Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Sziláit György rajza. A 2 MSZMP SZABOLCS SZATMÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉTTOLTAM, 196. SZÁM ÁRA*. 80 fillér I960. AUGUSZTUS 30, PÉVTE* ORSZAGOS ÉRTÉKELÉS Befejezés elolt az aratás Csütörtökön a Földjnüve- lésügyi Minisztériumban Szabó József növényter­mesztési főigazgató-helyet­tes tájékoztatta a sajtó kép­viselőit az időszerű mező- gazdasági munkákról és a legsürgősebb tennivalókról. A gabonabetakarítás ered­ményeiről szólva elmondot­ta^ hogy a legutóbbi két hét időjárása általában kedve­zett a mezei munkáknak, így az aratás üteme or­szágszerte meggyorsult. A legutóbbi fölmérések sze­rint a gabonatermés 90 szá­zaléka került eddig konv- bájnszérükre, illetve mag­tárakba Jelenleg mintegy 320 000—330 000 hold az aratnivaló, zömmel őszi bú­za. A betakarítás gyorsítá­sa érdekében az utóbbi he­tekben nagymértékű gép- átcsoportosításokat hajtot­tak végre. Eddig Baranya, Bács-Kiskun, Tolna, Csőm rád, Békés, és Nógrád ^ne­gye jelentette, hogy teljesen végeztek az aratással, Szol­nok, Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, továbbá Zala, Somogy és Komárom megyében a következő na­pokban fejezik be a mun­kát. Borsodban, Veszprém­ben, Győr-Sopron ban, Fe­jérben, Hevesben és Vas­ban található a még aratat- lan gabonának 55 százaléka. Noha a nagymértékű dő­lés, kuszáltsága, illetve a gabonák gy»mossága miatt a kombájnok tényleges ka­pacitása az ország nagy ré­szén nem érte él a múlt évit, az idei gabonabetaka- rifcás 74—75 százalékát vé­gezték el a gépek, s ebből a kombájnok részesedése 81,7 százalékos volt. Azz idei cséplés szokatla­nul nagy feladat elé állít­ja a termelő üzemeket: ke­reken 730 000 hold terme­sét kell kicsépelniök a rész­ben elavult, kiöregedett gé­pekkel. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a vidékenkint már felszabadult, vagy a következő napokban felsza­baduló kombájnokat is 'mi­nél nagyobb szambán irá­nyítsák át közvetlen keresz­tekből történő cséplésre. Az illetékes hatóságok gondos­kodtak a keresztekből, vagy tartalék asztagokból cséplő kombájnosok megfelelő bé­rezéséről. A főigazgató-helyettes kö­zölte, hogy bár végleges terméseredményről még nem érkezett jelentés a me­gyéktől, valószínűnek lát­szik, hogy az idei kenyérga- bonater'tnés országosan el­éri, vagy meghaladja a ter­vezett szintet, s hogy a ke­nyérgabonaszükségletet fe­dezi. Az utóbbi két héten meggyorsult a gabonabeta­karítással kapcsolatos egyéb munkák üteme is: jól ha­ladnak a szalmalehúzással és kazalozással, viszont még mindig nem kielégítő a talajmunkák eddigi ered­ménye — a letakantptt termőterületnek csupán 39 százalékát szántották fel. Főleg az őszi gabonák alá kerülő területek talajelő­készítésében mutatkozik el­maradást. Tarlóvetést az idei nyáron a szokásosnál körül­belül 100 ezer holddal na­gyobb területen végeztek a termelő üzemek, több he­lyütt azonban — a belvizek lassú levonulása miatt — üresen maradtak a földek. A következő napokban to­vább kell folytatni a gépek átcsoportosítását, hogy né­hány nap alatt a nyugati, illetve az északi megyékben is befejezhessék az aratást. Ugyancsak minden erővel gyorsítani kell a talajmun­kákat, főleg az ősziek alá kerülő területek előkészíté­sét. A termelő üzemek az erőgépeket irányítsák na­gyobb számban az éjszakai szántásra, fokozzák a lánc­talpas traktorok kihasználá­sát. ’ Ünnepélyesen felvonták az állami zászlót Alkotmányunk ünnepe, «ugusztus 20, tiszteletére csütörtökön ismét felvonták a Kossuth térén az állami zászlót. A késő délutáni órákban nagy számban gyűltek ösz- sze az érdeklődők az ün­nepség színhelyén. Ponto­san 6 órakor kürtszó jelez­te a katonai elöljáró, Ko­vács Imre vezérőrnagy ér­kezését, aki meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott diszszázad parancsnokának jelentését, majd a Rákóczi induló hangjai közben elle­pett a díszörség előtt és üd­vözölte azt. Ezután a dísz­őrök parancsnoka engedélyt kért a Magyar Népköztársa­ság állami zászlajának fel­vonására, majd a díszőrök kíséretében az árbochoz vit­ték a piros, fehér, zöld szí­nű lobogót. Miután a dísz- őrök elfoglalták helyüket a talapzatnál, a Himnusz hangjai és a diszszázad tisz­teletadása közben felvonták a 16 méter magas árbócrud- ra. Az ünnepélyes zászlófel­vonás befejezéseként a díszegység és a zenekar a Hunyadi-induló hangjaira díszmenetben elvonult az állami zászló előtt, ahol ka­tonák, rendőrök és munkás­őrök álltak díszőrséget Ugyancsak katonai tiszte­letadás mellett vonták fel a gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél a három­színű magyar nemzeti lo­bogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom hagyományos vörös zászlaját. Nagygyűlések az alkotmány ünnepén Ma országszerte gyűléseket rendeznek az alkoímiány ünnepe alkalmából. Békés­csabán nagygyűlés lesz, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mond beszédet. Egerben sorra kerülő nagygyűlés szónoka Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lesz. Szegeden Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára mond beszédet. A megyei nagygyűlést Nyír­egyházán augusztus 20-án, de. tíz órai kezdettel rendezi a Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a városi tanács. A szabadtéri színpa­don (rossz idő esetén a Móricz Zsigmond Színház­ban) megrendezendő nagy­gyűlés szónoka Benkei András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, belügyminiszter, megyénk országgyűlési képviselője. Az alkotmány születésé­nek 16. évfordulója alkal­mából megyénk hatvanöt községében rendeznek még ünnepi nagygyűlést. A ti- szalöki ünnepség szónoka Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a balkányi ünnepségé Gom­bás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a má­tészalkai nagygyűlésé pedig Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Erdei L ászióné, a* MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke, megyénk országgyűlési képviselője Mándokon, Sze­gedi József, az MSZMP Központi Bizottsága munka­társa Vásárosnaményban, Sárffi Rózsi, az Orvpsegész- ségügyi Szakszervezet titká­ra, országgyűlési képvise­lőnk Piricsén, Gábor Zol­tán, a pártfőiskola tanára Fehérgyarmaton lesz a nagygyűlés ünnepi szónoka. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyet­tese Nyírlugoson, dr. Fá­bián Lajos, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára Nagyhalász­ban beszél ünnepi nagygyű­lésen. Ifjúsági találkozó lesz Bakta- lórántházán, Szaunossályiban. Nagyhódoson, Csengerben, Kékesén és Jánkmajtison, Kemecsén veterán találkozó­ra, Urán kultúrházavatásra kerül sor. Munkás—paraszt találkozót rendeznek Tisza- vasváriban, Fehérgyarma­ton és Vásárosnaményban a Tisza partján. Augusztus 20-án mező­gazdasági kiállítás nyílik Tiszalökön, Rakamazon, Ké­ken, Szakolyban és Kisvár­dán. A nevezetes ünne­pen egyébként megyénk számos községében kulturá­lis és sportrendezvénye­ken szórakozhatnak az emberek. Ünnepi megemlékezés Miskolcon és Mohácson Az alkotmány ünnepe al­kalmából csütörtökön este a Szakszervezetek Megyei Székházának színháztermé­ben nagygyűlést rendeztek Miskolcon. Ünnepi beszé­det mondott Péter János külügyminiszter. Beszédé­ben többi között ismertette hazánk külpolitikáját, s részletes áttekintést adott a nemzetközi kérdésekről. Baranya megyében az idén Mohácson, a 120 napos küzdelem árán megmentett Duna menti városban ren­dezték meg csütörtökön es­te a megye központi ünnep­ségét. A Bartók Béla mű­velődési ház szabadtéri színpadán megtartott nagy­gyűlésen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Beszédében első­sorban gazdasági kérdések­kel foglalkozott és elismerő szavakkal emlékezett meg az árvízi csata hőseiről. Magyar—bolgár kulturális egyezményt írtak alá A Kulturális Kapcsolatok Intézetében csütörtökön alá­írták a magyar—bolgár tu­dományos és kulturális együttműködésről szóló új egyezményt. A szerződés értelmében szoros együttműködést való­sítanak meg a művelődés- ügy terén, elmélyítik a tu­dományos kapcsolatokat. A többi között elősegítik a két ország tudományos aka­démiái, egyetemei, főisko­lái, tudományos kutatóin­tézetei és szervezetei kö­zött az állandó jellegű al­kotó egySttműködést. Tapasztalatcsere céljából tudósok, műszaki és más szakértők tanulmányutakat tesznek egymás országana. A tudományos feladatok kö­zös megoldására a fő figyel­met azokra a kérdésekre irányítják, amelyeknek megoldása mindkét ország tudománya és népgazdasá­ga fejlődése szempontjából fontosak. A szerződés a továbbiak­ban feladatként jelöli reg a két ország kulturális ér­tékeinek és eredményeinek megismertetését.

Next

/
Thumbnails
Contents