Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-30 / 255. szám

A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács csü­törtök délután rövid. 35 perces ülésén úgy határo­zott, hogy az indiai—pakisz­táni konfliktus vitáját hét­főre halasztja. Az ü'é en felszólalt a francia küldött és javasolta, ismételjek meg a tanács előző felhí­vását India és Pakisztán kormányaihoz, amely mint ismeretes, arra szólította fel a két országot, hogy tartsák be a tűzszünetet és vonják vissza csapataikat az augusztus 5-e előtt elfoglalt állásokba. A vitában felszó­lalt a malaysiai és a csangkajsekista küldött. Dobrinyin—Rusk találkozó Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet pénteken felkereste Rusk amerikai külügyminisztert és több mint félórás megbeszélést folytatott vele. Az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivőjének közlése szerint a találkozón olyan — fő­ként a leszerelés témakö­rébe tartozó — kérdésekről folyt eszmecsere, amelyek­nek megvitatása Gromiko szovjet külügyminiszter New York-i tartózkodása során kezdődött meg. Tüntetés Amerikában a vietnami háború ellen B—52-es amerikai óriás­bombázók pénteken délelőtt Guam szigetéről — ezúttal ötvenötödször — Dél-Viet- nam területe fölé repültek és Saigontól mintegy het­venöt kilométernyire észak­nyugatra bombákkal ávasz- tották el azt a területet, ahol a szabadságharcosok nagyobb egységeit sejtették. A New York-1 bíróság előtti téren csütörtökön es­te nagyszabású tömegtünte­tés zajlott le az Égyesü t Államok dél-vietnami hábo­rúja ellen. A felvonulók nemcsak a háború haladék­talan megszüntetését köve­telték, hanem felemelték szavukat az ellen az úi megalázó törvény ellen is, amely ötévi börtönbüntetést és 10 000 dollár pénzbírsá­got helyez kilátásba azok számára, akik szándékosan megsemmisítik katonaköny­vüket. Az AFP jelentése szerint a felvonuló béke- harcosok feliratos tábláin ilyen jelszavak voltak ol­vashatók : „Égessétek el katonakönyveteket, ne hagy­játok elpusztulni fiainkat!” „Tagadjátok meg a fegyve­res szolgálatot!” „Ne ölje­tek!” Egy hét a világpolitikában 0 Moszkvában tárgyal a francia külügyminiszter @ Szabadságharcos sikerek Vietnamban ti? Tüntetések az USA városaiban i||! Wilson próbálkozása Rhodesiában í| Zavaros a helyzet Indonéziában és Brazíliában 0 Szovjet javaslat az ENSZ-ben A TASZSZ Wilson dél-rhodesiai tárgyalásairól Dollárok a burundi puccsra Belga lapok közölték a Burundi Egység és Nemze­ti Haladás Pártja állandó képviselőjének nyilatkoza­tát arról, hogy a legutóbbi burgundi katonai puccskí­sérlet felgöngyölítésekor a puccsistáknál nagy mennyi­ségű amerikai dollárt talál­tak. London, (TASZSZ): Wilson angol miniszterel­nök tárgyalásai Smith dél- rhodesiai miniszterelnökkel a siralmas befejezéshez kö­zelednek. A Dél-Rhodesiá- ból érkező közlemények­ből ítélve Smith figyelmen kívül hagyta Wilson elkese­redett felhívásait és to­vábbra is feltétel néiküli kapitulációt követel, vagyis, hogy haladéktalanul adják meg a függetlenséget az 1961. évi fajgyűlölő alkot­mány fenntartása mellett. Wilson próbálta enged­ményekre bírni az afrikai lakosság ellenzéki ve2etőit is, igyekezet őket meggyőz­ni arról, hogy mondjanak le az „egy ember — egy szavazat” elvén alapuló új igazságos alkotmány köve­teléseiről Wilson hivatalos prog­ramja kimerült. Üjabb ta­lálkozókat nem terveznek. Vita a nukleáris fegyverek elterjedést­nek megakadályozáséról az ENSZ-ben New York, (TASZSZ): Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságá­ban pénteken folytatódott a vita a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadá­lyozásáról. A felszólalók többsége ezen az ülésen is azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy az elter­jedés megakadályozásáról szóló szerződést mielőbb meg kell kötni. A legtöbb küldött azzal is egyetértett, hogy e szerződés jelentősen előmozdítaná a népek bé­kéjének és biztonságának megszilárdítását, de csak ak­kor, ha minden formában meggátolja, hogy á nukleáris fegyvert szerezhessenek az ilyen fegyverekkel jelen­leg nem rendelkező álla­mok. Mint cseppben a tenger úgy tükröződik az elmúlt hét eseményeiben á nemzet­közi helyzetet formáló erő­vonalak alakulása. Nagy várakozás előzi meg a fran­cia külügyminiszter moszk­vai tárgyalásait. A moszk­vai lapok főként a két or­szág kapcsolatainak eddigi kedvező alakulására alapoz­zák véleményüket. A Prav­da elsősorban gazdasági tényeket, a gép, illetve olaj árucsereforgalomra vonat­kozó megállapodásra utal. Emlékeztet a gyümölcsöző személyi kapcsolatokra is, melyeknek jelentős állomá­sa volt Gromiko párizsi lá­togatása. Rendkívül fontos tény, hogy a tárgyalások során nemcsak a közvetlen szovjet—francia viszonyt tárgyalják meg, hanem át­tekintik a legfőbb világpoli­tikai kérdéseket is. Ez ter­mészetesen azzal jár, hogy Moszkvában a német kér­désről is eszmecserét foly­tatnak. Figyelemre méltó a francia külügyminiszter nyilatkozata, melyben hang­súlyozza, hogy a német kér­dés megoldása csak a szov­jet nyugat-európai viszony rendezésének a követelkez- ménye lehet. Ez ellentétben áll a bonni felfogással, mely a német kérdés megoldását mindig előfeltételként tün­teti fel. Az NSZK-ban ép­pen ezért látható nyugta­lansággal néznek a moszk­vai találkozó elé. Az Egyesült Államok dél­kelet ázsiai kalózhábofuja és a tiltakozó mozgalom, amely egyre inkább érezhe­tő magában az USA-ban is, változatlanul a nemzetközi helyzet egyik gócpontja. Az A „ZÖLD KARMAIBAN A „zöld pápát” mindenki ismeri: teste poliphoz ha­sonlít, feje Bostonban, gyotn- ra New Yorkban van, hosz- szú karjaival pedig halálos ölelésben tartja Közép-Ame- rika csaknem minden köz­társaságát. A „zöld pápá” neve: United Fruit Com­pany. Hatalmában tartja a „banánköztársaságokat”, csaknem ötvenmillió ember vérét szívja, uralván nem­csak Közép-Amerika legtöbb banán- és gyümölcsültetvé- hyéit, vasútjait kikötőit, ha­nem az Ottani kormányokat, elnököket is. Az United Fruit egyik vezetője mondta egyszer, hogy „Guatemala drága ország, ahol egy ösz­vér többe kerül, mint egy képviselő.. Ebből a „drága országból”, az United Fruit számára itiil- liárdos profitot termelt f,ba- nánköztársaságbóí”, Guate­malából étkezett hozzánk a két kép: egy guátemalái anya halott gyermekével és egy szegény család, amelyet a „zöld pápa” terjeszkedése tett otthontalanná. A képe­ken megörökített pillanatok hétköznapi eseményszámba mennek Guatemalában] Az ENSZ adatai szerint a guatemalaiak életszínvonala 17-szer kisebb, mint az észak­amerikaiaké. A lakosság 74 százaléka írástudatlan — ezen belül azonban az anal­fabéta indiánok aránya sok­kal magasabb. A zöld pápa nem szereti az iskolázott parasztokat. „A banánt — így mondta nemrégiben az UFCO egyik képviselője — analfabéták is képesek le­szüretelni”. És i az UFCO évente több, mint százmillió fürt banánt szállít a2 USA-ba a közép-amerikai államokból: Guatemalából, Hondurasból. Nicaraguából, J2osta-Ricá- ból... Guatemalában 5—6 centet fizet egy fürt baná­nért, s azt 6—7 dollárért adja el az USA-ban. Száz­szoros haszon! A legtöbb guatemalai pa­rasztnak — indiónak — nincs földje, ezért kénytelen eladni magát a „zöld pápá­nak”. Az United Fruit ültet­vényein azonban nincs meg­szabott munkaidő, nincs bal­esetbiztosítás, nincs fizetett szabadság, nincs sztrájkjog. — csak végnélküli, gyakran napi tlzenkétórás robot. A „zöld pápa” mindössze napi 10—90 centet fizet napszám­ként a szerencsétlen Indiók­nak, akik azonban kötelesek mindent az UFCO üzletei­ben vásárolni kétszeres áron. Több mint fél évtizede szívja Guatemala vérét az Egyesült Államok egyik leg­nagyobb monopóliuma, amely mint ismeretes, 1954-ben rá­vette a washingtoni kor­mányt, hogy „veszélyeztetett érdekei megmentésére” kato­nai intervenciót indítson Guatemala ellen. Akkor megdöntötték a demokrati­kus Arbenz-kormányt, s az­óta is a „zöld pápa” bábjai váltogatják egymást Guate­mala diktátori székében. Közben a nyomor, a csecse­mőhalandóság, az ország javainak elrablása, kifosztá­sa egyre nagyobb méreteket ölt. Guatemala államkasszája üres, az United Fruit pedig tavály több, mint 60 millió dollár tiszta nyereséget osz­tott ki részvényesei között. Rekordév volt... elmúlt napokban az ameri­kai sugárhajtású gépek thaiföldi támaszpontokról kiindulva több ízben meg­sértették a Vietnami De­mokratikus Köztársaság lé­giterét. És bár Taylor tá­bornok, volt dél-vietnami nagykövet, aki jelenleg Johhson személyi tanács­adója „derűlátóan” nyilat­kozott a katonai helyzetről, a tények mást mutatnak. A hazafiak több térségben tá­madást intéztek az ameri­kai támaszpontok ellen, s a robbanások nyomán az éj­szakát fáklyaként égő ame­rikai helikopterek lángja világította meg. A tiltakozó mozgalom során pedig _ az egyik amerikai diákszerve­zet így írt: ^Vietnam ép­pen úgy Amerika tükre, mint Mississippi állam.’' Wilson angol miniszter- elnök az elmúlt napokban most már a helyszínen, Rhodesiában próbált vala­milyen eredményt elérni. Maga a királynő is szemé­lyes levelet küldött Smith miniszterelnökhöz, Wilson tárgyalt a fegyveres erők parancsnokaival is. Felhív­ta őket, hogy tanúsítsanak hűséget minden esetben Nagy-Britannia lránt. Na­gyon kevés remény van azonban arra, hogy, ezek a próbálkozások hatással len­nének a fajüldöző telepe­sekre. A helyzet elsősorban azért alakult így, mert a rhodesiai ügybén az angol kormány már évek óta té­továzó magatartást tanúsít, kompromisszumokban ke­resi a, kiutat és az ultrák ebből nyilván azt a követ­keztetést vonták le, hogy akcióik előtt mindig fel­villan az utolsó Di’lanatban a zöld fény és a londoni kormány amúgy sem szán­ja el magát valóban radi- dikális lépésekre. Nyugtalanító hírek érkez­nek továbbra is Indonéziá­ból, a hadsereg kommuhis- tael lenes kampánya során fegyveres összecsaplsökra került sor, az Antara hír- ügynökség azt is közölte, hogy az indonéz katonaság letartóztatta a hírügynök­ség 35 tudósítóját. Sukarno elnök ismét felszólította a lakosságot, hogy tartózkod­jon a zavargásoktól, mert az ország jövője forog koc­kán a békés kibontakozás­tól. Bizonyos, hogy ez va­lóban nagy fontosságú, mért a polgárháborús tünetek csak az imperialista erők­nek kedvezhetnek, ebben a térségben. Feszült helyzet alakult ki Brazíliában, ahol Branco elnök diktatórikus parancs­uralmi módszereket alkal­maz. Jellemző rendeletben határozta meg, milyen bün­tetések szabhatók azokra az állampolgárokra, akiket már korábban megfosztot­tak politikai jogaiktól. A brazil diákság felháborodot­tan tiltakozik a fasiszta jellegű akciók ellen. Branco veszélyes vonalvezetését el­ítélik a brazil egyetemi ta­nárok is. A brazil munkás­párt pedig nyilatkozatot adott ki, amelyben Branco rendeletéit végzetes csapás­nak minősíti, mindarra, ami még megmaradt a köztársa­sági intézményekből. A hét eseményeihez tar­tozik, — hogy hosszas va­júdás után — az elmúlt napokban megalakult az új nyugatnémet kormány. Már a tárgyalások során érezhe­tő volt, hogy Bonn még inkább jobbra tart. Ezt személyi kérdések is tükrö­zik, hiszen az új igazság- ügyminisztert Richard Jae­ger még Nyugat-Németor­szágban is ultrareakciósnak számít, ő Franco egyik leg­jobb barátja és az is bi­zonyos, hogy az új kabi­netben alaposan megnőtt Strauss klikkjének a hang­ja. Külpolitikai síkon pedig az új kormány az eddigi­nél is erőteljesebben han­goztatja revansista célkitű­zéseit, követeli a tömeg­pusztító fegyvereket, noha a költségvetésben 7,5 mil­liárdos deficit mutatkozik. A nemzetközi helyzetben tehát sok a feszültségi pont, de a kibontakozás útját je­löli meg a szovjet határo­zati javaslat az ENSZ-ben, melynek lényege: rrtég kell akadályozni a nukleáris fegyverek további elterjedé­sét. A részletek arról is szólnak, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező ál­lamok kötelezzék magukat: semmilyen formában nem adnak át harmadik ország­nak atomfegyvert. A nuk­leáris fegyverekkel nem rendelkező államok pedig kötelezik magukat, hogy nem állítanak elő tömeg- pusztító fegyvereket. A Szovjetunió ezzel az indít­vánnyal ismét annak a he­lyes szemléletnek adott hangot, hogy a nyugati ha­talmak által propagált, a fegyverkezési versenyre alapított „egyensúly” he­lyett létre kell hozni a le­szerelés egyensúlyát. Min­denki előtt nyilvánvaló lehet, hogy ez az egyetlen célszerű megoldás. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a szov­jet államnak tett szolgála­taiért 70. születésnapjára Lenin-renddel tüntették ki Ándrej Andrejevet, a párt régi harcosát. Rövid látogatásra Cseh­szlovákiába érkezett Raul Castro, a Kúbai Köztársa­ság fegyveres erőinek mi­nisztere. Raul Castrot pén­teken fogadta Jozef Lénárt miniszterelnök. Pénteken este BelgrádDan és Stockholmban egyidejű­leg közös közleményt hoz­tak nyilvánosságra Torsten Nilssori svéd külügyminisz­ter jugoszláviai látogatásá­ról. Nilsson október 22-tÖl 30-ig hivatalos látogatást tett Jugoszláviában és tár­gyalásokat folytatott Marko Nikezics jugoszláv külügy­miniszterrel. Az AFP jelentése szerint pénteken reggel bomba robbant Macapagal Fülöp- sziget-i elnök naszádján. A robbanás, amely 3 embert ölt meg, röviddel azelőtt következett be, hogy az el­nöknek meg kellett volna érkeznie a hajóra. Néhány héttel ezelőtt megkezdték Svájc első atomerőművének építését. Az amerikai Westinghouse és a svájci Brown—Boverl vállalat együttműködésével épül, a 350 megawatt kapaci­tású erőműnek négy év alatt kell elkészülnie. Az izraeli hadsereg két egysége behatolt libanoni területre és a határtól mintegy három kilométerre fekvő Hula községben fel­robbantotta a községi elöl­járó lakóházát. El Jabalban pedig három víztartályt semmisített rneg robban­tással — mondotta az Iz­raeli hadsereg Szóvivője, majd hozzáfűzte, ezekkel az akciókkal „a Libanon fe­lől izraeli területté be­szivárgott szabotőrök” pusz­tításait akarták megtorolni.

Next

/
Thumbnails
Contents