Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-27 / 253. szám
A SZABOLCSI NŐK CSÜTÖRTÖKI TANÁCSKOZÁSA ELŐTT V Kapkodás nélkül! Megyei iparunk mérlege Az esztendő, egyszersmind az ötéves terv befejező negyedévében vagyunk. Sok-sok erőfeszítés összege- ződik most, és azt nem felesleges aláhúzni, hogy ez a rövid, alig két és fél hónapnyi időszak jelentősen befolyásolhatja még az ötéves munka végső mérlegét is, de különösen a tervidőszak utolsó éve: 1963. gazdasági eredményeit. Minisztériumi vállalataink az éves tervnek a háromnegyedévre eső részét 98,2 %-ra teljesítették, ami az éves tervnek valamivel több mint hetven százaléka. Tanácsi iparvállalataink általános eredménye jobb, mert a tervezett szintet háromszázalékkal túlteljesítették és hozták az éves tervnek megfelelő 75 %-os részesed és ti A vállalatok termékei népgazdaságilag hasznosak. Az öntöde Vállalat többlettermelése több radiátort eredményezett Az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységének 4,4 %-os túlteljesítése hűen tükrözi azt az áldozatos munkái, amivel a gumiipari dolgozók biztosítani kívánják a tűz által elvesztett kapacitást. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár 2,4 %-os túlteljesítése sem elfekvő készlet, mert az itt előállított termékek a világpiacon keresettek. Közélelmezésünk tökéletesebb ellátását segíti a Húsipari Vállalat 17,7 %- kai, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 5,3 %- os többlete. Sajnos a tervteljesítésben lemaradt vállalatok termékei is keresettek. Éppen ezért kell az év végéig az adósságot lehetőség szerint törleszteni a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak, a Növényolaj ipari Vállalatunk. a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárnak, a onzervgyárnak. Ezek a nyáregységek nagyrészt tőik független okok miatt m tudták teljesíteni a - nveiket. A harmadik negyedévben már javult, de még mindig nem teljesítették export- adósf águkat a kisipari szövetkezetek sem. Ezeknek az egységeknek a lemaradása a tervtől, érzékenyen érintheti a külkereskedelem mérlegét. Az 1965. évi tervelőírósok tartalmazták, hogy a létszámnövekedés az előző évinél kisebb legyen. Vállalataink az első fél évben ennek nem tettek eleget. A harmadik negyedévben azonban kiküszöbölték a csorbét, az építőipar kivételével ahol 82 %-os tervteljesítéssel szemben 96,4 %-os létszámot használtak fel. tA minisztériumi ipar 96.5 %, a tanácsi ipar 98,5 %■) ;• t Az előirányzóit munkatermelékenységet mindenütt túlszárnyalták. Az állami iparban — minisztériumi, tanácsi iparban egyaránt — 101J %-os az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték. Az építőipar is magára talált, mert az egy főre jutó termelés 116,4 % lett. Kevés megyében olyan vegyes az ipari összetétel mint itt. Ezért nehéz lenne az elkövetkezendő két és fél hónap tennivalóit, az előttünk felhalmozódó feladatokat egységes képben megrajzolni. Ezek iparáganként, sőt vállalatonként addig a szélső határig eltérőek, hogy pl. a Vasöntöde Vállalat 4. sz. gyáregységénél a tervet túlteljesíteni, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál elsősorban teljesíteni kell. Nemcsak népgazdasági jelentősége, de teljesítésének különleges követelményei is indokolják, hogy a feladatok élére az exporttervet állítsuk. Indokolja ezt az is, hogy az ipari kivitel a termelés növekedésénél kétszerte is gyorsabb. Szükség van ezért az exportot termelő növényolaj, konzervgyár, ktsz-ck termékeire is, Ha a sorrendben másodikként említjük is, korántsem másodlagos a beruházási-felújítási megrendelések pontos, határidőre való végzése. Az elmaradás pótlása nem lesz könnyű, hiszen a döntő szerepet betöltő építőipar termelése 82 % volt. A teendők halmozódásából, az évzárásból eredően sokéves tapasztalat szerint november, december táján különösen széles körű a lökésszerű, egyenetlen szállítás, a rohammunka. Hátrányai nyilvánvalóak: drágul a termelés, egyebek között a túlóraköltségek miatt is, amely ebben az évben a minisztériumi iparban 10,6 %-al, a tanácsi iparban 19,3 %-al volt több mint az elmúlt év hasonló időszakában. Csökken a gyártmányok színvonala (több jóhírű termelőnek szállítottak vissza terméket rohammunka miatt). , A rohammunka, a túlórázás nemcsak közvetve — a népgazdasági kár áttételében — hanem közvetlenül is a dolgozók érdekeit sérti. Kivételes, elsősorban exportérdekeket előmozdító feladatok teljesítésére mégis vállalkoznak az üzemek munkásai, ha olyan teendőkre kell összpontosí- taniok erőiket, amelyeknek látják értelmét, előnyeit. Ez azonban arra nem lehet indok, hogy rossz szervezés miatt rohammunkával teljesítsék a tervet. Jó szervezés, ütemezés még mindig kiküszöbölheti a kapkodást. Végh János Családias albérlet A .-néninek, özvegy Bebe- rákhénak bagolyfeje volt és egy olcsó albérleti szobája. Engem az utóbbi tétel érdekel t. Bevezetett az appartman- ba. Csupacsomt ujjaival er- nyedetíenül mutogatott. — Láshassa, családias hely ez, zágy helyett dívány van, pokróc helyett pap- lany, s ami a legfőbb, zol- csón megszámítom. Az valóban a legfőbb, mert úriságnak nyomát se láttam, hacsak nem tekintem úrinak azt a szobrot, a szekrénynek mondott szenesláda tetején, amely egy fejetlen huszárt ábrázolt. Az öregasszony elkapta, tekintetem és felvilágosított: — Zobor, valami katonyát figuráz: a családból, ezis benne van a háromszáz forintban, családiasán véve. Szemöldököm fejbúbig szaladt — három százas! Ezért az egérlyukért? Sértődötten olvasott voná- «•imbam. — Nem sok a. A szomszédban hadszázat kérnek egy ágyért, ötszázat egy szalmazsákért, ez meg zol- csó. Ki láthat az udvarra is érte. Udvar nélkül csak megvoltam, szoba nélkül nem, másnap beköltöztem. A nyanya, ahogy illik, nosza bemutatott a családnak, voltak vagy hatan, egyebütt elosztva. Élt még az apja is, úgy száz év körül lehetett és még ki sem pakoltam, már betotyogott. Nem szólt semmit, csak leült a dívány szélére és egyre nevetett. , — Hehehehe ... — Hogyan — érdeklődtem. — Hehehehe ... Aztán begyújtott a csl- bukjába, valami szörnyű birkagyapjút szívhatott és a továbbiakban felváltva pöfékelt és nevetett. • • Mit mondana el On... ? Válaszol: „Nem könnyű nőnek lenni.” Hányszor halljuk manapság is ezt a panaszt, nehéz sóhaj kíséretében. Nos. hat nyíregyházi dolgozó nőt kérdeztünk meg tegnap: mi a legnagyobb gondja e pillanatban. „Mit mondana el ön, ha küldött lenne a Szabolcs megyei nők csütörtöki tanácskozásán?” Rögtönzött és őszinte válaszokat kaptunk. Buda Sándorné főiskolai tanársegéd: „Kór, hogy nő..." — A mi pályánk egyre inkább a nőké. Az én gondom azért sokak sajátja még. Nekünk nemcsak a munkahelyen kell helytállni, a rriunkánk otthon is folytatódik. Másnapra készülni, tudományos feladatokat megoldani. És ehhez jön még a háztartás, amelybe sokszor mindez belefullad. A továbbfejlődésnek nagy gátja a második műszak. Különösen r.álunk, ahol a férj is tanul. A bevásárlásban ugyan segít, de a rohanás így is megmarad. Ha levizsgázik, megszerzi a diplomát, már sokkal könnyebb lesz. Addig is csak az lehet a megoldás, hogy jobban megosszuk az otthoniakat. Mert tudom, van irántam követelmény, ami jogos, s amelynek meg kell felelnem. Annyit még: van egy kolléganőm. A napokban mondta róla az egyik kolléga, hogy nagyon értelmes, vaslogikája van. Kár, hogy nő ... Úgy érzem, ez nemcsak elszólás. Változtatásra váró régi és bántó szemlélet, Palkó Sándorné vaTiinő Nyírség Kt=z: „KétmOszakos bölcsődét!" 6 nyíregyházi lehetne a borítékunkban. Űjabb gond, most állunk át két műszakra. A férjem három műszakos. A bölcsődék, napközik csak reggel fél héttől este hatig működnek. Mit csináljunk a gyerekekkel? Többen, a városban már sokan vagyunk így. Nem lehetne kétmű- szakos egy-egy bölcsőde, napközi is? X, Y. gépírónő: „/Mert szépek és fiatalok?“ — Huszonhét' éve vagyok egy helyen. Nemsokára nyugdíjba mehetek. Mit mondhatok erről? A munkámat elismerik. De inkább csak szóban. Jól jönne egy kis fizetésemelés, úgy érzem meg is érdemiem. De az a tapasztalatom, hogy az idősebb nőket már közel sem becsülik meg úgy, mint a fiatalokat és a szépeket — főként ha gépírók, 'egyenek sokkal jobb munkaerők is. így van sajnos! Ez o'yan, amit az ember nemigen mond ki, csak érez. Ezt saját magán is tapasztalhatja majd a ma még szép és fiatal is. Ne haragudjon, a nevem eltitkolom, mert békében akarom leélni a hátralévő éveket. És ebből a szempontból rossz tapasztalataim vannak. Tiszteletben tartom kérését. Hátha így is felébred az illetékesek lelkiismerete. Gincsal Józsefné dohány- fermentőr: „Miért csak Pesten lehet ?“ ■*- Harminc éve lesz jövőre, hogy itt dolgozom a gyárban. Rosszat nem dolgozó nő mondhatok, szeretnek, becsülnek. Ez a második otthonom, az életem fele itt van. Egy múló probléma: tegnap üzemi tanácskozáson ismertették, kik kapnak november hetedikén kiváló dolgozó címet és pénzt. Egyhangú volt az egyetértés. Ma már nem annyira. Több ncdolgozó vitatta az intézkedést, igazságos-e? Soha nem lehet mindenkinek igazságot tenni. Ez persze holnapra nem lesz ügy. Az inkább, hogy ha hazamegyünk, azt se tudjuk, mihez kezdjen az ember. A legnagyobb gond: mit főzzünk? Pesten már könnyebb. sok bolt árusít félkész, előrecsomagolt húst, más élelmiszereket, zöldséget. Csak ott lehet? Nálunk miért nem? Nagy segítséget jelentene. Az is, ha lenne egy kifőzde Nyíregyházán, ahonnan haza lehetne vinni ebédet, vacsorát. Szépkuti M:há'yné íakarítónő: „Ha volna egy porszivógép...“ — Szeretem a munkámat és igyekszem is ellátni. Három órakor kelek, négykor már itt vagyok, az ÜVEGÉRT telepen, hogy hétre meleg legyen és tisztaság. Délután három, mire hazaérek. Nemrég estem át egy súlyos műtéten. Még sokszor érzem a nyomat. Délutánra már nagyon fáradt vagyok. De csinálom, mert szeretnek engem is, s nagyon kell a pénz, amit keresek Nehéz a hajlás. Nem ártana, ha volna egy porszívógép, vagy egy padlókefélő. Könnyebb lenne a takarítás. Kértem már, de talán nincs rá keret. Azért én így is igyekszem Juhász Andrásné. a Ság« vári Tsz tagja: „Néhány apró probléma...“ — Elmondanám, miért jó itt dolgozni az asszonyok» nak: havi fizetést kapunk, éppúgy mint a gyárban, ás a munkahét nálunk már csak ötnapos. Utána többet törődhetünk a családdal, szórakozhatunk is. Jó a közösségi élet, kétszer a- lálkoztunk legutóbb is a harmadik kerület asszonyaival, s nagyon jól éreztük magunkat. A csa'ádok kilencven százalékánál van rádió, vagy televízió Néhány apró probléma azért itt is akad. Az egyik hegy a Muskátli utca egyik részében még nincs vil any. Hiába van pénz tv-re. mosógépre. Sok a tagunk a tanyákon is. A Szélső bokorban sincs még villany. Enélkül már nem lehet művelődni, könnyíteni a munkát a háztartásban. Még egy: néhány tagunk most épít lakást a Guszev telep mögött. Közel a csővezeték. Nagyon örülnének neki az asszonyok — ha meg lehetne oldani — hogy kaphatnának a központi vízből. Lehetne akkor fürdőszoba is. Akár társadalmi munkát is vállalnánk, s természetesen a költségeket ... * Sokkal könnyebb nőnek lenni, mint valamikor. De igaz, még mindig nagyon nehéz. Még sokszor halljuk: „ .. .kár. hogy nő . S, ha nem is mondjuk, mi is találkozunk az elmondott gondokkal. E etieg hibásak is vagyunk bennük. Kopka János Bővül a gépjavító állomások CTAirfállfíllfásíS Villanyhálózat javítás, épületgépén OZflMgOl Ica Időd szeti munkák a tsz-ek megrendelésére — Nemcsak az én, hanem a Nyírség Ruházati Szövetkezet asszonyainak is fő gondja: rossz, minőségileg kifogásolható anyagot kapunk a gyáraktól. Ferde rajta a minta, ebből kell nekünk külföldi megrendelésre ruhát készíteni. Természetesen kevesebbet varrhatunk, mert tőlünk nem veszi át a minőségi ellenőr a selejtet. Sok így a keresetkiesés. Az a kérésünk — azt hiszem nem jogtalan — minőséget onnan is! A gyárakban se legyen rest, elnéző a meó. Vagy vegyék figyelembe itt, miből, hogy dolgozunk. Mert a mostani egy ruha helyett négyet készíthetnénk, s nyolcszáz forint helyett ezernégyszáz Gépjavító állomásaink tsz szolgáltatói tevékenysége ma már nemcsak az erő- és munkagépek karbantartására, felújítására korlátozódik. Szükségszerű ez, hiszen a tsz-ek fejlődésével termelőszövetkezeti majorok, tanyák alakulnak, növekszik a villamosjavítói, épületgépészeti és egyéb igény. A gépjavító állomások munkájában tehát egyre nagyobb teret kap a villanyhálózati javítás, felújítás, az épületgépészeti munkák végzése. Gépjavító állomásaink az új helyzetnek megfelelően fel is készülnek. A Kisvár- dai Gépjavító Állomáson például speciális villamosság javító részleg alakult. A részleg munkásai a tsz- majorok villamosenergiahálózatát javítják, felújítják. A munka nagyságrendje évről évre növekszik. Jövőre száz villanyszerelő dolgozik itt. Az épületgépészet szintén most von kialakulóban. Ennek a részlegnek feladata lesz, hogy a tsz-majorokban nemcsak az épület, gépek javítását, felújítását végzi: vízvezetékszerelést is vállal; A szerelési munkára a szerződéskötéseket megkezdték, az anyagszükséglet felmérése folyamatos. Előzetes számítások szerint a munka nagysága milliós értékű lesz. A szolgáltatói tevékenység a már hagyományos területeken is növekszik. Tyúkodon jövőre 650 permetezőgép főjavítását végzik el. Bővül a mátészalkai gumijavító részleg: A Tiszavasvári Gépjavító Állomás 330 tehergépkocsi, a Tiszaszalkai Gépjavító Állomás 110 pátkocsi javítására, felújítására kapott megrendelést. A gépjavító állomások feladatának megnövekedése szükségszerűen megköveteli, hogy a vállalt munkákra elegendő szakemberük legyen. Ennek megfelelően a szakszerelők száma jövőre 426 fővel gyarapszik. Folyamatosan bővítik a szerszámgépparkot. Főleg a kisgépek, kéziszerszámok beszerzését szorgalmazzák. Több lesz a beruházás is. 1963— 64-ben a gépjavító állomások beruházása 25 millió forint volt. Jövőre a két évben felhasznált összegnek megfelelő beruházást hajtanak végre. S. E. Nem lehetett kibírni, lerohantam egy közérzetjavító konyakra, mire visszamentem édesdeden alva találtam az öreget. Pipája beleesett a díványba, a bagó szétloccsant' a párnán, de éber alvó lehetett, azonnal fölébredt és mondta: — Hehehehe ... Este tértem haza. Az ágyban hosszú alsógatyás, délceg férfit találtam, barátságosan bemutatkozott — Zakariás. Mit mondjak erre — hol ez a vénasszony? Mintha csak kitalálta volna gondolataimat, ott volt, szorgalmasan magyarázgatott. — A vöm. Most jöttek fel pár napra Bobocsról, a lányom elalszik velem, ő meg lábtól magával, meglesznek családiasán. Ne féljen, nem horkol. Másnap szállodába költöztem s csak akkor tértem vissza, mikor Zakariás elhurcolta lábait. Beberákné örömmel újságolta: — Maga még nem is tuggya, lebabázott a Tresz- ka unyokám és már itthon is vannak. Hallottam. A hangok az én szobámból jöttek. A díványomon pelenkázta a fiatalasszony. Aztán szégyenlősen odafordult hozzám: — Menjen már ki, szeretném megszoptatni. Világéletemben udvarias ember voltam, iszkoltam valahova máshova lenn a lépcsőházban az öregasszony elkapott: — Ja, azám, ügyi maga nappal dolgozik? Rosszat sejtve meredtem rá. Ö felvillanyozva folytatta: , — Éjjel meg alszik. Hát ez nem egészen így van, mert éjjel rabló-pandúrt játszom a bolhákkal, de azért ráhagytam. Végleg megnyugodva világosított fői. — Merhogy van egy valaki, aki éjjel dolgozik, nappal meg alszik. — Az én díványomon akar nappal aludni? Beberákné rosszallóan helyesbített. — Az én díványomon. Hiszen családiasán csak háromszázat fizet, hogy gyónnék másképp ki. Egyik nap a munkából hazamenve, még otthon találtam a váltómat, Miskec urat. Egy menyecskével. Kicsit zavartan mondta: — Elnézést, ma csúsztatok. Különben a feleségem — mutatott a kockás háló- ingben feszengő hölgyre. Meghajoltam, a Miskecné pironkodva mutatkozott be: — örvendek, Ponyolóné. Nem zavartam tovább a családias együttest. A kirakatokat nézve vártam az időt, amikor talán hazamehetek. Dehát álmos voltam s elmentem egy moziba szunyókálni, aztán egy másikba, végig aludtam három filmet, míg végre úgy gondoltam, hazatérhetek. Miskec már elment, ellenben régi ismerősként családiasán fogadott Zakariás. Csizmája, kapcái szépen kiteregetve, az ágyból integetett. — Szervusz! Szervusz! — Szervusz! — integettem vissza. Nyár volt, s a park oly közei. Remekül aludtam. Álmomban Beberákné önmagának adott ki családias albérleti szobát. Nagy S. József 1965. október 27. 3
