Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

Egyéni és társadalmi érdek

E cikk tómáját egy beszélgetés adta: az autóbuszra váró emberek egyik kisebb csoportja vitatkozott arról; miként lehet egyeztetni az egyéni — jogászi formulával élve: a személyi — érdekeket a társadalmi érdekekkel. A vita egyáltalán nem volt akadémikus, hanem az egyik vitázó fél vélt sérelme indította el. Valami apró ügy, amelyet az üzemi szakszervezeti bizottság számára nem kedvezően döntött el, s e döntését az adott műhelykollektíva érdekeire hivatkozva indokolta. Többen — akik ismerték az ügyet — a szakszervezeti bizottságnak adtak igazat, mondván: a közös érdek az, amelyet elsősorban figyelembe kell venni a döntésnél, hiszen ebbe az „érdekközösségbe'’ beletartozik az is, akinek pillanatnyilag hátrányt, vagy vélt sérelmet okoz az elutasítás.

Az állampolgároknak és szervezeteiknek, az őket megillető jogok szabad gyakorlását — e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően —. törvény biztosítja népi államunkban. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során olyan magatartásnak kell érvényesülni, hogy az érdekek megvalósítása elsősorban a társadalom, a közösség érdekeivel álljon összhangban. E látszólagos két tétel összevetéséből emelkedik ki tisztán az egyéni és közösségi — személyi és társadalmi — érdek összhangjának elve és követelménye. S mindjárt arra is következtethetünk, hogy ez az elv és követelmény azokban a megváltozott viszonyokban gyökerezik, amelyek szocializmust építő társadalmunkban a közérdek és a magánérdek, az egyéni éi deliek és a társadalmi érdekek között jelentkeznek.

Az egyes dolgozók érdekeit és a közösség érdekeit szerves egységnek kell tekinteni, mint ahogy összefüggésük valóban a legszorosabb. A dolgozók, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelméhez fontos közérdek fűződik — ez államunk népi jellegének egyik igen fontos ismérve. Mint ahogy az is fetlétlen ismérv, hogy az egyes dolgozók, az egyes állampolgárok is legsajátabb érdeküknek tekintik a társadalom, a közösség szempontjait.

Mint ahogy az egyén a társadalom, a közösség tagjaként él és dolgozik — érdekeit is elsősorban a közösség hordozza. Éppen erre épül az a tétel, hogy a személyi és társadalmi érdek összefüggő egységében az alapvető oldalt a társadalmi érdek jelenti. Ennek jogi kifejeződése az, hogy népi államunk törvényei a dolgozók jogainak szabad gyakorlását, azok társadalmi rendeltetésének megfelelően biztosítják, s hogy az érdekek érvényesítésének, a társadalom követelményeivel összhangban kell állniok.

Társadalmunk az állandó fejlődés, előremozgás állapotában van, s ez egyre magasabb szintű követelményeket támaszt mindenkivel szemben; ám ezekkel nem mindenki tud lépést tartani. Az elmaradás is — lehet az csak pillanatnyi — ellentmondás forrása lehet, amelyet azonban éppen a fejlődés talaján kell és lehet megoldani. A megoldásnak természetesen a társadalmi érdek elsőbbsége alapján kell bekövetkezni —, és ez egyáltalán nem jelenti valamiféle korlátozását a dolgozók jogainak és érdekeinek. Helyesen úgy fogható fel ez, hogy a dolgozók nagyobb érdeke az össztársadalmi szempontok érvényesülése, mint pillanatnyi sajátja. Arról van tehát szó. hogy két, nem egyenlő súlyú érdek ütközik össze és a társadalom javára mutatkozó súlykülönbség magának az egyénnek, a dolgozónak a szempontjából is fennáll; kézenfekvő tehát, hogy a nagyobb súlyú társadalmi érdeknek kell a megoldásnál elsőbbséget adni.

A szocializmus építése, a párt és a kormány helyes politikájának végrehajtása és ami ebből következik: a dolgozók jólétének állandó növelése az a cél. amelv a mindennapi munka során kovácsolja a dolgozók és a társadalom érdekeinek egységét, a dolgozók szocialista együttműködését. Ez a munka az elmúlt húsz esztendőben szinte felmérhetetlen eredményeket teremtett: leraktuk a szocializmus alapjait, s most a szocializmus felépítésén fáradozunk. S ez az a legfőbb érdek, amelyben az egész társadalomnak és minden egyes tagjának akarata egyesül.

Dér Ferenc

Több és jobb a szabolcsi tej, vaj, tejtermék

Uj hűtőberendezés — Naponta friss áru a boltokban Szendrei István igazgató nyilatkozik

A megye tejtermékkel való ellátásáról folytattunk beszélgetést Szendrei Istvánnal, a Tejipari Vállalat igazgatójával.

— Az év első hat hónapjában többször zavarok voltak a tejszín, a tejföl és a vaj ellátásában. Ennek oka:

az ismert szarvasmarha-betegségek miatt egymillió 626 ezer liter tej esett ki a felvásárlásból.

— A nehézségek ellenére is igyekeztünk biztosítani az üzemi tejellátást. Üzletekben, tejivókban rendszeresen lehetett kapni tejet. A vaj pótlását — amennyire a keret engedte — Debrecenből biztosítottuk. Viszont több tejtermékben, mint például sajt, étkezési tehén- és juhíúró- ból kedvező az ellátás és a fogyasztás is.

— A mennyiség hiánya mellett gyakran panasz volt a tejtermékek minőségére is. Ennek két oka volt. Az egyik: a vállalat üzemében kevés volt a tejtermékek hűtésére szolgáló vízmeny- nyiség, nem tudták kellő hőmérsékletre hűteni. Most

már ez a probléma is megoldódott. A másik:

a kereskedelem sem rendelkezik elegendő hűtőszekrénnyel, ami szintén rontja a minőséget.

Sót, ennek hiánya miatt csak délelőtt lehet a városban tejet kapni.

— Az év második felé- ben jelentősen javulni fog — ami máris érezhető — a tejtermékek ellátása mind mennyiségben, mind minőségben. A viszonylag kedvező takarmányellátás szinte naponta növeli a tej felvásárlását. A minőség javítására több intézkedést is tettünk.

A vállalat feldolgozd üzemében két nagy kapacitású hűtőberendezést állítottunk be,

ami lehetővé teszi a tejtermékek érlelését és tárolását. A napi kiszállítás mindig friss termékből kerül ki. A vaj minőségének fokozására új adagoló és csomagoló automatikus gépet állítottunk üzembe,

A jobb minőségű Vajat máris lehet kapni Sőt, Budapesten is keresett

a nyíregyházi csomagolás.

— Ha bizonyos mértékig még ma is köti a vállalatot a keretgazdálkodás — további javulás várható a tejföl és vajkeret emelésében. A napokban kaptunk újabb 80 mázsa vaj és 50 hektoliter tejfölre emelést. A sajt, tehén- és juhtúró fogyasztási szükségletét

minden mennyiségben és minőségben ki tudjuk elégíteni.

A vállalat további intézkedéseket tesz a termelőktől felvásárolt tej minőségének javítására.

A termeHsíövetkezeíe- ket és gazdákat abraktakarmánnyal látja el, amit csak azok kapnak, akiknél a tej zsírminősége megfelel a követelményeknek.

Tehát a tejeladónak is érdeke a jobb minőségű tej, mivel pz árát is a zsírtartalomnak megfelelően állapítják meg. További intézkedés lesz, hogy a Debreceni Minőségi Ellenőrző Intézet segítségével rendszeresen ellenőrizni fogják a felvásárlást.

Hárman — egyedül

Beszélgetések a presszóban

Hárman — külön-külön asztalnál — 25—30 év közötti férfiak és nők ülnek a nyíregyházi „Békében”. Barát, barátnő, jó ismerős, vagy éppen társaság hiányában magányosan és egész este.

Elvből

Közülük egyedül V. Imre tősgyökeres szabolcsi, s két éve nyíregyházi. Azóta dolgozik az egyik üzemben, mint tmk-lakatos. Jól keres. A prémiummal, meg egy kis mellékessel együtt néha kétezerötöt Is összehoz egy hónapban.

— Elvem a beosztás — vallja a 30 éves férfi — vagyis az, hogy jusson minden napra egy kis zsebpénz, de maradjon öltözködésre is. Szeretem, ha rendben tudom a dolgaimat. Kifizetem az albérletet, fizetek az üzemi konyhára, elteszek háromszázat reggelire és

JEGYZET

Iskola az életért

A silótöltögép kezelője

— egy magas, kék zubbo- nyot, olajos kezű fiatalember —, valami kicsi ügyben a masinát és a munkát fényképező riporter segítségét kérte. A fotcs, miközben kezében a géppel dolgozott, egy beleegyező fejbiccentéssel odanyújtotta jegyzetblokkját: a segítségkérő fiatalember írja fél rá pontosan címét, hogy ügyéről később értesítést küldhessen. Gyakorlott, biztos mozdulatokkal, szinte élvezettel nyargaltatta golyóstollát a blokkon a gépészruhás fiú. Nemcsak nevét, címét írta fel, hanem kérésének lényegét is. De rögtön el is kellett sietnie, mert valami igazítani valót talált a mechanizmuson.

— Szépen ír ez a legény,

— mondtam egy öregembernek, amiloor a fiú elment, és megláttam szabályos betűs, kiirt írását. — Még ezt sem, miért érettségizett akkor... — szólott az öreg. Kellemes volt hallani, hogy a száz és száz holdak zöldtakarmány tömegét olyan szaporán aprító szerkezet üzemben tartója nemrégen még földrajzot, történelmet tanult, s

verselemzéssel foglalkozott a gimnázium padjában.

Erről álmodoztunk: a

föld mellett a természettel szemben helytállni tudó, de művelt, olvasott, iskolázott földművelőről... Olyanokról, akik szakmai, agrotechnikai ismereteik birtokában apáiknál is különb mezőgazdák lesznek. Akik bátor vállalkozó kedvben, teremtő szenvedélyben túltesznek azokon a férfiakon is, akik szőlő-, s gyümölcsparadicsomot teremtettek a sivó Duna—Tisza közti homokon, 25—30 literes teheneket tenyésztettek ki a Kapos és a Rába mentén, almaerdőket ültettek Szabolcsban.

A magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi jövőjéről tervezgető emberek olyan földműveseket képzeltek el, akik meg tudják metszeni a gyümölcsfát, beállítják a vetőgépet, meg tudnak rakni egy kazlat... Ki tudja szűrni fülük a motor zajából, ha beteg a szerkezet... De szerelmesüknek is tudnak idézni Juhász Gyula Anna verseiből. Tudják ki írt költeményt az „Üllői úti fák”- ról, ismerik József Attilát.

Tudnak Vietnamról, de a stressről is, s áz atomfizikáról... Arra gondoltak a kommunisták, de Móricz Zsigmond is és még sokan mások, hogy ilyen legyen j a paraszt... Ember legyen: teljes ember.

A jól dolgozó gazdag sző-j vétkesetekben már nemcsak az irodákban és a vezetők között, de a termelő munkában is lehet találni felsőbb iskolát végzett ] fiút, lányt. Találkoztam i egy érettségizett traktoros- j sál, akinek a felesége ta- | nítónó a községben. Az. egyik erős lábon álló gyű- j mölcstermelö szövetkezet- | ben egész csapat érettségi- j zett fiú ment vissza a permetezőbrigádba. örvendetesen erősíti ezt a tendenciát a jól dolgozó, s így a társadalmi megbecsülés magas fokán lévő szövetkezeti elnökök, s vezetők emberi varázsa.

Igen, a példa a tehetséges és sikeres ember természetes varázsa sokkal jelentősebb szövetségese a szocialista paraszti jövendőt építgető kormányzati és össztársadalmi szándéknak, mint azt sokan gondolják.

N. P.

vacsorára. Még sohasem kértem kölcsön, de nem is adok.

V. Imre valóban takarékos, de a maga módján. Az „egy kis zsebpénz” — fizetésének több, mint fele — vagy a Békében, vagy az Annában marad, lassanként, estéről estére.

— Hogy miért járok ezekre a helyekre minden este? Elvből. Jól érzem magam itt. Zenét hallgatok, megiszom a feketémet és a két kis konyakot, aztán hazamegyek. Jól kikapcsol a szórakozás. Persze hogy hiányzik néha a társaság, de megvagyok nélkülük is. Néha bejön egy-két üzembeli — rajtuk kívül jóformán csak pincéreket ismerek — fizetek nekik valamit, aztán ők is elmennek a maguk dolgára. Mert addig haver a haver, amíg fizet.

Az Anna és a Béke közötti esti ingajáratok között néha útbaesik valamelyik mozi is. V. Imre a hónap harminc napját így tölti el munkahelye, a presszók, mozik és albérlete között — évek óta, magányosan.

Csalódott

Edit gépírónő. Fél éve nyíregyházi albérlő. Borsodi községből jött ide dolgozni. 24 éves.

— A falubeli hasonló korú lányokból már asszonyok lettek. Nem is egynek iskolás gyermeke van. Nekem nem sikerült férjhez menni.

Miskolcon dolgozott ezelőtt. Ott voltak ismerősei, barátnői, akikről azt hitte, hogy valóban barátnők.

Még 20 éves koromban történt — kezében a duplás- poharat szorongatja. még most. évek távlatából is szomorúan emlékszik vissza élete nagy csalódására. — A barátnőim bemutattak egy fiúnak — azzal, hogy nagyon érdeklődik irántam a fiatalember örültem neki, tetszett a fiú is, műveltnek. íókéDŰnek és magabiztosnak véltem Egyszóval olyan igazi leányideál volt. Rövid két-három hét múlva csak a magabiztossága maradt a jó tulajdonságokból. A műveltségből durvaság lett, a kedvességből céltudatos rá- menősség. Még időben szakítottam...

Edit nem ekkor csalódott, egy kicsit később, amikor megtudta, hogy a barátnői ismerték a fiú rossz tulajdonságait, még a szándékait ts.

— Ezért ölök Itt egyedül. Jobb így, nem keresem a

társakat, barátnőket. Néha

elmegyek táncolni valakivel, de ismeretséget nem kötök. Férjhez menni? Nem akarok. Minek? Boldog szeretnék maradni — a presszóban is, meg a lakásomon is, a könyveim között.

Jobb híján

— Mondja, hova lehet itt menni? — szegezi nekem a kérdést K. Győző. — Egy éve keresgélem Nyíregyházán a tartalmasabb szórakozási lehetőségeket. Nincs. Szeretem a színházat. Valamikor ez volt a szenvedélyem, még amikor Szolnokon dolgoztam. Ott valaki mondta nekem, hogy itt is lesz színház. Van is, de... A múlt évi műsorban alig találtam valami komoly darabot, operett, operett után, néha egy kis slágerest. Ez minden. Nemrég tudtam meg, hogy van itt a városban szabadtéri színpad is. Aztán érdeklődtem a műsora iránt is. Augusztusban semmilyen rendezvény sem lesz itt. így aztán marad a presszó. A magányosság csak látszat. Vannak nekem barátaim, de ők nem járnak ide. Inkább a mécsesén jövünk össze, egyszer egy héten, vagy egy kártyapartira, de ritkán, mert ők már házasemberek és más gondjuk is van. Itt a Békében pedig jólesik a magányosság. Irodában dolgozom, itt szellőztetem ki a fejemet a szamok, iratok, ügyfelek után.

+

Ma hárman ültek itt éppen. De hozzájuk hasonló „magányos”, csalódott, valójában elv nélküli elvember, tartalmasabbat nem is kereső pesszimista akad még több is. Nincsenek ők sokan. Az asztalokat jobbára kl- sebb-nagyobb társaságok népesítik be. A valóban ki- kapcsolódást keresők, a magányosság kedvelői a könyvtárak olvasótermeiben, a mozik nézőterén, a TIT előadásai. a tv mellett találják, még legjobb társukat: a

kultúrát, a művelődést és a mai ember igazi szórakozásait. A presszók állandó esti vendégeit a munkahelyek kollektíváinak, a művelődési házaknak kellene „elcsábítaniuk” a füstös, alkoholos levegőből, az unalom mesterségesen kialakított világából. Akkor is megéri ez a csábítás, ha kevesen vannak az unatkozók.

Szilágyi Szabolcs

! Csak

határozat?

A segédüzemek tevékenységét vizsgálta egy évvel ezelőtt a csengeri járás termelőszövetkezeteiben a helyi népi ellenőrzés. A munka hasznos volt, a megállapítás szerint több szabálytalanságnak lehet elejét venni a jövőben.

Súlyos hanyagságot a komlódtótfalui Két Vadas Testvér Termelőszövetkezetben találtak. Eltűnt közel ötezer köbméter folyami kavics, s jogtalanul írtak jóvá több száz forintos pénzforgalmi járandóságokat az elnöknek, elnökhelyettesnek, az akkori főkönyvelőnek és az agronómusnak, rossz volt a bizonylati fegyelem.

A járási NEB — mivel ezt a vizsgálatot a Csengeri Járási Tanács VB felkérésére tartotta — kérte, hogy hozzanak határozatot a felelősök megbüntetésére. A végrehajtó bizottság helyesen járt el, tételes vizsgálatot rendelt Komlódtótfalun. A fentieken kívül itt kitűnt, hogy hanyagság következtében a szövetkezetét 13 956 forintra bírságolta az SZTK, amit nem az ezért felelősök, hanem a közös vagyon kárára fizettek ki.

Helyszíni végreható bizottsági ülést tartott ezért

— s a tanulságok levonása miatt — a járási tanács vb. A decemberi helyszíni ülés határozata volt, hogy a vizsgálatot közgyűlésen kell megtágyalni és a felelősség mértékében kötelezze a tagság kártérítésre az ellenőrzés elmulasztásában hibás, a hiányosságokat eltűrő Gáál Zsigmond tsz-elnököt, az akkori két könyvelőt, elnökhelyettest, agronómust és az ügyintézőket.

Január 4-én összeült a közgyűlés, s a szabálytalanságok és jogtalan kifizetések ügyében példás határozatot hozott: tizenöt napon belül fi2esse meg a nyolc illetéke* vezető a felfedett kárból rá jutó 15 817 forintos összeget.

Minden becsületes ember helyesli ezt az eljárást, hogy a közösséget ért károkat azok fizessék meg, akik azokat okozták. Helyeselte ezt a komlódtótfalui szövetkezeti tagság is. A kitűzött határidő, január húszadika már régen elműlt, a kártérítés Összege azonban még ma sincs a szövetkezeti pénztárban. A népi ellenőrök áprilisi utóvizsgálatának jegyzőkönyve csak azt állapíthatta meg, hogy a tsz-vezetők semmibe vették a járási tanács végrehatjó bizottsága és a szövetkezeti tagság felszólítását, de az SZTK nagy összegű birságáért való felelősöket sem derítették ki és kötelezték újabb kártérítésre. Ezek után

— július 3-án közölte a NEB-bel a járási mezőgazdasági osztály, hogy a felelősök áz SZTK-birságért Veller, az akkori főkönyve- lő, a két ügyintéző és a szövetkezet elnöke. De. hogy ki, milyen mértékben fizessen, azt a tsz újabb közgyűlésén állapítják majd meg.

Augusztus eleje van, s a közgyűlést azóta senki sem hívta még össze!

A kártérítés visszafizetését, az újabb közgyűlés ösz- szehívását eddig meg sem kísértő Gaál Zsigmond tsz-el- nök szemléletére immár az is jellemző, hogy nem sokra becsüli a termelőszövetkezeti demokráciát, az állami fegyelmet.

És még egy tanulság: törvényeink megsértését az illetékes járási szerveknek sem elég csak felderíteni. Vannak eszközök — amelyeket eddig nem alkalmaztak

— arra, hogy a megfelelő belátásra bírják azokat, akik a szabálytalanságokat a közösség, s az államhatalom ilyen nagyfokú semmibevevésével tetézik.

Ez az eset jó figyelmeztetés a járási tanács végrehajtó bizottságnak is. Nem elég csak jó és példás határozatot hozni. Továbbjutni ennél: következetesnek kell lennünk a határozatok megtartásának útján akkor is, ha különben jól dolgozq termelőszövetkezet elnökéről, vezetőiről van is szó! , Kopka JánM