Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

A nyíregyház! dísz ünnepség A nyíregyházi Krúdy Gyula szabadtéri színpadon megtartott nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. Benkei András elvtárs Beszéde Feüobogőzott utcák, ün­nepi hangulat köszöntötte Nyíregyházán alkotmá­nyunk tizenhatodik évfor­dulóját. Honvéd zenekar köszöntötte a Krúdy Gyu­la szabadtéri színpadhoz érkező nyíregyházi és vá­ros környéki dolgozókat. Az ünnepi nagygyűlés elnöksé­gében foglalt helyet Ben­kei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, belügyminisz­ter, Szaboles-Szatmár me­gye országgyűlési képvise­lője, Antal Pál, megyei rendőrfőkapitány, Murczkó Károly, a városi pártbi­zottság első titkára, a me­gyei párt vb. tagjai, Gu­lyás Emilné dr., Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettesei, Bíró Lász­ló, a városi tanács vb. el­nöke, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Ott volt a város Ipari üzemei­nek, termelőszövetkezetei­nek számos élenjáró dolgo­zója, a vállalatok, intéz­mények, tömegszervezetek Sok képviselője. Pontosan tíz órakor, a (Himnusz hangjaival vette kezdetét az alkotmánynapi nagygyűlés. Az ünnepséget Koncz Károly nyitotta meg, majd Benkei András elv­társ, a nagygyűlés ünnepi szónoka mondott beszédet. — Az országgyűlés 16 év­vel ezelőtt törvénybe iktat­ta alkotmányunkat — kezd­te beszédét a szónok. — Ez­zel szentesítette azt a törté­nelmi tényt, hogy orszá­gunkban győzött a proleta­riátus diktatúrája, s minden hatalom a dolgozó népé lett. — Az eltelt évek során az alkotmány pontjai megva­lósultak. Nagy utat tettünk még a szocialista gazdasági és társadalmi rend építésé­ben, népünk anyagi és kul­turális felemelkedésében. Benkei elvtárs emlékezte­tett a Szovjetunió felszaba­dító Szerepére, a párt, a ma­gyar munkásosztály és a parasztság hősies újjáépítő munkájára, majd így foly­tatta: — A múlté már a három­millió koldus Magyarorszá­ga. Hazánk ma fejlett ne­héziparral és szocialista nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkező ország. Nemzeti jövedelmünk az el­múlt évben már több mint háromszorosa volt az 1938 évinek és közel háromszoro­sa az 1949 évinek. Kétszere­sére nőtt nemzeti vagyohunk és az elmúlt másfél évtized során csaknem 450 milliárd forintot fordítottunk beruhá­zásokra. AZ ipari fejlődés ütemét tekintve számos fej­lett kapitalista országot előzött meg hazánk, alkotó­munkánk megváltoztatta az ország arculatát. — Jelentős változáson ment keresztül Szabolcs me­gye. 1946-ban itt az ipari munkások száma alig halad­ta meg a kétezer főt. Ma már több mint 30 ezer ember dolgozik a megye iparában és épí­tőiparában. Nagy fejlődésen ment át Nyíregyháza is. Csupán há­rom év alátt 620 millió fo­rint került beruházásra, üzemek, lakások építésére és a város közművesítésére. Megépült a városi vízmű- és csatornahálózat, a konzerv­gyár, a 200 ágyas csecsemő- otthon, 680 lakás, a Homok­kísérleti Intézet, tovább épül a gumigyár, új malomipari kombinátot hoznak létre, s a Várost hamarosan bekap­csolják a központi gázellá­tásba. A 20 év alatt végbement nagy történelmi átalakulás falvainkban a legszembetű­nőbb. A múlté már a nyo­mor, az elmaradottság, a parasztok közötti ellentét. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egész népgaz­daságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocia­lista terhiéi ési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A szocialista mezőgazda­ságban dolgozó paraszt­ság reáljövedelme az el­múlt négy év során 13—14 százalékkal növe­kedett. A több éves aszály, majd az idei árvíz, belvíz okozta ká­rok ellenére mégterméljük a kenyérgabonát, mezőgazda­ságunk termelése évről évre nagyobb. Az igazsághoz tar­tozik, hogy a szocialista me­zőgazdaság fölényének bi­zonyításához munkásosztá­lyunk segítsége nagyban hozzájárult. A Horthy-rend- szer idején a magyar me­zőgazdaságban mindössze hétezer traktor fis ezer ara­tógép volt. A traktorok szá­ma most meghaladja a 60 ezret, az arató és cséplőgépé pedig a 15 ezret. Ma Szabolcs megyében egy kaiasítrális holdra 142 kilogramm műtrágya jut. Több mint száz féle növényvédőszert alkal­maznak termelőszövetke­zeteinkben és felsoröltti is lehetetlen az évről évre gyarapodó mezőgazdasági beruházáso­kat. Az előadó ezután ismer­tette: Ma már 60 ezer az egyetemi és főiskolai hall­gatók süáhia, e területen is sok fejlett nyugati országot megelőzünk. Több, mint 2 millió rá­dió és 800 ezer televízió szolgálja a tájékoztatást cs a szórakozást. Közsé­geink 80 százalékában van művelődési ház. — Nincs olyan család ha­zánkban, amelynél ne érződ­ne az elmúlt húsz esztendő nagy változása. Az elért eredmények a néphatalom rrtegvalősülását jelentik, amelynek alapja a munkás —paraszt szövetség, a prole­tárdiktatúra. Bár felszaba­dulásunk óta zavarta fejlő­désünket a személyi kultu­szon alapuló dogmatikus po­litika, s mérhetetlen kárt okozott az ellenforradalom, gyorsah úrrá tudtunk lenni a bajokon. A szocializmus hívei döntő többségben vätihak hazánkban, pártunk helyes marxista—leninista politikát folytat, bizalommal van a nép iránt. A tömegek értik szándé­kainkat és tudják, hogy amit a párt csinál, az helyes és jó a népnek. Benkei elvtárs elmondot­ta, hogy még sok a ihegoldásra váró feladat és probléma. A Központi Bi­zottság decemberi határoza­tában megjelölt rövid távú feladatokat lényegében vég­rehajtottuk és az éves terv teljesítésében jó eredménye­ket értünk el. Nőtt az ipari termelés, már 85 százalékban a termelékenységből ered a termelés növekedése. Fokozottabban kell töreked­nünk a minél több, korsze­rű. jó minőségű, gazdaságos és eladható termékek gyár­tására. Tovább kell javítani üzemeinkben a szervezett­séget, a takarékosságot, a munkafegyelmet. A mezőgazdaságban dol­gozó parasztságunk nagy Harcot vívott és vív a jobb termésért. Most mindennél fonto­sabb, hogy a térniény a raktárba kerüljön, pótol­juk a természeti csapá­sok okozta vesztesége­ket, készitsttk elő a jövő évi terrhést is. — A munka összetorló­dott. Elhúzódott a kenyér- gabona betakarítása, Ugyan­akkor a tavalyinál több ku­koricát és az elmúlt évinek megfelelő cukorrépát, al­mát, doháhyt, kell betaka­rítani. Azt kérjük, hogy to­vábbra is minden mezőgaz­dasági dolgozó becsületesen vegye ki részét az őszi me­zőgazdasági munkákból, a betakarításból, szántás, ve­tésből. Az ünnepi szónok ezután a nemzetközi helyzetet Is­mertette. Szólt hazánk kül­politikájáról, a hős vietnami nép harcáról, s népünk szo­lidaritásáról, majd így fe­jezte be beszédét: — Békés körülmények kö­zött élünk) szilárd rend uralkodik hazánkban. Né­pünk szereti e hazát és min­dent megtesz azért) hogy megvédje eredményeinket, országunkat. Lelkesít ben­nünket a további úton az a tudat, hogy minden sikerünk népünk javát szolgálja. a dolgozók életét teszi szebbé, gazdagabbá. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után úttörők Virág­csokorral kedveskedtek Benkei András elvtársnak, aki hosszasan elbeszélgetett a nyíregyházi dolgozókkal. Westslk Vilmos Kossuth-díjas tudósunk a nagy­gyűlésen. Az ünnepség diszdnök sége. Benkei András elvtárs ünnepi beszédét mondja. (Toto Hammel József) 1965. augusztus 23.

Next

/
Thumbnails
Contents