Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Az SZKP KB november 7-i jelszavai Magyar küldöttség a KNDK-ban Moszkva, CTASZSZ): A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­zelgő 48. évfordulójának tiszteletére 112 jelmondatot tett közaé. A jelmondatok a többi között éltetik a nagy októ­bert, amely új korszakot nyitott az emberiség tör­ténetében: a kapitalizmus megsemmisülésének, a kom­munizmus megszületésének korszakát, éltetik a marxiz­mus—leninizmust, az SZKP lenini általános irányvona­lát. „Éljen a nemzetközi kommunista mozgalom egy­sége és összeforrottsága, a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség, a moszkvai nyilatkozatok alapján” — hangzik az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bi­zottsága felhívja a világ népeit, hogy egyesítsék erő­feszítéseiket az imperializmus és a gyarmati rendszer el­len, a nemzeti felszaba­dulásért, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért vívott harcban, az imperialista függőség min­den formája, a faji elnyo­más ellen, az általános és teljes leszerelésért, a nuk­leáris fegyverek betiltásáért folyó küzdelemben. A jelmondatok éltetik a nagy szovjet és kínai nép összefogását, a szovjet és az albán nép barátságát és együttműködését, valamint az örök, megbonthatatlan barátságot és együttműkö­dést, a Szovjetunió és Bul­gária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság népei között. „Éljen a szocialista világrendszer — a nemzetközi munkásosz­tály és az összes dolgozók legfőbb vívmánya” — hangzik az egyik jelmon­dat. Egy másik jelszó forró üdvözletét tolmácsol az EAK, Algéria, Burma, In­dia, Dél-Vietnam, Dél- kcxrea és néhány más ázsiai ország népeinek, az arab népekének, Latin- Amerika és Afrika népei­nek. — Fejlődjék és erősödjék Anglia, az Egyesült Álla­mok, Franciaország és a Szovjetunió népeinek ba­rátsága és együttműködése a tartós világbéke javára! — így szól az egyik jel­mondat. * Éltetik a jelmondatok a Szovjetunió, valamint Ausztria, Finnország, Japán, a Skandináv államok és más országok népei baráti kapcsolatainak fejlődését és erősödését. Éltetik a jelmondatok a szovjet tudományt, a tudó­sokat, szerkesztőket, mér­nököket, technikusokat és munkásokat, akik új hori­zontokat tártak fel a vi­lágűr meghódításában, üd- vözlik a szovjet űrhajóso­kat. A jelmondatok hangoztat­ják a párt és a nép szilárd, megbonthatatlan egységét, éltetik a szovjet népet — a kommunizmus építőjét, a béke, az emberi boldogság bajnokát. „Éljen a kommu­nizmus, amely megszilár­dítja a földön a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, minden nép testvériségét és boldogsá­gát!” — hangzik az SZKP jelmondata. Phenjan, (MTI): A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága küldöttsége, mely a Koreai Munkapárt meg­hívására a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik. An Szu Hang­nak, a KMP KB osztály- vezetőjének, Kim U lázong­nak, a KB osztályvezető­helyettesének, s Dél-Hamg- jon tartomány párt és álla­mi vezetőinek társaságá­ban pénteken délelőtt meg­tekintette Hamhun közelé­ben a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság észak­keleti részén lévő Csoljang termelőszövetkezetet. Fock Jenő, az MSZMP PB tag­ja, a küldöttség vezetője, a falu vezetőinek ellsme­Varsó (MTI): A VI. szakszervezeti vi­lágkongresszus pénteken Varsóban befejezte munká­ját. A délelőtti ülésen a kongresszusnak a világ dol­gozóihoz intézett felhívását, valamint az első és második napirendi pontokról Szóló határozatokat óriási szótöbb­séggel fogadták el. A szavazás során a kínai, Djakarta, (MTI): Sukarno elnök csütörtök este újabb felhívást inté­zett Indonézia népéhez, hogy tartózkodjanak min­den bosszúálló cselekedet­től és egységes szellemben számolják fel a szeptem­réssel beszélt a tapasztal­takról. A magyar küldöttség pén­teken délután megtekintet­te a hamhueni vinalon műszálgyárat és a Hum- huen-i festékgyárat, melyet magyar tervek alapján épí­tettek, s amelynek felépíté­sénél hetven magyar szak­ember dolgozott. Csu Von Szik igazgató nagy elisme­réssel szólt a ,magyar nép­től kapott segítségről, a magyar gépekről, műszaki berendezésekről, s a ma is rendszeresen érkező magyar műszaki dokumentációs anyagokról. A magyar pártküldöttség este vacsorán vett részt a város vezetőivel, késő éj­szaka pedig visszautazott Phenjanba. koreai és albán küldött a határozatok ellen szavazott. Az Indonéz küldött tartóz­kodott a szavazástól. A CGIL küldöttsége bár meg­szavazta a határozatokat, bizonyos fenntartásokkal élt. A kongresszus a többi do­kumentumot — közöttük a vietnami kérdéssel foglalko­zó határozatot — egyhangú­lag fogadta el. bér 30-i megmozdulás kö­vetkezményeit. Az elnök üzenetét az a közlemény tartalmazza, amelyet a legfelső hadmű­veleti parancsnokság csü­törtök esti üléséről adtak ki. Befejeződött a VI. szakszervezeti világkongresszus Sukarno úfabb felhívása Város az örök fagyban Emeletes házak, központi fűtés, hideg-meleg víz. A város­ban több iskola és mozi működik (képünkön: a szélcs­vászmi filmszínház), de van koncertterem, két sportsta­dion, fedett uszoda, téli sportcsarnok is. \ norilszki északi mezőgazdasági tudományos kutató in- lézetben a rénszarvas-tenyésztés és általában az állattartás Sajátosan északi problémáit tanulmányozzák. A növény- termesztők az intézet impozáns gazdaságában zöldséget Wnaeszt'enek. A városról, Norilszkról Tyitov űrrepülése jut az eszünkbe. Nem mintha a második számú szovjet űr­hajós odavaló lenne, ha­nem azért, mert Norilszk városában minden hétköz­napi dolog egyúttal szinte éppoly izgalmas és szokat­lan, mint Tyitov reggelije a világűrben. Annak idején Tyitovot megkérdezték: — Tudott aludni? — Igen, méghozzá jól — hangzott a felelet. — Ivott valamit? — Igen, de persze csak vizet. — Enni, evett-e? — Igen, jóízűen. Egyszerű kérdések, köz­napi válaszok. De miután egytől egyig az űrviszonyok­ra vonatkoztak, határtala­nul izgalmasak voltak. Nagyjából ugyanezt mondhatjuk el Norilszkról is. Ha interjút készítenek a város vezetőivel, vala­hogy így festene: — Házak vannak-e önök­nél? — Természetesen. Csupa emeletes kőépület. — Hát a közlekedés? — Autóbusz, vonat. A vasútvonal egyébként vil­lamosított. — Vízvezeték, villany, te­lefon? ' — Magától értetődik. Egyszerű kérdések köz­napi válaszok. De még­sem olyan köznapiak, hi­szen Norilszk a világ leg­északibb városa, legalábbis a nagyobbak közül. A tundra kellős közepén fek­szik, jóval a sarkkörön túl, az északi szélesség 69. foká­nál, ahol évente 250 napon át olyan sűrű hótakaró bo­rítja a földet, hogy más országokban ezen a széles­ségi körön még kisebb fa­lut sem igen találni. No­rilszk: 120 ezres lélekszá­mú város, amely arról is nevezetes, hogy itt épült a Szovjetunió egyik legna­gyobb ércbányászati kombi­nátja. Norilszk története az érc- bányászati kombináttal kezdődik. Már a XIX. szá­zadban tudták, hogy a kör­nyékbeli hegyek szenet rej­tenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a geológusok a jövendő vá­ros körzetében ércet is ta­láltak. így született meg a szovjet kormány döntése az ércbányászati kombinát fel­építéséről. A norilszki kom­binátban bányászat és fel­színi fejtés egyaránt folyik. Egy hét a világpolitikában Magyarország álláspontja az K.YSZ-ben Mi történik Indonéziában? Bonn: minden marad a régiben Véget ért az ENSZ-közgyű- lés általános politikai vitája, amivel befejeződött a jubi­leumi ülésszak első része. Annyi máris megállapítható, hogy az általános politikai vitában felmerültek mind­azok a kérdések, amelyek jelenleg a világ közvélemé­nyét foglalkoztatják. Magyar szempontból kiemelkedő je­lentőségű volt Péter János, a magyar külügyminiszter felszólalása a vitában. Nem­csak azért, mert e fontos világfórumon kifejtette Ma­gyarország álláspontját né­hány alapvető kérdésben, hanem azért is, mert a je­lenlegi helyzet egyik legsú­lyosabb problémájának, a vietnami konfliktusnak a megoldásához igyekezett se- gíséget nyújtani. Péter János azt fejtegette, — és egy nappal később az Egyesült Államok külügy­miniszterével folytatott több mint egyórás tanácskozáson is megismételte álláspontját — hogy mindenekelőtt a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság elleni bombatáma­dásokat kell megszüntetni. Mindaddig, amíg az Egye­sült Államok támadó hábo­rú folytat egy szocialista ország ellen, gondolni sem lehet arra, hogy megkezd­jék a tárgyalásokat. Péter János felszólalása igen nagy visszhangot keltett a világ­sajtóban, s politikai körök­ben egyaránt. A visszhang hatására kér­te a találkozót a magyar külügyminiszterrel az Egye­sült Államok külügyminisz­tere, ami azért is jelentős dolog, mert alig van példa rá, hogy általános jellegű nemzetközi kérdésről egy kis ország képviselőjével az Egyesült Államok ilyen ma­gas szinten és ennyire be­ható módon volt hajlandó tanácskozásokat folytatni. A világsajtó általában úgy ítéli meg, hogy a 20. ülés­szakon határozott sikereket ért el a magyar külpolitika. Egy angol lap, a Tribune egyenesen odáig megy, hogy azt írja, az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszakának eddig két nagy eseménye volt: a pápa látogatása az ENSZ székhe­lyen és a magyar külügymi­niszter felszólalása. Másik jele a magyar te­kintély megnövekedésének a világszervezetben a legfonto­sabb bizottság, az úgyneve­zett elsőszámú politikai bi­zottság elnökévé a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét, dr. Csatorday Károlyt vá­lasztották, mégpedig igen kedvező körülmények kö­zött, amire ugyancsak érde­mes felfigyelni. A küldöt­tek, — köztük nyugati álla­mok képviselői, — szinte egyértelműen meleg hangon nyilatkoztak a magyar kül­dött tevékenységéről. Az ENSZ-közgyűlés eddi­gi munkájáról egyébként el­ismerő hangon nyilatkozott Gromiko szovjet külügymi­niszter és Péter János ma­gyar külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy 1957 óta vesz részt az ENSZ üléssza­kain és azzal a benyomással távozott New Yorkból, hogy a magyar delegáció ez alka­lommal határozottan jó munkát végzett. A nemzetközi közvéle­ményt változatlanul foglal­koztatják az indonéziai fej­lemények. Annak1 ellenére, hogy bizonyos tendencia ma már világosan kibontakozik a meglehetősen zavaros helyzetből, még mindig ne­héz végleges véleményt ki­alakítani. Ügy látszik, kettős vágá­nyon futnak az események, vagy legalábbis két irányvo­nalat kell figyelemmel kí­sérni az indonéziai helyzet alakulásában. Az egyik a tábornoki kar egyre agresz- szívebb és határozottan el­lenforradalmi jellegű tevé­kenysége, a másik Sukarno elnöknek az a törekvése, hogy megpróbálja helyreál­lítani a régi egyensúlyi helyzetet. Valóban, az országban nem egyértelmű a helyzet; Djakartában, a fővárosba* az ellenforradalmi erők van­nak túlsúlyban, viszont az ország különböző pontjain a népi erők tömörülnek. A hadsereg vezetői, akik „tisz­togatási akciónak” nevezik ellenforradalmi tevékenysé­güket, és önhatalmúan be­tiltották a kommunista pár­tot is, a jelek szerint óva­kodnak attól, hogy nyílt összeütközésbe bonyolódja­nak olyan népi erőkkel, amelyek az ország különbö­ző részein szerveződnek, Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a külső erők be­folyását sem. A jobboldali tábornokok nemcsak szim­patizálnak az imperialisták­kal, nevezetesen az Egyesült Államokkal, hanem erről az oldalról segítséget is vár­nak. Az amerikaiakról meg­állapítható, hogy rendkívül Intenzíven érdeklődnek az indonéziai helyzet iránt és igyekeznek Kína-ellenes irányba terelni az ellenfor­radalmi erőket. Ennek egyik tünete volt az a támadás, amit a kínai követség ellen intéztek. A következőkben minden azon múlik, meny­nyire lesz foganatja Sukar­no elnök felhívásának, amelyben nyugalomra és a rend megőrzésére szólít fel. Nagy figyelmet érdemel a Pravdának a cikke, amely­ben arra figyelmeztet, hogy a baloldali erők ellen indí­tott hajszát a különböző imperialista csoportok igye­keznek kihasználni. Nyugat-Európa jelentős eseménye a héten: Bonnban hosszú huzavona után végre a parlament megválasztotta Erhardot kancellárnak. Az esemény újszerűsége para­dox módon abban van. hogy „minden marad a régiben”. Újszerűnek lehet nevezni a fordulatot, mert hiszen a választások óta szakadatla­nul tart a harc a keresz­ténydemokraták különböző csoportjai között. Az Ade­nauer—Strauss-csoport min­denáron megpróbálta meg­akadályozni Erhard kancel­lárságát és szerette volna kilőni a kormányból Schrö­der külügyminisztert, aki­nek politikai irányvonalával nem értenek egyet. Meg­próbálták lehetetlenné tenni a kormányalakítást Erhard részére, az eddigi koalíciós partner, az FDP elszigetelé­sével is. Egyik manőver sem vezetett sikerre, Erhard megkapta a szükséges sza­vazatokat és a hírek szerint az FDP vezére, Mende meg­tartja az össznémetügyi tár­cát. A viszálykodásnak! nincs nagyobb politikai je­lentősége, csupán az, hogy kiderült: Adenauer nem föl- tétlen úr többé a nyugatné­met portán. Az Afrikai Egység Szerve­zet csúcsértekezlete pénte­ken Accrában egyhangú határozatot hozott a rho- desiai kérdésről. Diallo Telit, az A ESZ főtitkára jelentette be a hírt. Közöl­te, hogy a határozatot ha­marosan közzéteszik. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára pénte­ken Kijevbe érkezett, hogy átnyújtsa a hős városnak adományozott kormányki­tüntetést, az Arany Csillag érmet. Jól értesült körökben kö­zölték, hogy Pakisztán a Biztonsági Tanács összehí­vását kérte Kasmír ügyé­ben. A Biztonsági Tanács október havi elnöke meg­beszéléseket kezdett a ta­nács többi tagjával a ta­lálkozó időpontjáról. Lehet­séges, hogy a Biztonsági Tanácsot már vasárnapra összehívják.

Next

/
Thumbnails
Contents