Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

Évente 1800 lakást ad a Szovjetuniótól vásárolt házgyár Kállai Gyula miniszterelnök látogatása építkezéseken Elutazott hazánkhói für kanonok Cséplőgéppel és kombájnnal A kenyérgabona aratása — levágása — végefelé kö­zeledik, de az egyáltalán nem jelenti a betakarítás befejezését. Részben a ked­vezőtlen időjárás következ­tében, részben amiatt, hogy több helyen a gépi munká­ra alkalmas területeken is előtérbe került a kézi ara­tás, sokkal több a cséplés- re váró termény, mint lett volna a kombájnolási terv valóra váltásakor. A tsz-ek és gépállomások cséplőgép­állománya csak szeptember­ben lenne képes a munkát befejezni; addig a termény ki van téve az időjárás vi­szontagságainak. A megyei vezetők a ke­nyérgabona mielőbbi biz­tonságba helyezése végett javasolták már korábban, hogy a keresztekben lévő, vagy már asztagba került terményt kombájnokkal is csépeljék: találják meg eh­hez a módszerhez a kom- bájnosok megfelelő anyagi ösztönzését mind a gépál­lomásokon, mind a termelő- szövetkezetekben. Néhány napja a járási vezetők panaszkodnak: a kombájnokat elviszik tőlük, pedig nekik is szükségük lenne azokra. De ha ilyen­kor valaki megkérdezi tő­lük, hogy hány termelő- szövetkezetben üzemeltetik a kombájnokat a levágott ga­bona cséplésénél, akkor leg­többször azt a választ ad­ják, hogy „szervezzük, de még nem csinálják”. Jobb eset az, amikor egy-egy já­rásban három-négy kom­bájnnal valóban megkezd­ték ezt a munkát. Az igaz, hogy néhány kombájnnak még var) kevés aratni valója, de a gépek nagyobb részét már nem használják ki megfelelően. Nyilvánvaló, hogy azokat a kombájnokat, amelyek nem aratnak, de a levágott termény cséplésé­nél sem hasznosítanak, el­küldték a tiszalöki és vá- sárosnaményi járásba, né­hány állami gazdaságba, oda, ahol a kombájnaratás a legfőbb gabonabetakarí­tási forma. Egyébként a járási szakemberek, a ter­melőszövetkezeti vezetők szervező készségén, megértő intézkedésén múlt eddig is az, hogy a kombájnok­kal csépelnek-e vagy sem. Ahol csépelnek a keresz­tekből vagy az asztagokból onnan nem viszik el a kom­bájnt. A kombájnok munkába állításával közel kétszeresé­re növelhető a cséplés üte­me, felére csökken így an­nak befejezési ideje. Amel- let, hogy így gyorsabban magtárba kerül a termés, igen fontos, hogy a felsza­baduló területeken zavarta­lanul lehet végezni a tarló­munkát; a még befejezet­len másodvetés elvégzését, sok helyen a késő őszbe nyúló kapásnövény-betaka- ritás miatt a gabonaföldek egy részének az előkészíté­sét az őszi vetések alá. A gabona betakarításában most a cséplés a legfono- sabb munka: cséplőgépek­kel, kombájnokkal egyaránt, hogy a legkisebb veszteség­gel kerüljön biztos helyre esztendei kenyerünk. Samu András I Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke csü­törtökön megtekintette Bu­dapest néhány fontosabb építkezését. Részt vett a látogatáson Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső építésügyi miniszter és Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke. Az építésügyi miniszté­rium Bartók Béla úti új, impozáns munkásszállójá­ban a kormány elnöke és a társaságában lévő párt és állami vezetők emeletről- emeletre haladva megtekin­tették a szobákat, a kor­szerű zuhanyozókat s szót váltottak a munkásokkal. A munkásszállótól a har­madik ötéves tervben fel­épülő kelenföldi lakótelep­re gördültek a gépkocsik. Itt 1970 végére csaknem nyolcezer család talál ott­honra az új városrészben. Kelenföldről a most el­készült lágymányosi új vá­rosrész érintésével az Üllői úti lakótelepre vezetett a látogatók útja. Trautmann Rezső ismertette a befeje­zéshez közeledő új város­rész „személyi adatait”. El­mondotta: az egykori „Va­léria” helyén ma már több mint 35 OOO ember korsze­rű, napfényes otthonai, emel­kednek, s hozzátette: a négy- nyolcemeletes házakban már­is csaknem annyian laknak, mint Sopronban. Az ABC-áruházban elbe­szélgettek a vásárlókkal, tréfálkoztak a gyerekekkel és arról faggatták, a házi­asszonyokat, hogy elégedet­tek-e az ellátással. A Harmat utcai lakóte­lep volt a körséta követ­kező állomása, megnézték, hogy elég kényelmesek, jók-e az új lakások, amelyekből tavaly több mint 350-et, az idén első fél évben pedig 201-et adtak át rendelteté­sének. A lakótelep új, negyven személyes bölcsődéjéig tar­tott a Harmat utcai lakóte­lepen tett séta. Közben a látogatáson részvevők kö­zött is sokoldalú vélemény- csere bontakozott ki az épít­kezések helyzetéről, gond­jairól, s azokról a huzavo­nákról, amelyek ma még nem egyszer gátolják a munkát. A Harmat utcából a Ka- csóh Pongrác úti lakótelepre vezetett a látogatók útja. Itt összesen kétezer új ott­hon készül el, s az idén csaknem 500 lakás kerül tető alá. A látogatók érdek­lődéssel figyelték az előre­gyártott salakbetonelemek­ből készülő házak építését. A házigazdák meghívására benyitottak olyan otthonok­ba is, amelyekbe már be­költöztek tulajdonosaik. Az óbudai házgyárba, a kiadós körséta utolsó állo­másán Bondor József épí­tésügyi miniszterhelyettes és az üzem, valamint a rokon­vállalatok képviselői fogad­ták a vendégeket. Koráik László, az Építésügyi Mi­nisztérium beruházó válla­latának igazgatója tájékoz­tatójában elmondotta, hogy a Szovjetuniótól vásárolt házgyár építésére 180 mil­lió forintot költöttek, il­letve költenek. A befekte­tés azonban sokszorosan megtérül. Dr. Varga Imre, az üzem műszaki vezetője arról szá­molt be, hogy a kombinát termékeiből 180 lakásos hat szekciós, tízemeletes épüle­teket emelnek az új kelen­A látogatás végén Kállai Gyula a következőket mon­dotta benyomásairól az MTI munkatársának: A lakáskérdés világszerte és nálunk is komoly prob­léma. A gyors iparosodás egyik eredménye, hogy meg­nőtt a városok lakossága. Az életszínvonal emelkedésének eredményeként megnőttek az igények és ezek abbf|T is jelentkeznek, hogy min­denki önálló, jól felszerelt, kultúrált lakást kíván. Államunk egyik legna­gyobb gondja, s tevékeny­ségének fontos ága a ktkás- termelés további fokozása mind Budapesten, mind a vidéki városokban. A fővárosban olyan nagy­méretű lakásépítkezés fo­lyik, amelyre még nem volt példa. A második ötéves tervben, az 196*1—65-ös években a fővárosban 50 00Ö lakás épült, illetve épül fel. Arra törekszünk, hogy a lakásépítésben a leginkább korszerű, leggyorsabb és leg­olcsóbb eljárásokat alkal­mazzuk. Ezt mutatja a Szovjetunióból vásárolt, Óbudán felépített ház­gyár. Ez évente 1800 lakást ad. A III. ötéves terv­ben még további házgyára­kat állítunk fel. Az építőipari munkáslét­szám biztosítására további erőfeszítéseket teszünk. Ennek jegyében épült fel a Bartók Béla úton a meglátogatott hatalmas építőipari mun­kásszállás, amely 3000 em­bernek nyújt majd korsze­rű, kényelmes, minden kul­turális igényt kielégítő ott­hont. Tapasztaltuk, hogy az új lakónegyedek építésénél mindenütt figyelembe vet­ték a korábban elhangzott kívánságokat, s most már a lakásokkal együtt épül­nek a bölcsődék, az iskolák, üzletek és áruházak. Természetesen a lakáskérdés végleges megoldását nem várhatjuk csak az állam­tól. Az egyénnek, a tár­sadalomnak is maximális erőfeszítéseket kell tenni. Ezért az állami építkezé­sek mellett továbbra is ösztönözni kell. s a jelen­leginél nagyobb mértékben kell építőanyaggal ellátni a magánerőből történő épít­kezéseket, s arra kell tö- 1 földi lakótelepen. A laká­soknak csaknem fele há­romszobás. A házigazdák ezután üzemlátogatásra invitálták a vendégeket. Trautmann Rezső —* üzemlátogatás közben _ meg­említette, hogy a harmadik ötéves terv időszakában újabb házgyárakat vásáro­lunk a Szovjetuniótól. Eze­ket Budapesten és vidéki városokban állítják fel. A korszerű módszerek alkal­mazásával mindinkább sze­relő jellegűvé válik az épí­tőipar. rekedni, hogy a városok­ban ebben az építkezési formában is a gazdaságo­sabb, többszintes társashá­zak épüljenek. Az állam, a társadalom és a lakás- igénylő személy kollektív, egybehangolt munkájával valósíthatjuk meg a párt és a kormány 15 éves la­kásépítési tervét, azt az egymillió lakást, amelynek felépítését az I960—75-ös esztendőkre célul tűztük ká. Mai látogat ásarrk ta­pasztalatai arra utalnak, hogy — ha vannak is még építőiparunknak megoldás­ra váró kérdései és gyen­geségei — biztos alapok­kal és Jó lehetőségekkel rendelkezünk a lakásépí­tési tervek megvalósítására. Mintegy hatezer vagon ke­nyérgabona felvásárlására, raktározására készült fel a Malomipari- és Termény­forgalmi Vállalat Szabolcs- Szatmár megyében. Az új termés elhelyezésére megfe­lelő raktár áll rendelkezésre. A tárolási gondok enyhítésé­re Vásárosnaményban két raktárt újítottak fel. Ennek következtében hatvan vagonnal nőtt a tárolókapacitás. Ezenkívül tíz dunaújvárosi szín épült a megyében, amelynek igénybevételével mintegy ötszáz vagon ke­nyérgabona átmeneti tárolá­sa vélik, lehetővé. Mind­ezeken túlmenően a vállalat még az állami gazdaságok­kal és termelőszövetkezetek­kel 350 vagonra kötött tá­rolási szerződést. A kenyérgabona felvásár­lása Szabolcsban is meg­kezdődött. Eddig 1300 vagon került be az állami raktárak­ba. A felvásárlás nagyobb üte­mű megindulása a jövő hét­től várható, amikor a csáplés az egész megyében általános F. Kít kanonok. Díjon város polgármestere, aki az Országos Béketanács vendégeként három napot töltött hazánkban, csütör­tök délután elutazott Bu­dapestről. Kir kanonok elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának. Elismerően nyilatkozott az itt látottak­ról, s a szívélyes eszmecse­rékről, amelyeket a ma­gyar közélet több vezető személyiségével folytatott. — Találkozásaim meg­erősítettek abban a meg­győződésben, hogy a ma­gyar nép, amely iránt ha­zámban őszinte érdeklődés tapasztalható, fenntartás nélkül a béke mellett áll, A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság augusztus 15-én ünnepli a szovjet had­sereg és a koreai partizá­nok hősi harcával kivívott felszabadulásának 20. év- fordulóját. Ebből az alka­lomból Szón Csan Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követe, csütörtökön sajtó- tájékoztatón számolt be ha­zája két évtizedes fejlődé­séről, a szocializmus építé­sének eredményeiről. A töb­bi között hangsúlyozta: az ipari termelés a felszabadu­lás óta a 13-szorosára nö­vekedett es hasonlóképpen lesz és a termelőszövetkeze­tekben szárított termények Is átadásra kerülnek. A termelőszövetkezetek 145 átvevőhelyen és 14 malom raktárában ad­hatják át terményeiket. A gondos előkészítésre mutat, hogy a közös gazda­ságokkal előre megállapod­tak abban, hogy hol veszik át tőlünk az árut, s a raktá­rak a tsz-ek igényeinek megfelelő időben tartanak nyitva. Az elmúlt évekhez képest jelentős előrehaladás történt az átvételi munka javításában. Tavaly még csak néhány hídmérleg és gyors­tároló működött a megyé­ben. Az idén már 11 híd­mérleg és 18 darab ömlesz­tett áru átvételére alkalmas gyorstároló garat segíti ezt a munkát. Ezáltal lényege­sen meggyorsul az átvétel és sok fizikai munkát takarí­tanak meg. A termények minősítése minden esetben műsze­res vizsgálattal történik. Az idei felvásárlásnál sok gondot okoz a kenyérgabona szárítása. A kedvezőtlen idő­járás következtében az átvé­— hangoztatta Kir kano­nok. — A testvérvárosok vi­lágszövetségének egyik ala­pítója vagyok — mondot­ta ezután a csaknem 90 esztendős kanonok polgár- mester, aki a becsületrend parancsnoki keresztjét vise­li. Díjon városának eddig 16, de nemsokára 21 test­vérvárosa lesz. Nagyon sze­rettem volna magyar test­vérvárost szerezni Díj ón­nak itt-tartózkodásom alatt. Elsősorban Pécsre gondol­tam. Remélem, hogy ami késik, nem múlik, hiszen ha nincs is még magyar testvérvárosunk, mi chjo- niak élénk zenei kapcsolatot tartunk Magyarországgal. erőteljesen fejlődött a zőgazdasag is. Az állam nagy összegeket, fordít a közoktatásra, a dolgozók kulturális és egész­ségügyi színvonalának eme­lésére. — Ezeket az eredménye­ket a magyar nép és a szo­cialista táhpr más országai­nak erkölcsi és anyagi tá­mogatásával értük el —> hangsúlyozta a nagykövet. Szón Csan Rjom befejezé­sül köszönetét mondott a magyar kormánynak és a magyar népnek a koreai népnek nyújtott segítsé­géért és állandó támoga­tásáért. telre került áru egy részé­nek víztartalma jóval na­gyobb a szokásosnál, ese­tenként a 19—23 százalékot is eléri. A vállalat 19 „Farmer* típusú és két Petkus szárítógépet üzemeltet éjjel nappal, sőt a mun­kaszüneti napokon is. A víztartalomtól függően 35—45 vagon kenyérgabonát szárítanak meg. A felvásárlás megalapo­zottsága érdekében a vállalat háromezer vagon kenyérgabonára kötött értékesítési szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ebből a mennyiségből mint­egy kétszáz vagon értékesí­tésére már az aratás meg­kezdése óta szerződtek azok a közös gazdaságok, ahol a tervezettnél jobb termés várható. Ez érdeke a terme­lőszövetkezeteknek mert­mázsánként tíz forinttal ma­gasabb árat kapnak érte. A nyíregyházi járásban a ter­melőszövetkezetek pl. 52, ä nagykállóiban 35, a nyírbá­toriban 22, a kisvárdaibai! 28 vagon értékesítésére kö­töttek pótszerződést. A kormány elnökének nyilatkozata a lakásépítési tervekről 1300 vagyon termény került eddig a szabolcsi raktárakba Több járásban kötöttek értékesítési pótszerződést 20 éve szabadult fel Korea SajlóíáféJiOstató a koreai nagykövetségen xxn ÉVFOLYAM. 190 SZÁM ÄRA: 50 fillér 1»65* AUGUSZTUS 13, FENTEK

Next

/
Thumbnails
Contents