Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-31 / 256. szám
Ezen ae oldaton test ver lapunk a Kárpáti Igaz Szó munkatársai számolnak be a Szovjetunó Kárpátontúli területének mai életéről. Hasonlóképpen a Kelet-Ma yar- ország is csereolda't bocsá- I tott testvérlapunk rendelkezé- ; sere a Nagy Októberi Szocl- J alista Forrada’om évfordulója alkalmából. Párviadal — az ötödik brigádtaggal Ä titkos „háború” azonnal elkezdődött. Az öreg sertéstenyésztő — Pista bácsi — huncutul kacsintott szemével. — Téged miféle szél hozott ide? Ez nem a fejőüzem. Ez sertéstenyésztő üzem — sertésgyár. Érted? Irinka dolgozni kezd Irmka mindezt természetesen megértette. És természetes, megértette azt az iróniát is, amely ott volt az éltes ember hangjában. Meg azt is, hogy itt neki nem lesz könnyű dolga. A farmon több mint ezer sertés van, a technikai felszerelés pedig csak egy moslékgyár és egy traktor. A férfiak négyen vannak, mind tapasztalt sertéstenyésztők, 6 pedig egyedül van és tapasztalata egyáltalán nincs. Haragos öntudattal vette fel a vedret, felszegte a fejét és ezt gondolta: „Megmutatom én még, hogy hogyan kell helyt állni.” Komoly fordulat Egyezer aztán a „harc” komoly fordulatot vett. — Maguk csak elvi utasí- t-í wafer t tudnak adn' egyebet nem, fakadt ki Irinka egyszer Pista bácsira, az idős sertéstenyésztőre. — A maguk csoportjában már regen nincs teljes rend. Mi van a takarmányelosztásnál?.., Kereste a szükséges szavakat és egyszer csak kimondta. — Igazságtalan az elosztás. Pista bácsi elsápadt. — Te fogsz engem tanítani? — és elment a vezetőséghez panaszával. Irinka és Pável Pávlovics Erdevs között a kővetkező beszélgetés folyt le: — Az elvszerűség az fontos és jó dolog Irinka, — mondta a vezetőséget képviselő Erdevs. — Hevesked- ni nem kell. Sokkal tapintatosabbnak kellett volna lenned Pista bácsival. Ne feledd el, hogy ő már nagyon régen ott dolgozik a farmon, jó akaratú és igen lelkiismeretes. Te vagy a fiatalabb. ö a tapasztalt, neked meg még semmiféle tapasztalatod nincs, így nem tudsz vele versenyre kelni. i — Versenyre kelni? — kérdezett rá Irinka. Erre nem is gondoltam, de ez a kivezető út. Kihívom versenyre Pista bácsit. A férfiaknak több mint Érettségizett kolhoziagoh A nélkülözés és a szükség • szovjet hatalom évei előtt sok hazánkfiát űzött ki a tengeren túlra. De ott sem találták meg boldogulásukat. Nem csak, hogy fillér nélkül maradtak a nagy szegénységben, hanem hontalanok is lettek. Most pedig, amikor hazatérnek a régi emigránsok, alig ismerik meg falunkat. Megyünk velük az új utcákon, megállunk mindenegyes ház előtt. Megállunk, mert minden ház előtt van mit elmondani, megmutatni, mert a szovjet hatalom minden családnak meghozta a maga örömét. A kolhozrendszer átváltoztatta Dunkovicát is. A szovjethatalom előtti időkben összesen nem épült annyi ház, mint a szovjet- hatalom 20 éve alatt. Van szép iskola, klub, 4 üzlet, könyvtár, bölcsőde, sütöde és így tovább. Most már a kolhozistáknak nem kell messzire utazni, ha egy szép. ruhát, vagy háztartási gépet, vagy ha egyéb árukat akarnak vásárolni. A falusi üzletekben mindezeket lehet kapni. Ebben az évben a faluban 2 javítóműhely is nyílt, egy cipőkészítő, és egy szabómühely. A Micsurin kolhozban évről évre javulnak a munka feltételei. Egyre jobban kiépül az állattenyésztő központ. Hogy az építkezés olcsóbb legyen, ezért helyi építőanyagforrásokat használnak fel. Sokan lettek építőmunkásokká. A falubeliek tisztelik az építőket, akik a saját munkájuk mestereivé váltak, mint például Iván Lambruh, Vaszilij Fehér, Mihail és Iván Fehér és sokan mások. Példájukat sokan követik a fiatalok közül is, mint Andrej és Iván Sánta, Mihail Sánta, Mihail Pékár, Vaszilij Fir- cák és sokan mások. A kolhozisták házába beköltözött a bőség. A házak is egészen megváltoztak. A viskókat szép, tágas, modern városi típusú házak váltották fel. Üj házakba költözött Jurij Varga, Va- Kütj Glagyinec, Iván Horváth és más dunkovici kolhozista, sertéstenyésztő, fejönő; összesen mintegy háromszázan költöztek új lakásba, Dunkovicán ét Ar- danoveán. Az új lakásokban az élet is új módon folyik. Ügy tűnik, hogy a rádiók alig néhány éve költöztek be a lakásokba, ma pedig már a kolhozisták házaiban ott van a televízió is. Esténként pedig az ardanoviak és a dunkovicaiak Ott ülnek a nyolcosztályos iskolában, a felnőttoktatás keretében. Eljönnek az iskolába Vaszilij Miklovs, Fedor Zsabar, Vaszilij Varga, és sokan mások. így egyre jobban megismerkednek a hallgatók gazdag hazánkkal. Megjavultak az életkörülmények és a munkafeltételek. A kolhoztagok egyre több szabad idővel rendelkeznek. Az emberek tanulni akarnak. Minden házba visz a postás folyóiratot és újságot. Majdnem minden lakásban van kiskönyvtár, de a falusi könyvtárt is igénybe veszik a falu lakói. Nincs analfabéta, és a tanulási feltételek mindenki számára biztosítottak. A nyolcosztályos iskola mellett működik a dolgozó fiatalok középiskolája is. A fiatalok közül sokan az érettségi vizsga után is ott dolgoznak saját falujuk kolhozában, és levelező úton még magasabb iskolai végzettséget szereznek. Ilyen például Anna Muka fejönő, aki a Ivovi esti egyetemen tanul, vagy Melena Lupák kolhozistanő, aki az Uzsgorodi Állami Egyetemen tanul. A falunak sok szülötte végzett különböző pedagógiai intézetekben, és most otthon tanít. A falu Micsurin kolhozában az élet lépésről lépésre megy előre. Minden családról külön krónikát lehetne írni. Ez pártunk és kormányunk népről való gondoskodását tükrözi. M. Ivano irsávai kerület, az ardanal nyolcosztályos iskola tanára, fele le volt forrázva. — No no! Lesz még itt nemulass, — vakargatték a tarkóikat a sertéstenyésztők. Irinka meg mintha szárnyakat kapott volna úgy mozgott a farmon. Megértette: ez a verseny nagyon komoly dolog. Ha győz, akkor befogadják a kollektívába. A veszteség pedig egyenlő lenne a farmról való szégyenteljes távozással. A sertéstenyésztő Ludvig Kovács, Bertalan Gazdacs, Sándor Mincak féltékenyen vigyázták a verseny minden lépését. — A versenyben nemcsak a személyek győznek, hanem a kollektíva, — hangoztatták az irodán. Egy év múlva Végre elérkezett az év vége. A sertéstenyésztők türelmetlenül várták a gazdasági szakemberek értesítését az eredmény alakulásáról. Irina Komari érte el az első helyet, minden mutató tekintetében. Mindenki gratulált neki. Még Pávet Erdevs is megfeledkezett a semlegességéről és sokáig rázta Irinka kezét. Irinka azonban váratlanul félbeszakította: — Pista bácsinak igaza van. Én pedig most azt javaslom, hogy emeljük az egy gondozóra jutó állatok számát 250 darabra, — kivéve az idősebb elvtársakat. Mindenki támogatta Irih- ka javaslatát. És nem is olyan régen Irina Ivanovna Komari izgatottan ment be a pártbizottság titkárának az irodájába. Felvették tagjelöltnek a Szovjetunió Kommunista Pártjába. — No mi újság önöknél — a farmon, — érdeklődtek a pártbizottságon. — Minden rendben van, — felelte Irinka. — Es a párviadal, hogy végződött? — A pártbizottságon erről is tudtak. — Befejeződött, — mosolyodon el Irinka. I. Szigyel, beregovoi körzet, Kalinyin kolhoz. Hamarosan működik a Szvaljánszkal Fakitermelő üzem egyik hatalmas, modern üzemró* sze. A csarnok területe 25 ezer négyzetméter. A képen a bútordarabok dúrva megmunlUW lásának a műhelye. Nagymérvű ipartelepítési program f Uj üzemek, rekonstrukciók a falvakban is A. N. Koszigin a Szovjetunió minisztertanácsának az elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a szeptemberi plénumán mondott beszédében felhívta a figyelmet többek között, az Ukrajna nyugati területein található jelentős munkaerő- tartalékokra. Az ilyen helyzetből adódó hibák egyike. — veti fel az előadás egyik része, — a gazdasági szervek azon törekvésében jelentkezik, hogy az ipart rendszerint a nagyvárosokban akarják fejleszteni. . A1 mi területünkön, — az esetek többségében, — a hegyi kerületekben, szintén jelentkezik munkaerő felesleg. Előfordul az is, hogy egy-egy létesítmény, melyet a városban hoztak létre, nem rendelkezik elegendő munkaerővel, ugyanakkor a falvakban meg munkaerőfelesleg mutatkozik. Milyen intézkedések biztosítják jelenleg területünkön az új ipari létesítmények helyes telepítését? Ezzel a kérdéssel fordult tudósítónk V. M. Kucseruk elvtárshoz, a területi tervbizottság elnökéhez. Ö a következőket mondotta: — A terület számos hatalmas méretű új építkezései közül csak az autójavító üzem kerül a területi központba. A többiek a falvakba és a járás! székhelyekbe. Az „Uzsgorodpribor” üzem Bozdoson található és a környező falvaktól, ahogy mondani szokták, egy kőha- jitásnyira van. Ezenkívül Veltkij Bereznijban is szervezik a „Uzsgorodpribor” egyik üzemrészlegét. így az üzem már másik lábával is kilépett a kerületi központból. Szolotvinban a ' befejezés stádiumába lépett egy sóbánya építése. Előirányzott termelése 500 ezer tonna só évente. Több mint ezer ember fog itt dolgozni. Tereszva községben már _dol- gozik egy faforgácsoló üzem. Közvetlen mellette épül a bútorgyár. T"*)b mint 10 ezer garnitúra szobabútort fognak itt előállítani évente. Az építkezések itt egy év múlva fejeződnek be és az új üzem több mint 2 ezer munkással fog dolgozni. Teljes ütemben folyik: a Huszti Nemez és filc -n.ru- gyár felújítása. Ha a munkálatokat befejezik, azonnal négyszeresére emelkedik a gyár termelése. Természetes, ezzel együtt nő a munkások száma is. Jelentősen bővül a Huszti Tégla, és Cserépgyár is. Vaszilij Csecsura kombájnos pártkongresszus kolhozának tett felajánláson dolgozva a és Iván VIgula traktoros — a mukacsevó! kerület, XXII. Képesítési szakértői A XXIII. pártkongresszus tiszteletére k ukorica betakarításánál két és félszeresen teljesítik a normát. J. Bosko felvételei Hatalmas Üzem less a felújítás után a Vi- nogradszkiji Szintetikus Műanyagyár is. Ha most 450 munkás dolgozik az üzemben, akkor 2 év múlva már ennek a háromszorosa. Tervezik még itt egy fésüsgyapjú és posztó kombinát felépítését is. Be- regovóban hamarosan kikerülnek a majolika gyárból az első termelvények. A közeljövőben fejezik be a városban az autójavító üzem építkezését. A tégla és cserépüzem, valamint a borkombinát építése Irsavában hamarosan befejeződik.- Épül ott dörzspapír üzem is, mivel ebből a területen nagy hiány mutatkozik. Ilnyicén, a régi elektromos hőerőmű telepen egy új vállalat létesült — egy kisegítő hegesztőműhely —* ahol 200 ember fog dolgozni. A befejezéshez közeledik Szvaljávában is két nagy üzem felszerelésekkel való ellátása — ezek bútorkombinát- és üveggyárként fognak működni, — több mint 1500 munkást fognak ellátni munkával. Egyre jobban fejlődik az Ipar Mukacsevón is. A Klrov Gépgyár termékei a világ 17 különböző országába jutnak el. A nagyüzemeit között tartják nyilván a „Mukacsepri- bort” a bútorkombinátot, a sígyárat és másokat. Jelenleg egész sor építkezés folyik a városban: ilyen a fehémeműgyár, amelynek az építkezéseihez a tavaszon fogtak hozzá és a Iföztársaság egyik leghatalmasabb ipari létesítménye lesz. Az előirányzott teljesítő képessége 17,5 millió garnitúra fehérnemű évenként. Ez az üzem a hazai és külföldi technika legkorszerűbb eszközeivel fog dolgozni. A gyárat a szovjethatalom 50. éves évfordulóján fogják átadni a termelésnek. Épül egy új konzervgyár. 8 millió doboz konzerv készítésére lesz alkalmas. Ez az üzem hamarosan megkezdi a termelést. Befejezésül V. N. Kucseruk elvtárs azt mondotta: — Én csak a legnagyobb ipari létesítményeket neveztem meg, amelyeket már építünk, vagy amelyeket átépítünk. A ml területünkön soha nem látott lendületet vett az üdülők építése és a más egészség- ügyi létesítmények létrehozása. Ezen intézmények építésénél. felszerelésénél is több mint 1000-ren dolgoznak majd.
