Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

UNIVERSIADE 1965 Magyar sikerek úszásban: Egervári Mária aranyérmet nyert, Lenkei Ferenc új országos csúcsot úszott Űszás: A hétfő délelőtti programban négy egyéni és egy váltószám időfutamai szerepeltek, de ezek közül az 1500 méteres döntőt csak ma bonyolítják le. A magyarok ezúttal vala­mennyi számban részt vet­tek és döntőbe is jutottak, s ott sikerrel szerepeltek. 1500 m gyorsúszás: 1. idő­futam: 1. Burton (amerikai) 17:43,1 p, 2. Fusishima (ja­pán) 17:53,6 p, 3. Katona (magyar) 18:06,8 p. Döntőbe jutottak: Ken­nedy (angol), Belic-Gejman (szovjet), Fusishima (ja­pán), Burton (amerikai), Wall (amerikai), Katona (magyar), Iwamoto (japán), Deckardt (osztrák). Borús, kissé esőre hajló időben rendezték hétfőn délután a margitszigeti sportuszodában az Univer­siade víziéseményeinek dél­utáni küzdelmeit. Magyar szempontból jól kezdődött a műsor: a 100 méteres női pillangóúszásban Egervári Márta szép győzelmet ara­tott és értékes Erdélyi Éva 3. helye is. A második számban, a 400 méteres női gyorsúszásban nem volt magyar induló, az ezt kö­vető 200 méteres férfi mell­úszásban viszont Lenkei Ferenc is szerepelt. Lenkei kitűnő teljesítményt nyújt­va 2. lett, csak a japán Tsu- rumine végzett előtte. A műsor befejező száma a 4x200 méteres gyorsúszó váltó volt. 100 m női pillangó: 1. Egervári Márta 'Magyar- ország) 1:11,6 p, 2. L. Jego- rova (Szovjetunió) 1:11,0 p, 3. Erdélyi Éva (Magyar- ország) 1:12,2 p. 200 m mell: 1. O. Tsuru- mine (Japán) 2:33,7 p (Universiade csúcs! régi: Lenkei 2:35,3 p), 2. Lenkei Ferenc (Magyarország) 2:34,7 p. 4x200 m gyorsúszó váltó: 1. Egyesült Államok (Dick Roth, Saari, Donald Roth, Illman 8:10,9 p, Universiade csúcs!), 2. Szovjetunió 8:14,4 p, 3. Japán 8:19.1 p, 4. Magyarország (Dobay, Kosztolánczi, Ali, Katona) 8:23,6 p. 400 m női gyorsiiszás: 1. Zeier (Jugoszlávia) 5:08,9, 2. Weeteling (Hollandia) 5:08,9, a célfoto döntötte el az elsőséget. A román Bá­lában lett a 3. Műugrás: A női torony­ugrásban Szigeti Zsuzsa több jónevű ellenfelét meg­előzve az értékes harmadik helyet szerezte meg. Az el­ső helyre angol lány került, második egy lengyel spor­toló. Vízilabda: Magyarország- Ausztria 9:1 A vízilabdatorna küzdel­mei során délelőtt és dél­után is újabb 2—2 mérkő­zésre került sor: Hollandia—Bulgária 4:4, Szovjetunió—NSZK 2:0. Magyarország—Ausztria 9:1. A magyar válogatott csoportjában veretlenül ve­zet, s az elsőséget a keddi japánok elleni mérkőzés dönti el. Torna: Első helyen női csapatunk Hétfő délután a Sportcsar­nok nagytermében a női tornászok váltották fel a férfiakat. A verseny állása az első nap után: Egyéniben: 1. Burucseva (szovjet) 19,20 pont. 2. Ducza (m.) 19,10 p, 3. Makrai (m) 19,05 p. Csapatban: 1. Magyaror­szág 57 p, 2. Szovjetunió 56,15 p. Kosárlabda: Vereség a szovjet lányoktól Férfi D-csoportban: 1. Magyarország. A középdön­tőben Spanyolország lesz a magyar csapat ellenfele; A Kisstadionban 3000 né­ző előtt kezdődött el a hét­fői program utolsó mérkő­zése, a Magyarország— Szovjetunió női találkozó. A nagyobb játékerőt képviselő szovjet lányok 73:43 arány­ban győztek. Sok világnagyság érkezett Budapestre, az Universiade versenysorozatára. Az atléták mezőnyében különösen ki­emelkednek a szovjet sportoló k, akiknek még inkább meg­nőtt az ázsiójuk, mióta legyő zték az amerikai csapatot. Rajthoz áll az Európa-rekord er Ter Ovaneszján is. Bizo­nyára óriási harcot vív majd az olimpiai bajnok Dawissal és az örök rivális Bostonnal. Képűnkön: Tér Ovaneszján szovjet atlétanők társasága ban. (Regős István felvétele) Franciaország nyerte a tőrcsapat-bajnokságot Gulácsi Mária a 4. A férfi tőrcsapatok baj­nokságának döntőjét az elő­döntők elhúzódása miatt hétfő délelőttre halasztották. Az előmérkőzések eredmé­nyei alapján a román együt­tes látszott a mérkőzés esélyesének, de a francia együttes nagyszerű napot fogott ki és végeredmény­ben meglehetősen biztosan győzött. 8:5-ös állásnál már olyan jó volt a francia csa­pat találataránya, hogy a többi csőriét le sem kellett vívni. Franciaország—Románia 8:5, a 3. helyért: NSZK— Szovjetunió 9:5. Meglepetés a szovjet csa­pat veresége. A férfi tőrcsa­patbajnokság végeredmé­belyen végzett nye: 1. Franciaország, 2. Románia, 3. NSZK, 4. Szov­jetunió. Este 18 órakor nagy ér­deklődés mellett került sor a női tőrverseny döntőjére. Sajnos, Gulácsi Mária ide­gesen kezdett, első három csörtéjében általában rossz tempóban támadott, nem volt „hegye” és három ve­reséggel kezdett. Utána ma­gához tért, s a negyecfik helyet meg tudta szerezni. Női tőrvívásban: 1. Brigit­te Gapais (Franciaország) 4 gy., 2. Elizabetta Cymerman (Lengyelország) 4 gy. 3. Heidi Schmid (NSZK) 3 gy. 4. Gulácsi Mária (Magyar- ország) 2 gy. Röplabda: Csehszlovákia Tenisz: Széli legyőzte Slamovát Magyarország 3:1 Női mérkőzés: A-csoport- ban a csehszlovákok nagy harc után, de biztosan győztek. Csehszlovákia—Ma­gyarország 3:1 (—8, 10, 14, 9). Ezzel már végleges, hogy az A-csoportból Bulgária és Csehszlovákia került a né­gyes döntőbe, míg a magyar válogatott az 5—8. helyért Játszik. A margitszigeti Dózsa- stadionban hétfőn először a férfi egyes mérkőzései feje­ződtek be, amelyeket ezút­tal már a legjobb nyolc kö­zé jutásért játszottak. Nagy érdeklődés kísérte az amerikai Fox pályára lé­pését is, aki nagyszerű ké­pességeit csillogtatva rövid idő alatt két ellenfelét is legyőzte. Seifert elleni játsz­májában ugyan meglehető­sen fáradtan mozgott, de aztán fokozatosan belelen­dült és „simán” nyert. Ja­pán ellenfelét percek alatt legyőzte. A női egyesben már az elődöntőbe jutásért mérték össze egymással tudásukat a még állva maradt verseny­zők. Széli a szovjet Slamo­vát kapta ellenfelül. Jó for­mát mutatott, s meglepően biztosan 6:2, 6:3 arányban nyert Százmilliárd köbméter víz a Hjírség homokjában Újabb tudomáoyos feltevés: ezer évig elég öntözésre a jelenlegi vízkészlet A homoktalajok öntözésé­re eddig általában az Al­föld mélyebben fekvő terü­letein volt lehetőség, ahol felszíni vizek bőven állnak rendelkezésre, vagy csőku- takkal lehet az öntözéshez szükséges vizet előteremteni. Az utóbbi években a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia földrajztudományi ku­tató csoportjának munkatár­sai, dr. Simon László tudo­mányos főmunkatárs veze­tésével eredményes kutatá­sokat folytattak, hogy meg lehessen oldani a magasab­ban fekvő nyírségi és Duna —Tisza közi homokhátságok öntözését is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tá­mogatásával végzett kísér­letek példamutató tudomá­nyos együttműködéssel foly­tak, bekapcsolódtak ebbe a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet, az Or­szágos Földtani Intézet víz­földtani osztályának és több vállalatnak szakemberei is. Az első számottevő ered­mény az elhagyott folyó­medrek, úgynevezett lapo­sok felhasználása víztáro­zók céljára. Ilyen módon évente 806 000—1 000 000 köbméter vizet lehet egyszerű módon, mint­egy 200 000 forintba ke­rülő gát építésével meg­fogni. Eddig négy víztározó épült a Nyírségben, amelyeket már hasznosítanak is. Az ezekhez kapcsolható terület azonban aránylag kicsi, 20 000—30 000 holdat lehet e tárolókból ki­induló csatornák vizével ön­tözni. Dr. Simon László 5000 fúrott kút adatainak felhasz­nálásával kiszámította, hogy megfelelő technológiával a magasan fekvő ho­moki erületeken is lehet nagy hozamú, gazdaságo­san üzemeltethető kuta­kat fúrni. A kísérletek igazolták a ku­tató feltevését. Az első ilyen kút, amelyet a Nyír- tassi Állami Gazdaságban fúrtak, mindjárt 1000 litert adott percenként (a gazda­ságos üzemeltetés alsó hatá­ra körülbelül 500 liter per­cenként). Az Ujfehértói Ál­lam Gazdaság kútjának víz­hozama már 1000, az apa- gyié 2000 liter. A kutak mélysége 180—220 méter. Ezek a gyakorlati ered­mények megcáfolták az ed­digi tudományos feltevése­ket. Dr. Urbancsek János, az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat főgeológu­sa az úgynevezett elektro­mos szelvényezés módszeré­vel Simonéhoz hasonló meg­állapításokra jutott. Esze­rint a Nyírségen a mintegy másfél millió évvel ezelőtt lerakodott pleisztocén-réteg sokkal mélyebb, mint ko­rábban feltételezték, és en­nek durva szemcséjű alsó ré­tegében hatalmas vízkészle­tek vannak. Egyedül a nyírségi ple­isztocén vízkészlete kö­rülbelül 100 milliárd köbméterre tehető, ami természetes utánpótlás nélkül is egy évezredre biztosítaná mintegy 100 ezer holdnyi homoktc- rület öntözését. A kutatások népgazdasági jelentőségét az adja meg, hogy a homokterületek hasznosításának iránya egy­re inkább a kertészet, főleg a gyümölcs- és szőlőterme­lés. Ezek már az elmúlt év­ben Szabolcsban több mint 40 százalékát tették ki a termelőszövetkezetek halmo- zatlan termelési értékének. A terméseredmények azon­ban rendkívül ingadozóak, a két szélső érték kö­zött az ingadozás néha többszáz százalékot tesz ki, ami megfelelő öntö­zéssel mintegy 30 szá­zalékra csökkenthető. A feltárt új öntözési lehe­tőségek tehát az érintett termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban biz­tosítanák a kertészeti kultú­rák állandó magas jövedel­mezőségét és a népgazdaság exportigényeinek egyenletes kielégítését is. A nyíri pajkos fűzfája Régi történetek az ezeréves Tiszáitokról Mások kirándulnak tá­voli vidékekre, igyekeznek kikapcsolódni. Kuki Lajos a nyári vakációban is Do­bon marad. Járja a háza­kat, jegyzi a régi történe­teket az ezeréves telepü­lésről. Ilyenkor van ideje búvárkodni. Három évvel ezelőtt ő nyerte a megyei helynevek gyűjtésére kiírt pályázatot. 225 régi helyne­vet kutatott fel. ~.Az első futás Kücsük Mehemed érkezésekor volt „Azóta újabb harmincr ötöt” — teszi hozzá és ha­lain iratot, fényképet, rajzot mutat. Az ősi földvár raj­zát, a tatár, török, nénpet idők írásos és szájhagyo­mányból származó króniká­ját. „Az 1600—63-as években hatszor bujdosott el a la­kosság a közeli nádasokba jószágostul, barmostul. Az első futás Kücsük Mehemed érkezésekor volt. Legtöbb­ször, ahogy az írás mond­ja, az átkozott német ha­dak miatt kényszerültek menekülésre”. De mindig visszajöttek és egyre erősebb sáncokkal védték meg községüket az ellenségtől, amely később hajdú-városi rangot ka­pott. A város pecsétjének . másolatát is őrzi a tanár, benne a címer: dinnye és' bűzakalász. (Valaha ország- világszerte híres volt a dobi dinnye.) Ml Dobiak vagyunk — kiáltották a partról Három Rákóczi emléket tart számon a nép, köztük a refoHnátus templom Rá­kóczi harangját. A legtöbb feljegyzés, rajz a Tisza sza­bályozásáról maradt fenn. Olyan kacskaringós volt itt a Tisza, hogy a Márama­rosból érkező tutajosok mikor a község alá érkez­tek, azt hitték, eltévedtek. „Dobiak vagyunk! — kiáltották a partról az em­berek. De még estére is Dob mellett úsztak a tu­tajok, mert a sok kanyar visszavetette őket újra a községhez, Ügy, hogy az ide­genek egy óriási község­nek képzelték Dobot...” Az 1840-es években hajó­zott le az Argó nevű kis hajóval Széchenyi István, a Tisza szabályozója Vásár­helyi Pál mérnökkel, az urkomi dombon tette jneg az első kapavágást. Ennek emlékét obeliszk őrzi. 1846 augusztus 27-én kezdődött meg a Tisza szabályozása. 1865-ben állították az em­lékművet. „Készülünk a százéves ju­bileumra, rendbehozzuk a környékét. Az a nagy gon­dunk, hogy tudjuk kiszál­lítani az embereket a 3 ki­lométeres távolságra...” Több kötetes könyvre is telne a sok feljegyzésből, melyet Kuki Lajos vetett papírra. Egy rajzot mutat: ilyen volt a dobi pipa. A Nyír­egyházi Jósa András Mú­zeum kérte tőle. Egy má­sik vázlat a régi Dob te­lepülésrajza. Tovább: ég­hajlati feljegyzések, fény, Felveszünk építészmérnö­köt legalább 5 éves gya­korlattal tervező munka­körbe, általános vagy épí­tészmérnököt statikus ter­vező munkakörbe, egyete­met végzett közgazdászt. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsi Tervező Iroda, Nyíregyháza, Ber­csényi utca. (325) eső, domborzat. Becsatolt újságcikkek, régi fényké­pek Dobról. S egy légifel­vétel. A község a magyar irodalomban „Ez a rajz pedig Gesz­ten Jóskának, a híres nyíri pajkosnak a fűzfáját ábrá­zolja, amiről azt tartották* úgy fogant meg, hogy Geszten Jóska leszúrta a szalonnasütő nyársát”. Egyéb érdekességet is őriz a vaskos dosszié: 1660-tól a Dobon élt tanítók, iskola- mesterek, rektorok, precep- torok névjegyzékét egészen napjainkig. Egy másik la­pon ez áll: Tiszadob a ma­gyar irodalomban. Részlet Jókai Üj földes úr című regényéből. Ebben Dob is szerepel, a nagy árvíz. Ré­gi és új könyvek sorakoz­nak egj/más mellett, ame­lyekről prózában, vagy versben Dob is benne van. Cs. Nagy István verse az Alföldben, rengeteg folyó­irat, újságkívágás. S ez mind kevés, most egy is­meretlen szerző után kutat, aki a múlt században élt és írt Dobról, a gátszakadás­ról. I Páll Géza Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat valamint kubikusokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanács­igazolás és munkaruha szük­séges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15; földszint (251

Next

/
Thumbnails
Contents