Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-24 / 251. szám
BARANGOLÁS A KÜLVÁROSBAN A „ borbánjától“ Borbánjáig Á múlt Borbányai helymeghatározás szerint a harmadik kapu második partján fékezünk. Különben úgy a Rezeda utca 60. táján. (Utca helyett még a legtöbben a kapu szót használják: régen nagy kapu álit az utcák elején- kerülő zárta nyitotta az érkezők előtt. A „part” meg arra utal- hogy őszi-tavaszi esőzésekkor a homokdombok között néha embennagasságú víz gyűlt össze.) Egy hatvan körüli aszszony: — Bőrbánya? Nagyapám mesélgette nyugodjék szegény, hogy a Csárdakertnél egyszer nagy hálom bőrt találtak. Magam sem hiszem. Pedig igaz, Koroknay Gyula művészettörténész nyomdában lévő Szabolcs- Szatmári utikönyv-ében olvashatjuk. „A Borbányá név nem a szőlőktől Van. A- II. József-féle térképen is mint Bőrbánya szerepel, A név onnan származik, mikor még itt a homokdombok oldalai legelők voltak. Zsigrrtond idejében a nem egészen szabályosan eltűnt birkák bőrét a juhászok elásták. Az uraság rájött a dologra és „kibányászták” a bőröket s a név rajtamaradt a helyen...^ Mondják. hogy Dobos Mátyásné a település legidősebb asszonya. Jövőre lesz 90. Semmit sem tud a bőrről, csak mosolyog rajta. Arra viszont jól emlékszik, hogy amikor 1908- ban költözött a férjével és hat gyerekével, csak néhány nádtetős, vertfalú ház volt itt. Mari néni 11 gyermekéből csak kettő van életbem pedig egy sem maradt oda a két háborúban. A fiatal iskolaigazgató egy feljegyzést mutat: 1913-ban „a tanköteles gyermekek szülei -közül 1 urasági gazda ' 2 kocsis, 1 gulyás, 3 béres és 79 alkalmi napszámos volt. A Horthy-korban már 89 szülő volt máról ho'nap- "o élő állandó szükséggel küszködő alkalmi napszáA jelen Lőczi Andrásné. a Mari néni lánya, három gyermek anyja, egynek nagyanyja — férje a dohánygyárban oportvezető — bekiáltja a ’•írikonyhába Ildikót, • legkisebb gyereket. Rámutat: egyszer, még kisebb korában egy kutya feldobta, agyrázkódás érte. ;,A férjem azonnal intézkedett, taxival jött. azzal vittük a gyereket a kórházba. Most itt van, első elemibe jár.” Ildikó már sok piros pontot hozott haza, s csak egv fekete miatt szégyellőskö- dik. Nyíregyháza szivétől 4 kilométerre délkeletre ma 2370 lakosa van Borbár.yá- nak. amely jelenlegi nevét mégiscsak a borról kaphatta, hiszen gyenge minőségű földjét évtizedekkel ezelőtt leginkább a szőlő . szokta meg. — Nagy baj ez — sajnálkoznak a közel fé’ezer gyermek oktatását végző pedagógusok. — Még tavaly is előfordult, hogy az egyik gyerek részegen jött az órára- rosszul lett és mentővel keltett a kórházba szállítani. Háromszáz forintra bün- tétt*k a szőlőt, azóta nem fordult elő hasonló eset. Tgrz, még nem forrt ki az új... A települést átszelő 4S7- es műút meTett karcsú vastorony: a nyíregyházi rádió reléié; közel másfél évtizede. És a hatás? Érezhető. Szinte minden házban ott a vezetékes rádió. S ezek „ házak már út arcultot adnak Borbánjának: majdcsak minden m-sod'k a” utóbbi években épü't. tágas ablakokkal, sátor és manZardtetővel, derekig érő terméskő glannah Nécv éve ki°yÖ1t a villany, padlásra kerülök a kormos lámpaüvegek. — Tavaly még 30, 40 állandó néző gyűlt össze az iskola tv-je előtt. Most senki se nyit a terembe. Magyarázatként az új házak tetejére mulatnak: mióta megindult a részletakció, egyre több a rácsos antenna. Az iskolában, ahonnan egy éve még eszméletlen gyereket vitt a mentő, az ötödikben tudományos kísérlet folyik. Külön „tv-és osztályt” hoztak létre amelynek az órarendjét az isko- latelevízió adásaihoz igazították. Máris kimutatható a kedvező hatás. Állandóan javul a szaktanár-ellátás. Legutóbb 53 nyolcadikos közül 47 indult innen továbbtanulni gimnáziumba, technikumba, ipari iskolákba. Mégis. Különös kontrasztok kívánkoznak a jegyzet- füzetbe. íme: tavaly s 600 kötetes borbányai könyvtárból 5 ezer kölcsön-és történt. Ugyanakkor hallhattunk arról a megdöbbentő húsvéti gyilkosságról, amely- nek tettese idevaló fiatal volt. Modern bútorok kerülnek a lakásokba, a fiatalok városiasán öltözködnek, a napjában tízszer induló buszon járnak a városi színházba, klubokba s közben a helybeli tszcs egyhelyben topog. (Legutóbb az ittasság miatt a vezetőségi ülést sem lehetett megtartani.) A felnőttek leginkább a városban dolgoznak: sereglenek reggelente a konzerv- a dohánygyárba, jó fizetést hoznak haza. A családok többsége kétla- ki, sokan piacolnak innen szerdán, szombaton... A központban most modem művelődési házat építenek, postát is kap Borbényn. A gyerekeket viszont — bölcsőde, óvoda napközi otthon hiányában az utca, vagy jobb esetben a segítségre szoruló nagyszülő nevein Szorgalmas emberek. A házikertek rendezettek. gondozottak, valahol mindig épül valami új. És a felnőttek közül jelenleg kétszázan tanulnak esti iskolákban.;. A jövő Térkép a városi tanácsnál : távlati rendezési terv. Egy középvastag vonalra hívják fel a figyelmemet: — Ez itt az ipari gyűjtőút, amit az idén adtunk . át. Borbányán nem is tudják még. milyen sokat jelent ez majd a településnek! , Hát lássuk, milyen sokat. A gyűjtőút annak a déli ipari övezetnek volt az első fázisa, amely Borbányá tőszomszédságában sok munkaerőt foglalkoztató üzemek építését jelzi, Borbánya ezeknek az üzemeknek lesz elsősorban a része azáltal, hogy az oft dolgozók kedvező lehetőséget találnak kertes családi házak építésére. Elképzelés szerint a lakosság .megduplázód ;k 5 ezer fős településsé fejlesztik a külvárosnak ezt a részét. Ezért 1420 új házhelyet parcelláznak Borbányán a jövőben, amit az ipari gyűjtőút és az I. kapu közötti részen már meg is kezdtek. Uj utcákat képeznek ki. azáltal, hogy az aránytalanul hosszú kerteket ésszerűbben rendezik. A jelenlegiek közül egyedül a Szőlő utca marad meg mostani állapotában. Gondoltak az ,.iparosodó Borbánya újabb igényeire is. Valószínű, jövőre kétcsooor- tos napközi otthont nyitnak a kultúrházbon a dolgozó szülők gyermekeinek. Később a település központjában fokozatosan építenek üzletházat, újabb iskolát, orvosi rendelőt szolgáltató- házat, cukrászdát. A már felparcellázott város felöli részen kap majd helyet a végleges bölcsőde, óvoda. Amennyiben az ipartelepítés kedvezően halad a város déli részén-' lehetőség nyilhat a közművesítésre !s. Persze, mindez ma még csak elképzelés, megvalósításáért sokat kell dobozni. Egy viszont biztos: Borbánya; Nyíregyháza külvárosa mostmár elindult a gyors fejlődés útján. Angyal Sándor Bővítik Nyíregyháza külterületének villanyhálózatát Tanácsülés rri • b •• I •• liszalokon Nyíregyháza külterületének, tanyavilágának túlnyomó részében még nincs villanyvilágítás. Az ilyen „sötét foltok” feltérképezéséhez kezdtek hozzá ezekben a napokban az érintett területek, települések tanácstagjai, s felmérésük alapján készítik el a következő évek külterületi hálózat- bővítésének terveit. Az év kezdetétől ez ideig több mint 15 kilométernyi kisfeszültségű hálózatot épített a város külterületi településein a TITÄSZ. Az idei első hálózatépítést — mintegy 5 kilométeres szakaszon — a Világos tanyán és környékén végezték el. Bevezették a villanyt a Lóczi és Manda bokori is- kólába és csaknem 3 és fél kilométeres szakaszon a települések lakóházaiba. A Szarvassziget 775 méteres, a sóstóhegyi Hunyadi utca 380 méteres, az Ökis- teleki szőlőben lévő Kisdiófa utca 600 méteres villanyhálózatot kapott. Befejezést nyert a sóstói új íakótelep villamosítása, 430 méteres nyomvonalon. Pénteken kerül sor a Benkő bokor kisfeszültségű villanyhálózatának — 1864 méter — műszaki átadására. Ezeken a nagyobb munkálatokon kívül a nyíregyházi külterület, tanyavilág sok kis utcájába vezették be a villanyt. A 15 kilométeres kisfeszültségű villamosított nyomvonalon összesen mintegy másfél száz utcai közvilágítási lámpatestet szereltek fel. A Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többek között foglalkozott a járás terme- lőszövetkezeteinek állattenyésztésével. Másfél százalékkal csökkent a szarvasmarhák gü- mőkóros megbetegedése. Gümőkórmentes állományt sikerült kialakítani a Ti* szavasvári Állami Gazdaságban, a tiszavasvári Le- nifi, Petőfi és Vasvári Pál termelőszövetkezetekben, valamint a tiszadadai Dózsa Tsz-ben. Doszlop Miklós, levelező, Tiszalök Szeretnénk gyermeket, de... w A. lakás az oka —- Italos a férjem —- Csak az apám üldöz “ ‘ Asszonyok az abortuszbizotlság előtt Abortuszbizottság. Folyik a tárgyalás. Kontyos, szőke, harminc év körüli asszony lép be a<z ajtón. Elegáns, fekete tűsarkú körömcipó. Izgatottan foglal helyet a fotelban. —• Hány gyereke van? — kérdezi dr. Zsögöny József, a nyíregyházi kórház igazgató főorvosa, a bizottság elnöke. —- Egy. — Akkor miért kéri a terhesség megszakítását? — A lakás az oka, meg a körülmény. Hatan élünk egy piciny szobában. Ez még elviselhető lenne, de a bátyáim... Állandóan isznak, s emiatt sokszor civó- dunk. Lassan idegbeteg lesz még aiz az egy gyerek is. Nem lehet kibírni. Tessenek meghallgatni a szomszédom is. Itt van eljött velem, A basa-, a gatyás- és a eigánydóhány Amikor Szabolcsban még harcoltak a dohányzás ellen — Ma tízmillió számra száll a levegőbe a különböző cigaretták, szivarok és pipák füstje. Akinek kedve szerint való a tüdejét rongálni (és milyen sokan tesszük ezt!), szabadon válogathat a legkülönbözőbb dohányipari termékek között. Ugyanezért a szenvedélyért kétszázötven évvel ezelőtt megyénkben a következő büntetés járta. A dohányos: „valahányszor rajta tapasztaltaiig mindhnnyiszor a piaczon megcsapattatik’’. Szabolcs megye azonban már jóval korábban, 1669- ben rendeletet hozott a dohányozás ellen: „az dohányszívás paraszt embertől tilttatik". Megjegyzendő, hogy úri renden lévőtől nem, és ezenkívül is van a rendeletnek egy furcsasága. Ugyanis csak a szívást tiltja, de a termesztést már nem. Tulajdonképpen mikor és hogyan került a dohány Magyarországra? Meglehetősen nagy kerülővel, mert Amerikából nem a logikusnak tűnő nyugati úton, hanem török közvetítéssel érkezett. Ezután évtizedekig folyt a tiltó rendelkezések meddő harca a dohot-hányó nö- vetény” ellen. A „dohány” szó először egy 1689-beli rendeletben bukkan fel. Ekkoriban háromfélét ismertek, a finom basa-, a közepes gatyás- és a méregerős cigánydohányt. A közszájon forgó „nincs dohányom”, „kevés a dohányom”; kifejezéseknek is megvan a történelmi eredete. Egy bizonyos Szepessy Pálról jegyezték fel, hogy: mikor változik, nagy pipájú, kevés dohánya Pálnak hivatik” Hogy a változás mit jelent, aZt ma már nem tudjuk. A dohányzás szenvedélye diadalmaskodott minden tilalmon és lassan a hatóságok is felfigyeltek rá, hogy az illatos füstfelhők mögött milyen nagy jövedelem lehetősége rejlik. I. Lipőt császár fővadászmesterétől, Khevenhüller Kristóf gróftól, származik a dohány egyedárusításának, monopóliumának gondolata. Ezt az uralkodó egy ideig úgy gyakorolta, hogy a monopóliumot jópénzű tőkéseknek bérbeadta. Elrendelték, hogy még pipát is csak olyat szabad forgalomba hozni, melyen rajta van egyedárusítási bélyegző. A császári rendelet Magyarországon példátlan felháborodást váltott ki, olyannfVa, hogy a legtöbb helyen ki sem lehetett hirdetni, mert a dobolásra hivatott kisbí- rók is dohányos emberek voltak és nem vállalkoztak rá. A Rákóczi szabadságharc idejéből feljegyezték, hogy maga a fejedelem erős dohányos volt, aki sorra csináltatta magának a különböző Szép ezüst és aranyveretű pipákat. Forgács Simonról pedig Mikes Kelemen azt mondta, hogy még a templomban, áldozáskor sem veszi ki szájából a pipa csutoráját. A dohánymonopoliumot később idelglehesen megszüntették és megyénkben a jó üzletember Károlyi Sándor volt az, aki meglátta a termeltetésben rejlő fantáziát. 1729-ben megbízottjával, Becsky György- gyel, bejáratta Szatmár megyét és Becsky már az első hat faluban száznegyven- négy mázsa dohányfelesleget talált így írt Károlyinak: „Ezeken kívül fehér- gyarmati kupecz uraimék, kik dohánnyal kereskednek, akit kivittek már az idén nemes vármegyénkből, három ennyi is, ha nem több lehetett.„ mikor ideje van a dohánynak (azaz jó termésű esztendőben), ezen nemes vármegyében nemcsak 5—6000 mázsa dohány, hanem 60—70 000 mázsa is ta- láltatik.” Károlyi Sándor Nagykár rolyban 1738-ban dohánybeváltót létesített, sőt kereskedelmi társulatot is akart alapítani, de bármilyen kegyben állt az udvarnál, ehhez nem kapta meg az engedélyt. A monopólium bérlete időközben ismét érvénybe lépett. Ezt csak II. József szüntette meg 1784-ben egyszer s mindenkorra állami kézbe téve le a dohány egyedárusításának jogát. A kalapos király nem volt gazdasági érzék híjával, hiszen 1780- ban csak Triesztből 3 278 136 font leveles és 100 759 font pordohányt, burnótot exportáltak, ami kb. feleennyi kiló súlyt jelent. hogy igazolja: igazat beszélek. Próbálják meggyőzni. Hajthatatlan. Az egy gyermekeseknek kétszer kell megjelenniük az abortuszbizottság előtt. Visszarendelik. — Csak ezt tudom mondani akkor is, — s elbúcsúzik. Leveszi napszemüvegét. AZ első kérdésre kibugyan- nak könnyei. Omlik belőle a panasz. — Második férjem, s ezért nem tarthatom meg. Nagyon italozik és nem is dolgozik. Lassan elhord otthonról mindent. Eladja és iszik. En tartom a családot Hatórás vagyok... — Volt-e elvonókúrán a férje? — Nem használt neki az sem. Halk szavú, elkeseredett anya. — Két gyermekem van. Egy öt és egy nyolcesztendős. A férjem alig van velünk. Csak jön és már megy Is. Nem itthon dolgozik. Rossz családi körülmények között élünk. Ha rendezettebb lenne, akkor azt mondom legyen meg a harmadik is. De így. Minek? Lehet, hogy el is válunk. Akkor meg éppen elég lesz kettőt nevelni. — Talán rendeződhet még. — Nem hiszem. — Tudja, hogy nem veszélytelen az abortusz? — Inkább vállalom. Jól megtermett fiatal- asszony. — Ketten a férjemmel kétezerötszáz körül keresünk. Nem panaszkodhatok. Mindenünk megvan. Az anyósoméknál lakunk, s nem Is mentem volna bölcsődébe dolgozni, ha nem szeretném a gyerekeket. — Akkor miért nem akarja a harmadikat? Meglepődik. — A férjem. Eléggé iszákos. Harmincon felüli, megtört asszony. Szeme kisírva. Nyugtatják. — Már több mint egy hete nem élünk együtt a férjemmel. Van valakije. Tudom. Szabadulni akar tőlem. Nem ismeri el magáénak az első gyermekét sem. Pedig megszenvedtem vele. Császárral szültem. —> Hátha meggondolja magát a férje. Talán a második gyerek. Es megváltozik. Gondolja meg magát. — Én vállalnám is, de félek. Ott fog hagyni bennünket. Fiatal paraszt menyecske. Majd kicsattan az egészségtől. Magabiztos. Látszik rajta, azért jött, hogy segítsenek. — Van mindenünk. Férjem tsz-tag, szépen kaptunk, nem panaszkodhatom. Nagyon szeretnénk mindketten még egy gyereket, csak az apám. Kibirhatat- lánul viselkedik. Ott lakunk nála. Abba a lakásba hivatalos Személyen kívül sén- ki nem teheti be a lábát. Bennünket meg késsel za- vargat. Már jelentettük, de nem tesznek semmit. Megkeseríti életünket. Elköltöznénk, ha lenne lakás. De nincs. Pedig nagyon szeretném megszülni gyermekemet —, s felsír. ígérik, hogy próbálnak segíteni. Megnyugszik. — Nem esküdhettünk meg, mert beteg lett a vőlegényem. Gyógyítják. Ha felépül, akkor talán kell gyerek is. De így nem! — Gondoljon arra, hogy ez az első. És nem veszélytelen dolog a terhességmegszakítás. Megtörténhet, hogy többé nem lehet gyereke. S akkor már késő. — Erre nem gondoltam. Nem kell, dolgozni akarok. — Vagy már mást gondolt a vőlegény? — Nem. összeházasodunk. Ez mór biztos. Építi már a lakást is. — Akkor mi az akadály? Hallgat — Borzalmas lenne gyereket szülni. Ma még ott hordozzák a születőt szívük alatt. De vajon meddig? Ki dönt közülük úgy, hogy új életet ad? Talán akad majd ezek között is. Es akkor felsir az újszülött az édesanya mellett Összeköt édesanyát és édesapát, a családi szálak ezernyi örömteli kötelékével. Az élet már akkor is élet ha még csak jelt ad magáról a gyermek. Édesanyák. Kell a lelki- ismeretre hivatkozni? És apák. Kell...? Egy óra az abortuszbizottság előtt A lelkiismeret dörömböl. Farkas Kálmán 1963. október 24. S
