Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-31 / 256. szám

Lusta a gyerek — Igen kérem! Ha­tározottan lusta! Nem tanul. 'Bezzeg a játék! Ahhoz sohasem lusta! Panaszkodik rá a nap­közis tanár, de látom én magam is! A lustaság rendkívül tág fogalom! Meg kell vizsgálnunk, valóban mindenhez lusta-e a gyermek? Mert, ha bar­kácsolni szeret, vagy órákig képes festegetni, olvasni... — színházat játszani, akkor nem mondhatjuk, hogy —- lusta —! A barkácsolás, a festegetés, rajzolás, olvasás, művészkedés nem öncélú játszadozá­sok. Nyilván ezekhez van hajlama a gyer­meknek, s ezt közöljük nevelőivel. Ok köny- nyebben megtalálják majd a hangot — a fi­zikus, kémikus, a gya­korlati foglalkozást ve­zető tanár a barkácsoló gyermekhez, a rajzsza­kos a festegetőhöz, a magyar irodalom tanára pedig az olvasni, mű­vészkedni szeretőkhöz. Ha mi, szülők is se­gítünk, könnyűszerrel hadat üzenhetünk a „lustaságnak”! Hogyan? A tanulásnak számos formája van! A „biflá- zás”. valljuk be, nem a legkorszerűbb mód­szer! A tanulás fáradsá­gos munkájához min­denki ösztönösen keresi a könnyítéseket! — Jó, csináld meg a kishajód orrát, de utá­na rögtön a leckét. S ha szépen megcsinálod az írásbelit és jól meg­tanulod a szóbelit, én is segítek a vitorlavar­rásnál... Vannak azonban gyermekek, akiknél szó sem lehet „engedmény­ről", mert annyira be­lefeledkeznek a játékba, hogy csak a teljes szel­lemi kifáradáskor hagy­ják abba. Náluk a köz­vetlen módszer eredmé­nyesebb. Barkácsolj olyat, ami összefügg a tanulmányaiddal. 01* vass olyat, ami valame­lyik tantárgyad témájá­val függ össze! Drama­tizáld azt az olvas­mányt, amivel foglal­koztok! Bekezdésenként illusztráld, színes vagy ceruzarajzzal a történe­lem, a földrajz, az élő­világ leckédet ! (Ez a tí­pusú gyermek például, ha háromszor elolvasta a leckét, s közben egy- egy fejezethez, bekez­déshez elkészítette raj­zos vázlatát, rajzait né­zegetve logikus rend­ben és majdnem szó sze­rint képes elmondani a tanultakat. A lustaság általá­ban valami következ­ménye! Vegyük ezt jel­zésnek, s fokozzuk a közvetlen érdeklődést gyermekünk különböző életmegnyilatkozásai irán^ (k) Új magyar bútorok Az utóbbi tizenöt évben az életforma változásai, az emberek növekvő kultúr- igénye, de leginkább a kis­méretű, modern lakások építése teljesen átalakította hazánkban a lakberendezést. Eltűntek a sötét hálószoba­bútorok, a nehéz barokk- utanzatú kárpitozott garni­túrák, s helyüket iparmű­vészek által tervezett, kis­méretű, több célnak is meg­felelő bútorok foglalták el. A magyar bútortervezés ma már nemcsak a megváltozott életkörülményeket, igénye­ket veszi figyelembe, ha­nem a világdivatot is. A világdivat előtérbe he­lyezte a fal mentén felállít­ható, kisméretű, szélesség­ben és magasságban egy­másra helyezhető bútoro­kat. Ehhez igazodva tervez­ték meg a „Hangulat” la­kószoba-berendezést, amely elnyerte a „könnyűipar leg-, szebb terméke” címet is. A Hangulat szobabútor egé­szében de részleteiben is alkalmazkodik a mai em­ber életmódjához. Háromaj­tós szekrényében akasztós és polcos, fehérnemű rakodó- terület van. Három szek­rénytípussal, — az üvege­zett felsőrészű edényszek­rénnyel, könyvespolccal, i rat- polcos íróasztallal egészíthe­tő ki, teljes falszélességet elfoglaló szakrénysorrá. A berendezéshez tartozik két fekhely, s ezek többféle módon rendezhetők el. A fekhelyek végébe állított ágy­neműtartó helyettesíti a kisszekrényt, helyet ad az éjjeli lámpának, de rako­dóasztalkának is megfelel. Két fotel, dohányzó- és étkezőasztal, négy szék te­szi teljessé a berendezést, amelynek ára hozzávetőle­gesen tizenötezer forint. A „Hangulat” berendezés da­rabonként is megvásárolha­tó, hiszen ez a bútormeny- nyiség két teljes szoba be­rendezéséhez is elegendő. A „Hangulat” szobaberendezés nem véletlenül kapta nevét. Fehér és mogyorószínű fa­kombinációval készült, a fekhelyek és ülőbútorok kárpitozása narancssárga, bordó, türkiszkék, halvány- szürke, citromsárga, vagy fekete. Ezekkel a színha­tásokkal egy-egy berendezett szoba valóban vidám, ott­honos képet mutat. A „Csillag” olyan bútor­újdonság, amelyet a vidéki bútorboltokban előjegyzésre lehet kapni, ez is bizonyít­ja sikerét és szépségét. A „Csillag" szobaberendezés Is a korszerű lakberendezési el­vek alapján készültek. Szekrénysora kétajtós ru­haszekrényből és három, változatos térelrendezésű szekrényből áll. Egyik szek­rény felül üveges polcok­kal. — könyveknek, alul zárt szekrényrésszel fehér­neműnek alkalmas. Az alul fiókos-ajtós, felül kétajtós rész pedig berendezhető bárszekrénynek, íróeszközök­nek. Étihez a szobaberende­zéshez kétszemélyes reka- mié, egy dohányzóasztal és két fotel tartozik. A bútor alapszíne világos, gyöngy­házfényű poliészter bevonat­tal. A rekamié kárpitozása lehet sötétlila, szürke-feke­te kombináció, vagy meggy­színű. Az új magyar bútorok színhatásukban kellemesek, a bútornál nem a faanyag felülete, inkább a bútor formája érvényesülj A ki­egészítő kárpitozott bútorok­nál figyelembe vették a színharmóniákat, a sima, mintanélküli szöveteket használták. Kovács Margit ORVOSI TANÁCSADÁS: Hogyan védekezzünk a nátha ellen A legtöbb ember igen könnyelmű. Őszi nedves, hideg napokon eszébe sem jut védekezni a megfázás, a nátha ellen. Csak akkor jut eszébe mindenkinek az óvatosság, az orvosság, a meleg holmi, — amikor már a betegség jelentkezik. Pedig mennyivel könnyebb lenne megelőzni! Tény, hogy a nátha ra­gályos, s a meghűlt szer­vezetben talál megfelelő életfeltételekre. Ezért nát­hás emberrel ne fogjunk ke­zet, ha a családban náthás családtag van, ne „puszil- gassuk”, a beteg külön po­hárból igyék, ha tüsszög, köhög, tegyen a szája ele zsebkendőt. A statisztikai adatok bi­zonysága szerint a náthát az emberek könnyelműsége terjeszti leginkább. Sokszor látható eset, hogy valaki esőben, átázott ruhában, ci­pőben hosszabb időt tölt o szabadban. Kész a megfá­zás. Az utcán megfigyelhe­tő, hogy a nők vékony tal­pú, magas sarkú cipőt vi­selnek, vékony nylonharis­nyával, s hideg napokon sem kötik be fejüket — a frizura védelmében. Fűtött helyiségbe érve azután meg­kezdődik a szipogás, a kö­högés, a tüsszögés, s előbb utóbb a munkatársakra, vagy családtagokra is „rá­ragad” ez a kellemetlen betegség. A legfontosabb a nátha megelőzésében, hogy aki beteg, azt különítsük el. Kapjon jó forró teát, orvosi felügyelet mellett gyógy­szert, és sok-sok C vitamin­ban gazdag gyümölcsöt, — citromot, almát. Poharát, edényeit lehetőleg forró vízben, külön mosogassuk, és a család gyermektagjait ne engedjük a beteg köze­lébe. Annak pedig, aki egész­séges, a legfontosabb 11- gyelmeztetés: öltözzék mele­gen, kerülje a megfázást, munkahelyén ha teheti, többször mosson kezet, de különösen ha hazaérkezett, ez legyen az első. A vita­mindús táplálkozás, a higié­nia és az időjáráshoz alkal­mazkodó öltözék az, ami segít elkerülni a náthát. Dr. Sl á. Barkácsoljunk: A házilag készített rádió-, televízióantenna A hosszú, őszi, majd a méghosszabb téli estéken a rádió és a televízió a leg­kedvesebb „barát”. A ké­szülékek azonban csak megfelelő antennával és jó földeléssel biztosítanak za­vartalan műsorvételt. Egy jó antennával szinte teljesen megszüntet­hető a rádióban hallható sercegő, recsegő hangzavar. A legegyszerűbb és egyben a legjobb teljesítményt ad­ja az L antenna: egy 15— 20 m hosszú, legalább 2 mm vastag alumínium­vagy vashuzal, amely szi­getelődiók közbeiktatásával feszíthető ki, lehetőleg ma­gasabbra, mint az épület legmagasabb pontja. Az antenna egyik végétől — megbízható kötéssel — ve­zetjük a leágazást a készü­lékhez, amelyhez banándu­góval csatlakoztatjuk a hu­zalt. Ha kicsi a távolság, kétszálas antennát is ki­feszíthetünk, egymástól kb 1 m távolságra. A két szálat az egyik végüknél, esetleg középen — huzallal áthi­daljuk, s úgy kötjük össze a készülékkel. Egyes lakásokban — a helyi adók közelében — az ablakon kilógatott 6—8 m-es huzaldarab, az ágysodrony, vagy a ruhaszárításra hasz­nált alumíniumhuzal is jó vételt biztosít, ha azokat — fémes kötéssel — a rádió antennabemenetéhez csatla­koztatjuk. Készíthető antenna szigetelt huzalból is; &gy kb 38x38 cm-es fa­lap, vagy léckeret sarkaiba üssünk négy szeget, s kö­réjük szigetelt huzalból te­kerjünk 16—20 menetet, majd több helyen kössük át cérnával, s kenjük be szín­telen lakkal. Az antennát úgy erősítsük a tetőre, vagy a padlástérbe, hogy az az adó irányába nézzen. Az antennával szorosan összefügg a földelés ' is. Ahol van vízvezeték, a föl­delő huzal (lehetőleg réz, vagy alumínium) végét kös­sük ólomcsőre, vagy a nyo­mócsőre. Vízvezeték hiányá­ban a huzal végére erősít­sünk fémdarabot, s ássuk le I—1,5 m mélyre, vagy pedig verjünk a földbe hosszabb vasrudat, vagy csodarabot, s kössük ahhoz a földelő huzal végét. A tv-készülékek csak jó antennával adnak jó képet. Ne sajnáljuk hát a kevés többletköltséget és a fárad­ságot egy jó antennáért. Legjobb a többelemes, tetó- reszerelt antenna. Jók azon­ban a tv-készülékre helyez­hető, különféle szobaanten­nák is, csak ügyeljünk a pontos beállításra. (Az an­tenna az adóra „nézzen",) Jó vételt biztosít a szalagkábelből készített antenna. Teljesítményét úgy növelhetjük, ha a pad­lástérben feszítjük ki. A kábelvégeket zsineggel kös­sük a gerendákhoz, s a le­vezető kábel ne érjen a fal­hoz, vagy valamilyen fém­tárgyhoz. Ne szegekkel rög­zítsük, hanem kössük a fal­ra, — vagy oszlopra erő­sített szigetelőkhöz. Nem fárasztó annyira a tv-nézés, ha a készülék mö­gött elhelyezünk egy kis- fényerejű izzót. Ha van rá lehetőség, törpefeszültséget (ő—12—24 V) használjunk. Ha ilyen nincs, jó a szab­ványos foglalatba illesztett 15 VV-os izzó. Megfelelő a készülékre helyezett gyen­gefényű éjjeli lámpa, ha egy karton, műanyaglemez­zel úgy takarjuk le, hogy a fény a készülék mögé ve­tődjék. A magas- és ietőantennák villámvédelméről minden esetben gondoskodjunk! Egy háromkivezetésű an­tennakapcsolót úgy iktas­sunk be az antenna és a ké­szülék közé. hogy zivataros időben az antennát lekap­csolhassuk a készülékről és a kapcsoló harmadik kive­zetésére kötött vezetékkel leföldelhessük. A rádió- és tv-készüléke- i;et időnként kiyül-belül tisztítsuk meg. mert az al­katrészekre rakódott porré- teg zavarja a vételt. Figye­lem! Csak áramtalanitott állapotban dolgozzunk és ne rongydarabbal törölges- sük a készülék belsejét, ha- . nem fuyassuk ki porszívó­val (a szívócsövet tegyük. a porszívó másik végére), vagy seperjük le a port puhaszálú ecsettel. Megelőz­hetjük a nagymértékű po­rosodást, ha pvc fóliából huzatot készítünk, s hasz­nálat után letakarjuk a ké­szüléket. Lapozgatás a szakácskönyvben : ízesítőszereinkről A konyhasó ősidők óta használatos ízesítőszer, amely nélkül sem ember, sem állat nem élhetne hosz- szabb ideig. A konyhasó -— nátriumklorid. Nátriumion­ja tartja fenn azt a gyen­gén lúgos kémhatást a szer­vezetben, amelyben a sej­tek működése a legkedve­zőbb, a kloridion pedig a gyomornedv sósavtartalmá­nak képzésében segít. A sót- lan ételek általában ehe­tetlennek tűnnek, de a - túl­zott sózástól is idegenkedik az ember. A só szerepe nem csak az emberi szer­vezet kémiai egyensúlyá­ban, hanem az étkezéskyi’- túrában, méginkább a bú­sok konzerválásában is na­gyon jelentős. Az ecet a másik, szin­tén naponta használt íze­sítőszerünk. A szervezet­ben, felszívódás után telje­sen elbomlik, így mérték­letes fogyasztástól még a betegeknek sem kell tar­tózkodniuk. Konzerváló ha­tása közismert a zöldség­félék, húsok és halak tar­tósításában. Régen borból készült ecetet használtak, ma már kémiai útón állít­ják elő. Az asztali mustárt nem mindenki kedveli. Pedig kitűnő ízhatását cukor és szerves sav tartalmának kö­szönheti. Előnyös tulajdon­sága, hogy a főtt húsok fo­gyasztásakor segíti az emésztést. Paradicsomsűrítmény. Nincs talán háztartás ha­zánkban, ahol hetenként ne használnák önálló étel el­készítéséhez, vagy ételíze­sítésre. A magyar sűrített paradicsom világhírű, cégen ismert az „aranyíácán” már­ka. Nemcsak szép színét őrzi meg, hanem a téli hó­napokban értékes vitamin- forrás, mert elkészítés köz­ben igen kis mennyisége^ veszít a vitaminjaiból. A húskivonat kiváló íze sítő anyag, amely az emész- tőrendszerre hat serkentő leg. Levesek, saláták, már tások, főzelékek ízesítésé^ hazánkban még kevés ház­tartásban használják.

Next

/
Thumbnails
Contents