Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM ARA: S0 fillér 1965. SZEPTEMBER 3, PÉNTEK fl Minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek 1966. évi állami támogatásáról Kádár János elviárs Ljubljanában A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1966-ban a termelőszövetkezetek termelésének további fejlődését. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák helyzetéről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a Földművelés- ügyi Minisztériummal és a Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben tett előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás keretében 1965. október 1-i hatállyal kötelezően kiterjeszti a baleseti biztosítást a termelőszövetkezeti csoportok, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakszövetkezetek es szakcsoportok, valamint a hegyközségek közös munkában rendszeresen részvevő tagjaira. Kiterjed a baleseti biztosítás a közös munkában részvevő családtagjaira is. Ha a7. említett csoportok tagjai a közös munka végzése közben üzemi balesetet szenvednek, vagy foglalkozási betegségben megbetegszenek, az új kormányrendelet értelmében ugyanazokban a szolgáltatásokban részesülnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai. Ha az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességük tartósan csökken, baleseti járadékot, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. Üzetrni baleset következtében, vagy foglalkozási betegségben elhunyt tagok hozzátartozói özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, vagy szülői nyugdíjra jogosultak. A baleseti biztosításért tagonként és naptári hónaponként 4,50 Ft. baleseti biztosítási díjat kell fizetni. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének a nemzetközi vízügyi kapcsolatokról előterjesztett jelentését, majd napi ügyeket tárgyalt. Milyen támogatásokkal segíti az állam 1966-ban a termelőszövetkezetek termelésének további fejlesztését. A termelőszövetkezetek termelése további fejlesztésének segítésére hozott kormányhatározat — lényegét tekintve — a jövő évre is fenntartja a jelenleg érvényben lévő támogatások körét és mértékét, mivel ennek eddigi rendszere eredményesen mozdította elő gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. A határozat szerint változatlanul érvényben marad a termelőszövetkezeteknek a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüggő egyéb munkák elvégzése esetén eddig nyújtott kedvezmény. Az e címen nyújtott kedvezmények felhasználásának területe a jövő évben tovább bővül. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb módszere a kedvezőtlen természeti adottságok, javítása, ezért a szikes talajokon végzett gépi talajjavítás tdigo- zás) gépi munkáinak összes költségeit az állam viseli. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés minőségi fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek továbbra is hosszú lejáratú hitelt kaphatnak a telepítések költségeire, valamint a telepítések termőre fordulásáig felmerülő összes ráfordításaikra, tovább;! a meglévő szőlő- és gyümölcsös területei: korszerűsítésére. A megállapított feltételek mellett telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásakor az állam vissza nem terítendő támogatást nyújt. A határozat a szőlő- és gyümölcsös telepítés kedvezményeinek nyújtása, illetve azok differenciálása útján is elő kívánja segíteni, hogy a termelőszövetkezetek fokozottabb mértékben vegyék figyelembe a belföldi és a külföldi fogyasztók igényeit. Az állattenyésztés fejlesztése céljából adott támogatások köre és mértéke változatlan maradt, tehát a tehénállomány fejlesztését célzó tenyész-szarrasmarha és a továbbtartásra szolgáló növendék-szarvasmarha állomány pótlása, illetve növelése esetén a szövetkezetek középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Ezenkívül továbbra is biztosítja az állam minden előhasi üsző el- lésekor a 4000 forintot, vissza nem térítendő állami támogatásként. A gépállomások és a gépjavító állomások továbbra is kedvezményes áron végzik a termelőszövetkezetek részére a szántási, szállítási és egyeb gépi munkákat. A nagyobb technikai felszerelést és szakértelmet kívánó gépjavításokat és felújításokat 50 százalékos díjkedvezménnyel végzik el. A termelőszövetkezetek — beruházási terheik csökkentése érdekében — a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor — az ideivel lényegében azonosan — különböző mértékű vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A határozat lehetőséget nyújt arra, hogy jövőre a termelőszövetkezetek oekötő útjainak és majoron belüli üzemi útjainak építésével összefüggő földmunkák költségeit is — ahol az műszakilag indokolt — állami támogatásból fedezzék. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek kijelölése, besorolási rendszere és megkülönböztetett állami támogatásának módja lényegében megegyezik az 1965. évivel. A központi és a tanácsi szerveknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy az állami támogatást mindenütt a leghatékonyabban használják fel. Ezt előmozdítja az új határozatnak az az indézkeaése, amely szerint — az eddigiektől eltérően — a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel még ebben az évben olyan időpontban közük a részükre juttatott támogatás teljes összegét, hogy azt jövő évi termelési és pénzügyi terveik készítésekor már ismerjék. A termelőszövetkezetek szakemberellátására és a.-, ezzel kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó kormányhatározat és végrehajtási rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Belgrád, (MTI): Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága főtitkárának meghívására feleségével együtt Jugoszláviában tölti Megnyitotta kapuját, egyben az 1965—66-os oktatási évet Nyíregyházán a Marxizmus—leninizmus Esti egyetem. Szeptember 2-án a Móricz Zsigmond Szak- szervezeti Művelődési Ház nagytermében Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az új oktatási évet, majd Péner Imre, a Budapesti Pártfőiskola tanára tartott előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Ebben az évben 959 hallgatója lesz a 3 éves, — a levelező tagozatnak és az esti egyetem szakosított tanfolyamainak. 391 dolgozó kezdi meg a marxizmus— leninizmus egyetemi színvonalú tanulmányozását a szabadsága egy részét, csütörtökön Ljubljanával, Szlovénia fővárosával ismerkedett, s Miha Marinkonak, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága titkárának társaságában Kádár János a délutáni órákban megtekintette a ljubljanai nemzetközi vásárt is. 3 éves tagozat első évfolyamán, 58-an a szakosítókon és 48-an a levelező oktatás keretében. Szeptember 3-án tartják az évnyitót a kisvárdai, a tiszalöki és a mátészalkai kihelyezett évfolyamok hallgatói. Mátészalkán Varga Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese mond megnyitót, majd Péner Imre tart előadást. Kisvárdán Jakab Miklós. a járási pártbizottság első titkára tart előadást, Tisza- lökön Szabó Mihálynak, a isi pártbizottság első titkárának megnyitója után Kokas Ferenc, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docensének előadására kerül sor. Szabolcsi sikerek az országos mezőgazdasági újítási kiállításon Évnyitók a Marxista-Leninista Esti Egyetemen Megkezdik a vetőmag szállítását Közel 700 vagon minőségi búza, rozs kerül a szabolcsi tsz-ekbe Kiküldött munkatársunktól: Több mint kétezer szakember vett részt szerdán délelőtt a mezőgazdasági kiállítás területén az I. Országos Mezőgazdasági, Erdészeti, Vízügyi, Újítási és Találmányi Kiállítás megnyitóján. A látogatók 234 újítást tekinthettek meg eredeti, vagy modell megoldásban. Hont János, a föld- •múvelésügyi miniszter első helyettese megnyitóbeszédében elmondotta: — A kiállítás azontúl, hogy mező- gazdaságunk fejlődését tükrözi, lehetőséget nyújt az újítóknak ötleteik, elgondolásaik bemutatására, segíti az újítások széles körű elterjedését. Második hely, elismerő oklevelek Valóban, a kiállítás reprezentálja mezőgazdaságunk vonóerő állományának gyors fejlődését, egyben felhívja a figyelmet: bár több, mint négyszázféle munkagépet használunk nincs még minden lehetőség kiaknázva. Az újítási kiállításon Szabolcs megyei szakemberek is bemutatják újításaikat, találmányaikat. A megnyitó után a miniszterhelyettes a legjobb újítóknak 5 első, hét második és 12 harmadik díjat adott át, kiosztottak 123 elismerő oklevelet. A díjazott újítások között szabolcsi is szerepelt Popovics László, a Hodászi Álla'mi Gazdaság újítója usztatásos ládaürítöjével második díjat nyert. Az újítás méltatásánál említették, hogy a berendezés kiválóan alkalmas alma- és törékeny gyümölcsféleségek kíméletes ürítésére. Az ürítés mosással, esetleges fertőtlenítéssel összeköthető. Popovics László másik újítása az emelővillás rakodótraktor szintén szerepelt a kiállításon. Számos szabolcsi újítást részesítettek elismerő oklevélben. Többek között a „Kalló 2” és „Kál- ló 3” típusú forgóvillás burgonyaszedő átalakítását, burgonya- és répaprizmák földelésére, valamint a Nyíregyházi Tangazdaság újító kollektívájának munkáját, akik a szedőlétrák helyett gyümölcsszedő targoncát alkalmaznak. Eredményesen szerepeltek a kiállításon a Nyírteleki Gépjavító Állomás újítói is. Különösen nagy sikere volt Göndör Tibor, Czélák Mihály, Fazekas János és Kasmai Károly ten- gelyfelhegesztéshez alkalmazott készülékének. Amit alkalmaznunk kellene A kiállított 234 újítás szinte kivétel nélkül alkalmazható lenne megyénkben is. Különösen célszerű munkaeszköz lehet a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet újító kollektívájának homoki hengere. A homoki henger a szőlő és gyümölcsös sorközeibe vetett zöldtrágya növények talajba dolgozását az altalajtömörítést oldja meg. Több újító készített gépet műtrágyazúzásra. Ez a probléma nálunk is állandó jellegű. Éppen ezért Harka Jánosnak a Tamási Gépállomás dolgozójának mútrá- gyazúzó újításának bevezetése igen célszerű lentre. A zúzógép teljesítménye: 30 mázsa óránként. A csuklós kombájnszalma lehúzó keret újításának átvétele szintén nagy szolgálatot tehetne megyénkben. Az újítást Burján Pál, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdaságának dolgozója készítette. Miért csak az állami gazdaságok? A kiállított újítások zöme az állami gazdaságokból valók, kisebb mértékben a gépjavító állomásokról. Termelőszövetkezeti újító mindössze tíz szerepelt a kiállításon. E tíz között egyetlen szabolcsi sem volt. Hogy tsz-tagjaink újításait nem propagálták, annak tudható be, hogy a termelőszövetkezeti újítómozgalomnak ma még nincs gazdája. Mindent egybevetve: a szeptember 10-ig tartó kiállítás elérte célját. Gazdag gépismeretekkel szolgál megtekintőinek. Seres Ernő Közel 200 ezer hold tanácsi területen kell a következő két hónap alatt földbe tenni a megyében az őszi vetésű kenyér- és takarmánygabona magöt. Az árpa és rozs vetése meg éppenséggel itt van már: szükséges, hogy a kellő, jó- minőségű vetőmag rendelkezésre álljon. Őszi árpából összesen 180 vagon vetőmagot kapnak a közös gazdaságok minőségi vetőmag áron, míg rozsból 152, búzából 344 vagonnal kerül kiosztásra a szokásos módon: csereképpen szokvány terményért. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a megyéből 80 vagon őszi árpa vetőmagot szállít, amelyekből 50 vagonnal már a tsz- ek rendelkezésére áll. A megye állami gazdaságai 20, Szolnok megye ugyancsak 80 vagonnal járul hozzá a megye minőségi őszi árpa vetőmag szükségletének biztosításához. Az állami gazdaságok ez ideig 16, Szolnok megye mintegy 30 vagonnal szállított le. A teljes meny- nyiség pár napon belül a helyszínre érkezik, illetve a szövetkezeti gazdaságok rendelkezésére áll. Minőségi rozs vetőmagból 100 vagonnal áll a megyéből rendelkezésre, kiosztása már megkezdődött. 52 vagonnal más megyéből érkezik, záros határidőn belül. Minőségi búza vetőmagból szintén 100 vagonnal látszik biztosítottnak a megyéből. Az ossz keretből 190 vagont tesz ki a nagy hozamú, külföldi búzaíajta. A minőségi búzavetőmag kiszállítása előreláthatólag szeptember közepe táján kezdődik. A minőségi vetőmag a megyében szükséges összes kenyérgabona vetőmag mennyiségnek csak mintegy egyharmadát adja, s a többit tsz-ek, tszcs-k saját magból vetik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezeti üzemek nagy gondot fordítsanak saját termésű vetőmagjaikra, így mindenekelőtt a tisztításra, tárolásra, és csak • Vetőmag Felügyelőség által csíráztatott és vetésre jóváhagyott magot vessék el (ab)
