Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-28 / 254. szám

Fürdő, csatornázás, nmii fi o vn "Ix- Kisváida a várossá válás útján Bármilyen furcsán hangzik a megkezdődött huzavona oka a nyár végi vihar. Ugyanis az erős szélvész olyan karokat hagyott a ti- szamogyorósi tsz félig elké­szült dohánypajtájában, hogy azt csak tetemes mun­kával lehetne helyrehozni. S ennek mi az akadálya? Mindenki a viharra tereli a felelősséget. A kisvárdai járási tsz-ek önálló közös építőipari vállalkozás em­berei, — a kivitelezők —, nem találják igazságosnak, hogy őket terhelje a vihar­okozta túlmunka. Magyarán: mintegy negyvenezer forin­tos plusz munkabér, mely a ■ohánypajta helyreállításá­hoz szükséges lenne. Az Ál­lami Biztosító még nem mondta ki az igent vagy ne­met a kártérítés ügyében. A tsz pedig várja, hogy elké­szüljön a félbemaradt do­hánypajta, melyre szükségük lenne. Tart a vita. A vihar szám­lájára írandó az okozott kár, de csak muszáj tudo­másul venni a keserű tényt: az elemi csapás nem „jogi személy.” Nem lehet felelős­ségre vonni— Kisvárda a megye egyik legrégibb települése: a la­kosság száma 1880-ban 5006 volt, a századfordulón meg­haladta a 10 ezer főt. A já­rási székhely 12 895 lakosá­ból 5829 a kereső, köztük csak 1180 dolgozik a mező gazdaságban, 1948 az ipar­ban, 536 a közlekedésben, 519 a kereskedelemben, a többi egyéb foglalkozású. A” utóbbi 10 év természetes szaporodása 2037, — ebből elvándorló 1810 — a tényle­ges szaporodás 227. A Tisza-kanyar legna­gyobb települése a korábbi stagnálás után az utóbbi években gyorsabb fejlődés­nek indult. Négy általános Iskolájának 41 tantermében 59 tanulócsoport, 2372 gye­rek! tanul 77 pedagógus irá­nyításával. Két középiskolá­ja van, mind a kettő gimná­zium. A közelmúltban épült meg a járási kórház első részlege, megtör­tént a szélesvásznú filmszínház átalakítása, gázpalack-cseretelep, véradóállomás és mis új létesítmények gazda­gították a járást és székhelyét. Egy régi terv megvalósí­tásához is hozzáfogtak, eddig 2,6 millió forintot költött a község a létesítendő termál­fürdő és strand létrehozásá­ra. Meleg víz már van, a kö­zeljövőben kezdik el a gé­pészeti és egyéb munkálato­kat, hogy több évre kiterje­dően, mintegy 8—10 millió forintos fürdőépítési program­mal alakítsák ki Kis­várda új arculatát. Ez­zel egyidőben hozzálát­tak a törpe vízmű, majd a csatornázás ki­építéséhez is, mint a várossá alakulás egyik alapvető elemének megvalósításához. Utcák rendezését, nyitását, középü­letek építését tartalmazzák a távlati fejlesztési tervek. Jelentős lett az egészség­ügy szempontjából a kórház második ütemének elkezdé­se. Lényegesen megnövek­szik a járási kórház beteg­felvevő képessége, a gyógyí­tó és megelőző munka mi­nőségi változásokat ered­ményez. A jelenlegi egész­ségügyi létesítményeken — a kórház, a gondozási kör, a mentőállomás, a véradóál­lomás, a tbc-gondozó — kí­vül körzeti orvosi rendelő, anyatejgyűjtő állomás, egészségház létesítése Is szerepel a tervekben. A távlati tervekben egy új középiskola létesítése is helyet kapott. A község 7 óvodájában 359 férőhely áll rendelkezésre, 80—100 gye­reket nem tudnak elhelyez­ni. A napközi otthonban is igen szoros a hely, 400 gye­rek jár ide tíz csoportban, 60—70 gyerek marad hely nélkül. Elavult a járási székhely bolthálózata, pedig a közsé­gek lakosai sokan még itt vásárolnak be tartós cikke­ket. Különösen a peremré­szek bolthálózata hiányos. A tervekben hat kisebb áruház és új cukrászda szerepel. A 12 ágyas szálloda is bővítésre szorul. Kisvárda gazdasági életének fejlődése, a Vulkán további kiépítése, a kulturális élet kibontakozása, a vár, a vár­múzeum és egyéb neveze­tességek iránti érdeklődés megnöveli majd az idegen- forgalmat Petőfi szobrot kapott Mándok. Foto: Hammel J, Falusi filmesek Megkezdték az öntöde rekonstrukcióját /Mintegy öt ven százalékkal emelkedik a radiátortermelés 1967-ben Tízmillió forintos beruhá­zással megkezdődött az Ön­töde Vállalat kisvárdai gyáregységének rekonstruk­ciós munkája. A régen va­júdó probléma végre Is a megvalósulás útjára lépett; Az ÉM. Szabolcs megyei AU ami Építőipari Vállalat­tal megkötötték a kivitele­zési szerződést és szeptem­ber 15-én megkezdték a !;ét, összesen mintegy 1200 ” sgyzetméter alapterületű épület alapozási munkála­tait. Az építőipar ebben az évben másfél millió értékű munka elvégzésére vállal­kozott. Ez azt jelenti, hogy ető alá hozzák az épülete­det, s ezzel biztosíthatják a téli időszakban is a zavar­talan munkát. A rekonstrukció fontos határkő az öntöde fejlődé­sében. Befejezésével külső­leg is gyárjellegűvé válik Kisvárda legjelentősebb ipari létesítménye. A ko­pott, rozoga épületek helyét új, modem csarnokok és szociális létesítmények vált­ják fel. Máris több, el­avult épületet szanáltak. Közvetlenül a főbejárat­nál épül a félezer ember ellátását biztosító konyha és az ebédló. Tervezésénél már azzal is számoltak, hogy ebédet biztosítanak majd a környező üzemek dolgozói­nak is. Az emeleten irodá­kat rendeznek be. Az épülő csarnokban szerelik majd a radiátoro­kat. A szerelőcsarnokot kétszáz személyes fürdő-öl­töző egészíti ki. Külön 700 ezer forintos felújítási ke­retből megkezdték a régi fürdő-öltöző korszerűsítését is. Ennek a befejezési ha­tárideje 1966 április elseje. A tisztálkodási lehetősége­ket addig ideiglenesen más épületek átalakításával biztosították. A fejlesztés során már megoldódnak a raktározási és egyéb problémák Is. /i szabadban már csak a nyersvasat, kokszot és a homokot kell tárolni. Ezzel jelentős minőségjavulást, il­letve selejtcsökkentést te elérhetnek. A gyár rekonstrukciója 1966. október 30-án fejező­dik be. A következő évben lehetővé válik, hogy a tem- peröntödéhez hasonlóan egy műszak helyett két műsza­kos termelésre térjenek át. Ennek megfelelően tervük 1967-ben már 300 ezer négyzetméter fűtőfelületű TISZA-radiátor lesz. Bár ez az országos igényeket még nem elégíti ki, de "je­lentősen csökkenti az im­portot. SZERENCSÉIÉ LESZ! A SZERENCSE-SORSJATEKOT idén is MEGRENDEZIK. A Szerencse-sorsjáték főbb nyereményei: 2 szobás családi ház garázzsal, gépkocsival Moszkvics gépkocsi Wartburg gépkocsi Trabant gépkocsi 2 személyes 12 napos egyiptomi út 1 db. 15 000 forint értékű vásárlási utalvány 1 db. 12 000 forint értékű vásárlási utalvány 3 db. 10 000 forint értékű vásárlási utalvány Ezenkívül több ezer nyeremény: televíziók, Lehel hűtőszekrények, vásárlási utalványok, táskarádiók, Medison zsebrádiók, karórák, fényképezőgépek stb. A Szerencse-sorsjegy kapható: a levélkézbesítőknél, hírlapárusoknál, trafikokban, házfelügyelőkéi. ARA: 4 FORINT. HÜZÄS: 1966. FEBRUÄB 27-ÉN. Művelődési központ lesz a tuzséri kastély Kerékpáron, szekéren, gyalog A végleges pusztulása előtt egy gondolattal men­tették meg a műemlékké nyilvánított tuzséri kastélyt. Húsz év alatt sok viszontag­ság érte a freskókban, épí­tészeti értékekben gazdag épületet. A felszabadulás utáni években a helyi föld­művesszövetkezet használta a kastélyt, a 46-os években budapesti textilgyári mun­kások nyaraltak benne. Ké­sőbb a tsz költözött az épület egy részébe, s néhány család is helyet kapott itt Egyik nagytermében tíz évig mozi üzemelt. De volt ez a kastély liszt-cseretelep, sportszertár, óvoda, tsz és fmsz-iroda, úttörőotthon, irattár. Ebben az évben nyolc és fél millió forint értékű munkát végez a járásban a tsz-ek önálló közös építőipa­ri vállalkozása. Dohánypaj­tát építettek Benken, Nyír­lövőn, Papon, Anarcson, Gyulaházán, Nyírkárászban, Pátrohán, Gégényben, szé­naszárítót Tuzséron, szociális — Ugyan, mit is tudnék én mondani Záhonyról? En csak egyszerű kőműves va­gyok a vasútnál. — így sza- bódik a beszélgetéstől He­gedűs Albert, műszak után, a lakásán. Kezdettől fogva ott bá­báskodik a rohamosan fej­lődó határállomás építésé­nél. — Talán még a nagy­apám is itt született. Jelen­téktelen, pár házas kis te­lepülés volt ez a falu. Pa­pi birtok és urasági földek vették körül. Ott, ahol most a fűtőház van, nekem is volt egy hold földem. Va­lamikor úgy terveztem, hogy betelepítem gyümölcs­fákkal, és majd abból sta- fírozom a két lányomat. A vasút állandó keresetet biztosított Hegedűs Albert- nek. Mire a lányok férjhez­Az elmúlt években műem­léki szakemberek Is felfi­gyeltek rá. A műemléki fel­ügyelőség évente 3—400 ezer forint értékű munkát végez, a tuzséri községi tanács 600 ezer forinttal járul hozzá a község legnagyobb épületé­nek helyreállításához. A jö­vő évben készül el a fő­épület, melyben az előző tervekkel ellentétben nem szociális otthont, nem óvo­dát, hanem művelődési ott­hont rendeznek be. Itt kap helyet a könyvtár, az olva­sóterem, a klubszoba, tv-te- rem, a párt- és a KlSZ-szer- vezet helyisége. Művelődési központ lesz a pusztulástól megmentett kastély. és raktárhelyiségekkel, bor- junevelőt Ajakon, tehénis­tállót Gégényben. A tuzséri és a mándoki tsz részére több kilométer hosszúságú drótkerítést készítettek. Uj szolgáltatásuk a hídmérle­gek beszerelése. Eddig Nyír­tasson, Rétközberencsen és Kéken adtak át rendelteté­sének hídmérleget. mentek, meg volt a hozo­mány is. Margit óvónő, Gi­zella gépírónő. A két fiú közül is már csak a kiseb­bik van az öregekkel. — Az első lakásokat ttt még a vasút építette. Az elsőtől az utolsóig minde­gyiken dolgoztam — teszi hozzá büszkeséggel. — Most már nem a vasút épít, hanem külön vállalat. Gom­bamódra épülnek az eme­letes lakások. Kultúrház, boltok, cukrászda, víztorony van már a faluban. Hegedűs Albertet egyre inkább magával ragadják az emlékek. De hol van már az egyvágányú kis állomás, ahol kézi erővel rakták át Fényhangosítás, ritmusra vágás — ilyen és hasonló szakkifejezések hangzanak el a kis társaság asztalá­nál. Orvos, diák, tanár, vál­lalati, tanácsi dolgozó, mér­nök és még más foglalko­zásbeli emberek hódolnak az amatőrfilmezésnek a já­rás filmklubjában. Hároméves múltja van itt az amatőrfilmezésnek. Ma már tizennyolca^ fil­meznek, ismerkednek a film- esztétikával, hallgatják Makiári István klubvezető előadását, járják a falva­kat, hogy filmszalagra ve­gyék a mai élet legjellem­zőbb mozzanatait; — Kerékpáron, szekéren, motoron, gyalog utazik a stáB — mondják, kiegészít­ve egymás szavait. Gya­log nehéz cipelni a lámpá­kat, a kellékeket. Szabolcs- bákán forgattuk a Paraszt­lány című novellából készt- tett tizenötperces kisfil- met..| Családi és társadalmi ün­nepségekről forgatnak fil­met, s tervük, hogy néhány perces keskenyfilmes hír­adókat készítenek egy-egy községről, melyeket a mo­zikban vetítenének. Utcai vetítésekre is gondolnak, mert a nyilvánosságot, a közönséget ők sem mellőz­hetik. Hisz nem csupán * maguk gyönyörűségére fil­meznek. — Nálunk volt a megyé­ben az első amatőrfilmes találkozó — folytatja Kézi Béla művészeti előadó. — Kilenc filmet vetítettünk le, az árut egyik vagonból a másikba. Éjszakánként a faluba is behallatszott a Szovjetunióból érkező farön­köket rakodó munkások hó­rukkolása. Ma már gépek tömege, több sláz vágánypá­ron segíti a töméntelen áru átrakását, Amikor kikísér, a kert fe­lé mutat: — Kétfelé vágta a né­gyes számú országút. Akkor épült, amikor a híd. Hogy sajnálom-e? Nem. A fejlő­désért valamit áldozni is kell. Nem sok ez ahhoz ké­pest, amit a mi gyerme­keink kapnak. T. A. köztük útirajz riportot ét oktató filmeket. A jövő év­ben is megrendezzük az amatőr filmesek találkozóját a kisvárdai napok alkal­mából. Nincs vágóasztaluk, emiatt vontatott néha a film. A finomvágás, a ritmusra vá­gás még csak álom. Egy rendes vetítőgépet sem sike­rült még szerezni. A köl­csön magnetofonok sem mindig kifogástalanok. Igen szükséges lenne a megyei filmlabor, a megyei film­stúdió, Világos — nem világos VILÁGOS, hogy az vezette a községet, a földművesszövet- kezetet az új halászcsárda felépítésével: enyhítsenek a zsúfoltságon, a nagy étterem napi gondjain. NEM világos azonban, miért nem csökken mégsem a nagy étterem zsúfoltsága. A halászcsárda pang, a vendégek nem látogatják. VILÁGOS mennyi javításra váró föld van az országban, a megyében, melyet évek óta a kisvárdai kitermelésű mésziszap is gyógyít. Száz holdon felül van már a mésziszaptól megfosztott földterület nagysága. Kisvár - da talajgyógyító „exportja” állandóan növekszik. NEM világos ezzel szem­ben, miért nem gondoskod­nak a parlagon hagyott föl­dek hasznosításáról. Rende­let van rá, hogy művelésre alkalmas állapotban kell „visszaadni” a kisajátított földeket. Locsogós, vízállásos terület válik belőle, s ez las­san körülfogja a községet. VILÁGOS, hogy a járási mű­velődési ház ifjúsági klub­jának létrehozása milyen célt szolgál. Ugyancsak a szeszmentes ifjúsági délutá­nok, melyek minden járási székhelyen és nagyobb köz­ségben meghonosodtak már. NEM világos azonban, miért vonakodnak elengedni a diákokat a középiskolák? Nyolcmilliós beruházás Vallomás Záhonyról Megjegyzés: Vihar után ­köpönyeg 1965. október 28. s

Next

/
Thumbnails
Contents