Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-12 / 189. szám
Igen, a választék! § Pörkölt — és más semmi § Ötféle alapanyag, húszfajta étel 0 Mikor érjük el az Ideális szintet ?! Az egyik vidéki fmsz-étteremben törént. Az újonnan érkezett vendég, miután megkapta az étlapot és egy pillantást vetett a sűrűn telegépelt oldalra, elégedetten csettintett. — Ez igen! Ilyen kis vendéglő és micsoda bőséges választék! Ám alig olvasott el néhány sort, kénytelen volt tudomásul venni, hogy a látszat néha csal. A választék ugyanis a következőképpen alakult: sertéspörkölt burgonyával, sertéspörkölt rizzsel,, sertéspörkölt nokedlivel, sertéspörkölt makarónival, sertéspörkölt tarhonyával. Aztán következett a marhapörkölt hasonló módon, majd valamivel egyszerűbb formában a sertésmáj. És ezzel vége is volt. AZ ÉTLAP NEM VÁLTOZIK Igen, a választék. A nyíregyháziak gyakran felvetik, hogy például a Szabolcs étteremben három évvel ezelőtt ugyanolyan étlapot kaptak, mint ma. Még a kiírás sorrendje is teljesen azonos. Az ok elsősorban a szakácsokban keresendő. Vannak úgynevezett „pör- költszakácsok”, akik kiválóan, ízletesen tudnak pörkölteket készíteni, de ezen túlmenően megáll a tudomány. De vannak, szerencsére egyre többen, akik viszont mesterei a szakmának. Érdemes megemlíteni, hogy a burgonyát legalább .tizenkét féleképpen lehet elkészíteni. A marha, vagy sertéshús 10—15 féleképpen készíthető. Ha tehát egy „univerzális” szakácsnak 5 féle alapanyag áll rendelkezésére, abból minimum húszféle ételt tud előállítani. Akkor sem jön zavarba, ha a vendég az étlapon nem szereplő ételt kíván fogyasztani. Bár már sikerült elérni, hogy Nyíregyháza minden éttermében szakképzett szakács dolgozik, de az igazán ideális szintet mindössze Németh János, a Tisza étterem szakácsa érte el. Fiatalember és szerelmese a munkájának. Felettesei tapaszaiatcserékre küldték, és amit tanult, azt. igyekszik is hasznosítani. KONYHA, LEVESEK, FŐZELÉK Viszont hiába van meg a tudás, ha nincsenek technikai lehetőségek. Tágas és jól felszerelt konyha kell ahhoz, hogy a választékot növelni lehessen. Ennek hiánya különösen leveseknél szembetűnő. Két hatalmas üstben csak kétféle leves főzhető, viszont az igény 6—8 körül mozog. Most folyik a Szabolcs étteremnek és konyhájának az átalakítása. A konyha háromszorosára bővül, és a választék állítólag — ha nem is ilyen arányban, — nagyobb lesz. Nálunk is tapasztalható jelenség, hogy az emberek egyre kevesebb húsfélét fogyasztanak. Egyre nő az érdeklődés a főzelékek iránt. Nehéz rászoktatni a pincéreket, hogy ajánlani is merjenek. Különösen az ital és étel összhangjának megteremtésénél lenne ez fontos. Más ital megy például a bécsi szelethez és egészen más a töltött káposztához. Mint lapunk hasábjain megírtuk, az Állami Biztosító háromnapos szegedi kirándulásra vitt el 6500 dolgozót. Szabolcs-Szatmár megyéből 207 ipari munkás, vállalati dolgozó, pedagógus és tanácsi dolgozó vett részt a szegedi úton. Az egyik részt vevő, Varga Ferenc műszaki dolgozó elmondotta, hogy a két előadás — a Bánk bán és Az ember tragédiája — amit Szegeden láttak, olyan élményt jelentett számukra, amire csak megilletődve lehet visszaemlékezni. Ne szégyelljék ajánlani a hűsítő italokat sem. Ahhoz azonban, hogy mindez zök- kenőmentesen menjen, megfelelő szakképzettségre lenne szükség. A Szabolcs étteremben be- vezetik az úgynevezett kímélő ételek készítését is. Diétás konyha felállítására egyelőre nincs lehetőség, de az a cél, hogy á gyomor, vagy májbeteg vendégek is megtalálják azokat az ételféleségeket, melyeket nyugodtan fogyaszthatnak. Hústalan, vagy kevésbé fűszerezettekről van szó. MÍG A FŐSZAKÁCS NEVE KIKERÜL Szinte minden vendégnek megvan a maga törzshelye. Oda jár szívesen, ahol a kiszolgálás, a pincérek viselkedése, az ételek elkészítése legjobban megfelel igényének. Ahhoz azonban hogy valóban otthon érezze magát, még nagyon sok a tennivaló. Többféle, ízletesen elkészített étel, elsősorban. Szeretnénk már látni egy olyan étlapot, melyen ez áll: főszakácsunk X. Y. mai ajánlatai. .. Azonban ahhoz, hogy a főszakács így le merje írni a nevét, sokat kell tanulnia. Szeretnie kell a szakmát és a vendégeit. Mindnyájuk véleményét egy idősebb munkás fejezte ki a leghívebben, aki az előadás után a következőket mondotta: „Boldog vagyok, hogy ezt is megérhettem.” Tarpáról, Szatmár- csekéről, Kispaládról, a csengeri, a gyarmati és a naményi járás községeiből vettek részt a szegedi kiránduláson. A népes számú kirándulás résztvevői egyöntetűen megállapították, hogy az ilyen nevelő és kulturáltan szórakoztató kirándulások maradandó emléket jelentenek. F. P. Bogár Ferenc Szegcdután „Csodálatos volt ez a kirándulás66 Gimnáziumi születik Csengerben — ahová körülményesebb vonattal utazni, mint Pestre, Csengerben, ahol egymást sűrűn váltja a por és sár, Csengerben a világ végén — két : jztendéje középiskola épült. Gimnázium. Szép, modern, tágas. . Nyolc teremmel, ebédlővel, széles tükrű ablakokkal. Pázsitos, virágos kertet varázsolt elé a szorgalom, s a bokrokkal szegett úton, az idén ballagtak az első maturandusok. A csengeri gimnáziumot Szabolcs-Szatmárban elsőnek szervezték a kisiskolák között. 1961-ben. Nem volt még akkor épület és tanerő is csak kevés. De az eldugott szatmári községekben már akkor is sók volt a tanulni vágyó. És ezekhez a falvakhoz nagyon messze esik a fehérgyarmati, vagy a mátészalkai középiskola. Messze, mert télen hidegek a hajnalok, késik a busz és csak este jut főtt ételhez a bejáró diák. Jöttek hát Csengerbe Rozsályból, Garbókról, Kishódosról, Nagyhódosról, Simáról. Először azok jöttek, akiket nem vettek föl másutt. Sokan gyenge tanulók, sokan próbaképpen. Milyen lesz? Negyvenen érettségiztek. Nehéz volt. Még tavaly is csak egy — hosszabb gyakorlattal rendelkező — középiskolai tanár tanított Csengerben. Az igazgató Fábián László. Ügy tűnik mindig Csengerben volt. Tanyai iskolákat, állásokat szervezett, volt oktatási osztályvezető, szak- felügyelő. Motoron járt, néha gya Vg. Most autón hozzák. Ismeretterjesztő előadásokat szervezett a járásban. Mulatja a könyvtárat, a szép igazgatói szobát. Aztán mondja: nincs mit tagadni, itt majd csak lesz középiskola. Arról van szó, hogy a szép épület, a park, a tabló, a könyvek, a szemléltető eszközök ez mind nem elég. Az sem elég, ha minden évben több lesz a tanár. A középiskola, az úgy születik. . . Magas oktatási szint, nevelők, szülők, az egész község kell hozzá. — Most épült nyolc lakás Csengerben. Ebből kettő a gimnáziumé. Számon tartanak bennünket. Vajon, hogy ízlik majd az új hely a két kollégának? Szeptemberre várjuk őket. Még alacsonyabb lesz a tantestület átlagos életkora. Most 30 év — velem együtt. — Látta azt a fiatalembert a tanáriban? Matematikus, most jár egyetemre. Heten leveleznek a tanárok közül. — Négyszázhúsz gyerek. Ezek érettségit akarnak, sokan majd dipiomát. Valamikor átkozta a parasztem1962-ben kezdték meg Rudabányán a Vilmos bányamező külszíni művelését Az óriás kotróknak és dömperek nek 8 millió köbméter földet kell elhordaniok, hogy elérjék a 21—23 százalék vastar talmú pátércet. Képünkön: eszkavátor dömperbe rakja S pátércet, ami a dúsítóműbe kerül. „Nyárinapnak alkonyulatánál..." Kiállítás nyílt a szabolcsi műemlékekről a nyíregyházi múzeumban Tegnap nyitották meg a Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállítási termében a szabolcsi műemlékekről készült fényképes kiállítást. Az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával létrehozott kiállítási anyag a szabolcsi műemlékeket tartalmazza tizenegy fényképes tablón. Láthatják az érdeklődők a Túr és a Szamos találkozásánál lévő Pe- töfi-fát, amely műemlék, itt irta Petőfi Sándor a „Tisza” című versét. Ugyancsak irodalmi műemlék a tiszacsécsei Móricz-ház. A művészettörténeti jelentőségű épületek bemutatása és a népi műemlékek megismertetése egyaránt helyet kapott a teremben. Az egyik tabló a megyében található várakat ábkon. Külön érdekesség a sok külföldi által megcsodált nyírbátori római katolikus templom, melyet 1480- ban Báthori István vajda építtetett a minoriták részére. A késő-gótika e' kiváló alkotása a XVIII. századi barokk faszobrászat egyik legszebb hazai emlékeinek csoportját őrzi. ötvenegy községet sorol fel a műemléki térkép a megyében, ahol a régi művészet emlékei megtalálhatók. A kiállítást szeptember 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt követően Huszár István szabolcsi festőművész önálló grafikai kiállítása október 17-én a X. megyei képzőművészeti tárlat kerül sorra, az októberi múzeumi hónap során pedig a Néprajzi Múzeum anyagából Óceánia művészete címmel terveznek kiállítást. Egész évben találnak néznivalót az érdeklődők a Felszabadulás útján lévő kiállítási teremben. (P. G.) Elsőség, gyorshajtás, szabálytalan kanyar Közlekedésrendészet a statisztika tükrében rózolja, a helyreállítás előtt és után: a kisvárdai vár a XV—XVI. században épült, helyreállított délkeleti tornyában múzeumot rendeztek be. A vajai várkastély is magára vonja a figyelmet, középkorú eredetű, értékes alkotás. Kastélyok, udvarházak, románkori és| gótikus falusi templomok,1 falfestmények, harangtornyok sorakoznak a tablóber a napot, mikor úrnak adta a fiát. „Ür” — szellemi szükségmunkás... Minket is megátkoznak, ha nem jól tanítunk, ha nem boldogul majd a gyerek. Messze van még Csenger Nyíregyházához. Dehát majd, majd! Most már nem kell építkezni, csak tanítani kell. De itt nem úgy kell tanítani, mint Nyíregyházán. Általános iskolai módszerek, középiskolai ismeretek, ez a kívánalom. A szatmári gyerekek csak így lesznek érettek négy év után. Az egyik kartárs, az idén hozzánk Íratta be a fiát. A jó tanuló fiát. A bizalom, ez a legfontosabb. Meg kell érdemelni. A túlórázás mellett is bejárunk Nyíregyházára tapasztalatot gyűjteni. De nézzük csak a tantermeket. A táblákon délutáni fények rajza. A parkett hű- vös, tiszta. Filodendronok... A függönyök még hiányoznak. Az udvart nézzük. — Látja, ott az út mellett jövőre lesz még egy sor virág. Gyarmati Béla Elkészült a statisztika az 1965. első félévi közúti forgalomról. Az adatokból kitűnik, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, jelentősen megnövekedett a közúti forgalom. Az elmúlt fél év alatt mintegy 34 ezren tettek sikeres gép- járművezetői vizsgát és ezzel a gépjárművezetők száma több mint hét és fél százezerre emelkedett, Megnövekedett a gépkocsik száma is, s a fél év végén meghaladta a hatszázezret. Áz elmúlt fél évben a közlekedési szabályok megsértése miatt 4834 alkalommal kellett büntető eljárást indítani, ebből 1643 esetben ittas volt ;i vezető. 1209 gépjárművezetőtől — köztük 425 hivatásostól — vonták meg az engedélyt és 1431 ellenőrzőlapot vettek el a szabálytalankodóktól. A helyszínen 149 421 személyt bírságoltak meg. Az elmúlt fél év alatt 12 397 alkoholszonda vizsgálatot tartottak, s 683 egyén ellen büntető, 3158 ellen pedig szabálysértési eljárást indítottak. Az elmúlt fél év alatt 225 halálos baleset fordult elő s 2144 súlyos sérülés történt, ez 20,8 százalékkal, illetve 2,5 százalékkal kevesebb, mint 1964 első felében volt. A balesetek következtében az anyagi kár több mint 25 millió forintot tesz ki, 20,4 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, A balesetek 53.4 százaléka vidéken, 4(j,6 százaléka Budapesten történt. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy míg egyes megyékben csökkent, ugyanakkor más megyében — Szabolcsban is — emelkedett a balesetek száma. A balesetek 32,1 százalékát személygépkocsi- vezetők, 27,1 százalékát tehergépkocsi-vezeiők okozták. Az autóbuszvezetők a balesetek 10 százalékában hibásak. A legtöbb balesetet az idézi elő, hogy elmulasztják megadni a kötelező elsőbbséget, a megengedettnél gyorsabban hajtanak, vagy nem tartják be a követési távolságot, továbbá szabálytalanul kanyarodnak. A balesetet szenvedők között igen magas számban szerepelnek a gyalogosok. Ez annak tudható be, hogy sem a járművezetők, sem pedig a gyalogosok nem tartják be kellőképpen a közlekedési szabályokat. Az adatok arra figyelmeztetnek, hogy mindkét részről nagyobb fegyelmezettségre van szükség. 1965. augusztus 12.
