Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
A llják-e a képernyő „konkurrenciáját“ a mozik Több mozilátogató az év első felében — Újabb szélesvásznú filmszínházak — 74 ezer parasztnéző bérlettel Megoldatlan Nyíregyháza mozihelyzete , . X > Egyre több a tv-tulajdo- nos, megyénkben megközelítik a 16 ezret. Versenyre kelt a televízió és a mozi. Az egészséges versengés mindenképpen hasznos, s eddig eredményes is: állandóan emelkedik a tv-előfi- zetök száma, s nem csökken a mozilátogatóké sem. A Húsz óra sikere A 306 moziban tavaly 26121 előadáson 2 millió 619 ezer néző, az idén 25 793 előadáson 2 millió 675 ezer néző jelent meg. A legnagyobb közönségsikere a Kőszívű ember fiai, az Ordasok között,' a Ne hagyd magad Pitkirt, a Huszárkisasz- szony, a Hattyúdal és a Húsz óra című filmeknek volt. A moszkvai filmfesztiválon hazánk filmművészetét képviselő Húsz órát több ezer néző tekintette meg. Évente 130—140 új film jelenik meg, ebből keli „gazdálkodni”, hogy a film- műfajok arányos elosztásá. val mind a népművelési feladatoknak mind a közönség igényének, ízlésének megfelelő műsorok kerüljenek a vászonra. Az évi „filmtermés” nagyjából adott, azonban a műsorpolitika helyes vagy helytelen alkalmazása jó vagy kevésbé jó értelemben befolyásolja a közönség nevelését. Ebben megyénkben figyelemre méltó javulás tapasztalható. Bár nem kísér még közönségsiker minden valóban nagy alkotást, sokan kedvelik a semminél alig többet mondó „könnyű” filmeket, az érdeklődésre mégsem ez a jellemző. Kiváló ismeretnyújtó szerep jut a játékfilmeket megelőző népszerű tudományos és más kisfilmeknek: a 10 427 műsorból 820(^31: kísértek kiegészítő kis- filmek. Elmarad a megyeszékhely? Tartalmilag a „start” a tv és a mozi versenyfutásában azonos: a jól megválasztott, változatos műsorok vonzzák, a nehézkesek taszítják a nézőket. Van azonban a^tv-nek égy látszólag behozhatatlan előnye: az otthon kényelme. .Ezzel is számolnak a mozik: ebben az évben .42 mozit tataroztak, festettek, tavaly 1200, az idén 800 széket cseréltek ki. A belső esztétika és a hanghatások tökéletesítésére műanyag, farostlemez, textil és egyéb burkolatokkal láttak el mozikat, öt moziban szerelik be a megyei újítást a Igaz József által szerkesztett szellőző berendezést, amely az előadás alatt is lehetővé teszi a hangtalan levegőcserét. Tovább folytatják a korszerűsítést: mint országszerte nálunk is a „szélesvásznusí- tás” tör utat. Hosszas munka után, az idén elkészü! 1,1 millió költséggel a kis- várdai szélesvásznú mozi, ugyancsak a cseneeri, a ti- szadobi, a baktalórántházi a szakolyi, a fényeslitkei, az ibrányi és terven felül a nagyhalászi a tyukodi. Már elkészült a demecseri és folyamatban van a tiszavasvá- ri művelődési ház színház- termének átalakítása — félmilliós költséggel — szélesvásznú vetítésre. Végül is egyedül a nyíregyházi Gorkij mozi marad „normálnak” a többi normálmozi megyeszerte átalakul szélesvásznúvá. S ennek ürügyén érdemes szemügyre venni -a megyeszékhely mozigondjait. Nyíregyháza négy állandó és egy idény filmszínházzal rendelkezik. A Dózsa a megye legrégibb mozija évek óta kényszerszüneteket tart, 2 hónapja, hogy nincs vetités, a a szakemberek nem tudják mikor lesz alkalmas a vetítésre. A Béke mozit minden évben igyekeznek fiatalítani, komoly összeget tesz ki a ráfordított pénz, azonban az épület nem hálálja meg a gondoskodást: nincs megoldva télen a mozi fűtése. A Gorkij a „nyugdíjasok” mozija úgynevezett utánjátszó, szintén nem tartozik a fiatal filmszínházak közé. Van még a Móricz Szeged az ünnepi hetek idején, változatos, gazdag szórakoztató programmal várja vendégeit. Július 24- től, a szabadtéri játékok megnyitásától augusztus 20- ig a záróelőadásig mintegy száz kulturális és sport- eseményre kerül sor a városban. A város vendégei Zsigmond Szakszervezeti Művelődési Ház mozija és a szabadtéri. Kevés ez egy 60 ezres városnak, s igen kellene a tervekben szereplő 600 személyes új filmszínház, mely a központban épülne fel. De még ekkor is lesz tennivaló: a távoli Guszev lakótelep, az' Északi Alközpont is mozi nélkül van. A Guszevben a helyiségen múlik, hogy legyen vetités. Ameddig ésszerű Lényegesen változott a helyzet a tanyákon, kis településeken ahol korábban alkalmi vetítések voltak, mindig változó napokon. A körzeti mozikat azonban 26 helyen állandó „fix” mozivá alakították át s így szombaton, vasárnap nézhetnek filmet a kis községek, tanyák lakói. Ezerhatszáz tsz-bérletet vásároltak a megyében, mely 74 ezer előadás megtekintését teszi lehetővé egy évben. Meggondolandó azonban érdemes e szorgalmazni a kis mozik létesítését az elszórt településeken, ahol a mozi fenntartása. a berendezések költségesek lennének. Célszerűbb ott átadni ezt a szerepkört a tv-nek, amely sokkal olcsóbb és van any- nyi közönsége, mint a kis moziknak. Helyes törekvése a moziknak a vonzóbb műsorpo!j,‘i- ka, a korszerűsítés, az otthonosság megteremtése, a mozikultúra további fejlesztése, a gazdaságosság és az ésszerűség határain belül. A tapasztalatok szerint nem veszi el egymás kenyerét a tv és a film, de külön-külön és együtt sajátos eszközeikkel, egészséges konkurrenciá- val eddig nem művelődök ezreit hozhatják közelebb a kultúrához. Páll Géza az ünnepi hetek idején például tucatnyi kiállítást tekinthetnek meg. Ezek közül kiemelkedik a szegedi nyári tárlat, amelyen a Dél-Alföld művészein kívül budapesti, miskolci, debreceni és más városok képzőművészei mutatják be alkotásaikat. Szegedi ünnepi hetek A TV SZOMBATON MUTATTA BE: Bertolt Brecht: Carrar asszony puskái 1936-ban Franco tábornok fallangista csapatai rátörtek a Spanyol Köztársaságra, békés p.arasztokra és polgárokra, akik a politikában talán tájékozatlanul, de iszonyodva döbbentek rá arra, ami körülöttük kibontakozott. Néhány hónappal a véres események kezdete után vetette papírra a hitleri Németországból emigrált Bertolt Brecht a „Carrar asz- szony puskái”-t, azzal a céllal, hogy alkalmas műsordarabbal szolgáljon antifasiszta színjátszó csoportoknak emigrációban élő honfitársai között. Talán a szerző maga sem gondolta, hogy sokkal több sikerült neki: egyik mindmáig legnagyobb hatású egyfelvonásosát írta meg. S benne olyan anyaszerepet teremtett, mely méltán volt azóta sok nagy drámai színésznő ambiciója, szíve vágya, majd emlékezetes alakítása. A nagyfeszültségű, de egészen puritán eszközökkel megjelenített dráma cselekménye néhány mondatban elfér. Hogy jut el egy anya — aki mindenféle vérontástól iszonyodva elrejtette a harcokban elesett férje fegyvereit, — oda, hogy a gyász letargiájából felocsúdva, egy váratlan tragikus fordulat alkalmával, mintegy villámfényben, megértse a maga és népe sorsát. Erre a kérdésre felel a néhány szereplőre koncentrált, egy szintéren játszódó, tömör, zárt drámai akció. Nemcsak nincs értelme, de káros • is előre elmondani e dráma cselekményét azoknak. akik meg akarják nézni. Érdekes viszont elgondolkodni a főszerepen. Brechtet láthatólag egész írói pályáján erősen foglalkoztatta a történelmi viharba került anya alakja. Nem véletlen, hogy Gorkij művei közül is épp az „Anyát” dramatizálta és állította színpadra. S nem véletlen az, hogy életének fő műve a „Kurázsi mama” lett. Fölmerülhet a kérdés, milyen érintkezési pontjai vannak e két drámának és két szerepnek: Carrar asszonynak és Kurázsi mamának; Egyszerű sémákban beszélve Carrar asszony heroikus, Kurázsi mama tragikomikus alak. És mégsem véletlen, hogy Brecht társulatában is, s itt Magyarországon is egy színésznő találta meg nagy szerepét mindkét alakban. (Brecht társulatában Helene Weigel, nálunk Kiss Manyi.) Kurázsi mama tragikomikus sorsú, mert egyszerre áldozata és haszonélvezője a háborúnak. Az ő drámája az, hogy képtelen megérteni »orsát. Carrar asszony sorsa pedig az a dráma, melynek során egyszerű anyából jelképes hőssé nő. A televízió július 24-én, szombaton este mutatja be a drámát, Adám Ottó rendezésében. A főszerepben: Kiss Manyi. Cs. Németh Lajos, Görbe János, Pécsi Sándor. Színházi est: Idill, de kedves Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. vígjátékát láthattuk két este Nyíregyházán, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeinek előadásában. Nagysikerű darab. Az, már első színre vitele óta. Annak idején volt úgy, hogy száz előadást is megért. A felszabadulás után is sokat játszották. Mosolygós, kedves történet, a férjfelség problematikájából. A mulatós, nyakas férj és a jó szándékú, biztonságos életre vágyó feleség közti összezördülés és kibékülés idillizált históriája, a magyar sírva-vigadó természetéről szóló, Móricz által is val'.i tt mítosz megéneklése. Ezzé lett az azonos című, jóval komorabb hangvételű, kicsegésű kisregény eredeti témája, amiben volt egy jó adag kritika is a dzsentriről. Ez azonban a vígjátékból, már csak halványgyengén szivárog elő. A talaját vesztő, vagyonát elmulató, felzabáló, egyre lejjebb csúszó dzsentri ki nem mondott borba-mu- zsikába fojtott szorongásából, az egész megfeneklett, értelmetlen és tartalmatlan életforma fojtó légköréből e vígjátékban már többnyire csak az idill maradt meg, az író mosolygós megértése és egy, a dzsentri kérdésnél általánosabb, ezért időt- állóbb probléma: a férfi és a nő kapcsolata, a „ki hordja a kalapot?” nagy kérdőjele, a két nem kapcsolatának minősége. A dzsentri problematika avult- sága és a darab légkörének számukra ebből eredő idegenszerűsége ellenére talán ezért van ma is sikere e vígjátéknak. A pusztuló dzsentri életmód réme azért felmerül e vígjátékban is, de csak mintegy jelzésként a kisregénybeliekhez képest. Az első felvonásban explodálja ezt az író, elég hosszadalmasam A darab figuráinak lényegét jól megragadó rendezésnek éppen ezért ezt a kevés eseményű részt kellett volna sokkal tempó- sabbá sűrítenie. Olykor az is előfordul a kritikus pillanatokban, hogy érdeklődést, eseményszerűséget, feszültséget egy—egy szereplő túljátszatásával akarnak kelteni, teremteni ebben a felvonásban. A különben egészében jó hatású prvduk- cióról hadd tegyünk még egy kritikai megjegyzést: nem éreztük szerencsésnek a szereposztást Pólika esetében. Andaházi Margit végeredményben jól oldotta meg feladatát, azonban egyéniségétől idegennek éreztük Pólika szerepét, egyértelműen határozott, kemény kötésű fiatal- asszonynak játszotta. Pedig Móricz Pólikájában bátorság és félénkség, határozottság és gyámoltalanság együtt van. Férjének, Balázsnak a szerepében Fonyó István, a derűs, könnyelmű és mégis szeretette méltó nagy kópét „hozta”, akiben azonban a felesége iránti szerelmet is elnyomja a makac» férfi büszkeség, ha az asz- szony ellenkezni mer vele. Még a szigorú nagynénivel, Zsani nénivel is szembeszáll vélt igazáért. Aa agglegényhármas és egyáltalán az egész háznép, melynek Zsani néni parancsol* Móricz nagyszerű emberábrázoló művészetéről, hu_ morizáló hajlamáról. as emberek iránti szereteté- ről beszél. A színészek é* rendező egyaránt rátaláltak e figurák lényegére, jellemük főbb vonásaira: Győri Ilona: Zsani néni tárgyilagos, kissé rideggé merevült „családfői” határozottságára. Sebestyén Éva: Pepi néni akarat nélküli, kedves vajszívűségére, Hegedűs Agnes: Mina néninek férfiak érkeztére izgalomba jövő vénlőnyos, mulatságos tetszeni vágyására, Gyón- gyössy Katalin pedig Birike kamaszlányos, aranyos-gonoszkodó, gondtalan szele- burdiságára. Fehér Miklós díszletei, Fűzy Sári jelmezei és Dobos Ferenc maszkja ugyancsak az előadás sikerét szolgálták, mert az említett hibákkal együtt is értékes produkciót hozott színre a* együttes, a két rendező; Herényi Gábor (Jászai-dí- jas) és Laczkó Mihály irányításával. Seregi Istváa 1 . Hiedelmek, sámánok „égi a jlő . . Mítosz és világkép a szabolcsi mondavilágban „Valaha olyan alacsony volt az égbolt, hogy a háztetőket súrolta, egészen addig míg egy asszony kotróval magasabbra nem tolta” — olvashatjuk egy ősi mordvin mesében. Egy mok- sa-mordvin tudósítás szerint palacsintasütőnyéllel tolták el az eget a földtől. Kazár tartományban azt tartották, hogy egykor az égbolt oly alacsony volt, hogy a háztető gerincéről kézzel is el lehetett érni.” Naiv hiedelmek ezek, a kezdetleges körülmények között élő népek elképzelései a világ teremtéséről, s általában a világról. Szinte csodálatos, hogy évezredek elteltével a szájhagyomány átmentett ilyen mondákat a finnugorság világképéről, s ennek gazdag tárházát fedezték fel a néprajzosok megyénkben. Néhány éve még élt és mesélt, egész faluközösséget nevelt a sza- mosszegi Ami • Lajos, akinek 243 meséjét és 13 babonás történetét vette magnetofon szalagra Erdész Sándor, a Nyíregyházi Jósa András Múzefm tudományos főmunkatársa. Évezredek szájhagyománya Évezredek krónikása volt Ami Lajos, akinek meséit azóta megismerte az egész világ, minden országba eljutott Erdész Sándor több nyelvű tanulmánya. Kiegészítője újabb eredeti történeti forrása lett egy egységes ősi világkép megrajzolásának a népmesék segítségével. Ebben találjuk meg a naiv elképzeléseket az égbolt feljebbtolásáról, de vannak itt olyan kútfők is. melyek a máig fellelhető hiedelmek csirái, a vallási mítoszok alapjai voltak. Mióta az ember gondolkozik, megpróbálta felfogni a körülötte zajló életet, magyarázni a tüzet a villámlást a természeti csapásokat, az ember keletkezését. így vált hosszú évezredek folytan imádat és félelem tárgyává a tűz, „felsőbb” büntetéssé az árvíz, az aszály, a villám. Ezekre vetnek fényt több ezer év távlatából az apáról fiúra szálló népmondák. Egyezésük — származzanak Afrikából vagy a polinéziai szigetvilágból vagy Ázsiából — meggyőző bizonyítékai annak, hogy az em- Eer világfelfogását, hitvilágát nagyjából azonos tényezők táplálták: a félelem, a megmagyarázhatatlanság. A dánt és Éva — Buda és Bécs között S az ember megalkotta képzeletében a „felsőbb” világot, ahol elképzelése szerint a teremtő lakik, aki irányit mindent. Nem ismerhették a természeti törvényeket, az egyetemes tömegvonzást és más ma már közismert jelenséget, a csillagokat a paradicsomfák termésének vélték. Minden primitív vallásban megvan az istenek által lakott felsőbb világ: a paradicsom. Legfeljebb távolsága, berendezkedése más és más egyes népeknél. Ami Lajos úgy vélte, hogy az égbolt tetején jy ajtó van, melyen keresztül Ádám és Éva — Bécs és Buda között a földre került, s éppen ezért ott van a világ közepe. Az égi ajtó képzete megtalálhatók a magyar népmesékben, az altáji népek sámánhitében, a vogul mitológia szerint pedig Numi Toarem az égnek lefelé néző nyílásán keresztül dobta le a földre bűnös nejét. S így vezetnek el a szálak visszafelé egészen az ősi vallá^ elképzelésekig, melyek jóval a kereszténys*ég keletkezése előtt már megvoltak. Az égatya emberteremtéséről már a vogul népköltészet is őriz mondákat. Eszerint az első emberteremtési kísérlet nem sikerült: ezekből lettek a manók. Másodszor vörösfenyőből formál az égatya emberalakot, majd rájuk lehel. „Ezek erre életet nyernek — folytatódik a pogányság hitvilágának mondája — g létrejönnek a mostaniakhoz hasonló első emberek... Az égatya megengedte, hogy bárhol járhassanak, ahol csak kedvük tartja: megehessenek bármit, amit csak látnak, kivéve a hamvas áfonyát, mely a manó bogyója...” Hogy mennyire rokon, tulajdonképpen azonos ez a momentum is a biblia emberteremtésével aligha szorul magyarázatra. Ami Lajos meséi sok ősi, történeti múltunkba visszanyúló mítoszt őriztek meg — az ember alakú sárkányról, a lélekvándorlás, a természet feletti erővel rendelkező mesehősről. Különösen érdekesek az ember alakú sárkányról szóló meséi, melyeket szintén megismert a világ. Ezekben fedezhetjük fel a sárkányfajzat, ördög- fajzat sajátos előfordulását: akinek iker gyereke születik, az jóban van a sárkánynyal, az egyik gyerek sárkányfajzat, meg kell ölni. Ez is még a finnugorság korából megőrzött elem, mely vallási felfogássá vált, s ártatlan gyerekek ezreit küldte a halálba. Ősi népmesék Csak morzsákat idéztünk az ősi népmesékből, s fűztünk hozzájuk megjegyzést. Kötetekre rúg csak p szabolcsi mondavilág gazdag termése, mely sok-sok értékén kívül hitelesen tanúsítja: a nyiladozó értelmű, de még sok mindenre választ nem találó ember megteremtette a maga képzelet- és hiedelemvilágát, melvek alapjaivá váltak a későbbi vallásoknak. Ahosv fejlődött az emberiség, úev oszladozott a misztikus köd A természet- tudomány és az általános emberi kultúra azonbarf ma már egvre kisebb helyri szorítja a babonát, a sámá-< nők és örököseik hagyaté-* kát, s megszűnteti azolf forrását: a félelmet, a tudatlanságot. •
