Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 1«6 SZÄM ÁRA: 5« fmér 1965. JÚLIUS 16, PÉNTEK Van erő, amely legyőzi a nehézségeket Befejeződött a béke-világkongresszus part. és gazdasági vezető­sége, tagsága magáévá tet­te a esengeri kezdeménye­zést” Tucatjával találko­zunk megyeszerte ezekben a napokban hasonló fogalma­zásokkal. Valami történik most Szabclcs-Szatmár mezőgaz­daságában. s ezt elsősorban nem a sajtó és rádió nyil­vánosságára került csatla­kozások mutatják. Ez a „valami” az emberekben, a tsz-ek vezetőiben, tagjaiban van. Ráébredés ez saját erejükre, arra, hogy bármilyen kö­rülmények között is, az ember úrrá lehet a nehéz­ségeken. Másfél hónapja, egy hó­napja az elkeseredett düh vált úrrá a községekben az időjárás ellen. Ezt később afféle lehangoltság, beletö­rődés követte az ár- és belvíz, a sok csapadék lát­tán, az okozott károkkal szembeni tehetetlenség miatt. Az ilyen belenyugvás igen veszélyes, s ezt látták a kommunisták, a közösért, az egész mezőgazdaságért leg­jobban aggódó emberek. A mátészalkai járásban pár hete megkezdték a mentő­akciót azokban a községek-“ ben, termelőszövetkezetek­ben, ahol legtetemesebb volt a pusztulás. Egyes közsé­gekben, szerte a megyében a tsz-vezetők, pártszerveze­tek, a tanácsok irányitói törték a fejüket: milyen eszközökkel menthetik azt, ami megvan, hogy csökkent- hetik a veszteségeket. Megmozdultak az embe­rek, motoztak a fejekben a remény csírájával párosuló hasznos gondolatok. Ezek­nek adott egyértelmű kife­jezést a -esengeri járás ak­tíváinak kommunista ta­nácskozása. E tanácskozás a esengeri járásé volt. a esen­geri járásban meglévő gon­dok felmérésére^ a lehető­ségek számbavételére. A csengerieké volt, mégis jóleső fuvallatként járta be a megyét: igenis, lehet a községeknek, termelőszövet­kezeteknek, termelőszövetke­zeti csoportoknak, állami gazdaságiknak önmagukon és egymáson segíteni; van társadalmi erő, amely le­győzi a nehézségeket. Szik­ra volt, a lehangoltságból felrázó szikra a csengeriek határozottsága, ami nyilvá­nosságra kerülve az egész megyét megmozgató, búzdí- tó erővé lett. Mi ennek a lázas tervez- getésben eltelt néhány nap­nak a tapasztalata, tanul­sága? — A legfőbb: ma­gukra találtak a közössé­gek, megnőtt a magabiztos­ságuk, határozottan cselek­szenek. Rájöttek, hogy az időjárás okozta milliós ká­rok a megyében nem visz- szavonhatatlanok, bekövet­kezésük nem törvényszerű. Ellene lehet szegülni. Ered­ményesen. A már eddig nyilvános­ságra került termelőszövet­kezeti, állami gazdasági ha­tározatok korántsem a meg­szokás erejével bíró „csat­lakozások” a esengeri kez­deményezéshez hanem gon­dok szülte reális tervek; a közösség, benne az egyén erkölcsi-gazdasági féltésének a testet öltése. Megvoltak, részben elő-előbukkantak a gazdaságok szellemi, anyagi tartalékai, de most az üze­mek túlnyomó többségében tudatosan, egyértelműen fel­színre is kerültek ezek. Hosszan lehetne sorolni a példákat arról, hogy a tsz- ek gazdasági és pártvezetői­nek tanácskozásain, hogy mozdították ki nyugalmi helyükből a tartalékokat a kisebb, vagy nagyobb veszteségek csökkentésére, pótlására, megszüntetésére. A gondok késztették foko­zott tevékenységre a cse- göldieket, s ennek nyomán megalapozott reményeik sze­rint nem csupán a veszteséget pótolják, hanem képesek sokkal többet adni önma­guknak, az országnak. A ga- csályi Dózsa Tsz-ben az állattenyésztési hozamok nö­velése, a takarékosság se­gít. Bő a pillangós takar- mányfélék eddigi hozama Pátyodon, jut elegendő a háztáji gazdaságoknak is. TISZABEZDÉDI KOSSUTH TSZ A tiszabezdécfi Kossuth Tsz-ben az időjárás okozta veszteség több mint fél­millió forint. Ennek kikü­szöbölésére terven felül 100 mázsa szemes babot, 12 hold tarlóburgonyát, 10 darab hí­zómarhát, 20 darab hízott sertést értékesítünk. Több­termelésből burgonyánál, szálas takarmánynál 250 ezer forinttal csökkentjük a jelenlegi veszteséget. Battyáni András tsz elnök KISSZEKERESI ELŐRE TSZ A kisszekeresi Előre Ter­melőszövetkezet vezetői fel­mérték a rendkívüli időjá­rás következeiében jelent­kező kieséseket és azok pót­lására az alábbiakban intéz­kedtek: A megmaradt területeket fokozottabb növényápolás­ban részesítjük, a kapálást megelőzően cukorrépánál és kukoricánál 80—100 kilo­gramm pétisó adagolásával a betervezett termésátlagnál 20 százalékkal nagyobb eredményt akarunk elérni. Ez mintegy 30 százalékos kármegtérülést jelent majd. A mintegy 40 holdnyi te­rületkiesést részben zabos- bükönnyel, szudáni cirokkal, silókukoricával és 15 hold kölesvetéssel kívánjuk pó­tolni, ezekhez saját vető- ■inaggal rendelkezünk. ennek alapján megkétszere­zik az aprómaghozó terüle­tet. A nagyModosi Petőfi Tsz-ben, — csak példaként a zöldbabtermesztéssel akar­ják kihasználni az arra ép­pen kedvező időjárást. Má­sodvetésű burgonya, zöld­ségfélék, néhány darabbal több sőre, sertés meghizla- lása és egy sor más meg­valósítható jó ötlet, elgon­dolás született, válik való­ra a gazdaságokban. Ezek nem csupán az adott üze­men segítenek, hanem öt­letként, jó gondolatként a megye valamennyi termelő- szövetkezetének társadalmi közkincsévé is válhatnak. A megyei párt és tanács vb. azért üdvözölte, támo­gatja a kezdeményezést, mert a helyi kommunisták vezetők és dolgozók széles rétege valóban képes úrrá lenni az időjárás okozta gondokon^ A községek tár­sadalmi erőit felvillanyozta a mozgalom, máris aktívab­ban fordul a figyelem a mezőgazdaság ügyére; a járási párt, tanács és to­rn eg szervek hatékony se­gítséget adnak a közös gaz­daságoknak az elgondfoktsok valóra váltásához. Az állattenyésztésben 65 darab hízómarha át­lagsúlyát darabonként 50 kilogrammal növeljük. 150 hízósertés helyett 170-et ne­velünk és a tervezett 100 ki­logramm helyett 110 kg súly- lyal adjuk el. 200 export- pecsenye-bárány helyett 400- at, 20 ezer naposcsibe he­lyett, 25 ezret értékesítünk és pluszként ezer pulykát nevelünk. Berki Zoltán tsz elnök CSENGERI LENIN TSZ A esengeri Lenin Tsz ve­zetősége és tagsága az idő­járás okozta veszteség csök­kentésére 2 és fél millió fo­rintnyi többletérték előállí- sát határozta el. Terven felül 120 hízómar­hát, 240 süldőt értékesítünk. A takarmánygyarapítás vé­gett 150 holdon vetünk siló- kukoricát, 200 holdon terme­lünk pillangós aprómagot. A termésátlag növelésével babból, mákból, cukorrépá­ból. burgonyából, szöszös- bükkönyből 120 ezer forint többletértéket biztosítunk. A gyümölcsösben a hozam és a minőség fokozásával több mint egymillió forintos többletet érünk el. Félmillió forintot költségmegtakarí­tással érünk el. Farkas Lajos főkönyvelő (Folytatás a 3. oldalon! Helsinki, (MTI); A csütörtök délelőtti ple­náris ülés végén, a bizott­sági beszámolók elhangzása után Isabelle Blume, a Béke-világtanács elnökségé­nek tagja köszönetét mon­dott Bernal professzornak azért a hatalmas munkáért, amelyet a béke érdekében fejtett ki. A küldöttek ezután feláll­tak és tapsviharral búcsúz­tak az elnöki székből távozó John Bernaltól, a béke-vi- lágmozgalom veteránjától és neves képviselőjétől. A plenáris ülésen csütör­tökön délelőtt és délután a hét bizottság jelentéseit terjesztették elő és fogadták el. Az ülésen ismertették Dobi István üdvözlő távira­tát is. Csütörtökön összeült a BVT szerdán megválasztott új elnöksége és szervezeti kérdésekről, mindenekelőtt A kongresszusnak a viet­nami kérdésről hozott hatá­rozata kifejezésre juttatja az emberiség felháborodását amiatt, hogy az amerikai imperialisták az 1954 évi genfi egyezmények megsze­gésével napról napra foko­zódó háborút viselnek Viet­namban. A kongresszus mélységes felháborodással szól az amerikai „lépcsőzetes Elterjesztés” politikájá­ról, amely rendkívül ve­szélyes módon kiszé­lesíti a háborút és tá­madásokat intéz a szu­verén és független Viet­nami Demokratikus Köztársaság ellen, súlyos veszélvbe taszítva ezzel Délkelet-Azsia és az egész világ népeinek békéjét és biztonságát. A kongresszus véleménye, hogy a világ békeharcosai­nak elsőrendű szent köteles­sége: egybehangolni akri*-'- kat. a leghatékonyabb mó­don elősegíteni az agresszív háború megszüntetését és kioltani a világ jelenlegi Az általános határozat kie­meli, a kongresszus olyan időpontban ült össze, ami­kor a nemzetközi helyzet, főként az Egyesült Államok fegyveres agressziója miatt igen súlyos. Az imperialista támadá­sok középpontjában Délke­let Ázsia áll, ahol a hábo­rú kiterjesztésének politiká­ja fokozódó légitámadások­ban mutatkozik meg a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság ellen. De az ameri­kaiak militarista kalandor politikája Dominkát és Kon­gót is érinti. a BVT vezető szervének munkamódszereiről tárgyalt arra az időre, amíg hat hó­nap múlva megválasztják a BVT új elnökét. A Béke-világtanács elnök­sége csütörtökön ügyvezető bizottságot alakított, amely az új BVT első ülésszakáig az elnöki teendőket fogja ellátni. Mint az ADN jelenti, a béke-világkongresszus elő­készítő bizottságának titká­ra néhány adatott ismertetett a kongresszus összetételé­re vonatkozóan. Ezek sze­rint a találkozón közel ezerötszáz küldött, megfi­gyelő és vendég vett részt 98 ország és 17 nemzetközi szervezet képviseletében. 336-an jöttek Ázsiából, 140- en Afrikából, 152-en Latin- Amerikából és 688-an Eu­rópából1. Az Egyesült Álla­mokat, Kanadát, Ausztrá­liát és Üj-Zélandot 125 kül­dött képviselte. legveszedelmesebb háborús tűzfészkét. A kongresszus jöveten az amerikai agresszió azonnali megszüntetését, az amerikai és őket támogató csapatok hala­déktalan kivonását Dél- Vietnamból, a támasz­pontok megszüntetését, a VDK elleni agresszív cselekmények felszámo­lását A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front a dél­vietnami nép egyetlen tör­vényes és igazi képviselője — mutat rá a határozat majd megállapítja, hogy Vi­etnam békés egyesítése a két országrész lakosságának feladata, amibe kívülről sen­kinek sincs joga beavatkoz­ni. Elfogadhatatlan minden olyan megoldás, amely nem a fenti elveken alapul. A határozat felhívja a vi­lág valamennyi békeszerető és demokratikus szervezetét, hogy nagyerejű és szüntelen mozgalommal nyújtson sok­oldalú támogatást az igazsá­gos ügyért harcoló vietna­mi népnek. A határozat ezutás szól arról, hogy Afrika több or­szágában erősödik a gyar­matosítók tevékenysége. A határozat itt utód a dél-afrikai kormány szé­gyenletes Apartheid-politiká­jára. Kongóban (Leopoldville) a lakosság szabadságtö­rekvéseit fegyveres in­tervencióval nyomják el hangoztatja a határozat. — Sok más afrikai or­szágban a békét és füg­getlenséget neokolonia- Hsta mesterkedések fe­nyegetik. Említést tesz a határozat a Közép-Keleten az ameri­kai és az angol haditámasz- pontok miatt fennálló fe­szültségről. az amerikaiak latin-amerikai interveneói- ról. Követeli a határozat, hogy az amerikai csapa­tok vonuljanak ki azon­nal Dominikából! Az amerikai imperializ­mus továbbra is fenyegeti Kubát — fennáll a blokád és agresszióra készülnek Ku­ba ellen. A külföldi katonai tá­maszpontok állandó veszélyt jelentenek. A gyarmati ura­lom még mindig jelen van egy sor országban. Az úgy­nevezett Johnson-doktrina alkalmazása gátolja az al­kotmányos kormányzatok munkáját, a diktatúráknak kedvez, s a hazafiak elnyo­másának eszköze. Európában is feszült * helyzet a NATO atomfegy­verkezési törekvései miatt. Élezi a helyzetet az MLF- terv, amelynek tulajdonkép­peni célja Nyiigat-Németor- szág kormányának atomfegy­verkezésre irányuló törekvé­sét kielégíteni. Éppen ezért szükséges a kollektív biztonság rendszerének megteremtése Európában és egy közép-európai atomfegyvermentes öve­zet létrehozása. Ezért támogatja a kongresszus az európai biztonság kérdéséről kormányfői szinten megtartandó konferencia gondolatát Az európai biztonság megteremtése és a nemzet­közi feszültség enyhítése ér­dekében döntő lépés lenne, ha felszámolnák a németor­szági hidegháborút, normá­lis kapcsolatokat létesítené­nek a két német állam kö­zött a német kérdés békéi rendezésének előkészítése szempontjából, amely békés rendezés egyidejűleg megol­daná Nvugat-Berlin problé­máját is. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben szüksé­ges az atomfegyverek hasz­nálatának eltiltása. Minden atomhatalomnak hivatalosan ki kell jelente­nie, hogy sohasem fog első­ként atomfegyvert használ­ni, s akkor az atomhábo­rú veszélyét elkerültük. Tá­mogatni kell az állam- és kormányfők e kérdésben összehívandó világértekezie- tének javaslatát A kongresszus felszólít­ja a népeket, hogy kor­mányaiktól olyan akció­kat követeljenek, ame­lyek: elszigetelik az amerikai imperializmust és meggátolják agresz- szióit, támogatják a gyar­matosítás ellen, nemzeti függetlenségük elnyeré­séért küzdő népefiet, tá­mogatják a teljes füg­getlenségükért, szabadsá­gukért és társadalmi, valamiül gazdasági fej­(Folytatás » Z. *4daloű4 Újabb csatlakozások A béke-világkongresszus határozata Vietnamról A kongresszus általános határozata

Next

/
Thumbnails
Contents