Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
ftépi ellenőrök vizsgálata a művelődési otthonokban Kevesebbet, de jobbat Nagyterem — üre?en * Ami jár az egyiknek... -x- Országos rendelkezés szükséges . Olyan művelődési házát építünk, hogy csodájára jár majd a környék. Nagyobb lesz, mint a szomszéd községé... Több millióba kerül, de nem sajnáljuk.” Ilyen kijelentésekkel gyaltran találkozhat az ember a községeket járva. Uj virtus terjedt el, egészséges alapokról indulva: melyik község tud szebb és nagyobb művelődési otthont emelni. A jószándék azonban nem mindig járt együtt a körültekintéssel, egymás után épültek a hatalmas művelődési otthonok, de a sok millió forintos létesítmények többnyire üresen álltak. Evek telnek — milliók gyűlnek Hogyan teljesítik hivatásukat a művelődési otthonok, miként kamatozik a befektetett költség, rendeltetésének megfelelően hasz- nálják-e fel a kulturális összegeket? Ilyen témákat vizsgált a közelmúltban megyénkben 99 népi ellenőr, — többségükben pedagógusok, népművelési szakemberek, pénzügyi dolgozók. 22 járási és községi művelődési otthonban, 10 járási könyvtárban, 8 vállalati művelődési otthonban, 24 községi tanácsnál, 2 szakszervezeti művelődési házban, és a megyei művelődési házban jártak. Az egyedi problémákon túl néhány általános tapasztalatot is leszűrhettek, melyek sürgős intézkedést kívánnak. , Egy év alatt 40—50 millió forintot fordítanak a megyében művelődési létesítmények építésére, zömét községfejlesztési alapból. Legutóbb 15 millió forint volt az állami támogatás és 37 millió a községléjlesztési hozzájárulás. Két és félszeres a községek pénzalapja az állami támogatáshoz viszonyítva. Ez nem rossz arány, azonban a kamatoztatása nem mindig gyümölcsöző. Egyes községekben előzőleg nem mérik fel a meglévő anyagi forrásokat, emiatt 8—10 évre leterhelik a községfejlesztési alapot. De nem elemzik a várható kulturális igényeket sem. tiégi típustervek Rendszerint uralkodik a két véglet művelődési otthonok építésénél. Az egyik és még ma is ható, „nagyterem”, nagy művelődési otthon nézet. Többmilliós befektetés és aránytalanul kevés kulturális rendezvény. tényleges haszon. Megfeledkezés arról, hogy olcsóbb és célszerűbb beutaztatni a falu színházkedvelő lakosságát a közeli nagyobb művelődési otthonba, mint helyben felépíteni egy hatalmas termet, melyben évente egyszer-kétszer Miit rendezhetnek. Másra aligha alkalmas. A másik véglet gazdái nem számolnak a község fejlődésével, holott nem alaptalan az a m»|g- állapítás. hogy egy község művelődési létesítményeit a várható fejlődésre alapozva szükséges elkészíteni, esetleg 20—30 éves távlatokkal, így növi ki a község a még alighogy felépült művelődési otthont. De elavultak, nem kielé- gítőek a mostani típustervek sem. Szükség lenne új és olyan típustervekre, melyeket lépcsőzetesen is meg lehetett oldani a község anyagi erejének növekedésével együtt. Addig is kínálkozik azonban megoldás a csupán nagyteremmel rendelkező művelődési otthonok átalakítására: házilag előállítható, szétnyitható deszkafalakkal kiképezhetnek tv-szobát, szakköri helyiséget, klubszobát. „Enyém, tied...“ Kisebb és jól berendezett helyiségek híján kevés a rendezvény, a látogatottság. Kicsit magukra hagyottak a községi művelődési otthonok, a nagyobb helyeken érdemes lenne a különböző gazdasági és egyéb szerveknek közösen működtetni ezeket az intézményeket. El- forgácsolódnak a kültur^rs összegek is. Minden szerv külön kezeli és használja fel kulturális alapját. így fordul elő, hogy amíg az egyik községben szinte mindent megkap a művelődési otthöh, vagy egy Thűvészeti együttes, a másikban a legkisebb befektetés is elmarad. A győrteleki földfrtű- vesszövetkezet éves kulturális költségvetése 129 ezer, a tsz-é 54 ezer forint, míg a helyi művelődési ház kénytelen beérni az évi 7 ezer forintos állami támogatással. Vagy: a nagyecsedi fmsz évi 12 ezer forintot adott könyvtárfejlesztésre, a jánkmajtisi azonban nerr^ támogatja a helyi művészeti együttest, mert az nem az fmsz-é. Ez a tiéd, enyém gondolkodás százezreket visz el a községektől. Nincs egy kalapban a művelődésre fordítható pénz, mindenki külön gazdálkodik. Csak a Mátészalkai Faipari Vállalat 568 ezer forintot költött egy év alatt kulturális célokra, — ezzel szemben az egész járás művelődési otthonainak állami támogatása alig haladta meg az 505 ezer forintot. Dehát a másik összeg nem az állam kasszájából való? Reális-e az arány, ha egy állami gazdasági (Fehérgyarmat) szakszervezeti művelődési otthon, melynek alig van tevékenysége, csaknem any- nyit költhet kulturális célokra, mint a járás összes művelődési otthona. S azon kívül, hogy ennyire aránytalanul oszlanak meg a kulturális összegek, a még községen belül is — nincs minden rendjén a kulturális kiadások címén elkönyvelt összegek felhasználásával sem. Nem „mindenes“ alap Éves viszonylatban nem egészen pontos számvetés szerint 17—18 millió forint „folyik el” különböző, látszatra kulturális csatornákon. Sok még az ötletszerűség, a fürdőzésre, kirándulásra, és álkulturális rendezvényekre költött pénz. A nagykállói Virágzó Föld Tsz-beh 15 ezer forint értékben vásároltak irodabútorokat — a „mindenes” alapból, a kulturálisból. Nincs országos rendelet a szociális és kulturális rész szétválasztására és a kulturális alap rendeltetésszerű felhasználására. Ugyancsak évek óta várat magára a művelődési otthonok pénz- gazdálkodását szabályozó miniszteri rendelet. Országos intézkedések váltak sürgőssé, hogy a művelődésre szánt összegek betöltsék rendeltetésüket. S ezen túl a közvélemény helyes közbelépése, mindenütt, hogy a kulturális célokra kapott összegek valóban az emberek kulturális felemelkedését szolgálják. Páll Géza Amíg hozzánk jut a világ Az egymilliomodik képcső születése az Egyesült Izzóban / Az egymillió módik képeső Naponta 1050 darab. Percenként majdnem egy. Eny- nyi tv képcső kerül le a futószalagról az Egyesült Izzó Váci TV Képcső és Alkatrész Gyárában. 1959 végén indult meg a képernyőgyártás. Az első évi termelés akkor mindössze 6—700 db volt. Jelenleg az évi termelés meghaladja a 260 000 darabot. Ezek modernebbek és minőségileg is sokkal jobbak az első gyártmányoknál. A gyár nemrég ünnepelte az egymilliomodik képcső elkészültét. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyár termékei tökéletesen kielégítik a magyar igényeket, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. Exportálnak Jugoszláviába. Romániába, sőt kisebb tételeket nyugatra is. A gyárnak • nincs múltja. de van jövője. A mérnökök, a technikusok kísérletező kedvűek. Aminek fényes bizonyítéka: egy magyar képcső teljesítménye általában 5000 óra, több mint néhány híres nyugati márkás gyártmányé. Aki otthon este bekapcsolja a tv-jét, nem iS gondolja, hogy hány ellenőrzésen megy keresztül készülékének lelke, a képcső amíg jónak minősítik. A képcsövek az Orion tv-kbe kerülnek. Az öriön tv-k egy része pedig külföldre, hogy erősbítsék a magyar termékek jó hírét. Tudósítónk írja? Mezőgazdasági gépbemutató \ i * * aj an Egyre nagyobb tért hódítanak a mezőgazdaságban a korszerű gépek, különösen ha a termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei a gyakorlatban ismerik meg azok hasznosságát. saját munkaterületükön igyekeznék alkalmazni a gépeket. A baktalórántházi járás mezőgazdasága gépesítésének fokozását segítette a járási tanács mezőgazdasági osztálya azzal, hogy a napokban gépbemutatót rendezétt a vajai Béke Termelőszövetkezetben. A járás termelőszövetkezeti vezetőinek és szakembereinek működés közben mutatták be a Kőszegi-féle talajmarógépet. A gép sokoldalúan hasznosítható a nagyüzemi gazdaságokban, így például a dohánykóró levágásához és földbedolgozásához, valamint műtrágyakeveréshez. gyümölcsösökben a faközti talajműveléshez. Eddig csupán hat ilyen gép dolgozott a járásban. A bemutató után a járás termelőszövetkezetei 20 talajmarót rendeltek meg, . Xricsfalussy Béla Baktalórántházá Miért mondott fel az agronómus ? Sűrű „váltás“ Magosligeten — és am indoklás Friss diplomával a zsebében, egyenesen az ország fővárosából került ez év februárjában Magosligetre Hansági Dénes, agrármérnök. Havi fizetése 3506 forint. Kétezerötszázat az állam dotál, ezrét a keleti 2öld Mező Tsz ír javára munkaegységben. Az életbe kikerült fiatal szakembernek nagyon tisztességes fizetség, igéretés kezdet. Hansági most mégis írásban adta bé felmondását. Miért? Fizikailag? — Fizikailag nem bírja — mondja röviden az elnök. Amiben lehet is valami, mert Magosliget a szomszédos faluval, Uszká- val fogott össze a nagyüzemi gazdálkodásra. Az ösz- szes közös gazdaság 1895 hold, atillbfll szántó 13Ö0 hold. Ez így nem látszik ugyan soknak, inkább abban a nehézség, hogy mindkét faluban egy-egy növénytermesztési brigádvezető van és... nirics tovább. A brigádvezetők közül egyiknek van csak nyolc általános iskolája. Beosztott agronómus — akár technikummal is— nincs. Mindennek ellenére kétségesnek látszik a felmondási indokolás. Különösen, amiköf kiderül, hogy a tsz- ben szinte esztendőnként változnak az agronómusok. Tavaly például egy idősebb, ugyancsak agrármérnök diplomás betegszabadságra ment Debrecenben lakó családjához. November volt, és nem tért többet vissza. tán a munka átszervezésére tett javaslat nem járt eredménnyel, az agrármérnök traktorral kultivátoroztatta meg a kukoricasorok közét. Erre megint felvetődött a hang: így még nem láttak a faluban bánni a kukoricával. Athinek az lett a vége, hogy elmaradt a sorok kézi kapálása. — Magamra maradtam jó szándékaimban. Ha kijönnek a járástól, ritkábban a megyétől, megkérdezik éppen, hogy vagyok. Mire én gondjaimat hozom fel, valahogy elvárnák: álljak ki a falu közepére, hadakozhi igazamért, magamért. Egyedül. Sióban kell Egyedül Szán tó versenyeket ma már országszerte rendeznek. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek legjobb traktorosai mérik össze ilyenkor erejüket, tudásukat és a legkülönbözőbb géptípusok teljesítő- képességét. Tavaly az ország legjobb traktorosai külföldi szántóversenyen is részt vettek. Éppeh ezért alighanem megfelelő feltűnést keltene napjainkban egy versenyfelhívás, mely- nők pontjai között ilyesféle feltétel szerepelne: „Versenyezhet mindenki, akár önálló, akár cselédember. A verseny a rendesen használt vas-, vagy faekével, s két ökörrel, vagy tetszés szerint két lóval történik.” A versenyfelhívást kilencvennyolc évVel ezelőtt bocsátotta ki a Felső-Ti- szavidéki Gazdasági Egyesület és színhelye Nyíregyháza volt. Ugyanakkor mezőgazdasági kiállítást is rendeztek, melyre: ...elfogadtatnak mindenféle mezei termények, kerti növények, gyümölcsök, gazdasszonyi czik- kek, úgy mint befőzöit gyümölcsök, aszal oányok, A legelső szántóverseny Nyíregyházán Egy 98 éves kísérlet sütemények, t a többi, továbbá szarvasmarhák, lovak, sertések és bárányok.” A Gazdasági Egyesület komolyan vette hivatását. A kiállítóknak a terményeknél pontosan meg kellett jelölniök, hogy az milyen talajon termeti, mi-" lyen művelési módot alkalmaztak és mennyi volt az átlagtermés? Ugyanígy az állatok származását, hogy azok saját nevelésüek-e és hogy a hizlalt jószágnál milyen takarmányozási módot alkalmaztak? A szántásnál nem volt elég az eke mögött haladni. A jelentkezőket előbb kt akarták kérdezni az eke alkatrészeiről, az igazításról, „csekélyebb vagy mélyebb szántáshoz alkalmazásáról”. Mindezek után lóversenyt terveztek, melyre ezer öles távján „bár ki szőrén, vagy nyeregben lovagolva” részt vehetett saját nevelésű lovával. A kiírt jutalmak között szembeszökő volt a különbség. A termények első díja három császári arany volt. A gazdasszonyi ügyesség bizonyításánál egy arany, a szántásnál öt tallér. A legkülönösebb Versengésnél, a cselédjütalrha- ááshál már csak tiziVö* osztrák értékű forint, azzal a kikötéssel, hogy a nyertes három éven belül újabb pénzjutalmat nem kaphat, hanem csak oklevelet. A cseléd jutalmazás feltétele különösen jellemző a korra: „E kitüntetések oda ítélésénél hűség, józan élet, ügyesség, s e tulajdonok legbiztosabb ismertető jele, az egy gazdánál töltött szolgálati évek száma irányadók.” 1867. október 10-én, vasár, pap, feltűnően gyér volt az érdeklődés. A jószándékú Gazdasági Egyesület többet óhajtott, mint amennyire a környékbeli uradalmak és birtokosak kaphatók voltak. Az Időjárás is közbeszólt, a szántóversenyt és a futattást az eső miatt egyáltalán nem tartották meg. A korabeli hírlöptüdő- sítók szerint: „...valamint a hirdetett nagygyűlés a tagok csekély száma, úgy a kiállítás is a versenyzők gyér megjelenése által volt képviselve.” Legnagyobb sikert a „gazdasszonyi czikkek” aratták. „Dicsérő dklevélre találtatott méltónak... Pólyák Alajösrté asszony puhan- tós és ízletes kálátóa, melyet azonban a nagy érdekeltségű jelenlévőség a vele kiállított nyiregy- helyben nem hagyott, elfogyasztván azt tiszteletházi szilvoZiummal együtt tél*’. A cselédjutalmazás feltételeiről igen, de ténylegesen díjazott cselédek nevéről nem maradt féljegyzés. O. I.J Hansági Dénes egyenesen megcáfolja, hogy azért mondott fel, mért fizikailag tiem bírná ellátni feladatát. Nincs szaksegítsége. Pestről jövet, a megye „leadta” a fehérgyarmati járásnak, a járás pedig „elkísérte” Magosligetre. Ezzel bezárült a kihelyezési kör. Aztán, hogy csak néhány dolgot emllt- seti, elmondja az arafikair- tás és a gépi kultivátorozás esetét. Vegyszerrel akarta irtani a lóheréből az arankát. Erre híre terjedt a fáiubali, hogy kipusztítja a takarmányt. A hangadókra hallgatva, a vezetőség leállíttatta a korszerű eljárási módot. Maradt az aranka, „ter- méshbzásra”. Kapálni kellett volna a kukoricát, de a fo- gatosok ekekapázás helyett többre becsülték a takarmány kaszálását. Azután mindjárt részt kaptak. MiuIparban kezdő mérnök korántsem kap annyi fizetést, mirtt Hansági Dénes. Maga szól erről. Éppen ezért, mirtt ő mondja: produkálni, realizálni szeretne. Nagyon őszinte szándékkal érkezett az ország legtávolabbi, keleti csücskébe. Mégcsak — mindentől eltekintve — közvetlen körülményeit, a munka nehezét is vállalná. De bizony, nincs a faluban egyetlen család, aki vállalná koszto- lását. Hogy enne néha főtt ételt iá. Kenyér, konzerv, tej — napról napra. Ráunt. — Csak azon csodálkozom, hogy... szóban kell ide a szakember, kérik, hívják. De, aztán... Még gondolkozik, él- megy-e. Ötödiknek, az elődjei Után. Úgy vélem, ezen nemcsak neki kell gondolkoznia. Hanem másoknak is, ott Magosligeten. Asztalos Bálint 4. DB. KETHENGEftES 1,5 W-OS agregátor eladó Állami szerveknek könyvjóváírással, ktsz-eknek készpénzfizetés ellenében. Moziüzemi Vállalat, Nyíregyháza, Kossuth út £2,
