Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

Országszerte

köszöntötték

alkotmányunkat

Augusztus 20-án országszerte megünnepelték »fkotmanyunk születésnapját. A dolgozók ezrei, tízezrei találkoztak a párt- és a kormány képviselőivel.

Dobi István elvtárs:

XXII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM

ARA: 50 fillér

19«5. AUGUSZTUS 23. HÉTFŐ

A nép hatalma élő valósággá vált

Kádár János elvtárs beszéde

— Ünnepi nagygyűlés Békéscsabán. Az ünnepség szónoka Kádár János, a MSZMP Központi Bizottságának első titkára.

Alkotmányunk születésnapját Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a rádióban és a televízióban. Dobi István ünnepi köszöntőjében méltatta augusztus 20. jelentőségét, szólt az elért sikerekről, majd ezeket mondotta:

Mindannyian érezzük és élvezzük szocialista építésünk sikereinek örömét, de tudjuk, hogy még távolról sem érkeztünk el azoknak a lehetőségeknek a határáig, amit új gazdasági, társadalmi rendszerünk, és hazánk adottságai, földünk gazdagsága, népünk szorgalma biztosít számunkra. Eddigi eredményeinket világszerte elismerik, emlegetik, talán vannak, akik irigylik is. A párt, amely tudja, érzi a maga felelősségét és törekszik annak megfelelően cselekedni,

mindig óvta a népet attól, hogy a dicséreteket túlértékeljük, elpihengessünk a megtett úton szerzett babérokon. Éppen ennek az évnek a küszöbén hozott határozatot arról, hogy a munka termelékenységére, a technika és tudomány jobb kihasználására, a takarékosságra, a korszerűsítésre, az emberekben a felelősségérzet táplálására nagyobb figyelmet fordítsunk, a rendelkezésünkre álló erőkkel és javakkal okosabban gazdálkodjunk. A tervek teljesítéséről, az ország helyzetéről a közelmúltban kiadott félévi jelentés, számtalan bizonyítékát tartalmazta annak, hogy a párt határozatát sikerült most is átvinni az eletbe.

Gazdasági életünket súlyos elemi csapások érték, nvégy teljes hónapon át olyan veszedelmekkel kellet birkóznunk, amelyek talán száz évben egyszer érhetnek egy országot. A mód, ahogyan egyesíteni lehetett a nemzet és az ország erejét, a technikát és az embereket, ahogyan mi ezt a kegyetlen nehéz árvízi csatát az egész nép összefogásával megnyertük, tömérdek tanulságot rejt magában és arra figyelEgerben, a Felszabadulás téren rendezett nagygyűlésen Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszélt az alkotmánynapi nagygyűlésen. Egyebek között ezt mondotta:

— A hatalmat a munkás- . osztály a parasztsággal szövetségben tizenhat esztendővel hódította meg véglegesen hazánkban. Azóta a nephatalom megerősödött, megdönthetetlen és szocialista lett. Az a szövetség amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság között létrejött, ma .már elszakíthatatlan. Ebbe a testvéri szövetségbe bevontuk az értelmiséget, a kispolgársameztet, hogy amikor nagy dolgok forognak kockán, népünk legszebb erényei mozdulnak meg a közös érdekek szolgálatában.

Csodálatos példáival találkoztunk a szolidaritásnak, az egymásért való áldozathozatalnak, a segítségnek, önzetlenségnek, az együttműködésnek, s a jó eredmény sehol sem maradt el. A mezőgazdaság még soha sem kapott annyi segítséget összetorlódott feladatai megoldásához, mint az idén, s mindannyiunk öröme, amikor látjuk, hogy az ország kenyere ennyi természeti csapás után is biztosítva lesz.

Gondjaink szaporításához nagymértékben hozzájárult a nemzetközi helyzet.

Ami Vietnamban történik, a világ népeinek igen nagy tanulság, — nekünk is. Tisztelettel és együttérzéssel figyeljük a vietnami nép csodálatos szabadság- harcát, amelyhez a szocialista tábor országai, — közöttük mi magunk is, szerényebb lehetőségeink szerint, — minden segítséget megadnak.

Amikor a magunk szabadságát és szocialista rendszerünk vívmányait, eredményeit ünnepeljük, szivünk egész melegével köszöntjük azokat, akik a vietnami dzsungelekben nemcsak magukért, hanem az imperializmustól fenyegetett minden nép védelmében ontják vérüket.

Alkotmányunkat ünnepeljük, vele együtt szabadságunkat, függetlenségünket, s a népi hatalom évről évre gyarapodó, szaporodó eredményeit.

A nép hatalma és mindaz a sok szép gondolat, amit alkotmányunk magábafoglal, az évek folyamán írott betűből élő valósággá vált. Jövőnk tele van gazdag ígérettel, kezünkben vannak az eszközök és lehetőségek, hogy az ígéretek megvalósuljanak, hazánk és népünk javára, boldogságára. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm a mai ünnepnapon minden kedves hallgatómat, egész népünket.

got, minden becsületes dolgozó embert.

A továbbiakban arról szólt, hogy az osztályharc most országunkban építő munkát, versenyt jelent, versenyt a tőkés világgal, harcot a szocializmus teljes felépítéséért, a még erősebb hatalomért, a még gazdagabb országért, a szocialista nemzeti egységért, majd így folytatta:

— Az emberi haladás zászlaja most Keleten van. A nyugati világ az elhaló, a múlt, a keleti az új, a feltörekvő. A szocializmus a modern, korszerű. Mi magyarok a szocialista világhoz tartozunk.

Az új szegedi ligetben rendezett ünnepségen Erdei

Augusztus 20-án a Viharsarok székhelyén, Békéscsabán az alkotmány ünnep tiszteletére nagygyűlést rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze a város zászlókkal díszített főterén, hogy meghallgassák az ünnepség szónokát, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát.

A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Such János a békéscsabai városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. Többi között ezt mondotta:

— Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szivünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta beszédé- ban, majd hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért.

Kádár János szólt a fel- szabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint

1938-ban és a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Régen dolgozó népünk százezrei éheztek, rongyokban jártak, nem volt egy becsületes ünneplő ruhájuk. A dolgozó ember az országutak vándora volt, mert még a munka sem volt mindig biztosítva. A kis birtokkal rendelkező parasztembert is örökké fenyegette az árverés és a tönkreme- nés, s nagyon gyakran szólt a végrehajtó dobja a szegényparaszti, kisparaszti házak udvarán.

Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizeFerenc, a Hazafias Népfront főtitkára beszélt. Nem volt könnyű az idei aratás mondotta egyebek között — az időjárás miatt sok helyen olyan idősebb paraszt embereknek is kaszát kellett fogni, akik már maguk sem hitték, hogy erre szükség lesz. Megkülönböztetett tiszteiét illeti meg őket és mindazokat, akik az idei gabonabetakarításban derekas munkát végeztek.

Szólt arról, hogy komoly erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a tervezett gabonamennyiség központi készletbe kerüljön. Ebben nagy felelősségük van mások mellett a népfrontbi- zottsógoknak is.

tett szabadság és számos, más vfvmány. Hozzá tartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van, és rohamosan terjed a televízió. Mindezt egybevetve, merem mondani, hogy dolgozni ugyan kell, de a munkáért tisztességes kereset jár, és meg lehet élni.

Népünk vívmányai között, túl az élet anyagi feltételein és a művelődési lehetőségeken nagyon fontos és nagyon értékes az, hogy nálunk tisztelik a dolgozók emberi méltóságát és népünknek is megvan a maga becsülete a világban.

Szólni szeretnék a jelenlegi helyzetről és politikánkról is. Politikánk lényeges vonása, hogy változatlanul tovább akarjuk erősíteni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. Politikánknak része a nemzeti összefogás, ugyancsak azzal a céllal, hogy az a szocialista társadalom teljes felépítését segítse elő. A Horthy-világban az volt a helyzet, hogy a piros-fehér- zöld zászlót az urak vitték, az ő államukat jelképezte, s a mi kezünkben a vörös zászló volt. Most mi ■ azt valljuk, hogy egyik kezünkben a vörös, a másikban a nemzetiszínű, zászlóval kell előre mennünk.

Legyünk büszkék arra is, hogy szocializmust építünk, hogy a kommunista világnézetet hirdetjük, és arra is, hogy magyarok vagyunk és a piros-fehér-zöld zászlót is mi visszük előre.

— Mi azt tartjuk, hogy úgy jó. ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a régi, meggy őző- déses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal.

Az a véleményünk, hogy folytatjuk bevált politikánkat, mert jó eredményei

vannak, s megvédjük — mind a jobboldaliakkal, mind a kalandorkodásra hajlamos álbaloldaliakkal szemben.

Kádár elvtárs ezután a népgazdasági terv első fél évének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak és ebben már tükröződik a Központi Bizottság gazdasági mu,nkával foglalkozó decemberi határozatának ió eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és a legfontosabb az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új, létszámmal értük el, hanem a munka nagyobb. termelékenységéyel.

Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni.

Vannak; természetesén problémák, nehézségek, akadályok is.

Az akadályokkal bátran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, ésszel le lehet őket küzdeni.

Országosan most az aratási munkában vagyunk, ami az idén nagy és különösen nehéz. Pillanatnyilag az egész országban 90 százalék felett van a learatott gabona részaránya. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy a gabonaveszteség közel r.égv százalék — ennyi ment tönkre a belvizek, meg a kiöntések miatt — viszont a gabonatermés országosan valamivel a tervezett felett lesz és valószínű, hogy kenyérgabona-tervünket mégis teljesítjük.

Kádár János ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi helyzet jelenleg bonyolult, nehéz és az utóbbi esztendőben bizonyos értelemben élesedett. A nemzetKözi reakció támadásba kezdett és különösképpen a világreakció élén álló Egyesült

Államok különböző agresa- szív lépéseket foganatosított már a múlt esztendő-? ben.

Pártunk és kormányunk álláspontja ebben a kérdésben világos.

Mi a leghatározottabban, a legélesebben elítéljük az Egyesült Államok agresszív tépéseit.

Ami bennünket, szocialista országokat és más haladó országokat és népeket illet, egy • a kötelességünk: segítsük a vietnami nép harcát. Vietnami testvéreink a mi szabadságunkért és függetlenségünkért is harcolnak, amikor saját földjüket védik és nekünk erkölcsi kötelességünk, hogy segítsük őkét. Segítjük és segíteni fogjuk őket a jövőben is — mondotta, majd beszédét így fejezte be:

A Központi Bizottság biztosan kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak, a jobo életnek.

A párt a munkás-, a paraszttömegekre, az értelmiségi tömegekre, a nép erejére épít és támaszkodik. Nemzetközi téren velünk van a Szovjetunió, a szocialista országok, és az imperializmus ellen küzdő minden nép.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista és minden más imperialista ellenes ország együttes ereje nagyobb, mint az imperializmusé és ez az erő az emberiség életét a haladás irányába fogja vinni.

Ez az erő legyőzhetetlen — fejezte be nagy taps közepette szavait Kádár János.

Szirmai István elvtárs Egerben, Erdei Ferenc elvtárs Szegeden mondott ünnepi beszédet