Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
xxn, ÉVFOLYAM 167. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1965. JÚLIUS 17, SZOMBAT Egyetlen hordozorakétaral; öt szputnyikot lőttek lei Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunióban egyetlen hordozórakátéval Föld kö- ; rüli pályára bocsátottak öt mesterséges holdat: a Koz-, ! mosz—71-et, a Kozmosz—72-őt, a Kozmosz—73-at. a Koz- ; mosz—74-et, és a Kozmosz—75-öt. A mesterséges holdakon tudományos berendezést helyeztek el, hogy a TASZSZ által 1962 március 16-án bejelentett programnak megfelelően folytassák a kozmikus térség kutatását. Az öt mesterséges hold csaknem kör alakú pályán halad. Pályájuk főbb adatai a következők: kcrinaS- si idő: 95,5 perc; a Föld felszínétől való távolság 550 kilométer, pályájuknak az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 56.X fok. A szputnyikokon elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. Kádár János látogatása Nógrád megyében Ujabb csatlakozások a csengeri kezdeményezéshez Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Háry Bélának, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettesének társaságában háromnapos látogatást tett Nógrád megyében. Találkozott szocialista brigádvezetőkkel, bányászokkal, ipari munkásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal, értelmiségiekkel, megyei, városi és járási pártvezetőkkel. A meglátogatott ipari és mező- gazdasági üzemekben és a találkozók során tájékozódott a megye helyzetéről, fejlődéséről, megoldásra váró problémáiról. A látogatásra elkísérték Nógrád megye párt- és állami vezetői. .x Szerdán este Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházában Kádár ,1 ános találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival, valamint az MSZMP városi és lárási titkáraival. A közvetlen hangú beszélgetésen Jakab Sándor tájékoztatót adott a megye helyzetéről, ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődéséről. Többek között elmondta, hogy az ipari termelés a második ötéves tervben az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett. Különösen örvendetes, hogy főleg a minőségi és gazdaságossági mutatók tekintetében múlta felül a megye az országos átlagot. A párt decemberi határozatát a megye dolgozó! helyesléssel, megelégedéssel fogadták és odaadó munkával törekszenek a határozat végrehajtására. A tervek valóra váltását 920 szocialista brigád segíti. A megye szocialista mezőgazdasága nehány év alatt jelentősen fejlődött. A gabonatermés az idén minden eddiginél jobbnak Ígérkezik. Évről évre nő a munkaegység értéke és az . egy tagra jutó szövetkezeti jövedelem. A kedvezőtlen körülmények között elért eredménye« hűen bizonyítják a parasztság szocialista öntudatának erősödését. Jakab Sándor beszámolt a kulturális es egészségügyi fejlődésről is, a tájékoztató végén pedig a párt tekintélyének megnövekedéséről, a párttagok és párton kívüli dolgozók közötti jó kapcsolatról szólt. Ezután Kádár János szólalt fel. Elismeréssel beszélt a Nógrád megyeiek építő, termelő munkájának eredményeiről, a megvalósult új alkotásokról, megállapította, hogy a nógrádi szénme- denee dolgozóinak odaadó munkájára a párt ugyanúgy számit a jövőben, mint eddig. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány politikája változatlan. Kitért a nemzetközi munkásmozgalomban fennálló nézeteltérésekre és elemezte az amerikai imperialisták vietnami agressziója következtében kialakult helyzetet. Csütörtökön a vendégek a palócföld fontosabb ipari és mezőgazdasági vidékeit keresték fel. A délelőttöt Nagybátonyban töltötték, ahol találkoztak a nógrádi szénmedence élenjáró szocialista brigádvezetőivel. Takács Vilmos, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területi pártbizottságának titkára tájékoztatóban elmondta, hogy a nógrádi bányászok ebben az évben több mint 3,5 millió tonna szenet adnak az országnak. Ennek csaknem egyharmadat a nagybátonvi üzem dolgozói termelik ki. Egymás után kértek szót, a szénmedence minden részéből egybe- gyűlt szocialista brigád- vezetők. akik beszámoltak a bányász munka- csoportok eredményeiről, a brigádmozgalom fejlődéséről s rámutattak azokra a tényezőkre is, amelvek hátráltatják a munka további javítását, a termelékenység fokozását, a költségek csökkentését. Szóltak a szigorú munka- fegyelem, a műszaki fejlesztés, a jó üzem- és munkaszervezés fontosságáról. Megemlítették a normarendezés és a bérezési rendszer problémát is. Hangoztaták a dolgozók elvárják, hogy a műszaki vezetők mindenütt teremtsék meg a tervek teljesítéséhez szükséges reális feltételeket. Rámutattak, hogy a bérezési rendszer akkor igazán jó, ha nemcsak a szakemberek, hanem az egyszerű bányászok is el tudnak rajta igazodni. Kádár János nagy figyelemmel hallgatta a felszólalásokat, majd maga is kifejtette véleményét a szocialista brigádok munkájáról. Hangoztatta, hogy társadalmunk nagyra értékeli ezt a nagyszerű mozgalmat és olyan eszköznek tekinti, amely — a szakmai és politikai ismeretek gyarapításán kívül — hatásosan elősegíti a szocialista öntudat formálását is. A továbbiakban megállapította, hogy a dolgozók nagy tömegei magukévá tették a párt múlt évi decemberi határozatát. Ezt bizonyítják az idei eredmények is. Most az egyik legfontosabb teendő, hogy a termelést gazdaságosabbá tegyük és tovább javítsuk a munkaszervezést. Biztosítani kell a zavartalan termelés feltételeit, valamennyi munkahelyen gondoskodni kell a kellő üzemi rendről, a szilárd munkafegyelemről mert ez a további fejlődés nélkülözhetetlen alapja. Végül rövid tájékoztatót adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Beszéde végén a párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a szénmedence bányászainak. A vendégek ebéd után rövid sétát tettek a bányavárosban. Délután Szécsénybe látogattak, ahol a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetet keresték fel. Az új ifjúsági klubban — amelyet éppen aznap adtak át rendeltetésének — Sümegi János ismertette a termelőszövetkezet, életét. 1951-ben 15 szegényparaszt 280 kataszt- rális holddal vágott neki az új útnak — mondta. Közös gazdálkodás eredményei azonban I960 óta bontakoztak ki igazán, amikor az egész község a szövetkezeti gazdálkodás útiára lépett. A pösténypusztaiak és ben- czúrfalvaiak csatlakozásával 4200 holdra nőtt a termelőszövetkezet területe, s ezen ma 6ó9 tag gazdálkodik Gabonatermésük hároméves átlaga 14—15 mázsa között volt, cukorrépából 200 mázsát, burgonyából átlagban 70— 100 mázsát termeltek holdanként. A növénytermesztésen kívül jelentős az állat- tenyésztésük és 100 holdas kertészetük is van. Fellett a gépesítés is: 18 erőgép, egy tehergépkocsi és szinte minden munkagép rendelkezésre áll. A gépi munka zavartalanságát a szövetkezet salát javítóműhelye biztosítja. Igen hasznosnak bizonyult. hogv a brigádvezetők önállóan intézkedhetnek. Bevezették a fixnor- mák rendszeréi i«: tehát azok a termelő«zöve*ke- zeti tagok, akik vállalták, hogy a közös munkából mindennap kiveszik részüket, ha az Í7T- lattenvész*ó«ben dolgoznak. évi 550 munkaegységet, a fogatosnk 500. a nüvénvtermeszJők pedig 450 munkaegységet kapnak. fgóav ér alatt 9 millióról 21 millióra nőtt az évi termelés értéke és egyre több terméket adnak el az állami felvásárló szerveknek. A tagok átlagos jövedelme tavaly csaknem 15 000 forint volt, a fixnormásoké a 25 000-et is meghaladta. Az elnök dicsérettel szólt a tsz- asszonyok, a nődolgozók helytállásáról (Poiytatáa a Z. otdato»* BAKTALÓRÁNTHAZI JÁRÁS A * baktalőrántházi járásban közel 3000 hold a bel- vízsújtotta terület részben teljes, részben kisebb-na- gyobb pusztulással. A járási párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetők megvitattak a veszteségek pótlásával kapcsolatos főbb tennivalókat, s javasoltak a gazdaságoknak, hogy a helyi körülmények és lehetőségek mérlegelésével tegyenek hathatós intézkedéseket. A járási vezetők az aratás szervezett végzése mellett a burgonya, dohány, a gyümölcsfélék növényvédelmére, másodnövényeknél a borsó, napraforgó, köles, silókukorica, burgonya, cékla, uborka, hagyma, bab vetésere, ültetésére hívták fel az üzemek figyelmét. Javasolták: mind több állványt használjanak a szénaszárí- tásnál, ősszel nagyobb arányban vessenek takarmánykeveréket. A járás párt, tanács és tömegszerveinek vezetői NYÍRBÁTORI JÄRAS A nyírbátori járás tsz- eiben, tszcs-iben és más gazdaságaiban 3700 holdon okozott különféle mértékű kárt az időjárás. A járás párt, állami és társadalmi szerveinek a képviselői július 16-án tanácskoztak azokról a tennivalókról, amelyek végrehajtásával csökkenthété a veszteség. A meglévő termelvénvek jő ápolásával, időben történő, veszteségmentes betakarításával a járás áruértékesítési tervét burgonyából 5—10. kenyérgabonából 15— 20. állati termékekből 4—5 százalékkal túlteljesítjük. Ezen túl, a belvíz által károsított. használatba vehető összes területen másodnövényeket termelünk mind a közös, mind a háztáji gazdaságok takarmány gyarapítására. A járás mezőgazdasági üzemeiben haladéktalanul megkezdték a veszteségek pótlására a részletes tervek kidolgozását. Kovács Ferenc, a járási páríH'Tottság első titkára Balogh József, a járási tanács vb elnökhelyettese A csengeri járás kiszistá- inak, fiataljainak többsége derekasan helyt áll a termelésben. az ifjúsági brigádok a vállalt területük példás művelésén túl részt vesznek az aratásban. A szocialista címért küzdő sza- mosbecsi ifjúsági munkacsapat tagjai 25 hold konyhákért időszerű munkáinak végzése közben ott vannak az aratásnál, a gabonahordásnál és a cséplésnél. A komlódtótfalui — ugyancsak szocialista címért harcoló — ifjúsági munkacsapat szombat délutáni, vasárnapi munkával segíti az aratás gyors befejezését. A két csapat tagjai egy-egy napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. A többi közt példás igyekezettel dolgozik az urai és csengerujfalui fiatalság is a belvízkárok okozta veszteség csökkentéséért. Járási KISZ-bizottság A fehérgyarmati járás 34 tsz-e közül péntekig 19-ben készítették el a terveket a belvízkárok »kozta veszteség pótlására — jelentette Tamás János, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője — E tsz-ekben átlagosan 30 százalékkal növelik a magfogásos területet a pillangós növényeknél, s másodtermésként a tervezettnél 50 százalékkal többet vetnek el. A császárszállást Uj Alkotmány Tsz-ben, a hozamok növelésére már több intézkedést tettünk — írja Pállj Sándor főmezőgazdász. — Énnek eredménye, hogy búzából, borsóból 800 ezer, tojástermelésből 250 ezer forint lesz a többletbevételünk. Az őszi árpát, elcsépeltük, a tarlónak több mint felét megszántottuk. Száz holdon befejeztük, még ötven hiúdon elvégezzük a zöldség es takarmánynövények másodvetését, A mándoki Kossuth Tsz 150 ezer forintos belvízkárát 20 hízott sertéssel, többtermésből 200 mázsa gabona, 900 mázsa burgonya értékesítéssel úgy ellensúlyozza — közük a tsz és a község vezetői —, hogy közel 300 ezer forint több- letértéket ér el. Ezen túl, terven felül, több mint 200 holdon vet másodnövényeket takarmánynak és zöldtrágyának. A jánkmajtisi Dózsa Tsz- ben 400 ezer forintos a kapásoknál jelentkezett belvízkár okozta veszteség. A megmaradt növényállományt megfelelő fejtrágyázásban részesítettük és részesítjük. Másfélszeresére növeljük a pillangós magtermelés területéi. Terven felül 50 sertést, tíz sőrét értékesítünk — írja a tsz és a község vezetőinek, dolgozóinak nevében Kovács Pál tsz-elnök. A 600 ezer forintos veszteséget az ófehértói Búzakalász Tsz-ben a terven felül elvetett 41. és még vetésre kerülő 15 hold zöldségnövénnyel, 5000 pulykával, 100 hol dbn takarmány- növények termésével akarjuk pótolni — jelentette Sziridov Ivánná tsz-elnök. Siket Sándor, a vásáros- naményi Vörös Csillag Tsz párttitkára arról ír, hogy közösségük 100 sertéssel, 30 sőrével, 106 hold tarlótakarmánnyal csökkenti az időjárás miatt bekövetkezett ■veszteséget. A gyümölcsösben és szántóföldeken több százezre* kár erte a berkeszt Bajcsy- Zsiiinszky Tsz-t — közük a község vezetői. — A veszteséget masodvetesként ui.« rkából, , zöldbabból, a cukorrépa, a burgonya, a dohány többlettermésével, a málna gondos szüretével, az alma minőségének a megtartásával, terven felüli takarmányvetéssel pótolják. A csahold Zalka Máté Tsz vezetői arról adnak hírt, hogy a belvíz okozta veszteségüket sertésből 15, vágómarhából és baromfiból 20—20 százalékos értékesítési tervtúlteljesitéssel, 60 hold többlet lucernaterület matermésével küszöböli ki. Valamennyi kapásnövénynél elvégezték a szükséges növényápolást, fejtrágyázást, ezzel fokozzak a terméshozamokat. Kántor Dezső, a lányai Béke Tsz elnöke azt közölte, hogy terven felül 31 hizómarhával, 190 hold pillangósmag termesztesevel, azen túl 30 kh zöldségnövény- nyel,. 30 hold silókukoricával, és a további jo munkából eredő eredményekkel a veszteségnek mintegy háromszoros értekét biztosítják többletként. Mint Kovács Imre, a sza- mpsszegi tanácselnök irta, a helyi Dózsa Tsz-ben is a terven felüli apromagter- mesztessel pótolják a veszteség többségét: apromagot 255 holdon termelnek. Ezen túl zöldségfélét, tarlóburgonyát vetnek, 6000 naposcsibét nevelnek fel. A kálmánházi Uj Elet Tsz-ben a 120 ezer forintos veszteséget 10 növendékbika hizlalásával, másodvetésként uborka és kukorica termesztésével, nagyobb átlaghozamokkal pótolják — közölte Kosa János tsz-elnök. H. Nagy Mihalyné párttitkár a baktalőrántházi Úttörő Tsz belvíz okozta veszteségeinek pótlásáról számol be: 27 holdon termelnek másodvetésként zöldségfélét, 40 holcton takarmánynövényt, továbbá 20 sertést adnak el terven felül. A gégényi Ady Tsz-ben a magkender-termesztést érintette legérzékenyebben a belvízkár —■ írja a tsz vezetősége. — A jó gabona- termésből 15 vagonnal értékesítenek többet a tervezettől, 30 mázsával növelik a cukorrépatermésátlagot. Terven felül konzerv- növényt 20. silókukoricát 80, kölest 20 holdon termelnek. Oszlánszki Sándor, a dombrádi Szőke Tisza Tsz párttitkára a belvízkár pót. lásáról azt írja, hogy többletként 40 holdon termelnek lucernamagot, a kipusztult burgonya helyére elvetették a rövid tenyészidejű kukoricát, elvégezték a db- hány pótlását, a soron következő növényápolás előtt fejtrágyázást végeznek, állványon szárítják a szálas takarmányt
