Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

Az új algériai kormány bemutatkozása ,'Ti ■«'■■■ rs 'i--------- 1 :’.’.T77T.t:'. ■: ■■■ ........-■-..-»■■i. Lángok Harlemben Alekszej Koszigm. az | SZKP Központi Bizottsága i elnökségének tagja, a szerv-j jet minisztertanács elnöke szombaton Volgográdba ér­kezett, hogy átnyújtsa a hős városnak az arany csillag érmet, amellyel a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 20 évfordulója al­kalmából tüntették ki a vá- rpst. Az ünnepségen a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke beszédet moncúrtt. Vietnami jelentés Saigon (MTI) Az amerikai légierő szom­baton folytatta a demokrati­kus Vietnam elleni kalózak­ciókat. Négy F-105-ös Thun- derchief vadászbombázó is­mét túlrepült hanoi magas­ságán és a fővárostól 137 kilométernyire északnyugat­ra hidakat és középületeket támadott. Ray F. Herndon, a UPI saigoni tudósítója szerint szombaton az ame­rikai gépek északabbra nyo­multak be az ország légite­rébe, mint valaha. További négy amerikai Thunderchief Hanoitól dél­kelet irányban 64 kilométer­nyire, 250 000 propaganda­röpcédulát szórt le. Az amerikai főhadiszállás közzétette a Saigontól 45 ki­lométernyire északra lévő, úgynevezett „D”-övezetben végrehajtott „tisztogató had­műveletek” veszteséglistáját, amely szerint 10 amerikai és 1 ausztráliai katona meg­halt, 46 amerikai és 3 auszt­ráliai katona megsebesült. Az akcióban résztvevő dél­vietnami katonák vesztesé­geit nem ismertették. Jövőre rendezik meg a VIT-et Helsinki, (MTI): A IX. VIT jelenlég Tam­perében ülésező előkészítő bizottsága szombatra virra­dó éjszaka úgy döntött. hogy a Világifjúsági Talál­kozót, amelyet eredetileg július hónapban Algírban kellett volna megrendezni, egy évvel elhalasztják — je­lenti a DPA tudósítója. A találkozó színhelyét il­letően még nem született döntés. A 86 tagú előkészítő bi zottság egy külön bizottsá­got hozott létre, amely még az idén javaslatot terjeszt elő a jövőre megrendezendő VIT helyére és idejére vo­natkozóan. „Tizennyolc éves fejjel a haléit várjuk“ — vallanak az amerikai fiatalok Ki a bűnös az USA ifjúságának erkölcsi züllésében ? (Folytatás az L oldalról ) — Mit kell tenni ilyen kö­rülmények között? Vélemé­nyünk szerint nem szabad mestersége­sen élezni a fennforgó nézeteltéréseket, hanem mindent meg kell tenni sí együttes lépésekért, a* együttes gyakorlati akciókért az imperializ­mus és a reakció elleni * harcban. Algír, (MTI: Algírban szombat dél­után hivatalosan közölték az új algériai kormány névso­rát. A főbb miniszteri tárcák elosztása a következő: mi­niszterelnök és nemzetvédel­mi miniszter: Juari Bume- dien; államminiszter: Rabah Bitat; külügyminiszter: --b- delaziz Buteflika; belügymi­niszter: Ahmed IMedeghri, tájékoztatásügyi miniszter: Basir Bumaza. Az új kormánynak húsz minisztere van (beleértve a nemzetvédelmi tárcát is, Kairó, (MTI): Ac Aihram arról ír, hogy a londoni kormány szemmel láthatóan meg akarja ja­vítani kapcsolatait Kairó­val. Ennek jegyében került sor az egyiptomi parlamen­ti küldöttség angliai láto­gatására. George Thomson államminiszter a Foreign Officeben fogadta Hafez Iszmailit, az EAK londoni nagykövetét és közölte ve­le, hogy amennyiben foly­tatódik a két ország kap­csolatainak javulása, az an­Moszkva (TASZSZj Moszkvában nyilvánosság­ra hozták a minisztertanács állambiztonsági bizottságá­nak és a Szovjetunió ügyészségének következő közleményét: „A szovjet minisztertanács mellett működő állambiz­tonsági bizottság befejezte Gerald Brooke angol állam­polgár ügyének kivizsgálá­sát, akit az OSZSZSZK t Az amerikai „ sajtóban ezekben a napokban ismét gyakran olvasható ez a jö­vendölés: Harlemben „hosz- szú, forró nyár” várható. A világ legnagyobb néger gettójának riadt rendőrei már ismerik a csalhatatlan jeleket. A csúnya, omlatag, vöröstéglás bérkaszárnyák között elviselhetetlen a nyári New York gyilkos, párás melege — szinte min­den esztendőben ilyenkor szokott lángra lobbanni a harlemi harag parazsa. Ha közelről szemügyre vesszük és megértjük ezt a .ha­ragot, minden eddiginél jobban megértettük az egész amerikai négerkérdést is. Harlem olyan lombik, amelyben tudományos tel­jességgel és pontossággal tanulmányozhatjuk a fajül­dözés boszorkánykonyhájá­nak egyik világviszonylat­ban is legiszonyúbb produk­tumát. Nem jelezte sorompó, vagy fegyveres őrzés, ami­kor átléptük Harlem határát. — Ez az SZKP álláspont­ja a szocialista tábor és a kommunista világmozgalom egységének kérdésében. Minden világrész testvér­pártjaival együtt e cél elérésére fogunk törekedni a népéé békéjének és sza­badságának, a szocializmus és a kommunizmus ügyé­nek érdekében — mondotta Brezsnyev. amelyet Bumedien megtar­tott magának) azaz kettővel több, mint Ben Bella leg­utóbbi kormányának. A húsz miniszer közül kilenc részt vett az előző kormányban is. Az új miniszterek között a felszabadító harcok ismert nevei közül csak egyet talá­lunk: Rabah Bitatét, aki Ben Bella’ kormányának ide­jén "ellenzékben volt. Az AFP illetékes forrásra hivatkozva közli azt az érte­sülését, hogy az új kormány hétfőn délelőtt tartja meg első ülését. goi kormány egy tagja hi­vatalos látogatást tesz Kai­róba. A Gumhurija szerint az EAK parlamenti küldöttsé­gének látogatása annak el­lenére is sikeres volt, hogy az angol sajtó egy része hadjáratot folytatott a de­legáció egyik tagja, Ahmed Szaid ellen (Ahmed Szaid, az Arabok hangja nevű rá­dióadás igazgatójaként éle­sen bírálja a brit kolónia- lista politikát Dél-Arábiá- ban. A londoni lapok „mr. gyűlöletnek” nevezték el.) büntető törvénykönyvének 70 paragrafusának első bekez­dése alapján vontak bünte­tőjogi felelősségre. Brooke ellen az a vád, hogy a Szovjetunió területén szov­jetellenes felforgató tevé­kenységet fejtett ki. Brooke ügyében a vádha­tározatot a Szovjetunió he­lyettes főügyésze hagyta jó­vá. A perrendtartás értelmé­ben az ügyet a Moszkvai Városi Bíróság bírói kollé­giuma elé terjesztették”. Ki itt belépsz.. • Mégis azonnal észrevettem én, a messziről jött idegen is, hogy más világban va­gyok, mint akár néhány ut­cával arrébb voltam. A különbség szinte tapintható. Fojtott, sűrű levegő öleli körül az embert. Az ellen­séges tekintetek úgy cikkáz­tak körülöttünk, mint nagy vihar előtt a még néma villámok. Amikor megér­keztem New Yorkba, egyik ismerősöm piros ceruzával bekeretezett valamit a tér­képemen és ezt mondta: — Ez Harlem, amellyel a fehér ember bizony na­gyon meggyűlöltette magát. Kerüld el, mert bajba jut­hatsz. Lehet, hogy semmi nem történne, de don’t take a chance!, ne kockáztasd meg. Megkockáztattam, meg kellett tennem, hiszen tud­tam, hogy a földkerekség egyik legtragikusabb, tehát legizgalmasabb rezervátu­mának kapujában állok. Le­szálltam ebbe az alvilágba, amelynek bejáratánál ugyan nincs ott a dantei figyel­meztetés, a „KI ITT BE­LÉPSZ...” de amelyben va­lószínűtlen árnyak imbo- lyognak és amelyben min­den egyetlen nagy, kinló- dó-fenyegető moraj. Nem volt itt mindig po­kol. Egy régi krónika így ír erről a földről: „Kis, bár­sonyos szigetek, ezüstös fo­lyók. páratlanul pittoreszk látvány a feslő tavaszban.” Amikor 1658-ban Uj-Hollan- dia falábú kormányzója, Peter Stuyvesant gyönyör­ködve megállt itt, a kép Németalföld lankáit idézte fel benne és elnevezte Nieuw • Haarlemnek. amit látott. Farmokkal népesült be ez a föld és békés, nyu­galmat árasztó nevekkel: Boldog Völgy, Csendes Völgy. New York, a zakatoló metropolis azonban nekiva- ' dultan terjeszkedett. Man­hattan szive, a mai Times Square és környéke már nem volt elég neki és el­indult, Boldog Völgyet, Csendes Völgyet falni. A múlt század végén elérte Harlemet a gyorsvasut és Az utóbbi időben az ame­rikai sajtó hasábjain számos terjedelmes eszmefuttatás és tanulmány jelent meg a lekülönbözőbb szakértők tol­lából — az Egyesült Álla­mok ifjúságáról. A legbő­vebb terjedelemben talán a Look című lap foglalkozol, a kérdéssel, amely a jelek szerint az ügy szakértőjé­nek tekinti magát. A cik­kek szerzői a lehető legha­tásosabb és legdöbbenete­sebb jelzőket használják a kapitalista világ fellegvárá­ban élő ifjú nemzedék jellemzésére. Ez a nemzedék ,.elveszett” „megtört”, „kiégett”, közömbös”, stb. stb. Szomorú levelek Nyilván a dokumentáló hatás kedvéért a Look közli annak a közvéleménykuta­tásnak az eredményét is, amelyet a lap saját ifjú ol­vasótáborán belül végzett. A kérdéseket nagyjából így foglalhatnánk össze: —- Milyen reményei vannak? Retteg-e valamitől? Mi az, amit ige­nei és mi az. amit elvet? A lap a válaszokat nem teljes névvel, hanem csak a beküldők nevének kezdőbe­tűivel jelzi. — Tizenkét éves korunk­ban már felnőttek vagyunk, tizenhat éves korunkban tele vagyunk világfájdalommal, tizennyolc éves fejjel pedig a halált várjuk — írja P. D. diáklány, — Nem igen bízunk ab­ban, hogy a világot megvál- toztathat juk. s többnyire mélységes apátiába süllyed­tünk — mondja a 22 éves M. L.. rádiómérnök. — A mai amerikai fiatal­ság rettegéssel néz szembe ?. jövővel — vallja B. B. 23 éves titkárnő. — Nincs semmi életeé- lünk, megrabolták a lel­künket — mondja M. M. 21 éves diáklány. A válaszok valóban több mint lehangolóak Arról vallanak, hogy az Egyesült Államok ifjúsága mintegy a sötétben tapogatódzik. En- nek aztán megvan a maga következménye, amint azt az amerikai statisztika ada­tai tanúsítják. Fiatalok — dologtalonul Az utóbbi években az Egyesült Államokban letar­tóztatott bűnözőknek csak­nem a fele 16—24 év kö­zötti fiatal. a telekárak megindultak a csillagok felé. Luxus, a gaz­dagság jelképe volt ideköl­tözni. Jött Waldorf Astor, a fényűző hotelek császára és egymás után építette az előkelő palotákat. Jött Oscar Hammerstein és nyomában kibújt a földből — nálunk talán kevesen tudják, hogy I ilyen is volt — a Harlemi | Operaház. Jöttek az újság­írók és a Harlem Mothly Magaine 1893-ban ezt a képet vetítette a képzelet vásznára:' „Harlem régi és tiszteletre méltó községe minden bizonnyal a divat, a gazdagság, a kultúra és az intelligencia egyik központ­ja lesz.” Aztán történt valami és minden megváltozott. A századforduló táján gyorsan és váratlanul lecsapott egy gazdasági krízis és szétzúz­ta a harlemi telekspekuláci­ót. Vagyonok úsztak el per­cek alatt és üresen álltak az egykori Boldog Völgy fény­űző palotái. De legalább ennyire a hírhedt amerikai Dél felelős azért, hogy itt néger gettó lett. Harmat Endre Következik: „Az én bőröm sem fehér .. Tizenegymillió 15 és 20 év közötti fiú és leány rend szeresen fogyaszt szeszes italt. — Évente ötszázmillió dől- lár értékű különféle kábító­szert csempésznek az Egye­sült Államokba. E szörnyű mérgek elsőszámú fogyasztói az amerikai fiatalok. New York-ban egy bizottság, nem­régiben ellenőrzést tartott az egyik kerület iskoláiban, ahol megállapította, hogy minden tizedik diák a he­roin rabja. Ki a bűnös az Egyesült Államok fiatalságának er­kölcsi züllésében? A válasz: a kapitalizmus, bár termé­szetesen ilyen következte­tést hiába keresnénk akár a Look, akár más polgári saj­tótermék hasábjain. Évente 750 ezer fiatal amerikai kénytelen oda­hagyni az iskolát: nem fe­jezheti be tanulmányait, mert meg kell keresnie a kenyerét. Ezek a fiatalembe­rek azután, akiknek még nincs semmiféle szakkép­zettségük. hét és hónapszám állnak sorban a munkaköz­vetítő irodák előtt, de nem találnak maguknak elhelyez­kedési lehetőséget. 1963 ok­tóberében az Egyesült Álla­mokban több mint 730 ezer 16—21 év közötti fiatalem­ber volt, aki sehol nem dol­gozott és nem tanult. Egy évvel később ez a szám — az AFL—CIO szakszervezeti szövetség adatai szerint — másfél millióra duzzadt. Robert Theobolt ismert amerikai közgazdász a hely­zetet így értékeli: „Az a társadalom, amelyben min­den ötödik fiatalember kép­telen munkát vállalni magá­nak, nem lehet életképes Az ilyen társadalom ha­nyatlóban van.“’ Létezik egy másik ifjúság is A Look persze nem szíve­sen beszél a kapitalista tár­sadalom fogyatékosságai ro). így arról sem, hogy igen­igen sok amerikai fiatal nem folytathat magasabb tanulmányokat, mert nem tudja megfizeti a tandíjat, amely például a Harvard egyetemen évi 3280 dollár. A lap célja egyébként nem is az, hogy leleplezze a kapi­talizmus bűneit, hanem sok­kal inkább az, hogy ki­agyalt általánosításokkal el­hitesse a fiatalsággal: való­ban olyan magatehetetlen, gyámoltalan és korlátolt, amilyennek feltüntetik. Szel­lemesen karikirozza a New York Timesben Russel Ba kér a ,.Barney itt, Barney ott” című szatirikus karcolat szerzője, hogy milyennek szeretnék látni az imperi­alizmus ideológusai az ame­rikai fiatalságot. Barney-t egyszer megkérdik: „Miért ne foglakoznál egyszer olyasvalamivel, ami úgysem érdekli az embereket? Nem tudod, hogy ezt várja a haza a fiataloktól?” Csakhogy hajlandó-e az USA ifjúsága erre a szerep­re? Sokféle fiatal él Ameriká­ban. Vannak olyanok is, akik a John Birch társaság, a Minutemen, a Ku-Klux- Klan és a többi fasiszta és félfasiszta szervezet tagjai Vannak olyanok is, akikkel a polgári propagandának már sikerült elhitetni, hogy ők valóban „elveszettek“ és „kiégettek". De létezik a húszévesek­nek egy másfajta Amerikája is. Megnyilatkozásai meg­győzően jelzik, hogy ez a másik amerikai fiatalság kész arra, hogy kiverekedje helyét a társadalomban, tö­rődik az ország, a bép jö­vőjével és nem hajlandó a rettegés és bizonytalanság világában élni. Nem kétsé ges, hogy a Jövő ezé az if­júságé. A „hallgatag" nemzedék Sok amerikai fiatal igyek­szik megismerni és megérte­ni a világunkat, megtalá ni azt az igazságot, amelyet a polgári propaganda vagy e! leplez wile, vagy pedig tel­jesen kiforgatva tálal fel. Meg ak rják érteni a szo­cializmus mibenlétét is. Nem véletlen, hogy Gus Hali­nak, Herbert Apthekernek, Henry Winstonnak és az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja más kiemelkedő vezetőinek a marxista taní­tásról, az amerikai helyzet­ről, a kormány külpolitiká­járól tartott előadásai rend­szerint több ezres ifjúsági hallgatóságot vonzanak. Az utóbbi három esztendőben több mint százezer diák és egyetemista volt hallgatója ismert kommunista vezetők előadásainak és beszédeinek. Az Egyesült Államok ha­ladó ifjúsága a néger fiata­lokkal vállvetve hősiesen harcol a színesbőrűek pol­gári jogaiért. A Mississippi­ben meggyilkolt polgárjogi önkéntesek nevét a haiado Amerika harci krónikájának lapjai kegyelettel megőrzik. Nemrég az indianai kato­likus egyetem diákjai előtt beszédet mondott Alabama állam fajvédő kormányzó ja, George Wallace, a hallga­tók azonban a szó szoros ér­teimében „meleg’“ fogadta­tásban részesítették: lehur­rogták, azt kiabálták neki, hogy ő az elsőszámú ameri­kai fajgyűlölő. Egy órán át nem hagyták szóhoz jutni, aztán pedig rázendítettek a néger egyenjogúsítási mozga­lom dalára, amely így kez­dődik: ,,Mi leszünk a győz­tesek!” Végül a diákok tüntetőén elhagyták a ter­met. Ez lenne hát az a bizo­nyos „hallgatag nemzedék?” Nem állnak félre A fiatal és haladó Ameri­ka nem akarja elveszíteni jövőjét, ezért nem áll félre, amikor korunk legfontosabb kérdéseiről van szó. A fia­tal amerikaiak legjobbjait felháborodással tölti el az amerikai imperializmus in­dokínai és dominikai inter­venciója. A fiatalok aktív harcot indítottak a Pentagon bűnös akciói ellen. Sokezer amerikai egyetemista vesz részt nagygyűléseken és tün­tetéseken, tiltakozik a viet­nami szennyes háború ellen Clark, a Demokratikus Tár­sadalomért Küzdő Diákok elnevezésű egyetemista szer­vezet elnöke sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy Balti- moréban az Észak-Vi stnamot ért első bombázás óta egyet­len nap sem múlt el diák- tüntetés nélkül. Nemrégiben az Egyesült Államok legkü­lönbözőbb felsőoktatási in­tézményeinek képviseletében háromezer egyetemi tanar és hallgató a washingtoni Shoraton Park szállóban megvitatta a kormány kül­politikáját. Az egybegyűltek lelkes tapssal és felkiáltá­sokkal fogadták azoknak g tanároknak a felszólalását, akik megbélyegezték az amerikai szoldateszka ag­resszív cselekményeit. Nem, nem fog sikerülni elhallgattatni a fiatal ameri­kaiakat azoknak, akik i Look kiadói mögött meghú­zódnak. N. Sztrelcov» London közeledni akar Kairóhoz Közlemény Brookeról

Next

/
Thumbnails
Contents