Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
Ne csak papíron Az üzemi demokráciának és a dolgozók nevelésének fórumai, a társadalmi bíróságok. Tevékenységükben a kollektíva fegyelmező, nevelő ereje jut kifejezésre. A dolgozók választott képviselőik útján vonják felelősségre azokat, akik megsértik a szocialista munkaerkölcsöt, felrúgják a társadal- ' mi együttélés szabályait, vétenek a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon ellen. Ott, ahol a szakszervezeti bizottságok helyesen választják ki a nyílt tárgyalásra alkalmas ügyeket, s ehhez kellő segítséget kapnak a gazdasági vezetőktől és a tárgyalást gondosan előkészítik _ ott a társadalmi bíróságok betöltik szerepüket: nevelik, formálják az embereket. Vajon mindenütt eleget tesznek-e hivatásuknak, élnek-e ezzel a lehetőséggel? A tapasztalatok azt bizonyítják: még korántsem úgy, ahogy az kívánatos lenne. Néhány helytelen nézet itt is, ott is akadályozza, gyengíti a társadalmi bíráskodás hatékonyságát. Vizsgáljuk csak a leggyakoribbakat, a legfontosabb: a társadalmi bíráskodás demokratizmusa és hatóereje szempontjából. Agaknál a vállalatoknál, ahol csak hébe-hóba, tessék- lássék módon, vagy egyáltalán nem kerül ügy a társadalmi bíróság elé, legtöbbször arra hivatkoznak, hogy nem fordult elő olyan eset, amelyet megtárgyalhattak volna. Az ilyen érvelések mögött legtöbbször a gazdasági vezetők húzó- dozása áll. Azt mondják: a munkafegyelem megsértőit egyszerűbben és gyorsabban tudják felelősségre vonni a hagyományos fegyelmi eljárással, a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben pedig általában a büntető hatóságok lépnek fel. Helytelen álláspont ez: a kényelmesebb, könnyebb megoldást, a hatáskör féltést takarja! Akad tanulságos fegyelmi ügy, ami a nyilt fórum elé kívánkozik. Sőt: kizárólag ott kívánatos tárgyalni, hogy a dolgozók egyértelműen lássák az ügyet, megismerjék sokrétűségében ; hozzászólásaikkal részesei lehessenek a megnyugtató, igazságos döntésnek. Sajnos, némely helyen nem tájékoztatják a fegyelmi ügyekről a szak- szervezeti bizottságot. És csodálkoznak, ha az üzemben suttognak, találgatnak az emberek. Másutt az igazgatók azzal sincsenek tisztában, milyen jellegű ügyeket lehet a társadalmi bíróság elé utalni. Sajnálatos, hogy a vállalatok felügyeleti szervei nem ösztönzik kellőképpen a gazdasági vezetőket a társadalmi bíráskodás segítésére. Pedig a munkafegyelem megjavulása, a jobb szellemű munka, a tisztább, nyugodtabb légkör, az anyag, a gép és a szerszám gondosabb kezelése a gazdasági eredményekben is jelentkezik. A társadalmi bíróságok azért is kaptak nagyobb jogkört, hogy a termelő munkára közvetlen kiható ügyekben javasoljanak és döntsenek a nyereség-, vagy prémium-megvonásról, az alacsonyabb munkakörbe helyezésről, a selejtkár megtérítéséről és másokról. Mindez egyetlen gazdasági vezetőnek sem lehet közömbös — ezért is kell igényelniük a dolgozók defmokratikus fórumának segítségét. Egyes helyeken kifogásolják az emberek, hogy vezető állású műszaki, vagy adminisztratív dolgozó ügyét csak elvétve, vagy egyálta Ián nem utalják a társadalmi bíróság elé, — noha a fegyelmi ügyek között van ilyen természetű. — Miért csak a fizikaiak hibáiról tárgyalunk? — kérdezik jogosan, és az a véleményünk: a társadalmi bíráskodás demokratizjtnusa mindaddig csorbát szenved, Légi brigád a földek felett VENCSELLÓ HATARABAN — közel a Tiszához —■ két repülőgép áll. A gépeken a szerelők időszakos karbantartást végeznek, segédkezik vagy két tucat gyerek. A gépek augusztus 13-án érkeztek megyénkbe, növényvédelmi bemutatót tartottak tsz-elnököknek, ag- ronómusoknak. A bemutató eredménye; a nyíregyházi járás tsz-ei nem engedték vissza a repülőket Budaörsre. Benedek Engelbert, a héttagú légi növényvédő brigád vezetője erről így tájékoztatott: — A bemutató annyira tetszett a szekembereknek, hogy mindjárt az első nap megrendeléseket kaptunk. Rakamazon 400 hold legelőt műtrágyáztunk, a tisza- teleki tsz-nek 110 hold, a nyírbogdányi tsz-nek 120 hold gyümölcsöst, Deme- cserben 40 hold szőlőt permeteztünk. A gépeket most műtrágyaszórásra állítjuk át. Erre a munkára Tisza- bercelről, Bújról, Nyírtelekről, Nagyhalászról, Bal- sáról és Nagycserkeszről kaptunk megrendelést. Ezeken a helyeken több mint négyezer holdra szórunk ■műtrágyát. A TSZ-EK NAGY ÉRDEKLŐDÉSE a légi vegyszerezés iránt érthető. Az esős időjárás miatt mindenütt elhúzódott az aratás, betakarítás, kevés az erőgép, az ember; arra már alig futja, hogy az őszi távmunkák elvégzése előtt a műtrágyázást is idejében és jó minőségben elvégezzék. A repülőgép tehát nagy segítség, de mibe kerül?; — ez is érdekli a termelőszövetkezeteket. — A munkadíjat az fM és igazgatóságunk úgy szabta meg, hogy minden tsz- nek kifizető és előnyös legyen. Egy hold permetezés a gyenge tsz-eknél 23, a közepesnél 30, az erősnél 38 forint. A műtrágyaszórás tarifája az előző kategóriákban 100 kilogramm/hold 17, 22, 28 forint, 200 kilogramm/hold 34, 45, 56 forint, 250 kilogramm/hold 42, 56, 70 forint. Az állami gazdaságoknál ezt a munkát 30—40 százalékkal magasabb bérért végezzük. Folyamatban van, hogy a közeljövőben a munkadíjakat jelentősen csökkentik és akkor a repülőgépek igény- bevétele még előnyösebb lesz. Arra a kérdésre, hogy a légi brigád meddig marad Szabolcsban, rövid volt a válasz; amíg munka lesz a gépek számára. A KÉT REPÜLŐGÉP a rövid interjú és a karbantartás után újra a levegőbe emelkedett. Tiszabercel határába szálltak, hogy a földtől három-négy méteres magasságból 250 holdra kiszórják a foszforos műtrágyát. Gyors és pontos munkát végeznek. Seres Ernő mig nem mérnek mindenütt egyenlő mércével. A vállalatok irányító posztjain állók rossz módszerein éppúgy változtatni kell, mint a műhelyek dolgozóinak hanyag, nemtörődöm munkáján, fegyelmezetlen magatartásán —, s mindkettőre egyformán jó eszköz, fórum a társadalmi bíróság! Ennek politikailag érett, jogilag jártas tagjai az ügyek alapos előkészítésével, higgadt tárgyalásvezetéssel, a demokratizmus legteljesebb érvényre juttatásával biztosítják, hogy a határozat — beosztásra való tekintet nélkül — mindenki számára elfogulatlan, tárgyilagos, meggyőző legyen _ hiszen nem a büntetés, hanem a nevelés a cél. A társadalmi bíróságokat — a szakszervezeti szervekkel egyidőben — mindenütt újjáválasztották. Egyhar- maduk a gazdasági vezetők meg nem értése, a társadalmi szervek liberalizmusa miatt az eltelt időben gyakorlatilag még nem működött, jórészük pedig nem tárgyalt minden fontos ügyet. Fentről és lentről adjanak több, hathatósabb segítséget nekik, hogy ne csak papíron létezzenek, hogy közéletünk erősödő demokratizmusa érvényre jusson a társadalmi bíróságok tevékenységében is. A nyilt fórumok jövője, fejlődése ezen múlik. Export - kálváriával... Utószó a nyírbátori napellenző történetéhez A Nyírbátori Fémtömegcikkipari Vállalat még az elmúlt év végén szerződést kötött a TRANSELF,KTRO Magyar Villamossági Külkereskedelmi Vállalattal 150 motoros napellenzű 1965 évi gyártására és szállítására. 75 darabot június 15-re, a többit pedig december 15-ig kellett volna elkészíteni. Eltelt egy fél óv és nem szállítottak egy darabot sem. Az ügy a Budapesti Központi Döntőbizottság elé került és a vállalatot késedelmi kötbér megfizetésére kötelezték. Az első, elhamarkodott lépés Ez a rövid története egy közel 14 millió forintos exportmegrendelés tengeri kígyó módjára elnyúló kálváriájának. Az első, elhamarkodott lépés az volt, hogy a megfelelő felkészültséggel nem rendelkező vállalatot a fejügyeleti hatóság, a megyei tanács ipari osztálya utasította a szerződés megkötésére. Természetesen azzal az ígérettel, hogy az anyagot az Országos Tervhivatal biztosította. S vajon melyik fejlődni akaró vállalat ne örült volna ilyen értékű exportmunkának'' A Nyírbátori Fémtömegcikk- ipari Vállalat vezetői arra számítottak, hogy ez a Szeptemberben adják át a Kisvárdai Gépjavító Állomás háromhajós műhelyét. Az építkezés 4 és fél millió forintos beruházással épül. Felvételünk a tetővilágító szerkezet szerelésekor készült. Foto: Elek Emil felvétele. munka fellendülést hoz számukra, s első ízben ráírhatják termékükre a Made in Hungary-t. Hibát ők is követtek el. A szerződésben vállalták, hogy már az első fél évben 75 darabot készítenek az anyagigényes, egyenként mintegy 90 ezer forint értékű napellenzőből. S a munka éppen az anyagellátás és a felkészülés hiányában akadt meg. Jelentős mennyiségű anyagot ugyanis csak áprilisban kaptak. A meghajtóm .ívek szállítását a Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár csak féléves szinten igazolta vissza. Kilincselés az anyagért A megrendelő felületes munkájára vall az is, hogy a Fa- és Vászonredőnygyác Vállalat által készített üel- lért típusú motoros napellenző műszaki dokumentációja nem rögzíti: az exportra készülő termák csak első osztályú anyagból készülhet. S mivel erről a megyei tanács vb. tervosztálya sem tudott, másod- osztályú anyagot is kiutaltak a vállalatnak. Ez újabb késedelmet okozott. Megkezdődött a küzdelem a hiányzó anyagok beszerzésére. A vállalatnál úgyszólván mindenki anyag után járt. Vaskos dosszié és sok-sok útiszámla bizonyítja a sok kilincselést. A megyei tanács vb. tervosztálya, és az ipari osztály is bizonygatja, hogy a hiba nem ott történt. S a bürokráciában elvész a felelősség. Papíron és hivatalosan mindenki megtett mindent, csak az anyag és a feltétel nem volt meg. Abban mindenki hibás, hogy kezdettől fogva nem kezelték jelentősegének megfelelő súllyal ezt az országos mértékben kicsi, de helyiipari és vállalati szinten mégis csak számottevő exportmunkát. Hiszen a tanácsi iparban csak ez a megrendelés 48 százaléka az 1965-ös exportmegrendelésnek. Közös igyekezet hozzáértés nélkül A tárgyilagosság Kedvéért azt is el kell ismerni, hogy a vállalat most már rendszeresebben kap anyagot az exportmunkához. A sok utánajárásnak, a szeA hegy tetején, forgalmas út könyökénél, parányi lakatosműhely áll fészerféle házikóban, lim-lomokkal teli kis udvar közepén. Figyelmes arcú, kunkori fehér bajuszú, apró termetű öre- gecske szöszmötöl az udvaron, okuláréját madzag tartja. Látástól vakulásig ott matat a rozsdás Kerekek, meg csődarabok között. Foltos kék nadrág van rajta, meg színehagyott zeke, de mindkettő tiszta. Valahányszor arra jártam, elácsorogtam házikója közelében, de soha nem láttam senkit betérni hozzá, valami .szerelni valóval. ö mégis munkálkodva töltötte napjait és talán soha nem pihent meg. Hümmögve keresgélt ócska kincsei közt, aztán bement a kis házba, s nemsokára szelid kopácso- lás hallatszott. Egy délután odaálltam kapuja elé és .— magamban — így beszélgettem az öreggel... — Hohó... Csalafinta vagy, Nagyapám! Semmi hasznosat sem csinálsz. Azt hiszed, nem veszem észre? Csak kopogsz egész nap, mint valami harkály... — Elek. Képzeli beszélffeiés — Jó, jó, hogy élsz... De mi értelme van vénségedre a kalapácsolásnak? — Értelme?! Ember vagyok még én is, az ember meg dolgozni szokott... — Ez még neked kenyeret ád? Nem hiszem el! Ne lenne lányod, akihez unokát őrizni mehetnél? Vagy fiúgyermeked, hogy gondod viselné? Vagy ha már nem áldott meg gyerekekkel a sors. éppen teneked ne jutna valami nyugalmas otthon, itt, vagy amott, ahol sakk-kai, kártyával oszthatnád meg társakkal az Időt? Ne is haragudj... a munka a kezedben... miméit dolog, nem egyéb... — Nem, nem öcsém. A munka az sohase miméit. Ha úgy végzik, már naplopás a neve. — Igaz, de akkor magyarázd meg, mit csinálsz? — Láthatod magad is Ez műhely, itt egy satu, beléfogva meg az anyag Ennél többet, öcskös, a dologhoz te nem értesz.« — Még hogy nem értek? Figyellek én, hetek óta! Mondd meg telkedre: egy kulcsot, vagy aprócska zárat szerkesztettél legalább? Csak jársz-kelsz a vasaid között, egyiket ma ide, holnap oda telepíted, fúrsz, fa rágsz — cél és értelem nélkül? Te ezt is munkának nevezed? ' — Munkának. Én pedig azt látom, gorombán beszélsz. Munkának nevezem, me.'t az effajta dolgokhoz én jobban értek. Akárki vagy, elhiheted, ha én mondom... — Elhiszem, Apó,,. Nem akartalak megbántani. A kíváncsiság nem hagy nyugodni, az bíztatott, hogy megszólítsalak... De hiába, hitetlenkedem a dolgaidban Néked ez a munka már nem kenyered. Valid be, inkább csak emlékeid között ko torászol... — Nem kenyerem ez a munka? Meglehet, igazad van. Mert sokkalta több kenyeremnél... — Igazán? mélyes kapcsolatok kiépítésének megvan az eredménye. Nyolc napellenzőt már elszállítottak, további harminc van munkában, teljes készregyártásra. Most kaptak 25 meghajtóművet, 8 mivel az alkatrészgyártás előrehaladott stádiumban van, naponta másf°l-két napeílenző is elkészülhet. A 75 darabos különbözeiét még szeptemberben el tudják szállítani. A kálvária, a több százezer forintos kötbér és a már ki is fizetett 26 ezer forintos döntőbizottsági eljárási illeték megfizetése elkerülhető lett volna, ha a vállalat, a tervosztály és az ipari osztály is közös igyekezettel, ideiében és nagyobb hozzáértéssel kezelte volna az ügyet. lövőre már más lesz ? Mert ez a megrendelés még csak a kezdet. A késedelmes szállítás ellenére is, a TRANSELEKTRO szinte naponta, táviratban sürgeti a vállalatot, a jövő évre szóló szerződés megkötésére. Feltehető és remélhető, hogy az újabb szerződés megkötésénél, az anyag biztosításánál, a szállítási határidők megtartásánál — okulva az eddigieken — már nem ismétlődnek meg ezek a jelenségek. Tóth Árpád A lap megírta az illetékes válaszol BEFEJEZIK AZ ÚTÉPÍTÉST „A lap augusztus 4-i számában megjelent „Körforgás" című cikkére tájékoztatásul közöljük, hogy a cikkben bírált útépítési munka kivitelezése az eredeti tervnek megfelelően történt. A műszaki átadásátvétel alkalmával a bizottság szükségesnek látta az Út és a gyalogjárdák közötti bejárati területsávok burkolását is. Ezt pótmunkaként rendeltük meg a kivitelező vállalatnál, tehát nem az útépítés újrakezdéséről vgn szó, hanem a munka befejezéséről.” Nyíregyháza Városi Tanács VB. építés- és közlekedési osztály — Levegőm, pipám, orvosságom és pihenésem.., — Szépen beszélsz... Mondd tqvább, Nagyapám. — Nincs tovább. Mindent megmondtam. A többit megtudod majd, ha engedi neked az étet. hogy koromat megérd. És feltéve, ha dolgozni szerettél. — Kértek! Beszélj! Apámat sem hallgatnám tisz- tességtudóbban. És bocsáss meg, ha tiszteletlen voltam hozzád az előbb. — Fiatal vagy... — Mondd meg végre, e sok rozsdás kacat között nap nap után mit csinálsz? — Megmondtam: élek.« Nincs mit magyaráznom... — Jó, de... — Ha nem csinálnám, nem is élnék. Majd megtanulod: a munka nemcsak kenyér... nyugalom is, ha úgy hozza a sorja... De menj most már, feltartottál sokáig, pedig sietnem kell ezzel a... Máskor beszélgetünk még, ha kedved kf-> vánja... — Jó egészséget. Nagyapám! Szűcs Andor
