Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-28 / 228. szám
A Fegyveres Erők Napján Irta: Kálazi József vezérőrnagy A burgonya, a téli al«na, a zöldség felvásárlásáról és az ellátásról nyilatkozott a MÉSZÖV elnöke és a JKF ÉI& iff ez ff at éje É vről évre szeptember 29-én emlékezik meg dolgozó népünk a Magyar Népköztársaság békéjének, függetlenségének védelmezőjéről, fegyveres erőiről. Ünnepli nemcsak azokat, akik most fegyverrel a kézben teljesítenek szolgálatot, hanem azokat is, akik a magyar nép fel- emelkedéséért, a népek igazságáért mindenkor bátran helytálltak. Népünk azzal, hogy szeptember 29-én ünnepli a Fegyveres Erők Napját, kifejezi hűségét, harcos, forradalmi hagyományaihoz. E napon dicső elismeréssel adózik a 48-as szabadság- harc, a Tanácsköztársaság, és a fasizmus elleni küzde- lem hőseinek, akiknek példáiból generációk, merítettek és merítenek erőt, a szabadságért, függetlenségért vívott harcukhoz. Mi, a fegyveres erők tag- jai büszkeséggel őrizzük, t valljuk magunkénak katonaelődeink példáit, őrizzük emléküket, töretlen forradalmiságukat. Fegyveres erőink húsz esztendeje szolgálják népi demokratikus államunkat. Együtt fejlődtek és erősödtek népi demokratikus rendünkkel és mindjobban képessé váltak feladatuk teljesítésére. Pártunk nagy gondot fordít népünk szabadságának, függetlenségének, alkotó munkájának védelmére, messzemenően gondoskodik Népköztársaságunk honvédelmének szüntelen erősítéséről. Pártunknak ez a gondoskodása arra kötelez bennünket, hogy maradéktalanul teljesítsük a kiképzési feladatokat. A ránk bízott fiatalokat népüket szerető, becsülő és a szocialista hazát mindenkor megvédeni kész, a harci technikát biztosan kezelő, bátor emberekké neveljük. Fegyveres erőink tagjait szoros eszmei kötelékek forrasztják egységbe népünkkel, ebből merítenek erőt mindennapi munkájukhoz; szolgálati kötelmeik maradéktalan ellátásához. Népünk a legfontosabbat: szocialista vívmányaink védelmét bízta ránk. Nem adatott még kor, amely az ember életének ennyi értelmet és tartalmat adott volna, mint a mi korunk. Mindez azonban csak akkor maradhat tartós, ha fennmarad a béke a földön. A háború és a béke kérdése a történelemben még sohasam merült fel olyan élesen, mint napjainkban. Az emberek békét akarnak és harcolnak fenntartásáért. Az egykori szakaszvezető, Ungor Sándor azt kérdezi a húsz év előtti tizedestől, Szosznyák Sándortól, mikor utazol. „A hajnali expresz- szel.” Máris kész az egyes- ség: „Akkor a vonaton találkozunk." Most Budapestre igyekeznek, a miniszteri fogadásra, ahol azoknak adtak találkozót, akik 20 éve szolgálnak a néphadseregben, Milyen furcsa. Már hosz- szabb ideje együtt vannak a magasabb egység parancsnokságán, s maguk is meglepődnek, amikor kiderül hogy ezt a mostani utazást sok közös állomás előzte meg. Például az, hogy mindketten a Viharsarokból indultak el, ott ölelték meg szeretteiket, mielőtt szerelvényük elindult a frontra, az első vonalba. Ungor egy bevetéskor lövést kapott. Szosznyák Sándornak a lába tört el. Kórház, gyógyulás, újra a front. Ungor fogságba kerül, Szosznyák „szerencsésebb" volt: a lábtörés miatt alkalmatlan lett. De néhány hónap múlva újra Harcolnak, mert a világon nemcsak békét akaró emberek élnek, nemcsak szocialista országok vannak, Az imperialisták legreakció- sabb körei világuralomról álmodoznak. Azon mesterkednek, hogy a szocializmust építő, és a gyarmati sorból felszabadult népeket újra letiporják. Tervük megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a háborútól sem. Ilyen körülmények között a szocialista országokt a dolgozó tömegek érdekeitől vezetve, szent kötelességüknek tartják gazdasági és katonai erőik gyarapítását. A háború ellen a legszívósabban kell küzdeni, s ezzel függ össze a Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződésbe tömörült többi szocialista országok hadseregei állandó és magasfokú harckészültségének szükségessége is. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői: a néphadsereg, a határőrség, a belső karhatalom, a rendőrség és a munkásőrség tagjai napmi nt nap szép példáját adják hűségüknek. Becsülettel helytállnak a nehéz kiképzésben, szüntelenül gyarapítják katonai-szakmai ismereteiket, mélyül a szocializmus védelméért érzett felelősségük. A harckészültség állandó magas szinten tartásán túl, mély kötelesség érzéstől áthatva, kapcsolódnak be az építőmunka célkitűzéseinek megvalósításába, vagy természeti csapások elhárításába. Erőinket megsokszorozza, hogy az igaz ügyért vívott mindennapos harcunkban, Szabolcs-Szatmár megyében is megkezdődtek az előkészületek az idei Fegyveres Erők Napja megünneplésére. Megyénk tizenkét helységében 16 alkalommal tartanak előadást szeptember 30-ig a középiskolák fiú hallgatóinak a katonaéletről, a honvédelemről. Ezt mindenütt honvédelmi témájú játékfilmek vetítése követi. Akárcsak ezt, a nyíregyházi nyolcadik osztályosok részére kiírt Honvéd Kupa küzdelmeit is nagy érdeklődés kíséri: a két legjobb általános iskolai labdarúgó-csapat szeptember 29-én játssza a döntőt. egyirányba vezetett az útjuk. Ungor szakaszvezető a perecsényi hadifogolytáborban, Szosznyák pedig Gyomán vállalkozott önként, hogy fegyvert fog a szovjetek oldalán, a németek ellen. Mindketten alapító tagjai voltak a debreceni ideiglenes kormány hadseregének, s egyikőjüknek sem kellett már belépni a tűz- vonalba: távol egymástól várták a támadás indítását, de közben véget ért a világháború. Szosznyák Sándor: Addig jó volt, míg a szovjet csapatok láttak el bennünket. Később még a ruhát is magunknak kellett megszereznünk. Nehéz napok voltak, de mégis szívesen gondolok vissza rá. Nem voltunk mi politikailag képzett emberek, de éreztük, hogy most ott a helyünk, ahol meg kell védeni a szabadságot. Tucatjával öltöztek be a viharsaroki férfiak. Ungor Sándor: És emlék- szel-e az ellátásra? Gyakran a legszükségesebb eledel is hiányzott a háború irazánk szabadságának, biztonságának megőrzésében a szocialista világrend védel- mezésében, igaz barátokkal, hűséges szövetségesekkel állunk egy sorban. A dicső szovjet hadsereggel és a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel olyan szövetséget alkotunk, amelynek minden eszköze meg van ahhoz, hogy ha az im- Pierialista kalandorok a háború útjára lépnek, megsemmisítő csapást mérjünk rájuk. Jól tudjuk azonban, hogy e szövetséghez tartozást nem elég a büszkeség érzésével nyugtázni. Fegyveres erőink tagjai tettekkel is kifejezik proletár internacionalizmusukat, e szövetséghez való hűségüket. Egy- emberként állnak készen az agresszióval fenyegetett testvéri népek hadseregeivel való együttműködésre, pártunk és kormányunk utasításainak megfelelően valamennyi békeszerertő testvéri nép ügyéért, fegyverrel a kézben, minden áldozat vállalására. A Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregei alkotják azt a szilárd védelmi falat, amely a népek békeharcától támogatva képes ellenállni minden háborús törekvésnek, imperialista kalandorkodásnak. Bátran elmondhatjuk: népünk még sohasem rendelkezett olyan ütőképes hadsereggel, mint jelenleg. Parancsnokaink, katonáink mély felelősségérzettel, népünk, államunk áldozatvállalása révén kitűnő fegyverzettel, éberen őrzik határainkat, népünk nyugalmát, biztonságát. Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában szeptember 28-án tartják a központi ünnepséget. Majd kitüntetések átadására kerül sor. Az ünnepséget — amelyen részt vesznek a fegyveres erők tisztjei, tiszthelyettesei. megyénk politikai, gazdasági vezetői — a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek műsora zárja be. Ezt követően a helyőrségi parancsnok fogadást ad a megjelenteknek. Szeptember 29-én délután a honvéd fúvószenekar ad műsort a Kossuth téren. után. Volt az egységünknek két pár lova, mi tagadás, eljártunk vele szántani, vetni, ennivalóért. Ahogy épült újjá az ország, úgy rendeződtek a hadsereg sorai. Ungort szolgálataiért — ő is ott volt a dunántúli vasútvonalak biztosításánál — csakhamar őrmesterré, Szosznyákot pedig tizedessé léptették elő. Es lett jó ruha, megfelelő ellátás, kiegészült a fegyverzet. Ungor Sándort 1947 őszén alkalmasnak találták magasabb iskola elvégzésére. Egy év múlva alhadnaggyá avatták a Kossuth Akadémián. Közben Szosznyák Sándor is elérte, hogy jó munkájáért soron kívül előléptették, s 48 őszén mint őrmestert javasolták a „Kossuthra”. — Valószínű, többször találkozhattunk — veti közbe Ungor — hiszen én akkor az Akadémián voltam századparancsnok. Ezen megint elmosolyodnak: milyen kicsi a világ! Aztán a katonaélmények sorát iskolák, tanfolyamok végzése követi: könyvek, vizsgák, deresedő fejjel. Feletteseik sohasem csalódtak bennük. Ungor Sándor századossá lépett elő, s már 13 évvel ezelőtt magasabb egységnél kapott beosztást. Szosznyák Sándor pedig ezredparancs- nokságig vitte. Megállunk Az idei időjárás nemcsak a termés érését késleltette, hanem a betakarítás is késik legalább két-három hetet. Ez nemcsak a mező- gazdasági üzemeknek jelent nagyobb gondot és lelkiismeretesebb munkát, hanem a földművesszövetkezeti felvásárló kereskedelemnek is. Ezekről a problémákról beszélgettünk Acél Bélával, a MÉSZÖV elnökével és Czimbalmos Bélával a MÉK igazgatójával. mészöv elnöke: Elsősorban a burgonya felvásárlásával és az ellátással szeretnék foglalkozni. Éves tervünk burgonyából csak- nem 8 eaer vagon. Ebből a harmadik negyedévben 2900 vagonnyi mennyiséget kellett volna felvásárolnunk, de csak 1300 vagonnal vásároltunk. MÉK IGAZGATÓJA: Ez évben országosan megyénkben sikerült viszonylag legjobban a burgonyatermesztés. A múlt évi 30—35 mázsás átlagterméssel szemben az idén 50—55 mázsás átlagra számíthatunk. Ez látszólag megkönnyíti a felvásárló kereskedelem helyzetét, de meg kell mondanom azt is, hogy a betakarítás késése miatt a felvásárlással is késünk. A terv teljesítése és az ellátás érdeke azt kívánná, hogy naponta 80—90 vagon burgonyát vásároljunk, szállítsunk el, ezzel szemben a napi felvásárlás csak 40— 50 vagonnyi. A lakosság ellátása rendkívüli intézkedéseket igényel. Ezért úgy határoztunk, hogy könnyítőnk a termelő üzemek gondján, s a méret alatti burgonyát is megvásároljuk részint a vetőgumó, részint étkezési célra. — Mi helyzet az alma felvásárlásával, különösen az exporttal? MÉSZÖV ELNÖKE: Ismeretes, hogy a tavasz folyamán kedvezőek voltak a kilátások. Az időjárás, a különböző gombabetegségek miatt azonban mennyiségileg, de főleg minőségileg nem számíthatunk a várt eredményekre. Almából a felvásárlási tervünk 12 700 vagon, melyből az export 6450 vagon. MÉK IGAZGATÓJA: Rendszeres felmérések során megállapítottuk, hogy a várható termés csak 9000 vagonra tehető, melyből számításaink szerint 7200 vagon almát vásárolunk, s 3500 vagon az, ami exportnéhány pillanatra a beszélgetésben. Ungor sokgyermekes családitól való, az ínség kényszerítette fiatal korában a hadseregbe. Szosznyá- kék is négyen voltak testvérek, nem volt mód a taníttatásra, jobbára saját erejéből szerezte meg a gépkocsivezetői szakmát. Tipikus katonasorS: új beosztás, más helység. Költözik a család. Ungor Sándor boldog, hogy három hónapnál tovább sohasem kellett külön lenni a családjától. Szosznyák Sándornak másképp alakult az élete: felesége tanárnő, 12 éve nem tudják összeegyeztetni a munkájukat. Ezért vállalja a mindennapos utazást. Jelenleg 50 kilométer oda, ötven vissza. Közel az ötödik X-hez, bizony ez fárasztó lehet. „Nincs időm a fáradtságra gondolni”. így mondja, s elmosolyodik kijelentésén, merthát azért néha csak érzi azt az utazgatást. Uj beosztása is egyre többet kíván. Túl a negyvenen végezte el a felsőfokú közlekedési technikumot. Ungor Sándor pedig egy éve vizsgázott a főtiszti iskolán. Szosznyák Sándor vállapján most arany mezőben két csillag: alezredes. Ungor Sándort pedig őrnagy elvtársnak szólítják. — Sok tőreimet kíván mostani munkám — vallja ra kerülhet. Ennek a teljesítése azonban elsősorban attól függ, hogy az alma szüretelésére milyen gon- dot fordítanak tsz-eink. A figyelmes, gondos munka a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak is érdeke. Szövetkezeteink bizonyos mértékig pótolhatják az időjárás okozta kiesések egy részét, s nem közömbös az sem, hogy almából menynyit exportálunk. Éppen ezért javasoljuk, hogy a tsz-ek a körszedésre vállalt kötelezettségüket teljesítsék, hisz egy vagon kör- szedett almáért, az árán felül még plusz 5000 forintot kapnak. Másik lehető- ség, — amivel tsz-eink pótolhatják a terméskieséseket — az almá közvetlen exportra történő, önálló feldolgozása. Ez vagononként 2—6 ezer forint többletbevételt jelent számukra. Ezt a módszert az idén mind több termelőszövetkezetben alkalmazzák. MÉK IGAZGATÓJA: Az almaszüret meggyorsítása érdekében hozzájárultunk ahhoz, hogy a tsz-eknél és a háztájiból — ahol az alma önálló feldolgozására nem vállalkoznak — a fehér almát, úgy, ahogy azt megtermelték, átadják a kereskedelemnek. Mi vállaltuk a feldolgozását. Ezzel azt a célt akarjuk elérni, hogy amikor a piros alma szüretelése megkezdődik, a fehér alma betakarítása ne akadályozza a munkát és a körszedést. — Jelentős Szabolcsban a zöldségtermesztés és felvásárlás is. Ezekből az ellátás akadozó. Mi várható a következő hónapokban? MÉSZÖV ELNÖKE: Paradicsomból, paprikából, uborkából és a nyári gyümölcsökből az időjárás miatt a termés gyenge volt Szabolcsban. E miatt az ellátásban is problémák jelentkeztek. Káposztából, sárgarépából, gyökérből a A nyíregyházi parkok pihenő, olvasgató törzsvendégei: öregek, nyugdíjasok. Ot-hat idős nagyapa, déd- nagyapa azonban csak két-három naponként sétálgat, pihen a Kossuth téri parkban, vagy a Lenin téren. A többi napokon szolgálatot telaz őrnagy. — Elvtársaim korábban felhívták a figyelmemet, ne legyek hirtelen. Igazuk volt, megfogadtam tanácsukat. — A jelenlegi körülmények között csak alaoosan felkészített katonákkal lehet fokozni a harckészültséget. Nagy öröm számomra, hogy ezt sikerül megoldanunk — így az alezredes. Mindezeken túl ők magánemberek is. Ungor őrnagy él hal a sportért, a magasabb egység sportkörének az elnöke. Sokáig emlékezetes marad számára, hogy az MNK-ban labdarúgó-csapatuk összekerülhetett az Újpesti Dózsa válogatott játékosaival. Szosznyák alezredesnek ma is a motorossport a szenvedélye. Valamikor hadseregbajnokságot nyert... Hasonlítanak egymásra abban is, hogy két- két gyerekük van. Ungomak két fia, Szosznyáknak két lánya. Nagyocska valameny- nyi, gimnazista is van közöttük. Azt mondták: találkoznak az expresszen. Aztán kérdően néztek egymásra, vajon a miniszteri fogadáson hány ismerőst találnak a húsz év előtti katonatársakból. Angyal Sándor terméskilátások igen jók. Ez biztosíték arra, hogy az ellátás újig megfelelő lesz. Káposztából és sárgarépából ezer-ezer vagont vásárolunk, gyökérből kettőszázat, s mind az ipar, mind a lakosság igényeit ki tudjuk elégíteni. Burgonyából ezeregyszáz vagonnyit, almából pedig ötszázat biztosítunk a lakosság ellátására. Ezenkívül földművrsszö- vetkezeteink gondoskodnak a helyi lakosság kielégítéséről. MÉK IGAZGATÓJA: Mivel káposztából és sárgarépából rekordtermés várható, most az a problémánk, hogy ezeket értéke- sítsük. Megnyugtatásként közölhetem, hogy ezekből mindén leszerződött meny- nyiséget átveszünk, vagy tavaszi tárolásra a termelőkkel szerződést kötünk. Célunk az, hogy minden fogyasztásra alkalmas terméket megmentsünk. — Ismeretes a kormány új rendelkezése a tsz-ekben folyó termelés új tervezésére. Ez milyen feladatokat jelen' ' földmű vessző vétkez.., felvásárló kereskedelem számára? MÉSZÖV ELNÖKE: A rendeletből ismeretes, hogy a felvásárló szerveknek kell a terveket szerződésileg biztosítani. A tervezés új módja nagyobb feladatokat ró az fmsz-i kereskedelemre, mert ha nem megfelelő a kapcsolata a tsz-ekkel, úgy nem tudja biztosítani az ellátáshoz szükséges zöldség-gyümölcs mennyiséget. A rendeletek szellemében munkához láttunk. Azt mondhatom, hogy megyénkben az 1965—1966-os gazdasági évre a szerződések kötése kedvező. Szeptember 15-ig a 4300 hold zöldségtervből 3450 holdra kötöttünk szerződést. Jövő évi tervünk burgonyából 23 ezer hold, s már 12 ezer holdra szerződtünk. f. k. jesítenek — fegyverrel a kezükben. Ök a nyíregyházi Soltész Mihály munkásőr zászlóalj „öregei”: Czipó László, Racskó Mihály. Somogyi Gyula, Jeles László. A zászlóalj körletében őrködnek fiatalabb fegyvertársaikkal, egymást váltva éjszaka és nappal. Az őrszobán, egy-egy szolgálatban töltött éjszakán fél évszázad elevenedik meg az öregek elbeszéléseiben. Régi tettekről mesélnek a kommunista forradalmak nemzetközi katonái, két világháború véres eseményeit pergetik vissza emlékező-, tűkben. Csaknem mindannyian 1917-ben, vagy 19-ben fogtak először fegyvert — azért a célért, amiért önszántukból szerettek volna küzdeni. Harcoltak a tüz- színű forradalmakban, orosz és magyar földön, ott meneteltek az első, valóban magyar hadseregben, fegyverrel a kézben védték a néphatalmat, amikor veszélybe került. Elsőként jelentkeztek az 3957-ben megalakult munkásőrségbe is. A srapnellek füttyszavában és a golyózáporokban edzett öregek — tartalékos munkásőrök, veteránok, nagyapák, dédnagyapák — korukat meghazudtoló erőben, egészségben, katonás fegyelmezettséggel állnak a vártán — őrködve szocialista hazánk népének nyugalmán. S7. Sz. Készülődés a Fegyveres Erők Napjára A zászlóalj „öregei" Jubiláló katonák 1965. szeptember 28.
