Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
Szlovák György festőművész illusztrációival Termelési szerződésekből károk a tsz-ekben származó A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem tervkötelezett üzemek, ezért, hogy a lakosság ellátása, ipari és külkereskedelmi szükségleteink szempontjából jelentős termékeiket tervszerűen számba vehessük, az érékes í- tésre kerülő mennyisegeket termelési és terményértékesítési szerződéssel kötik le. A szerződésből folyóan mindkét felet jogok és kötelezettségek egyaránt terhelik, s azokat a szocialista együttműködés elvének megfelelően kötelesek gyakorolni, illetve teljesíteni. Az ide tartozó szerződések között a leggyakoribb és a legtöbb vitás kérdést felvető szerződéstípus a növény- termelési szerződés. Kern ismerik a jogszabályokat A szerződések túlnyomó többségében a teljesítés zökkenő nélkül megtörténik, a termeltető vállalatok az átvett termények ellenértékét kifizetik. Elég sok azonban azoknak a? eseteknek a száma, amelyeknél a vitás kérdésekben nem tudnak megegyezni, s ezért hatósági döntésre van szükség. A bíróság előtt folyó termelési szerződési perekben több hiányosság arra mutat, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nem ismerik a jogszabályokat, a megkötött szerződéseket el sem olvassák, s általában nem sok gondot fordítanak a szerződésekre. Borsóvita Több vita merült fel a termeltető vállalatokkal a termés átvételével kapcsoRégi szándéka a Postának, hogy a lakóházak előcsarnokaiban kisméretű levélszekrényt szereltet fel » lakóknak, s így a levélklhordókat, hírlapkézbesítőket megkíméli az időrabló, fárasztó emeletrná^ástól es meggyorsul a kézbesítés is. Az elmúlt években többféle szekrénytervet dolgoztak ki, különböző okokból azonban egyiket sem kivitelezték. Nemrég az aluminium alkalmazás technikia központtól kértek javaslatot a szekrények tervére. A központ által javasolt anódosan oxidált, színes alumíniumlemezből a képzőmű veszeti alap ipari formatervező irodája tervezte meg a 320—240 milliméter méretű 80 milliméter mélységű csinos, zárható szekrényetcet. A falba rögzített alumíni- umrúdra „fűzött” szekrényeket tetszés szerinti számban 2800 ismeretterjesztő előadás Hat hónap alatt 2800 ismeretterjesztő előadás hangzott el a TIT rendezésében. 1450 előadás társadalomtudományi, 1350 természettudományi kérdésekkel foglalkozott. Az idei első fél évben a szabadegyetemeken és akadémiákon már több mint hatszáz előadást tartottak. Tovább nőtt az érdeklődés a biológiai és a műszaki ismeretek iránt, s az agrár- tudományokkal foglalkozó előadások száma is meghaladta az ötszázat. Az ismeretterjesztő előadásokat 174 000-ren hallgatták mega megyében. latban. így a több termelő- szövetkezet által az elmúlt évben kötött zöldborsó termelési szerződések alapján a termeltető vállalat a termés egy részét nem vette át időben. A borsó jelentős területeken elvénült, s már csak vetőmagként lehetett értékesíteni. A zöldborsó és vetőmagborsó ára között lényeges árkülönbözet van, s emiatt a termelőszövetkezetek jelentős kárt szenvedtek. A termeltető vállalat az egyik esetben azzal védekezett, hogy a termelőszövetkezet nem tartotta be a szerződésben megállapított szakaszos vetést, nem három, hanem csak két szakaszban vetette el a borsót, emiatt nem tudta zöld állapotban átvenni a termést. A per során megállapítást nyert, hogy a szerződés megkötésekor a termelőszövetkezet a vetést már befejezte, _ ezért ezt a szerződési kikötést kifogásolni kellett volna, s így elkerülhető lett volna a hosszas vita. A szerződés aláírásakor tehát gondosan tanulmányozni kell annak szövegét, — ha pedig utólag merülnek fel olyan körülmények, amelyek a teljesítésre kihatással vannak, ezekről a másik szerződő felet haladéktalanul értesíteni kell. A szakaszos vetésnek a bíróság ugyan az aszályos időjárásra tekintettel nem tulajdonított jelentőséget, más körülmények között ez a szerződésszegés esetleges a termelőszövetkezet kártérítési igényének elutasítására vezethetett volna. lehet elhelyezni a lépcsőházakban. A szekrények mintapéldányai most készültek el, és a Posta zsűrije elfogadta őket kivitelezésre. Meghallgatják az Építésügyi Minisztérium és más szervek véleményét is. Ha valameny- nyi vélemény kedvező lesz, kivitelező vállalatot keresnek a szekrények sorozat- gyártására. A Posta évi 50 000—60 000 lépcsőházi levélszekrényt szándékozik gyártani. — Akkpr a gyerek odament az anyjához és kért a krumpliból, — mondta az asszony. — Az anyja elzavarta. A fiúcska futtában a lehámozott héjba markolt és tömte a szájába. Az anyja magához édesgette, s mikor odament, megverte. Nyíregyháza, Hunyadi út 57. Hosszú, fehérre meszelt ház, a régi cselédlakásokra emlékeztet Téglagyár volt korábban, nyomát még otthagyta a ház előtt: békalencsés, náddal övezett tavacska zöldell a homokhalmok közül. A múlt nyoma még él a lelkekben is. Négy család lakik sorban egymás mellett, harmadikként Farkas Józsefék. Róluk szólt az asszony. Az udvaron és a ház körül játszottak a Farkasgyerekek, mikor odamentem. Szüleik nem voltak ottszövetkezet hagymatermelési ügye. A termelőszövetkezet makói hagymát kívánt termelni, ezt a fajtát már ismerték, tudták, hogy talajadottságaiknak a legjobb- ban megfelel. Elmulasztották azonban ezt a szerződésben kikötni, sőt amikor a termeltető a vetőmagot leszállította, azt meg sem vizsgálták, hanem elvetették a vertus és zittaui magot. Még arra sem voltak figyelemmel, hogy külön vessék el azokat. A termeltető vállalat a mintegy ezer mázsa termésből csak 170 mázsát vett át, a többi hagyma a termelőszövetkezetnél megromlott, használhatatlanná vált, s több mint százezer forint kárt okozou. A kár nagyrészben elhárítható lett volna, ha a termelőszövetkezet a szerződésben biztosított jogával élve, helyi átvételt kért volna a nagyobb mennyiségű hagymára. Emiatt a pár napi késés újabb csirásóBást okozott. ami miatt az átvételt megtagadták, holott a korábbi helyszíni vizsgálat a hagymát átvehetőnek találta. Egyuttm űködési kötelezettség A perben a bíróság azt rótta a termeltető vállalat terhére, hogy a jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, nem nyújtott kellő támogatást a termelőkn A bíróság végül is a felek mulasztásait egyenlő értékűnek tekintette, s a kárt- fele arányban megosztotta. Terhére rótta a termelőszövetkezetnek azt is, hogy a hagyma szállításra való előkészítésénél sem járt el kellő gondossággal. A termeltető az együttműködési kötelezettségéből folyóan kellő szakmai támogatást nem nyújtott, elmulasztotta megfelelő szakmai tanácsok adását, nem figyelt fel időben a fajtakeveredésre. Tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetek bizonyítékaikat még bírósági felhívásra is késedelmesen terjesztik elő Rosszul felfogott termelési érdekekre való hivatkozással sajnálják az időt az ilyen dolgokra, holott a mulasztás jelentős kárt okozhat, s minden esetben arra vezet, hogy a termelőszövetkezet jogos követeléséhez csak hónapok, esetleg 1—2 év múlva "Tut hozzá. hon, s mig megérkeznek, egy szomszéd őrzi lakásuk kulcsát. Addig a gyerekek nem mehetnek be. — Most csak hagyjuk! — mondják. — Nyár van, meleg. Ősszel, meg télen is így vannak. Ha Farkasék elmennek a kocsmába, kizárják a gyerekeket. A szomszédokkal beszélgettem. Mielőtt szóltak volna valamit, mondták meg ne írjam a nevüket, mert annyira félnek Farkas Józseftől. — Hogy verekedős-e? Felfüggesztett börtönt kapott, mert megverte a To- masovszki nevezetű szomszédjukat. A feleségét is üti, a gyer- gyermekekről pedig nem érdemes beszélni. Még a sírást is beléjük- veri, nem szabad nekik jajgatni. Az egyik a télen elbújt a verembe, s ott ette a fagyos krumplit. Az utcáink nemcsak a múltról vallanak, hanem a jelenről is beszélnek. Talán többet is, mintsem leírható lenne. Éppen ezért csupán néhány jellemző vonást említünk. Először is azt, ami minden más városból érkezőt meglep és megfog: az utcák hangulata. Az utcáinkon jövő-menő emberek valami sajátos, meghitt légkörben mozognak. Viselkedésükben nincs mesterkéltség, feszélyezett- ség, rideg kimértség, hűvös udvariasság. Ügy tűnik, mintha megegyeztek volna egy elvben: csak semmi ceremónia, hiszen egymás között vagyunk. Természetesen vannak látszatkeltők, formaságimádók, előkeloskö- dők, de ezek viselkedését nem veszik komolyan és sajnálkozó mosollyal kísérik. Az utcák megkapó varázsa nem a különféle hangulati elemek számában és változatosságában, hanem az egészséges derűben rejlik. A nyíregyháziak szeretik a tréfát, a vidámságot, szívesen szórakoztatják egymást saját tetteik kifigurázásával, felismert naívságaik, tévedéseik humoros bemutatásával. A tréfánkban, anekdotáinkban azonban nincsen fanyarság, nem találni cinizmust, kevés a szó- story, inkább a helyzetkomikum dominál. S miből táplálkozik a derű? Talán abból a köztudatból és élt valóságból, hogy jelenünkben már nincsenek meg azok a dolgok, amelyekből mindőnket sújtó szomorúság, kétségbeesés, vagy bánat támadhatna. Az élet mindennap előbbre lép, a város gyarapszik, anyagi és szellemi javai sokasodnak, az életet szebbé, köny- nyebbé formáló tevékenységük lehetőségei nap-nap után tágulnak. Emellett tudjuk, hogy vannak elhibázott életek, egyéni tragédiák, gondok, adódik kisebb, nagyobb szomorúság _ Ismerem az embert gyermekkora óta — mondja az egyik szomszéd. — Ót is így nevelték. Kikötötte az apja a téglagyári oszlophoz és ütötte a szijjal. Később hazajött Farkas József. Az ajtó előtt evett egy lábasból. Azt hittem a gyerekek benn kaptak ételt, de nem voltak sehol. — Más szülőt megcsókolgatja a gyermeke, — mondja egy másik szomszéd. — Okét messziről szereti. — Nevelni kell ugye a gyereket — felel Farkas József. — Sókan vannak az udvarban, eltanítják az enyémeket. A konyhában jobboldalt tűzhely és egy keskeny heverő, szemben a hetedik gyermek alussza a hónapos csecsemők álmát, aztán egy ágy és asztal. — Kettő a heverőn alszik, egy az ágyon az anyámmal. A többiek benn* velünk. Hosszas per el kedést vont magával az egyik termelőElkészültek a lépcsőházi postaszekrények mintapéldányai Bökönyi András Nem lehetünk közömbösek: Hét éhes gyerek a Hunyadi úton A gyermekvédelmi szervek figyelmébe NYÍREGYHÁZA MA is. De ez soha sem válik uralkodóvá. Vidámságunk tehát nem egyszerűen lelkiállapot, hanem inkább élet- szemlélet és magatartás, ami állandó jellegű. A járókelők jól öltözöttek és kissé hangosabbak, mint a nagyvárosokban, de az utcai élet éppen ezáltal nyíltabb. A nők tiszták, ápoltak és csinosak. Annyira csinosak, hogyha a másvárosi vendégeket egyszer szavaztatnák: melyik városunkban élnek a legcsinosabb nők, talán a nyíregyházi leányok és asszonyok kapnák a legtöbb szavazatot. Nem érdemtelenül. Egy vibő választékot, s ezért mindenből tesznek egyet-egyet a kirakatba, ami csak kapható a boltban. Boltjainkban a vásárlók többsége nő. Helyesebben: a férfiak kint álldogálnak a bevásárlás ideje alatt az ajtó előtt. Restellkednek bemenni, nehogy úgy ítéljék meg őket, mint akik „asz- szonymunkát" végeznek, vagy nem merik a pénztárcát feleségükre bízni. Emiatt aztán itt nem divat a közös bevásárlás. E jelenség okáról nem beszélnek, mint ahogy ki-ki hallgat arról, hogy milyen házimunkákban segít odahaza. Ez a Mai városszél. lágjárt ember, aki éppen a közelmúltban tartózkodott Nyíregyházán, azt mondta miután végigment a vasárnapi korzón: Innen minden negyedik nő versenyre mehetne Párizsba! Az utcaképhez tartoznak a kirakatok is. Ezekről azt mondhatjuk, hogy dúsak, rendezettek, bár egy kissé túlzsúfoltak. Ez azonban elsősorban a helyszűke miatt van így, másodsorban pedig, mert kirakatrendezőink még nem értenek eléggé ahhoz, hogyan lehet a kicsiben megmutatni a nagyot, a néhánnyal sejtetni & restellkedő magatartás ab* ból az időből maradt, amikor még gúnyos mosoly, megszólás kísérte azokat a férfiakat, akiket a feleségük „rá tudott venni” a különféle „vászonmunkák” végzésére. Ismert tény, hogy vidékünkön sokáig tartotta magát az a felfogás, hogy a családban egy élet intézője és alakítója senki más, csak a férfi lehet. Ma már azonban az élet rácáfolt az ilyen felfogásokra és egyre általánosabb a felismerés: nem szakáll teszi a bölcset. Szabó György (Folytatjuk) Megyünk a szobába, ahol a kettős ágy minden bútor. Az egyiken puszta szalma, a másikon egy piszkos csecsemőpaplan, egyéb ágynemű nincs. Ügy hallottam, hogy a legkisebb gyermeket az ágyra rakták, s ott élt, mig le nem tudott mászni. Akkor az anyja szólt egy nagyobbnak, vigye ki a rétre, de messzire, nehogy hallja a sírását. Napestig a tűző napon volt o gyerek. — Megvan ezeknek mindenük — mondja Farkasné, aki közben hazaért. — Most is krumplit főztem nekik. — Akkor miért járkálnak a szomszédokhoz kenyeret kunyerálni? — kérdezem. — Kórházban feküdt az asszony, ugye, főtt étel szempontjából... Ugye. — De már tavaly is így volt. — Hát ugye, milyen a gyerek! Zömök, erős, harmincas férfi. — Mikor dolgozott utoljára? — Februárban, a kordélyo- soknát Sok baj van a gyerekekkel. Állami gondozásba is akarták már venni őket, de mig én élek... Ugye, addig nem engedem. Fizetni kellene érte, t akkor kevesebb maradna borra és pálinkára. — Adtam a gyerekeknek néhány ruhadarabot — mondja egy szomszéd. — Két nap múlva kérdezem a kisfiút, hol a nadrág. Anyukám eladta az ócská- son — válaszolta. — Mert megisznak ezek mindent Az asszony takarítói fizetését, a 960 forint családi pótlékot... Farkas József most józan, de kissé borszagú. — Megiszom én is a magamét... Nem tagadom. —. Inkább arra lenne gondja az államnak — támad, _ hogy egy rendes lakást adna. Hét gyerek van. — Volt magának lakása. Volt, ugye, de régen. 1958-ban eladtam hatezerért a Rákóczi uüt. Ügy költöztem ide. Nem kérdem meg, hová költötte a pénzt. Ahogy eljöttem, utánam- somfordált egy kislány. Szőke volt, baba arcú, kék- szemü. A kezét nyújtotta felém:: — Bácsi! Kenyér kell! Aztán ijedten elinalt, mini aki megszokta, hogy minder*, kitől félnie kell. Kun István VIII. Utcai hangulat
