Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

(folytatás as 1. nMafrí® „Picikék“ és „megmagyarázom64 Mozgalmas a határ A nyíicsaholyiak visszaperelik jussukat a természettői Néhány hete lapunk va­sárnapi számainak utolsó oldalán, közvetlenül a hí­rek alatt jelentkezett a „Piciícé/c”-rovat, melyben kellemetlen, vagy bosszantó apróságokra igyekeztünk fel­hívni az érdekeltek figyel­mét. Ha néha csíptek is ezek a sorok, a célunk min­dig a városban fellelhető fonákságok, szembetűnő mú- lasztások megszüntetése. Nyíregyháza szerete te volt. A „picikékre” érkezett Szó­beli és írásos reagálások bi­zonyítják: nem szűkölködik ez a város patriótákban, hi­szen a tippek jelentős szá­zaléka olvasóktól szárma­zott. Érdemes tehát most egy kis számvetést tenni: milyen eredménnyel jártak ezek az írások? Voltak olyan érintettek, akik felismerték a segítő­szándékot, s hosszas ma­gyarázkodás helyett gyor­san cselekedtek. Többek kö­zött így cserélték le néhány fodrászüzletben a recsegő rádiókat, jelzésünk nyomán változtatták meg a kiszol­gálási rendszert a Széche­nyi utcai tejivóban, részben eltűntek az útszéli fákhoz drótozott ízléstelen hirde­tőtáblák a Kossuth térről, s most már mutatja a pontos időt a pályaudvar peronján lévő óra. A várost szerető emberekkel együtt örül­tünk a kedvező változások­nak. Jó néhány megjegyzé­sünk azonban pusztába ki­áltott szó maradt, legjobb esetben is csak mentegető­zésig, hosszadalmas védeke­zésig, vagy tiltakozásig ve­zetett, a probléma probléma máradt. Légjobb példa erre a pósta esete. Megírtuk, a ha­vi szolgáltatások befizetése idején hosszú sor áll a A mezőgazdaság elektrifi- kálásénak tervszerű munká­ja jelentős állomásához ér­kezett: országosan befejező­dött az állami gazdaságok villamosítása. Kétszáz állami gazdaság mintegy 1100 üzemegy­ségében már ott van az elektromos áram, vilá­gít, hajtja a gépeket, berendezéseket. Tizenöt év alatt érkeztek él az állami mezőgazdasági üzémék ehhez a határkőhöz. A mezőgazdaság 1950-ben megkezdett villamosítása ót» arszágosan majdnem 1 milliárd forintot ruházott be az állam hálózatépítési és belső villamosberendezési - munkákra. Az állami gazdaságok erő­átviteli gépek, termikus be­rendezések működtetésére, szállításra, öntözésre, hír­közlésre használják a villa­mos energiát Megyénk 16 állami gaz­daságának 16 telepe vil­lamosított, csupán egy­két üzemegység beköté­se hiányzik. Kilenc állami gazdaság és igazgatóság URH rádió adó­vevő készülékkel érintkezik egymással Szabolcsban. A mezőgazdaság villamos- energia-fogyasztása egyelőre nem nagy. Tavaly az állami gazdaságok és tsz-ek együt­tesen 130 millió kilowatt­óra villamos energiát vettek igénybe, megyénk 16 gazda­sága 5 millió kilowattórát használt fel. A fogyasztás azonban a gépesítéssel évről évre nő, országosan 1910-ben előreláthatólag 700 mil­lió kilowattóra lesz. pénztárablakoknál, hasznos lenne több ablakot „üze­meltetni” a kritikus napo­kon. Azon a napon, amikor megérkezett a debreceni fe­lettes hatóság válasza, 'amelyben arról igyekeznek meggyőzni bennünket, hogy a sorban állás „kacsa”, ilyen probléma hincs, a postai nyilvános telefonon invitáltak bennünket a tü­relmetlen álldogálók: néz­zük meg milyen hosszú sor kígyózik a pénztárablakok­nál... Szóvá tettük máskor, hogy nincs friss sütemény reggelente a bölcsődékben, óvodákban. Azt tapasztal­juk, hogy most már hét— nyolc óra között néhány tejivóban sem lehet ropo­gós zsömlét, kiflit kapni. Hiába keresnénk azt, az idegeneket útbaigazító táb­lát is Sóstón, amelyért hadakozott egy „pici­ket” Egy hónap múltán sem készült el. Kértük egy alkalommal, hogy töltsék fel a csatornázás után maradt gödröt a Szarvas és az Is­kola utca sarkánál, amely esőzéskor kisebbfajta tavat képez a gyalogjárók elé. „In­tézkedtek” is: eltávalították a víz fölé helyezett fém­pallót — melyen csak a jó egyensúlyozási képességgel rendelkezők jutottak át — de a gödör — maradt. Apróságok, de két jelen­ségre felfigyelhetünk: egy­részt az elhallgató közöm­bösségre, másrészt az intéz­kedést egyáltalán nem póto­ló magyarázkodásra. Pedig sokkal szívesebben vennék a város lakói, ha az érintett illetékesek a nyilvánvaló hiányosságokat nem elhall­gatni, vagy megmagyaráz­ni, hanem megszüntetni igyekeznének. Angyal Sándor Megyénkben több állami gazdaságban tehenészeti te­lepeket építenek, igy Újfe- hértón a Kovács-tanyán, Nyírmadán, Gyulatanyán és Balkányban. A tehenészeti telepeken már az építkezés során megkezdik a villamo­sítást. A következő lépés az ál­lami gazdaságok villamosbe­rendezéseinek gyarapítása és automatizálása a villa­mos-szakemberellátás javí­tása. Megyénkben az auto­matizálás terén gépsorok összekapcsolásával kísérle­teznek, és néhány helyen már meg is valósítottak ilyen A lakásépítési program keretében újabb lakások ter­vezésére kapott megbízást a Szabolcs-Szatmár megyei Tervező Iroda. Nyíregyhá­zán az Arany János úton hármas-négyes ütemben 164 lakást terveznek, a lakásók építését még ez évben megkezdik, kivi­telezésére 28 millió fo­rintot ruháztak be. Ugyancsak az Arany Já­nos utca folytatásaként 93 lakásból álló tömb épül, aho­vá 40 férőhelyes bölcsőde és 5Ö férőhelyes óvoda is léte­sül. Berendezése megfelel majd a mai korszerű ne­velési követelményeknek. A tervező iroda megbízást (Munkatársunktól) Tocsogó szélén állunk. A Kraszna hozzánk alig 100 méterre mélyen húzódott medrében, de kint hagyta névjegyeit a földeken; a to­csogókat. Tekintetünk előtt Dutra—90-es traktor dübö­rög. A széles terepjáró gu­mikerekei alig-alig süllyed­nek, bár a disztiller tárcsái erősen nedves talajban fo­rognak. Simon György trak­toros délelőtt 10 órára már a második táblába állt be. A mostani 60 holdas. Kí­sérőm Kark János tsz-elnök kalapját fejebubjára tolja, s a fellazított talajban mar- kolász: Ebéd után már vethetünk. Fürtös uborka megy bele, meg csemegekukorica dupla- sorosan. Az uborka nagyon szeret ebben a földben len­ni. Ügy terem majd, hogy győzzük szedni. A Kraszna partján moz­galmas a határ. Ameddig szem ellát, mindenütt dol­goznak. A kissé magasabb fekvésű részen Adorján Jó­zsef fogatos ekekapázik, nyomában Ilku Mária és Pataki Sándor vágja a pa­radicsomsorból a gazt. Dús fűzifáson túl legalább fél száz ember, kukoricát ka­pál. Megérkezik Dobat Károly főagronőmus is. Tengelyig sáros homckfutóval jött és míg Gergely Gyula bácsi elnyújtott „hóval” állítja meg a csatakos csikókat, ad­digra már mellettünk is van. A portól szürke ruhá­jú ember tőlünk csak azt automata berendezése­ket. Az állami gazdaságok elektromos gépeinek kar­bantartását a Kisvárdai Gép- álíomás villamossági részlege végzi. Hamarosan megszer­vezik az épületgépészeti üzemet is. Az állami gazdaságok elek- trifikálásának befejeztével n villamosenergia-ipar most fokozott erőt for­díthat a termelőszövet­kezetek villamosítására. A tsz-eknek eddig körül­belül 80 százalékát kapcsol­ták be az elektromos háló­zatba, teljes villamosításuk két év múlva fejeződik be. kapott a Tölgyescsárda he­lyén a környezetbe legjob­ban beilleszkedő Zöldven­déglő tervezésére. Már dolgoznak a Sóstól Svájci-lak turistaszálló­vá alakításának tervén, ahol majd belföldi és külföldi turisták egy­aránt kényelmesen szál­lásolhatnak. A Közúti Üzemi Vállalat az Északi Alközpontban 41 lakásos tömblakást építtet a dolgozóinak, melynek beru­házási összege hétmillió 400 ezer forint. A lakásokat jö­vő évbeh adják át. A Déli Alközpontban ötmillió forint­ból már épül a vállalat központi telephelye, amit ez év végén adnak^ át rendel­tetésének.. kérdezi: a laptól? és választ sem várva az elnöknek so­rolja: — 40 hold csemegekukori­cát már elvetettek, szóltam az embereknek, hogy jöhet­nek ide. A káposztát is pa- lántázzák. Holnap megkezd­jük a burgonya szárfelhú­zást... Elmondta elnök elv­társ, hogy olvastuk a csen- gerl kezdeméhyezést és mi mit csinálunk? Az elnök bólint Igen elmondta: a nyircsa- holyl Vörös Csillag Tsz földjén a Kraszna 120, a belvíz 397 holdat pipcsékolt meg. A kár közel 3Ö0 ezer forint. Hogy ezt ellensúlyoz­zák, és meglegyen majd az egy munkaegységre terve­zett 31 forint is, tarlószán­tásba 50 hold kölest, 25 hold muhart vetnek. 30 hold ta­karmánykáposztát, 5 hold téli káposztát, ugyancsak tarlószántásba palántáznak. Az árvíz sújtotta részen — ahol tavasszal nem vethet­tek — 100 holdas lesz a ceemegekukorica-tábla, és hatvanholdas a fürtös és delikátesz uborka. Ráadás­nak 370 hízott sertéssel ér­tékesítenek többet a terve­zettnél. Tarlóvetést a tsz- tagoknak is biztosítanak, magot is adnak hozzá. Bejártuk a Kraszna men­ti részt. A tervezett többlet­terméssel kapcsolatos mun­kát már mindenütt meg­kezdték a tsz-tagok. Az ár­pát learatták, asztagiolják, s ahonnan elvitték a ke­resztet, rögtön ekét akasz­tottak a földbe. Néztük az asztagolók munkáját is, Mint a nagykállói járási tanácsról telefonon jelen­tették, a járás 11 tsz-ében, 19 tszcs-jében és más gaz­daságaiban befejezték az őszi árpa aratását. Az árpa­terület kilenctized része a tSz-ekben volt. Itt az árpa 95 százalékát rendrevágóval ahol Pristyák Józsefné ma­gához kiabálta a tsz-elnö- köt: — Kevés az ember elnök elvtárs, hol vannak a ra­kódok? — Tudjátok. Lengyel, Fál- fi. Bállá, Palincsár egész éj­jel a silót földelték, rájuk­fér a pihenés, 24 órát dol­goztak egyhuzamban. — Akkor is kell ember! — erősködik az assjrny — én a mezőről jövet álltam be, ebédért is csak haza­üzentem. Varga András dohányos, napbarnított ember helye­sel az asszony szavához. — Ügy ám. Idecsapód­tunk és kiderül még így is kevesen vagyunk. Az elnök jobb híján Alexa József tanyagazdát küldte az asztagolókhoz se­gíteni. Majd a falu felé tartva így tartott szóval: — Hát megvan a készség. A Csonka-dűlőben ki akar­tunk szántani 20 hold ku­koricát, mert a víz miatt setfimire se néztük. A ta­gok nem engedték, azt mondták, majd ök rendbe­szedik. Gép nem mehet rá, kézzel kapálja Kötél Sán­dor brigádja. — Amikor a víz jött, ak­kor is. Negyven hold anya­szénát térdig érő áradatban vágtuk, hogy legalább sar- jií tegyen. Az árpát mind kézzel arattuk, 200 holdat nyolcvan aratópárral, olyan süppedékes volt a talaj. Igen, a készség. Ha nem is mondja az elnök, akkor is meggyőzött erről a mozgalmas határ, július 15-én délelőtt. aratták és a második me­netben kombájnnal csépel­ték el. A tsz-ekben a2 árpa termésátlaga 12 és 20 mázsa között ingadozik holdanként. Jól halad az őszi bSza rendre aratása a tsz-ekben, a tszcs-k megkezdték a rozs kézi aratását. A MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS A Szábolcs-Szatmár me­gyei Termelőszövetkezeti Tanács csütörtökön, tizenhat taggal, megtartotta alakuló ülését. A tagok közül tizen­három termelőszövetkezeti vezető. A Termelőszövetke­zeti Tanács elnöke dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese. A Termelőszövetkezeti Ta­nács első ülésén megvitatta és jóváhagyta 1965. évi munkaprogramját, amiben olyan fontós kérdések szere­pelnek mint a vereenymoz- gálonri. a tsz-ek jövedelem- elosztásának rendszere, a tsz-demokráeia, az állami tá­mogatás hatékonysága. A Tsz Tanács a megyei társadalombiztosítási bizott­ság tagjaként Szirn Jánost, a nagykállói Virágzó Tsz főmezőgazdászát delegálta. Az elnöklő dr. P. Szabó Gyula tájékoztatta a Ter­melőszövetkezeti Tanács tag­jait a mezőgazdaság jelenle­gi helyzetéről. A tanács tág­jai határozatban támogat­ják a csengeni járás kezde­ményezését. annak általá­nossá tételét az időjárás okozta veszteségek pótlásá­ra. Az ülésen végül az ara­tás végzésének eddigi ta­pasztalatait vitatták meg a résztvevők. ZSURKI KOSSUTH TSZ A járási tanácskozást kö­vetően a zsurki Kossuth Tsz és a község vezetői fel­mérték az időjárás okozta veszteségeket, s részletes intézkedést tettek ezék csök­kentésére. A munka jobb szervezésé­vel, a tagok áldozatos oda­adásával. a tartalékok fel­tárásával terven felül ba­romfiból 70, bízómarhából 80, hízósertésből 40 má­zsát értékesítünk, tarlóba 40 holdon kölest. 50 holdon ku­koricát vetünk, * ezáltal Pó­toljuk azt az értéket, amit az ár- és belvízkár okozott. Czine Ferene tsz elnök mAndoki uj elet Tsz A mándoki Uj Élet Ter­melőszövetkezetben számve. tést készítettünk az ár- é* belvízkár okozta vesztesé­gekről, amelyek elérik a 300 ezer forintot. Az eddigi és a napokban történő gaz­dasági intézkedések követ­keztében termelési eredmé­nyünk 450 ezer forinttal gyarapítható, így várhatóan 150 ezer forinttal több ér­téket biztosítunk, mint amennyi kárt az időjárás okozott. Czap Bájos tsz • elnök VENCSELLÖI SZABADSÁG TSZ Termelőszövetkezetünk­ben 170 hold hullámtéri te­rületen okozott teljes kárt az árvíz, a veszteség meg­haladja az egymillió forin­tot. Már eddig Is tettünk ne­hány intézkedést, s a csen- geri kezdeményezés után tüzetesebben mértük fel le­hetőségeinket. Száz hold si­lókukorica területen az állo­mányt kiritkítottuk, s itt szemes terményt termelünk. A zöldtakarmány-bázis meg­tartása végett 130 holdon vetünk kukoricát silónak és ezt öntözni is tudjuk, í \ az eredmény biztosított. Negyven holdon, ugyancsak öntözve, káposztafélékét ter­melünk _ az ültetést már megkezdi Ok. Az átmenetileg felszaba­dult öntözőberendezésekét a pillangós növényeknél hasz­nosítjuk, gyorsul a növeke­dés, így lehetővé Válik ter­ven felül 107 holdt^j a rrtág- termesztés. A növekvő ta- kgrmánybázis lehetővé te­szi a hozamok fokozását az állattenyésztésben, elsősor­ban a tejtermelésben. Ezen túl 20 ezer csibét nevelünk terven felül. A még megmaradt veszte­séget úgy csökkentjük to­vább. hogy a kenyérgabona és a burgonya terméshoza­mát megvédjük, a betakarí­tásnál a költségekkel mesz- szemenően takarékoskodunk. Intézkedési tervünket a tagokkal brigSdgyűléseken megbeszéltük, azt maguké­vá tették. | Lengyel Gytfl» párttitkár Pillantás a nyíregyházi kirakatokra: Rejtélyes cégtáblák ÍJjabb 257 lakást terveznek az Arany János utcára Átalakítják a „Svájci-lakot“ Zöldvendéglő a Tölgyes helyén Üzleteink, boltjaink kira­katai, portáljai sokat fejlőd­tek az elmúlt fél évben. A Kossuth és Beloiannisz téri boltok tetszető? kirakatok­kal rendelkeznek. Elsőként az Állami Áru­házát említenénk. Kirakat­jai változatosak, árubőség, jó ízlés jellemzi őket. A Kossuth tér számos ki­rakata közül a virágboltét emelhetjük ki. Modern por­tálja, a kirakat nagy üvege első pillanatban magára hívja az emberek figyelmét. Komoly a gyógyszertár kül­seje: illúziórontó legfeljebb néhány törött ablaküvege — A túloldalon rosszabb a helyzet. Kiváncsi természetű emberek próbálják megfej­teni a Béke mozi melletti, üzletjellegű lehúzott redő- nyű helyiségek rendel­tetését, A Csemege Áruház kira­katait is árubőség jellemzi. A mellette lévő villamoscik­keket árusító bolt hasonlóan kellemes látványt nyújtana, — ha nem éktelenkedne egy mocskos, tépett papundekli az ajtó előtt; eredetileg « leszállított áruk jegyzékét ismertette ez a tábla, de az idők folyamán több térid - belileg rátaposhatták, mert most már alig-alig olvasha­tó. Beloiannisz tér TÜZÉP mintabolt szép, kirakata, cégtáblája rendes. Az épület azonban elhanyagolt a fa­lak foltosak, a vakolat le­hullott. Mellette néhány ma­szek üzletecske. Az autóbuszállomással szemben furcsa dologra lesz figyelmes az ember. Néhány éttermi ablakhoz hasonló nyílás, ugyanilyen ajtó, de hogy belül mi van, azt r.em tudni, semmiféle felirat nem jelzi azt. Tüzetes vizsgálat után az ajtók feletti lámpá­ról három betűt lehet leol­vasni, s ebből következtet­hető, hogy az illető helyiség étterem. A sarkon van a 15. számú férfikonfekció és a 22. számú anyákboltja. Ez a kirakat ablakaira ra­gasztott papírcsíkokból — amelyeken a bolt neve és száma szerepel — tudható meg. Csak úgy. mint a 32. számú leértékelt áruk bolt­jánál. A polcokon fehérne műk hevernek esztnényl rendetlenségben. Szép vi­szont a Népművészeti és Háziipari szaküzlet. Modern kellemes hangulatú helyiség ízléses kirakattal. A Béke cukrászda mellől egy fél éve, hogy elköltö­zött a Bizományi Áruház, de cégtáblája még miniiig ott díszeleg. Nyíregyháza belterületén sok elhanyagolt, piszkos ki­rakat van még, a forgalom­ból kivont üzletek redőnyei hónapos porral éktelenked­nék, de egyre több a tiszta, szép kirakat. Az Állami Áruház portálját például nyugodtan áthelyezhetnénk Budarvstre is csak úgy, mint a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetét. Schiffer Ferenc Villany van minden állami gazdaságban ! Két ér múlva befejezik a tsz-ek villamosítását is Befejezték az árpa aratását a nagykállói járásban

Next

/
Thumbnails
Contents