, benne a csiszolt üvegdugó. Az egyik nyersanyag, a másik a késztermék. 1000 fok körül Az üveg a lángban forog. Közepében a hőmér- séglet 600—1200 fok között van. Az üveg pirosan-fehé- ren izzik. Székelyhídi Ferenc brigádvezető kezében engedelmesen formálódik, alakul változatosabbnál változatosabb formára. A méteres üvegcsőből 10—13 centiméternyi darabot, spiccet húz le a lángon, ebből kezdi kialakítani a csapot. — Simitószél, szénkúp, anatómiai csipesz. Ennyi szerszámmol dolgozunk. A többi a láng és a kéz dolga. — Közben gyakorlott mozdulatokkal forgatja a készülő darabot, időnként a simítószéllel kényszeríti a már csaknem folyékony üveget a megszabott formára. Kialakul a csapcső alakja, kezében máris a következő szerszám áll. — Szénkúp. A belső alak ettől lesz megfelelő. Hogy miért készül szénből? Az üvegtől ez vonja el a legkevésbé a hőt. az a pajta, ami a ház körül van. Négy órója vitatkoztak már, amikor azt mondta a párttitkár Csongár Ferencnek: — Hadd beszéljek én velük. A teremben nagy volt a zúgás. Az asszony várt, mig elcsendesedtek az emberek, aztán így kezdte: __ Engedjék meg kedves komáim, hogy most már én beszéljek. Nincs itt szó semmi susmusról. Mert mit akar az állam? És mit akarnak maguk? Az állam azt akarja, hogy ami dohány terem a határban, az mind megmaradjon, feldolgozható, jó minőségű legyen. Maguk meg azt akarják, hogy a tanya örökké hátul kullogjon, hogy ne fejlődjenek. Ha felépítik a pajtákat, az állam az építési költség kétharmadát elengedi, a megmaradó részt, 25 év alatt, maguknak lesz idő kifizetni. Csak egyszer rakják tele azokat a pajtákat, máris kamatostól megtérül a kiadásuk. öreg este lett, amikor szavazásra került a sor. Ki A Vasas Szakszervezet közgazdasági osztálya a termelési tanácskozások színvonalát és eredményeit vizsgálva megállapította, hogy az utóbbi időben nőtt a dolgozók részvétele, vitakészsége és a javaslatok száma. Az év eddigi termelési értekezletein a vasipar 330 000 dolgozója vett részt, tehát minden száz ember közül hetvenegy, mintegy 40 000-en pedig konkrét javaslatokat is tettek különféle visszásságok megszüntetésére. A harminc vállalatnál tartott külön vizsgálat tapasztalatai szerint a termelési tanácskozások beszámolói sok helyen még mindig meglehetősen szárazak, A belső alak is méretpontos, a csaphüvely kész. Most következik az egyik legkényesebb művelet: lyukat fúr a csaphüvely oldalába, vörösre izzítja; az elkészített üvegcsövet' ugyancsak, majd biztos kézzel pontosan a helyére teszi, s a két darab pillanatok alatt eggyé forr. A csaphüvelyen elkészített lyuk és az üvegcső belseje pontosan illeszkedik. Engedelmes anyag Az üveg tovább forog a lángban. Most Varga Zsuzsa kezében és Pyrex üvegbot formájában. A csapdugó készül. Zsuzsa az egyik legrégibb munkás az üvegtechnikában. Pedig alig múlt húszéves. Persze az üzem is fiatal: tavaly volt az első kísérleti lámpagyújtás. — Először kémcsövet készítettem. A láng bizony egyszer-kétszer alaposan megégette a kezem. Oda kell figyelni. Ha az üveg nem elég meleg, elpattanhat; ha túl meleg, elcseppen. És mindez kilencszáz körüli hőfokon. Később mást is készítettem, egyre nehezebb műveleteket, és egyfajtából nagyon sokat. A nagy Erlenmayerből 2500 darabot. Itt is mindennek megvan a fortélya. A dugó végére egy üvegbotból kis csomót készít. Keze alatt az üveg engedelmesen húzódik vékony szállá, vagy csavarodik vasszavaz a pajta mellett, ki ellene. A szavazás egyhangú volt; mellette. A párttitkárt egy kicsit dühösítette, ez az egyhangú igenlés. Nem állhatta szó nélkül, megkérdezte: — Mi a fenének kellett ezen annyit vitatkozni? — Az öreg Máté mosolygott. — Igazsága van komám- asszonynak, akartuk mi a pajtát, de meg kellett beszélni. De csomózó is kellene. Meg csapos kút is kellene. Harmincnyolc pajta épült idén a nagykállói járásban. A pajták nagyrészét a bal- kányi tszcs-ek építették. És pajta épül egyre több. Házak is épülnek, iskolák, kutak. A pár év előtti egypitvaros, négycsaládos nyomorúságra egyre kevesebben emlékeznek. Legalábbis nem szívesen. A lópatás emberre sem. S mindarra, amiről szó esett a régi ta- nyázásokon. A tanyázás ma is divatos a balkányi puszták világában. Csak a téma más. Üjkeletű. Seres Ernő hosszadalmasak, s ez a t>{- takészségre is nyomasztólag hat. Az ózdi kohászati üzemek néhány részlegében érdekes módszerrel, a referátum nélküli termelési tanácskozással kísérleteznek, a jelek szerint ji eredménnyel. Beszámoló helyett a tanácskozást megelőző napokban a műhelyekben grafikonokon ismertetik a terveket és azok teljesítésének helyzetét, a selejt alakulását és egyéb tudnivalókat. A tanácskozás mindjárt vitával kezdődik, s a művezetők csak zárszavukban összegezik röviden a tennivalókat. A tapasztalatok szerint ily módon a vita igen élénk. kos cseppé. A csapdugó fogóját formázza. — Arra kell nagyon vigyázni, hogy a fogó lapja pontosan megegyezzék a dugóba fúrt lyuk irányával« Ha elcserélném, a csap éppen akkor lenne nyitva* amikor elzárták. — Közben utómelegítés, majd egy üvegharanggal lefedi a kész munkadarabot. — A másik teremben ezeket még megcsiszolják, hogy pontosan zárjanak, aztán összeillesztik és mehetnek a csomagolóba, onnan pedig a laboratóriumokba, gyógyintézetekbe. Uzsonnaszünet Közben itt is, ott is kialszik egy lámpa. Uzsonnaszünet. Az egyik sarokban fehérköpenyes lányok felváltva magyaráznak egymásnak. Ellipszist szerkesztenének. De most más módon, mint a gimnáziumban tanulták. Vezérvonallal* Ipari tanulók. A két műszakban tizenheten vannak. Ez évben érettségiztek. Közülük Szabó Márta a legújabb, még csak egy hete dolgozik az üveggel. — Asszisztens szerettem volna lenni. Az üvegtechnikát csak itt, az üzemben ismertem meg. Nagyon érdekes. Nem is gondoltam* hogy az üveg ilyen könnyen alakítható. — Aztán a lámpát magyarázza: — Gáz, levegő és oxigén jön a csövekben. A süvítő hang az oxigéné. Nézze csak, hogy változik a láng — és hol az egyik, hol a másik alkotórészből ad többet. A láng színe a sárgától és. a feketekormostól engedékenyen változik egészen a kékig. Lombikok, pipetták, vér- transzfuziós csatlakozók* elektródatartó edények, és még jónéhány termék. Ez évi tervük kétmillió forint Többek között elkészítenek háromszázezer különböző típusú centrifugacsövet. A csapokból 2500-at gyártanak. Ez eddig import volt. Az OMKER-nek esetenként tíz és százezres tételekben szállítanak, a helyi vállalatoknak. intézményeknek esetenként csak néhány darabot. Eddigi termelésük negyedrésze — most még csak alvállalkozóként — a nemzetközi piacra került. 17 ipari tanulójuk van — érettségizettek. »* Nyíregyházán új üzem dolgozik. Marik Sándor Kék lángban forog az üveg Kétmilliós az új nyíregyházi üzem évi terve 1963, október 1. 3
