Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-26 / 200. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. AUGUSZTUS 26. CSÜTÖRTÖK Szaktudás és önérzet Azonnali feladat a nyár végi munkák meggyorsítása Megyei ahtívaiiiés Nyíregyházán az őszi mezőgazdasági munkák megszervezéséről Kékeséi Gyula írja: A jól végzett munka je­lentőségéről, megbecsülésé­ről sok szó esik nálunk. De minden szónál ékesebb a tett: a megújult, megszé­pült ország, amelyet a munka teremtett meg. Dol­gozni a mi társadalmunk­ban annyit jelent, mint alkotni. Jól dolgozni pedig nem más, mint talpig em­ber módjára, felelősséggel maradandót teremteni. Mit szóljunk azonban a lelkiismeretlen kőművesről, aki rosszul rakta a kapu tartóoszlopát, szakszerűtle­nül szerelte be a súlyos vaskaput, amely rázuhant az ott játszó gyerekre és halálra sebezte, a megbe­csült munka világában kü­lönösen döbbenetes az ilyen tragédia, és megve­tendő az, aki lélektelen munkájával előidézte ezt. A felelőtlenül végzett, rossz munka, — szerencsé­re — nem mindig követel emberéletet, anyagi áldoza­tot azonban minden eset­ben. S az erkölcsi kár sem lebecsülendő. Vajon nem szomorú látvány-e például az alig felépült ház, amely néhány hónap múlva ved* lettebb, ásatagabb egy-egy sor vihart látott műemlék- épületnél. Pedig ilyen pél­dát sajnos nem egyszer lá­tunk, s a látvány nem csu­pán a kárt, a forintban ki­fejezhető veszteséget jut­tatta eszünkbe. Hiszen az a ház mindannyiunk kö­zös vagyona, és szomorú dolog, hogy csak ennyire becsültük vele magunkat. Láttunk selejtet a gyár­ban, amikor drága anyag­ból, elfecsérelt percek so­rán semmi sem született. S olyan is előfordult, és elő­fordul ma is, hogy a rosz- szul szántott, immel-ámmal összekaparászott föld csak a felét termi annak, amennyit megteremhetett volna, ha egy kicsit több szívvel, lélekkel művelik. A példákat lehetne sorolni. Említhetnénk időt és pénzt emésztő tervet, amely a kivitelezéskor használhatat­Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munk- káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, szer­dán fogadta Luigi Longót, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes elvtársi lég­körben lefolyt megbeszelé­lannak bizonyult. Milliós költséggel épült utat, amely néhány hónap után javítás­ra szorult. S említhetünk bosszantó apróságokat: a kijavított vízcsapot, amely másnap rosszabb, mint volt, a villanykapcsolót, amely lépten-nyomon felmondja a szolgálatot. Csoda-e, ha ezek a ká­rok és bosszúságok nagyon bántják a közösséget? Azo­kat, akik becsületesen, éjt nappallá téve dolgoznak, hogy gyarapodjunk, boldo­guljunk. A jól dolgozók előtt érthetetlen a felelőtlenek magatartása, a rosszul vég­zett munka. Hiszen ugyan­abból az anyagból, ugyan­annyi idő és erő ráfordítá­sával jobb, használhatóbb is készülhetett volna. A felelőtlen munka felborítja terveinket Hiszen kétszer kell megcsinálni azt, ami­hez költséget és időt egy- szer is nehéz volt megte­remteni. Rosszul végzett munká­val, sajnos, nemcsak azért találkozunk, mert egyéb­ként hozzáértő emberek olykor felelőtlenöl, közö­nyösen dolgoznak. A fele­lőtlenség némelyiknél már a felkészülés idején meg­mutatkozik. Egyesek nem értik meg, hogy minden szakma rangot jelent, s ez a rang komoly tanulásra kötelez. Aki nem tartja megtiszteltetésnek, hivatás­nak a munkát, amelyet végez, akit nem tölt el ke­ze munkája láttán jogos szakmai büszkeség, arra nem igen lehet számítani a magunkvállalta roppant vál­lalkozásban. Csak a szak­mai tudás, s az azzal járó önérzet lehet biztosíték. Aki nem ilyen igénnyel in­dul el pályáján, az soha­sem fog remekelni. S az is felelőtlenül koc­káztat, aki a munka ele­meit is alig ismerő ember­re bíz fontos feladatokat. A munka komoly dolog, vi­lágunk tartópillére. Ezen a pilléren nem tűrhetünk meg omlatag pontokat, re­pedéseket sen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes veze­tője. A megyei pártbizottság és a ‘megyei tanács végrehajtó bizottságai szerdán aktíva­ülést tartottak. A tanácsko­záson részt vettek a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács vezető dolgozói, a járási pártbizottságok és a járási tanácsok vezetői, a megyei társadalmi szervek képviselői. Ott voltak Gom­bás Sándor, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság tit­kárai, P. Szabó Gyula, Ne­mes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettesei. , Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, a népgazdaság, ezenbelül Szabolcs-Szatmár megye idei gazdasági eredményei­ről, feladatairól. Orosz Fe­renc elvtárs részletesen ele­mezte a megye mezőgaz­dasági termelésében soron következő tennivalókat. Többek között elmondotta, hogy azonmli feladót c Az új oktatási évben 1100 fiatal tanul megyénkből a mezőgazdasági szakmunkás­képzőiskolákban. Közülük 490-en most kötöttek szer­ződést a termelőszövetkeze­tekkel és állami gazdaságok­kal. Az idei beiskolázásra az volt a jellemző, hogy — el­lentétben az elmúlt évekkel — a tervezettnél többen jelentkeztek mezőgazda- sági szakmunkástanuló­nak. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy az előkészítő mun­kát lényegesen korábban kezdték, mint máskor. To­vábbá a tanácsokon és tár­sadalmi szerveken kívül az általános iskolák egy részé­ben is jobban foglalkoztak az onnan kikerülő fiatalok­kal. Van már jónéhány példa arra, hogy a fiatalok nem­csak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is megta­lálják számításukat. A nyír­egyházi Ságvári és Dózsa Tsz-ben már többen dolgoz­nak olyanok, akik az elmúlt években végezték el az is­kolát, s a tanult szakmák­ban foglalkoztatják őket. Az előkészítő munkához nyár végi munkák meg­gyorsítása — szeptember el­ső harmadáig a gabonahor­dás, a szalma rendbetétele, a cséplés elvégzése. Az időjárás, azon túl, hogy komoly károkat oko­zott, megzavarta az idősze­rű munkák végzését, egy­úttal nehezíti a további be­takarítás, a vetés és az őszi szántás idejében tör­ténő befejezését is. Ahhoz, hogy a betakarítás 260 000, az őszi vetést kevés hí­jával 200 000, a mélyszán­tást 200 000 holdon idejé­ben, veszteség nélkül, il­letve jó minőségben elvé­gezzék, valamennyi járás­ban, gazdaságban számba kell venni a tárgyi, szemé­lyi feltételeket, szilárdíta­ni a vezetést, maradéktala­nul érvényesíteni a dolgo­zók kialakított termelési, anyagi érdekeltségét. A tnunkák sikeréért a párt- szervezetek, gazdasági ve­zetők terjesszék ki, tegyék minél hatékonyabbá a szo­cialista versenyt, hogy a legtöbb növénynél kedvező­tartozik még, hogy Ujfehér- tón 90. Tiszavasváriban 70, Oroson 28 nyolcadik osztá­lyos tanulót hívtak meg a pályaválasztási tanácsadásra, s ezután sokan választották a mezőgazdaságot. Nagy volt az érdeklő­dés a gyümölcsterme­lés és a mezőgazdasági gépkezelés iránt. Nem eléggé kedvelt viszont az állattenyésztés. Az első évfolyamosok közül 246 fiú és leány a gyümölcstermelé- si és faiskola kezelési, 94 fiú a szántóföldi gépészeti, 48 leány a zöldségtermelési, 27 leány a baromfitenyésztési szakon kezdi meg a tanulást. A tanulók nagy része a három, illetve öthónapos el­méleti képzést Tiszaberce- len, Nagydoboson és a Bal- kányi Állami Gazdaság nagykállói mezőgazdasági szakiskolájában, valamint a nyíregyházi és mátészalkai mezőgazdasági technikum­ban kapja meg. Gyakorlati munkájukat a termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban végzik a tanu­lók. Természetesen még így is szép számmal tanulnak megyén kívüli mezőgazdasági szakiskolákban. (Hódi) nek ígérkező termés mi­előbb biztonságba kerüljön. Fordítsanak fokozott gon­dot a dohány és a gyü­mölcs minőségének meg­óvására. A rendkívüli kö­rülmények közt végzett munkák eredményességét feltétlen fokozza a céljutal­mazások ésszerű alkallna- zása. A betakarításban részt vesz a tanulóifjúság is. Igen fontos hogy a fiata­loknak megfelelő munka- és egyéb feltételeket bizto­sítanak a tsz-vezetők, s az ifjúság kapja meg ren­desen végzett munkája bé­rét. A megyeit követően já­rási aktívákat tartanak a közeli napokban, amelye­ken az időszerű feladatok mellett a tsz-vezetők tájé­kozódnak az új tervezési és felvásárlási rendszerről. A gazdaságokban arra kell tö- , rekedni a helyi, konkrét in­tézkedési tervek elkészíté­sével és végrehajtásával, hogy a betakarítás olyan sorrendben történjen, ahogy Bár a sok eső nem ked­vez a kenyér és takarmány­gabona betakarításának, a vásárosnaményi járás ter­melőszövetkezeteinek föld­jein dolgozó 67 kombájn ki­elégítően dolgozik. Augusz­tus 23-ig a kombájnok 14 ezer 400 holdról vágták le és csépelték el a kenyérga­bonát, mely 15 200 tonna mennyiségnek felel meg. A Tiszaszalkai Gépjavító Állomás a versenyben leg­jobb eredményt elérő 2(1 kombájnos között 24 ezer forintot oszt ki. Az au­gusztus 23-i állapotnak megfelelően az élen Krecz János kombájnos állt, aki a lónyai Béke Termelőszövet­kezet gabonatábláiban dol­gozik, s eddig 337 holdról 270 tonnát takarított be és csépelt el. öt követi a vá­sárosnaményi Vörös Csillag­ban dolgozó Nagy Béla Szeptember 1 és decem­ber 31 között tartják meg a kisipari termelőszövetke­zetekben a vezetőségek új- jáválasztását. Ebből az al­kalomból a megyei választ­mány kibővített ülést tar­tott a szövetkezeti elnökök, szövetkezeti bizottsági tit­károk, párttitkárok és fő­könyvelők részvételével, ahol a választással kapcso­a kijelölt táblákba az őszi vetések kerülnek majd. A kalászosok egy része újra gabona után kerül elvetés­re. Különösen a kukorica várható késői érése és be­takarítása miatt igen cél­szerű, ha a gazdaságok tar­talékterületként is készí­tenek elő tarlóföldeket a* őszi vetéshez. A mezőgazdaság előtt lé­vő tennivalókkal csakis ak­kor birkózhatnak meg a gazdaságokban, ha a gépek kapacitását legmesszebbme• nőkig kihasználják, s a traktoroknak legalább fe- lát kettős műszakban üze­meltetik. A járási, községi erők, társadalmi szervezetek fo­kozottabb összefogására van szükség a feladatok maradéktalan megoldása végett. A tömegszervek — a Hazafias Népfront, a KISZ. a nőtanács — akkor szolgálják igazán érdemben az ügyet, ha közvetlen se- nitsénet adnak a munkában, a munka szervezésében, a szocialista verseny kiszé­lesítésében. kombájnos 330 holddal, éa 308 tonna mennyiséggel. Utána következik Kocsit János, aki Tiszaviden dol­gozik, s eddig 325 holdról 368 tonna kenyér- és ta-. karmánygabonát takarított be. A tiszaadonyi termelő- szövetkezetben dolgozó Bod­nár Bertalannak az ered­ménye 310 holdról 290 ton­na kenyérnek való. Egyed Károly ugyancsak Lónyán vágja a rendet és csépel kombájnjával, s eddigi ered­ménye 300 hold. Néhány nap fnúlva be­fejeződik a vásárosnaményi járásban a kombájneséplés, s az említettek közül még bármelyik első lehet, s így elnyerheti a győztesnek ki­járó 1500 forint jutalmat. A második helyezett 1200, míg a harmadik 1000 forint jutalomban részesül. latos feladatokról CzimbaU mos István, a KISZÖV el­nöke, a választási bizottság elnöke adott tájékoztatást. Felszólalt a tanácskozáson dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyettese, az Országos Választási Bizottság elnöke is, alá az alapszabály adta jogok helyes gyakorlására hívta lei a figyelmet. Kádár János elvtárs togadta Luigi Longót Az idés oészéz mezőgazdasági szakmunkástanulót Tettek fel megyénkben Jutalom a legjobb kombájnotoknak 337 hold Krecz János tiszaszalkai gépkezelő eddigi teljesítménye A vezetőségek újjáválasztására készülnek a ktsz-ek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents