Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1965 SZEPTEMBER 5, VASÁRNAP Merre tart az agrárértelmiség ? Hét megye fiatal mező- gazdasági szakemberei cseréltek véleményt a napokban a Debreceni Agrártudományi Főiskolán. „A fiatal mezőgazdasági szakember az üzem és a falu társadalmi életében” — ez volt az ankét témája, melyet Soós Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes vezetett. Hogy erről vitázni érdemes és időszerű, az elhangzott vélemények is bizonyították. Abban megegyeztek a vitázók: az elsődleges, hogyan találja meg a helyét a mezőgazdasági szakember a tsz-ben, állami gazdaságben és a falu változó társadalmában. Ha megtalálja, valóra válthatja az egyetemen melengetett szép terveit, — ha fokról-fokra is. Ha nem, vagy belenyugszik az állapotokba, vagy más munkahely után néz. További nyitott kérdések: ha sikerül beilleszkedni a falu légkörébe, megmaradjon-e pusztán szakembernek, vagy közéleti munkát is fejtsen ki. Ha vannak tudományos és népművelő elképzelései, hogyan valósítsa meg, hisz egyes helyeken nem tekintik teljesen az értelmiséghez tartozónak az agrármérnököt, a fel'fj- fokú végzettségű technikust. Egyáltalán, beszélhetünk-e agrárértelmiségről, helyes-e az ilyen szétválasztás? Egy-egy téma még ezer és ezer résztémát takar. Az hogy megtalálja a helyét egy fiatal értelmiségi sok tényezőtől függ. Lehet érte felelős teljes mértékben ő, és lehet a környezet. De végső soron mind a kettő. Ma már egyre kevesebb az idősebbek részéről a szakmai féltékenység, az egyetemet végzett szakember könyvszerű tudásának a lebecsülése. S egyre kevesebb a túlzott anyagi és egyéb követelményeket támasztó, diplomájára hivatkozó fiatal. A válasz szinte egybehangzóan pozitív. Nemeskéri Tibor levelek! főagronó- mus hármai éve dolgozik a községben. O, mint a legtöbben rendszeresen képzi magát, sokat tett a mező- gazdasági szakirodalom megszerettetésében. Igyekezett a maga eszközeivel a falut magasabb kulturális fokra emelni, nempedig lemondani korábbi igényeiről. Leveleken a tsz támogatásával klubszoba épül. Nem csupán ennek, hanem az anyagi juttatásoknak is köszönhető, hogy hatvan fiatalt sikerült a faluban tartani. Hasonlóan megtalálták a helyüket, * szerepüket a vásárosnaményi járás tsz- eiben, községeiben dolgozó agrárszakemberek is. Támogatják is őket. Tarpán ag- rárklub működik, van hol összejönni, vitázni szakmai problémákról, van hol szórakozni. Egyre jobban az lesz a jellemző a megyében, hogy a falusi mérnökök, állatorvosok és egyéb agrárértelmiségi dolgozók nem elszigetelten, nemcsak a szakmájuknak élnek. Néhányan né ü nűvelési teendőket is vállalnak, de ehhez az is szükséges, hogy kérjék, igényeljék a munkájukat. Keltsék fel az érdeklődésüket a közéleti tevékenység iránt. Az egyik nyírteleki tsz-ben egy fiatal mérnök diplomamunkájában a tsz 20 éves távlati fejlesztési tervét dolgozta ki. Ezzel már beírta nevét a község történelmébe, maradandót alkotott. A megvalósításban is részt akar venni. Mindezt romantikus vállalkozásnak találja. Vannak persze türelmetlen fiatalok akik lassúnak találják a falvak fejlődését, egyben a saját kulturális igényeik kielégítését. Egy- részüknél jogos a türelmetlenség. De olyan is akad aki mikor megkérdezték, mit olvasott a tsz könyvtárából, milyen darabot nézett meg a Déryné Színház falun turnézó együttesétől, figyelemmel kíséri-e a tv- műsorát, egyáltalán mit szeretne, mi hiányzik a faluban, — hallgatással válaszolt. Egyesek túlbecsülik tulajdon igényeiket és alábecsülik a meglévő falusi lehetőségeket. Ismert a nem művelődő, iszogatásban, kártyázásban vigasztalódó típus. Ok, — tévesen — úgy hiszik, ez együttjár a falusi életformával. A hét megye ankétja azt summázta: nincs külön útja, megnevezése a falun dolgozó agrárértelmiségnek. A falu gazdálkodásának, emberi gondolkodásának fejlesztése a közös munka. S ebben éppúgy részt szükséges venni a falu pedagógusának, orvosának, mint a mezőgazdasági mérnöknek, technikusnak. Elsősorban a falu szakmai műveltségének gyarapításában, de általános emberi normák kialakításában is. Még akkor is így van ez, ha olykor a népművelési tervekben megfeledkeznek az értelmiség egyik csoportjáról, az agrárértelmiségről, amely pedig egyre sikeresebben megtalálja a helyét a falu közéletében. Páll Géza Intézkedések az- _ küldöttség őszi munka gy orsítására; utazott Lipcsébe Ülést tartott a megyei operatív bizottság A megyei mezőgazdasági operatív bizottság dr. P. Szabó Gyulának, a megyei tanács vb elnökhelyettesének a vezetésével szombaton ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Gulyás János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az operatív bizottság az időszerű munkákat értékelte, s ezekkel kapcsolatban hozott határozatokat. A kenyérgabona betakarításával ez idő szerint a nyíregyházi, fehérgyarmati, kisvárdai és mátészalkai járásokban van a legtöbb gond; vontatottan halad a hordás, a cséplés. E négy járás illetékes vezetői hétfőn beszámolnak a fenti munkák elmaradásának okairól az operatív bizottságnak. A lánctalpas traktorok hasznosítási foka nem kielégítő a vetőágyak készítésénél, a mélyszántásnál. Az operatív bizottság utasította a gépállomások igazgatóságának vezetőjét: azonnal mérje fel az igényeket, s az Sz—100-as traktorokat csoportosítsák át oda, ahol nélkülözhetetlenek. Az operatív bizottság megbízta a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, járjon el a még hiányzó őszi árpa és rozs vetőmag ügyében az FM-nél. Az AGROKER vezetője a legközelebbi ülésen a műtrágyafelhasználásról és a további igényekről ad tájékoztatást. Az illetékes tanácsi és gépállomási vezetők az apró- magosépléshez szükséges gépeket veszik számba, * ha a már meglévők nem elégségesek, újabbakat alakítsanak át erre a munkára. A bizottság a továbbiakban a kenyérgabona-felvásárlás eddigi eredményeiről, a burgonya és téli alma értékesítési előkészületeiről tárgyalt. Megbízta a gabonafelvásárló vállalat vezetőjét, hogy mielőbb szerezzen még be gabonaszárltó- gépeket, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a minőségi veszteséget. Szombaton magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei őszi vásárra. A küldöttség vezetöíe dr. Csanádi György közlékedés- és postaügyi miniszter. Tagjai Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Horváth Gyula, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője és Perczel László, a Magyar Népköz- társaság berlini nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, aki Lipcsében csatlakozik a küldöttséghez. Megiotalnazzák a versenyben legjobb l$z-tagokal A termelőszövetkezetek megyei versenybizottságának szombaton tartott ülésén — Bán Györgynek, a bizottság titkárának .tájékoztatása szerint — részlete-, sen foglalkoztak a mátészalkai járás versenymozgalmá- val. Megállapították, hogy a járás 23 községében létrehozott versenybizottság hathatósan segítette elő a különféle kezdeményezések egybehangolását, az egyes tsz-ekben a mozgalom kibontakozását. 1963-ban például 2 brigád 58 tagja határozta el a szocialista cím megszerzését, az idén már 22 ilyen brigád van, több mint hétszáz taggal. A járási versenybizottság, az erkölcsi elismerés elmélyítése végett, az idén először adományozza a járás legjobb állattenyésztő, gyümölcstermesztő stb. tsz-e címet, ezen túl negyedévenként járási versenyhíradón keresztül adnak tájékoztatást az egyes gazdaságok eredményeiről. A megyei versenybizottság a járásiak, s a községiek egyik legfontosabb feladatául jelölte meg: az országos és ezenbelül a fel- szabadulási termelési versenynek a tsz-tagok legszélesebb körében biztosítsanak nyilvánosságot; segítsenek kidolgozni a versenyben legjobb eredményt elért dolgozók, brigádok jutalmazási rendszerét a közös gazdaságokban. A tsz-ek szocialista brigádmozgalmában a művelődési vállalások valóra váltásánál adjanak az eddiginél sokkal több segítséget az oktatási osztályok hogy a jó termelési eredményekkel párhuzamosan a szakmai-tudati fejlődésben is sikereket érjenek el. Száznegyvenötmillió forint az árvízkárosultak támogatására Megkezdik, az ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek kif izetését Utolsó szakaszához érkezett az árvízkárosultak támogatására kibontakozott társadalmi akció: a következő hetekben megkezdik a megrongálódott, rombadőlt ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetését. Illetékesek ezzel kapcsolatban elmondták az MTI munkatársának, hogy szombatig 145 millió forint gyűlt össze a károsultak csekkszámláján, s ebből eddig 38 millió forintot fizettek ki a tönkrement, súlyosan megsérült Ingóságok pótlására. A rendelkezésre álló ösz- szegből segélyt kaphatnak az ár-, illetve belvíz következtében rombadőlt, vagy megrongálódott lakóházak tulajdonosai és azok a bérlők is, akik — függetlenül attól, hogy állami, vagy magántulajdonú épületben laknak — saját ereÚj gimnázium Nagyecseden Már az utolsó simításokat végzik a nyolcmillió forint költséggel készülő nagyecsedi gimnázium épületén. A nyolc tanulócsoportos, tizenkét tantermes létesítményt az ÉM. Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat terv szerint, november közepén adja át rendeltetésének. A háromszintes, modern oktatási intézményben korszerű konyha, étkezde és tornaterem várja majd a diákokat. Foto: H. J. jükből akarják rendbehozni, helyreállítani otthonaikat Ezenkívül, ha a tulajdonos nem kívánja az elpusztult házat újjáépíteni, lehetőség van arra is, hogy a lakók ingatlankár elmén a társadalom támogatásával saját telkükön teremtsenek új otthont maguknak. A segélyek összege családonként általában a helyreállítás, illetve újjáépítés kötségeinek 50 százalékáig, de legfeljebb 50 000 forintig terjed. Indokolt esetben azonban ennél magasabb is lehet, s elérheti a költségek 80 százalékát. Méltányolják például, ha az ingatlant olyan kölcsön terheli, amelyet korábbi árvízkár helyreállítására vettek igénybe. Ezenkívül felemelt segélyt kaphatnak a sokgyermekes* a kis jövedelmű családok, a nyugdíjasok, a szociális gondozottak, vagy azok, akik rokkantsági segélyből élnek. A cigánytelepülések elpusztult rozzant viskói helyett házak költségeihez egyenként 50 000 forinttal járul hozzá a társadalom. Az árvízkárosult bérlők a helyreállítással kapcsolatos kiadások 30 százalékáig kaphatnak segélyt, ez azonban nem haladhatja meg a 30 000 forintot. A segélyek összegének meghatározásánál az ingatlanban keletkezett kárt veszik figyelembe. Általában csak az árvíz előtti helyzet visszaállításához nyújtanak támogatást. Ugyanakkor azonban elfogadják azokat a többletköltségeket is, amelyek műszakilag indokoltak, illetve nem haladják meg a szokásos mértéket, vagy igényeket. A segélyekre a kérések alapos elbírálása után a helyi társadalmi bizottságok tesznek javaslatot. Döntéseiket nyilvánosságra hozzák, s mindenütt kifüggesztik • társadalmi támogatásra előterjesztett károsultak névsorát.
