Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-14 / 164. szám
Szlovák György festőművész illusztrációival Irodaház, munkásszálló Fehérgyarmaton Korszerű Irodaházat, 60 dolgozó részére munkásszállót, 600 személyes étkezőt és üzemi konyhát építettek a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban. A 9 millió forintos beruházással épült új létesítmény nagyobb részét az irodaházat és a munkásszállót a közelmúltban átadták rendeltetésének. Az Üzemi konyha és az étkező őszre készül el. Képünkön az irodaház, háttérben az épülő étkező. Foto: Darabos László Bódételepítés Bantja a szemet a bak- talóraatházi új gimnázium modern, emeletes épülete előtt éktelenkedő rozzant „fakarusz.” A kiszolgált fabódé lassan két éve hever ott üresen. Sokan találgatják, mi az oka, hogy még mindig nem szállították el onnan? A községi tanács már írásban is kérte erre a nyíregyházi 5. sz. AKÖV-öt, de választ sem kaptak levelükre. Vajon a vállalatnak nincs szüksége rá, vagy nincs mivel elszállítaniuk? Lassan gyökeret ver a fa-karusz. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza 2 gyerek sok szülője A Chinoin Vegyészeti Gyér két szocialista brigádjának 43 tagja látogatott el tapasztalatcserére július 9- én a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárba. Hajdú Antal szb. titkár fogadta a kedves vendégeket, ismertette nekik a gyár történetét, jelenlegi munkáját és fejlesztési tervét. Ezt követően a Chinoin és az Alkaloida szocialista brigádjainak tagjai együtt indultak üzemlátogatásra. Ebéd után megvitatták a látottakat, s kicserélték véleményüket, élményeiket a szocialista brigádmozgalomról. Gratuláltak a fővárosiak a „kutató labor” brigádnak ahhoz, hogy a Tiszadobi Gyermekváros egyik kis lakóját, a 12 éves Kondor Gyuszikát szülőként patronálják, s hogy a cso- magolóbeli kollektíva egy cigánygyerekről gondoskodik. Mielőtt elbúcsúztak a vendégek, meghívták a ti- szavasváriakat viszontláto- gatásra. Az Alkaloida dolgozói augusztusban tekintik meg a Chinoin gyárat. Nagy Gyula SZERDATOL - SZOMBATIG (július 14m-17-ig). konzervbemutatót tart az Élelmiszer Kisker. Vállalat 118. sz. töltelék áru boltja. Kossuth tér. Csütörtök-péntek: KÓSTOLÁS Gyár és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés Budapest, VI., Paulay Ede u. 52. személyzeti osztály. Jelentkezés írásban, vagy személyesen. (Bp. 3234) Az CM. 44. sz, Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikusokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15 földszint. (23) •• % es emberek Érzékenyen érintette az idei csapadékoe időjárás a balsai Petőfi Termelőszövetkezetet is. A Tisza elöntötte az árterületen lévő vete- ményeket és a rétiszénát, több százezer forintos kár keletkezett. A kár mérséklése érdekében a közös gazdaság vezetői és tagsága úgy határozott, hogy szerződést kötnek a Nyíregyházi Konzervgyárral 30 hold uborka termelésére. Az uborkát másodterményként a korai gülbaba burgonya helyére vetik, ezzel holdanként 6—7 ezer forintot nyernek. A takarmány pótlására pedig a tarlóba végeznek másodvetést. HoUósy Árpád agronómus Nyíregyháza Tanulókat nevel a brigád A nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet gyümölcstermelő brigádjának tagjai elhatározták, hogy megszerzik a szocialista brigád cí met. Munkájuk eredményeként a 45 holdas termő gyümölcsösükben 75 százalékos exporttermés Ígérkezik. A 147 holdas nem termő gyümölcsösben nem számottevő a fuzjkládium, a pajzs tetű és a lisztharmat fertőzés. A brigád összetartásán, jó közösségi szellemén felül jelentős az a ténykedésük, hogy munkára nevelik, szakmájuk elsajátításához segítik az ifjúsági otthon gyümölcstermelő és faiskolakezelő első éves szakmunkástanulóit. A tanulás terén is igyekeznek méltóak lenni a szocialista brigád cím elnyeréséhez. Az ősz folyamán valamennyien a szakmunkás- képző tanfolyamon tanulnak majd. Molnár Gyula Mátészalkai Járási Tanács Helyes ez? Végre rendezik az Arany János utcát, néhány hete teherautószámra hordják oda a követ. Az Arany János és az Engels utca sarkán is helyet kerestek a kövek lerakásához. Házunk előtt, az Engels utcai részen kicsi, alig 60—70 négyzetméternyi szép füves terület van. Az utcabeli gyerekek — más játszótér híján — itt hancúroztak a dús fűben. Gyermekvédő intézeti dolgozó vagyok, örömmel ápoltam, gondoztam részükre e területet. Egy éjjel teherautók álltak meg előttünk, s kőrakományukat éppen ide, a szép pázsitra zúdították. Jól lehet, néhány méterrel arrébb más célra nem is igen alkalmas tárolóhely kínálkozott. Ki is mentünk szólni a fuvarosoknak, de azzal védekeztek, hogy utasításra teszik, ezt a területet jelölték ki nekik a kő lerakására. Gsáky Lajos Nyíregyháza, Engels NYÍREGYHÁZA MA VIL A „Cugoskert"-tól a központja A város utcáinak alakulásába döntő módon bele? szólt az, hogy Ny regyháza vasutat kapott. Az első vonat 1858 szeptember 5-én futott be. Az akkori inóházzal szemben vendéglőt építettek. Természetesen olyat, ami külső és belső képével, berendezéseivel, inkább a postakocsis világ miliőjével fogadta az érkezőt. Ez az épület még apánk korában fennállt, mert csak 1928- ban bontották le. Helyére szálloda épült, ami azonban nem volt hosszú életű: a háború alatt az állomás bombázásakor találatot kapott.' Az állomás északi végében, amely mélyebb fekvésű kert volt, de amelyet most feltöltöttek — egykor takarmányos kert — és ott gyülekeztek a különféle elfogatok (forspontok, cíjgok). Erről Cugoskertnek nevezték. Széchenyi utca felőli sarcában akkor bizony még nem állt jyárkémény, nem volt a gőz- és kádfürdő. Az csak 1886-ban épült. Maga a Széchenyi utca is sáros, pocsolyás volt. A vonattal érkezők cipője el-eíázptt, mígnem a város nyolc évvel az első vonat megérkezése után kővel burkoltatta. Lassan évről évre szépítgették, 1928-ban például az utca két oldalát parkosították: fákat ültettek és virágágyakat létesítettek, élősövényt raktam le a járadszélekre, szaporították a lámpák számát is. Ez az utca tehát lényegében a nyíregyházi vasúttal született, fejlődését is annak köszönhette. Ma azonban — bár még mindig rajta jut el az érkező a város központjába —>- jelentősége csökkent. A jövő más szerepet szén neki, nem azt ami volt. A nagyvárosi szemlélődő sétája közben a Széchenyi utcán egy térre jut, ami mindig szépen parkírozott, virágos, fás és szobrai, létesítményei tetszetősek. Nem igen gondol arra, hogy e tér helyén valamikor a Salétromszérű volt Abból létesült. A tér 600 méter hosz- szú és 60 méter széles. A város legnagyobb tere. 1894- ben — tehát a tér kialakítása előtt öt évvel — amikor még a Salétromszérű állt, épült a színház, AJpár Ignác tervei szerint. A régi színházba 450 ember fért el. A tér közepén 1925-ben épült a pénzügyi palota, amiben most a pártbizottság dolgozik. Két évvel előbb a Nyírvíz ház. Érdekes változásokon ment keresztül a Kossuth tér. Aki látja szép épületeit, fásított, virágos kertjét, nem igen gondol arra, hogy például nem is o’yan régen a nagy kéttornyú templom helyén piac volt. Az akácfák árnyékában adtak-vettok az emberek. A templomot a század elején, 1904-ben építették Nagy Virgil tervei szerint, de a piac 1910-ig ott maradt a téren. A Szabolcs Szálló helyén a régi városháza állt. 1772- ben épült, s nem volt vajami rangos, hiszen Nyíregyházát csak 1786-ban nyilvánították várossá. Ez az épület 1837-ig megvolt, akkor lebontották és helyére építették a Korona házat, amelyben hivatalok, boltok kaptak helyet. A század végét azonban ez sem élte meg, 1895-ben szétverték és helyén felépült az a ház amiben most a szálloda van. Akkor 42 szobája volt. Aki benne alszik, nem igen sejti, hogy a régi Korona házban egykor rossz álmú emberek éjszakáztak, mert 1872-től ott volt a törvény- széki fogház. A városi tanács épülete helyén egy földszintes ház állt. A város századvégi fejlődése azonban szükségessé tetté nagyobb, tágasabb városi hivatalok létesítését. A földszintes házról leszedték a tetőt és fglainuk fel- használásával 1872-bpn megépítették a mai impozáns házat. Néhány lépéssel odébb újabb tér, ami tágas, hangulatos és egyben városi végállomása a zöld-sárga villamosnak. Azpn a helyen, ahol a háborús emlékmű bronzalakja birkózik a sárkánnyal, terpeszkedett a nagyvendéglő, amiben nemcsak jó bort, muzsikát, víg cimborákat és szépasszenyc- kat talált a betérő, hanem szállást is lehetett kapni. 1888-ban azonban az épület meggyulladt és leégett, hamu alá temette a víg éjszakák, nagy úri mulatozások, kikapós asszonyságok titkát. A város nem építette fel, hanem teret lefes tett * helyén. A vendéglő mögött volt a városi kapitány és hadnagy háza, ettől oldalt a Rákóczi út felé pedig a puskaporraktár. A nagyvendéglő égése után nem sokkal lebontották ezeket az épületeket is és helyükön íAlpár Ignác tervei szerint) felépült tömegével, nehézkességével is osztályviszonyokat kifejező palota, a régi megyeháza, amiben most a megyei tanács dolgozik. Az épület hátsó fele azonban akjtor még nem volt meg. Sokkal később, 1927-ben „ragasztották*’ hozzá azt a részt, Imiben most a múzeum működik. Saabé György (Folytatjuk) TUDOMÁNY A MEZŐGAZDASÁGBAN Perme fezőtrágyázás a dohánytermesztésben 51. A permetezőtrágyázást sok mezőgazdasági és kertészeti kultúránál végzik eredményesen. Alkalmazására többnyire akkor kerül sor, mikor már a szokásos, hagyományos fő — vagy fej- trágyázási lehetőségek korlátozottak. Az ^etek többségében egyéb gazdasági művelettel (öntözéssel, egyeb irányú permetezéssel stb.) egyidejűleg egy munkafázisként végezhető. Az öntözésen kívül a kártevők szaporodása, a trágyák és műtrágyák érvényesülése szoros összeRézgálic újabb nagy mennyiségben az üzletekben A szőlő és gyümölcstermelőknek az idei szokatlanul csapadékos időjárás közepette különösen sok gondot okoznak a különböző gombás megbetegedések, elsősorban a peronoszpóra és a fuzikládium. Ilyen körülmények között érthető módon megnőtt a különböző gombaölő szeres iráni kereslet. Az AGBCTRÖSZT illetékes vezetői ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy részben a hazai termelésből, részben külföldi vásárlások révén újabb terven felüli szállítmányok érkeznek az AGROTRÖSZT telepeire, illetve az üzletekbe. A szükségleteknek megfelelő menyiségű rézgálic mellett 200 tonna rézoxidklorl- dot, 600 tonna Zinebet, 150 torma Ortocidot és 100 tonna Cuprosant bocsátanak terven felül a termelők rendelkezésére az országban. függésben van az évjárattal, helyesebben az időjárással. Az ez évi csapadékos időjárás a kártevők és a gombabetegségek szaporodására igen kedvezően hatott. Az ellenük való védekezés pedig egyre nagyobb gondok elé állította a nagyüzemi gazdaságokat. A hűvösebb, csapadékos napok a dohányültetvények fejlődésére kedvezőtlenül hatottak. Az esőzések csökkenésével és az idő felmelegedésével a jó tópanyag- ellátottságú ültetvények olyannyira fejlődésnek indulhatnak, hogy érésük kitolódására lehet számolni, de kései érés várható megyeszer- te. Intézetünk több eyes kísérleti tapasztalata alapján, az időjárás okozta nehézségek a peronoszpóra elleni permetezéssel egyidejűleg kijuttatott műtrágyákkal nagymértékben ellensúlyozhatok- A fejlettebb, hatnyolc leveles állapotban lévő dohányra vagy rossz tápanyagellátott ságú talajok ültetvényére a dohánybeváltó által előí%t kataszt- rális holdankénti 300 liter Zineb-es oldathoz 100 ljte-! renként; 1 kilogramm pétisó ! vagy karbamid, 2 kilogramm sima szuperfoszfát és 2 kilogramm kénravas káli együttes felhasználása i hozhat kedvező termésfokozó eredményt. A tíz-tizenkét leveles állapotban való ismételt permetezésnél 1{K> .literenként; 2 kilogramm Sima szuper- foszfát és 2 kilogramm kénsavas káli felhasználásával a levelek kedvezőbb színeződése és optimális időben való betakarítása biztosítható. A fejlettebb dohány permetezésekor a nitrogént mellőzni kell, mert durva szövetűvé teszi a leveleket. A Zineb-es műtrágyaoldat valamennyi használatban lévő és ismert permetezővel kijuttatható a sövényre, finom szemcsés, ködszerű elosztásban. Lefolyásos vagy durva szemcsés permetezés károsodást okoz. A forró, napos és szeles időket kerülni kell. Az alkalmazásra kerülő műtrágyaféleségeket helyes a felhasználás előtt külön áztatni, oldani, és szűrve a gépbe juttatni. Gebri Péter Nyírségi Mg. Kísérleti Intézet 1965. Juttas 54. 5
