Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

Semmelweis Ignác — a legnagyobb magyar orvos Száz éve, 1865. augusztus 13-án halt meg az „anyák megmentője”, a legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác. Életművének a jelen­tőségét mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tudományos és kul- turális intézménye, az UNESCO, az idei esztendőt Semmelweis-évnek minősí­tette. Ezekben a napokban világszerte megemlékeznek a nagy tudósról. 1818. július 1-én született Budán, a mai I. kér. Apród u. 1/3 sz. alatti copf stílu­sú emeletes házban, ahol apjának fűszerüzlete volt. (E házban rendezték be nemrégiben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot). A szülők a hat Semmel­weis fiú közül, (a hetedik gyermek lány volt) Igná­cot taníttatták a legnagyobb gonddal. Elemi Iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, ez utóbbit a Várban, a Miklós-torony melletti (mai Hess András tér) gimnáziumban. Végbi­zonyítványa szerint hatvan osztálytársa közül a máso­dik legjobb, „de az elsővel vetélkedő”. A budai gimnáziumból 1835-ben került a pesti egyetem bölcsészeti tanfo­lyamára majd apja kíván­ságára, aki hadbírót akart fiából nevel/ii, a bécsi egye­tem jogi karára iratkozott be. Orvostanhallgató barát­jával ellátogatott a boncta- ni előadásokra, és ennek következményeképpen jogi tanulmányait abbahagyta és medikus lett. 1844-ben avat­ták doktorrá, és még ebben az évben megszerezte a szülészmesteri és sebészdok­tori oklevelet is. Ebben az időben bonta­kozott és virágzott ki Bécs- ben az orvosi iskola. Nagy tudású tanárok foglalkoz­tak a hallgatókkal, közülük különösen a belgyógyász Skoda, a kórboncnok Roki- talisky, és a bőrgyógyász Hebra. ök nemcsak taná­rai, hanem barátai és támo­gatói is voltak Semmelweis- nek. 1846-ban kinevezték a bé­csi szülészeti klinikára ta­nársegédnek, de közben folytatta bonctani tanulmá­nyait Rokitansky mellett. A szülészeti klinikához fűző­dik korszakalkotó felfedezé­se is, a gyermekágyi láz kórokozójáról. A felfedezés előzményei ismertek. A kli­nika két osztálya közül az egyik osztályon katasztro­fális méreteket öltött a gyermekágyi láz miatti ha­lálozás, míg a másik osztá­lyon viszonylag alacsonyabb maradt. Hiába igyekeztek a két osztály között mutatko­zó különbség okát megfej­Semmelweis Ignác 1857-ben. teni, nem sikerült. A beteg­séget ragályosnak tartották és járványként kezelték. Alig fordult elő viszont azoknál, akik otthon, vagy még rosszabb körülmények között esetleg utcán hozták világra gyermeküket. Semmelweis életvidám fi­atalemberként érkezett Bécsbe. Érzékeny lelküle- tére, emberszeretetére na- gyón rossz hatással volt a klinikán pusztító halál. Na­ponta látta meghalni az anyákat, és segíteni nem tu­dott rajtuk. Semmelweis rájött a kór okára és elrendelte osztá­lyán a klórmeszes kézmo­sást: az eredmény kiváló volt, a halálozások száma a minimumra csökkent. Rá­döbbent arra is, hogy élő szervezetekből származó „bomló szerves anyag" is okozhatja a bajt. A felfedezés nagy feltű­nést keltett. Voltak, akik a klóros kézmosást értelmet­len zaklatásnak vélték, má­sok ennek jelentőségét a himlőoltás felfedezéséhez hasoalították. 1849-ben tanársegédi meg­bízatása lejárt és nem sok­kal később hazatért Pestre. A Rókus (ma Semmelweis) kórház szülészeti osztályán lett főorvos, majd a pesti egyetem szülészeti tanárává nevezték ki. Hihetetlen energiával harcolt továbbra is a gyermekágyi láz ellen, míg orvosok és bábák szá­zai hirdették tanításait. 1865. júliusában magatar­tásában zavarok jelentkez­tek. Nem sokkal később meghalt. Halálát valószínű­leg ugyanaz a betegség okozta, mint aminek a le­győzésére életét szentelte. Operáció közben megsértet­te a kezét, a seb megda­gadt, elgennyesedett. A fo­lyamat úrrá lett egész szer­vezetén, és a boncolás vér­mérgezést állapított meg. Semmelweis felfedezése, életműve nemcsak a szülé­szetet és a nőgyógyászatot, hanem a sebészetet és az egyetemes orvostudományt is érintette. Végleges igaz­ságot azonban csak Pasteur és Koch munkássága, a bak­teriológia fejlődése szolgálta­tott neki. Halálának 100. évforduló­ján a magyar orvostársada­lom és az illetékes szervek jelentős összejöveteleken adnak számot az életmű­véhez kapcsolódó tudomá­nyos kérdésekről. Hamvait a Kerepesi temetőből visz- szaszállították oda, ahonnan elindult Semmelweis élet­útja: a szülőházába, a ma­gyar Orvostörténeti Múze­umba. Uj mozi Fcnyeslltkén. Foto: Elek Emil Laci szakmát tanul Egy hete érkezett a ti- szadobi gyermekvárosba, most ismerkedik a környék­kel, a gyerekekkel. Társai mind régi gyermekotthon lakók, ő most van először intézetben. Ismeretlen vi­lág. Most múlt 15 éves. A lrgfiatalabb csoporttársai közül. Szülei betegek, kis­gyermek korában került el hazulról, nagyon keveset hallott azóta édesanyjáról, apjáról. Néha találkozott velük, de már több mint 10 é\ e, hogy nevelőszülők gon­doskodnak róla. Antal-bo- kor volt az otthona. Nevelő- zülei szerették, alig akar- i ák elengedni. Mégis jött. Ha akarta volna, marad. 15 pves, majdnem mindene megvolt, jól érezte magát. Miért jött mégis Tisza- dobra? Tavaly végezte el a nyolc általánost. Tovább akart ta­nulni. Nem gimnáziumban, azt nehéznek érezte. Szak­mát akart A gyámhatóság érdeklő­dött mihez lenne kedve? A nevelőapa tsz-elnök. Kérte, maradjon ott. Dolgozzon a mezőgazdaságban. A fiú, Szatmári Laci ipari szakmát’ akart tanulni. A szülők nem tudták biztosítani ezt. A gyámhatóság ajánlotta: men­jen intézetbe, ahol szakmát tanulhat. Tiszadobon ötféle szakma között válogathat. Ment. Az intézetben évek óta folyik a szakmunkás képzés. Megkérdezték, mi­hez lenne kedve. Lakatos, műszerész, asztalos, cipész vagy mezőgazdasági mun­kás szeretne lenni? Laci a cipészetet válasz­totta. Azt mondja jó szak­ma. A gyermekvárosban csak olyan szakmát lehet tanulni, amiből kereslet van. Most 240 gyerek között él. Az első napok nyo­masztóan hatottak. Nem sokkal később már barátot is talált. Ekkor kezdett fel­engedni. Aztán eltűnt a pénztárcája, kedves kis hol­mija. Nagyon szívére vette, sokat szomorkodott. — Ma már napirendre tért felette. A többiek­kel játszadozik, nagyon sze­ret focizni. Most igazi pá­lyán játszik, örül ennek. Naponta fürdik a Tiszában. Szeptemberben megkezdő­dik az oktatás. Már lejár a műhelybe, nézeget. Múltkor a lakatosoknál volt. Az job­ban tetszett. Gondolkodik, nem lenne-e jobb azt a szakmát kitanulni? Azt mondja beszél az igazgató­val, megkéri, hogy menjen át a lakatosokhoz. Az egyik új barátja mesélte, hogy jö­vőre gimnáziumba akar járni. Esti tagozaton. Laci gondolkozott ezen, s talán egy, vagy két év múlva be­iratkozik a középiskolába. Addig is kitanul egy szak­mát. Mikor először találkoz­tam vele, egy pádon ült, míg a többiek játszottak. Nehezen illeszkedik be az intézet rendjébe, ebbe az ismeretlen, különös kis tár­sadalomba. Néhány hét, vagy hónap múlva megszokja, jól fogja érezni magát Tiszadobon. Három év múlva pedig mint szakmunkás hagyja el az intézetet, kész ember­ként kerül ki az életbe. 8. F. Javult a* étlíezés a szociális otthonokban Kétmillió a mátészalkai járás tizeinek szociális alapján A mátészalkai járás terü­letén három szociális otthon­ban — Győrteleken, Mér­ken. és Fülpösdarocon — 387 idős emberről gondos­kodnak. A járási tanács vb. ' ked-. den foglalkozott a szociális otthonok helyzetével. Töb­bek közölt megállapították, hogy az otthonukban ja­vult az étkezés. A győrtele- ki és a fülpösdaróci ottho­nokban a zöldségellátást a saját konyhakertészetből biztosítják jelentős részben, Márkén a beszerzést főleg a MÉK útján oldják meg. Ugyanezen az ülésen fog­lalkozott a járási tanács vb. a rendszeres segélyezésekkel is. Általános tapasztalat, hogy a járás községeiben A takarmányfélékre ked­vező időjárás hatására a tavasszal több ezer holdon vetett lucerna és vöröshere fejlődése igen jó. A Vető­magellátó Vállalat szakem­bereinek a véleménye sze­rint ezeknek a telepítvé- nyeknek a második „gyap- ja" olyan fejlettségű mint a régi vetések harmadik sar­ja, amiből az idén elsősor­ban magot akarnak ter­meszteni. Mivel a legtöbb gazda­ság a bő termés következté­ben már eddig biztosította a közös jószág szálastakar- mány-szükségletét, az idei vetésű pillangósokon törté­nő magtermesztés nem okozhat takarmányozási gondot. Szakmai tapasztala­tok szerint az állomány ké­sőbbi fejlődésére kedvező a megfogás; a növényzet gyö­kérzete megerősödik. Ezen túl a fiatal telepítvénye- ken még nem uralkodtak el a kártevők, így biztosabb a mogtermesztés. Több járásban, így pél­dául a fehérgyarmatiban is, az ár- és belvizek okozta veszteségek pótlása végett komoly jelentőséget tulaj- dodítanak az idei vetésű Az ÉM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat 11. sz. Főépítésvezetőségére kőmű­ves szakmunkásokat, vala­mint segédmunkásokat ke­res felvételre. Csak meg­előző hosszabb munkavi­szonnyal rendelkezők je­lentkezzenek. Felvétel Ka­zincbarcikán, Építők útja 11. Munkaügyi csoportnál. (76493) A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi, máté­szalkai és kisvárdai üzemébe gyakorlott villanyszerelőket azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés az üzemvezetők­nél. (309) A PATYOLAT VAL- LALAT közli, hogy a Pe­tőfi utcai szalon festés miatt aug. 17-én zárva lesz. Augusztus 18-án és 19- én csak 8 órától 16 óráig vállal 48 cs 72 órás tisz­títást. Vezetőség (308) Tiszavasvári Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága adóügyi előadói munkakör betöltésére érettségi végzett­séggel rendelkező munkavál­lalót azonnal alkalmaz. Kulcsszám 1734. a. fokozat. (310) 1 általában nem végeznek megfelelő környezettanul­mányt, mielőtt döntenének a segélyezési kérdésekben. Munkaképesség csökkenés esetén pedig nem kérik ki minden esetben az orvosi bizottság írásbeli vélemé­nyét A hiányosságok mel­lett jelentős azonban azok­nak a személyeknek a száma, akik rendszeresen kapnak segélyt: 285 állandó segélyezett részére havonta 44 350 forint segélyt fizet­nek ki a községi tanácsok. A járás területén a terme­lőszövetkezetek szociális alapjaiból több, mint két­millió forint készpénzt és 204 ezer forint értékű kész­letet biztosítottak. (IMS) lucerna, vöröshere magfo­gásának. Ha a megyében 5—6 ezer hold újvetésű pil­langós területről csak 80 kilogramm magot gyűjte­nek be holdanként, 10—13 millió forinttal gyarapíthat­ják a közös gazdaságok be­vételét. Egyébként a válla­lat — fontos népgazdasági és üzemi érdek alapján — korlátlan mennyiségű lucer- na és vöröshere magter­mésre köt szerződést, és szakmai tanácsokkal segíti a termelőszövetkezeteket. A bírósági statisztikát fi­gyelemmel kísérve feltűnik, hogy a polgári ítélkezésben a családjogi vonatkozású perek száma igen magas; ezenbelül a családjogi tar­tás kérdései a különösen számottevőek. A családjogi perek az összes ügyeknek átlagosan évente mintegy ÍO—32 százalékát teszik ki. A TIT Országos Jogi Vá­lasztmánya a családjogi tar­tás kérdéséről vitát is ren­dezett, amelynek előadója dr. Csíki Ottó, az Igazsóg- ügyminisztérium osztályve­zetője volt. Az előadó elmondotta, hogy a gyermek a szüleit ma már nem a várható örökség reményében tartja, s érzelmi közeledését, gon­dolkodását nem a később várt anyagiak színezik. Ugyanígy a szülő oldaláról viszont ugyancsak nincs olyan motívum, hogy anya­gilag majd rászorul a gyer­mek által viszonzandó tar­tásra. Az előadó felvetette, a tartás mértékének meghatá­rozásánál vitás, hogy a jog- gyakorlat mennyire helye­sen különböztet az eltartott személye szerint. E problé­mának másik oldala a tar­tásra kötelezett helyzete. Az élet ilyen eseteket produ­kál: egy nyolcszáz forintos keresettel rendelkező apa két gyermeke tartására — a százalékos kulcs alapján — háromszázhúsz forintot fi­zet. Ez az összeg a két gyer­mek számára nem elég, de anyagilag tönkreteszi az apát. Ugyanakkor egy öt­ezer forintos keresettel ren­delkező apa, hasonló száza­lékos alapon kétezer forintot fizet — ez a két gyermek számára igen magas élet- szintet jelent, de az apa is még mindig jó anyagi hely­zetben marad. Az előadó e problémakörből két kérdést vetett fel. Egyik: nem len­ne-e jobb valamilyen ab­szolút mérce a tartás vonat­M eg jegy zés Exportkrumpü A HUNGAROFRUCT . je­lezte, hogy ebben a hónap­ban száz vagon korai bur­gonya exportszállítására nyílik lehetőség Szabolcs­ból. A múlt hét péntekjén részletes megbeszélést tar­tottak ebben az ügyben, s kérték a MÉK-et, szervezze meg a burgonya betakarí­tását, szállításra történő elő­készítését. A baklalóránthó- zi járásra 14—15 vagonnyl jutott. Gyors intézkedések; még a járási vezetők is mozgó­sítottak. Hét elejére a nyír- madai Kossuth Tsz, az ál­lami gazdaságok elő is ké­szítették az árut. S közben érkezett a jelzés: az erede­tihez képest felére csök­kentett ütemben végezhetik a szállítást: naponta átlag két vagonnal a megyéből. A nyírmadai tsz például pén­tekre várhatja az első szál­lítmány elindítását. Tudott dolog az, hogy a külföldre történő szállításo­kat a vásárló cégek válta­kozó igénye befolyásolja, s ehhez bizonyos értelemben alkamazkodni kell. Azonban — a tavalyi, gyakorta elő­fordult esetekre is emlékez­tetve — a HUNGARO- FRUCT-nak a rendeléseknél nagyobb körültekintéssel kell eljárnia, vagy ha a külke­reskedelmi igény változása befolyásolja az eredeti — jelen esetben csupán pár nappal előbbi — intézkedést, akkor az ne a termelő ro- vására menjen elsősorban. Mert ha ez újra gyakorlat­tá válik, akkor nem öreg­bíti a termelő üzemek és a MÉK, ezen túl a külke­reskedelmi cég kapcsolatát. S. A. kozásában; megfelel-e az élet követelményeinek a je­lenlegi szabályozás? A má­sik: a keresetek emelkedése milyen konklúziókat ered­ményez az úgynevezett húsz százalék tekintetében? E témakörben nincs va­lamennyi szocialista ország­ban egyöntetű szabályozás. A Szovjetunióban és az NDK-ban hozzánk hasonló százalékos mérték az irány­adó a tartásra. Más szocia­lista országokban — az elő­adó tudomása szerint — nincs ilyen rendelkezés. Ismertette, hogy a gyer­mekek érdekeinek hatéko­nyabb védelmét kívánja szolgálni két, viszonylag új­szerű eljárás: a tartásdíj megállapítása a társadalmi bíróság által és az alkoho­lista személy tartási kötele­zettségének sajátos szabá­lyozása. A bíróságok — mondotta továbbiakban az előadó — igen következetes gyakorla­tot folytatnak azokkal a kötelezettekkel szemben, akik önhibájukból, rendsze­rint a tartásdíj fizetési köte­lezettség csökkentése céljá­ból nem vállalnak állandó munkát, vagy nem képesse­geik. szaktudásuk szerinti munkakörben dolgoznak. Dr. Csíki Ottó előadása — amely egyébként a Jog és Társadalom című TIT-kiad- ványban is megjelent — nagyon hasznos és érdekes volt. Úgy véljük a felvetett kérdések szélesebb körű is­mertetése, a vonatkozó jog­anyag népszerű közreadá­sa, a közönség ilyen irányú érdeklődésének kielégítése valóban igen fontos feladat. Dér Ferenc Több milliós jövedelemforrás: az űj telepítésű lucerna magtermesztése A családjogi tartás néhány problémája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents