Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
Kidolgozzák a tévéellátás országos tervét A nehézipari, az építésügyi miniszter és az OT elnökének együttes utasítása A nehézipari miniszter a kormánytól nyert felhatalmazás alapján az OT elnö- kével és az építésügyi miniszterrel együtt utasítást adott ki a távhőellátásról. A rendelkezés értelmében a távhőellátás országos távlati fejlesztési tervét az egyes területek komplex energiaellátási terve alapján az Országos Energiagazdálkodási Hatóság dolgozza ki. Az OEGH bevonja a munkába az Energiagazdálkodási Intézetet. A távlati fejlesztési terv meghatározza, hogy mely ipari, vagy lakókörzeteket, településeket kell ellátni távfűtéssel és milyen alapenergiahordo- zora, szén, olajtüzelésre, esetleg geotermikus energia, azaz már működő for- róvíz-kút. igénybe vételére kell berendezni a .létesítendő fűtőerőműveket, kazántelepeket, stb. Az OEGH határozza meg a hőtermelő létesítmények, távvezetékek építésének sorrendjét, üzembe helyezésének idejét, be- ruházási költségét is. Az utasítás kötelezi a minisz- . tóriumokat, országos hatáskörű szerveket, a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsokat, hogy az irányításuk alá tartozó szervek hőtermelési és hőfelhasználási terveit, a kommunális beruházások hőigényét előre adják meg az OEGH-nak. Az OEGH ezeket az adatokat az Energiagazdálkodási Intézet rendelkezésére bocsátja a szükséges központi hötermelö létesítmények, erőművek, fűtőművek, kazántelepek, meleg víz források országos rendszerének megtervezése céljából. Az utasítás hat tervezési körzetre osztja az ország területét, ezeknek székhelyein, Budapesten, Debrecenben, (ide tartozik majd Nyíregyháza is. A szerk.) Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden felállítják az EG1 területi szerveit. Ezek a fogyasztókkal, Illetve a területileg illetékes távhőt szolgáltató vállalattal való megbeszélés alapján tesznek indítványt, hoMegyénk számos községében hiányos a lakosságszol- gáltatási hálózat. A KISZÜV ezt a hiányt igyekszik pótolni a különböző ipari ágakban működő gurulóműhelyekkel, „a háztól házig” ingajáratokkal. A legújabb mozgóüzlet érkezését július 20-ra várja a fodrász ktsz. Kétszáztízezer forintos beruházással guruló gyan elégítsék ki a távhő igényeket. Az OEGH ezeknek a javaslatoknak alapján állítja össze véglegesen a távhőellátás országos távlati fejlesztési tervjavaslatát, amelyet az Építésügyi Minisztériummal egyeztet és az Országos Tervhivatal elé terjeszt. Közli még a most kiadott utasítás, hogy távhőellátást ezentúl csak az OEGH engedélyével lehet igénybe venni. Az érdekelt ta- nácsoknak fel kell ál- lííaniok távTiőellátó üzemviteli szerveiket. Erre .a célra a feladat nagy- ságától függően, vagy külön távhőellátó vállalatot kell alapítani, vagy a meglévő szervet kell kibővíteni. fodrászműhelyt vásároltak. Az új mozgomühely, amely elektromos berendezéssel, víztartállyal és a fodrászat más korszerű eszközeivel lesz ellátva, enyhíteni fogja az üzlethálózat túlterheltségét. Guruló fodrászműhely eddig mindössze 2 darab van forgalomban Magyarországon. Guruló fodrászszalon Aranyérmes úttörők Csillebércen Emeletes iskola épülhetne a gyerekek munkájából A szabolcsi pajtások a tanév folyamán 550 ezer óra, tehát 2 millió 750 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Munkájuk értékéből egy új, korszerű emeletes iskola épülhetne fel. Az elültetett 430 facsemete pedig egy nagyobb erdőnek is megfelel. Kevés a csapatotthonok száma: a megye 328 úttörő- csapata közül mindössze negyvennek van önálló otthona, az elmúlt évihez képest 8-cal kevesebb. Az úttörőmunkát 1500 KISZ-es 1232 úttörő pajtás adott találkozót egymásnak Csillebércen, hogy 10 kellemes napot töltsenek el a tábor 208 holdas területén az árnyas fák alatt meghúzódó sátrakban, sportpályákon, a strandon, a budai hegyek kirándulóhelyein. A 10 nap fénypontja a kulturális szemle aranyérmeseinek országos bemutatója volt. Nyolc művészeti ág küldöttei szerepeltek a tábor zászlókkal díszített színpadén. Megtalálhattuk közöttük a vers- és mesemondás kedvelőit, a hangszerek ifjú művészjelöltjeit, az ének, a muzsika tolmácsolóit, az irodalmi és képzőművészeti pályázatok nyerteseit, a bábjáték és népi tánc képviselőit. gyénkből is részt vettek a találkozón. Egyébként a megye általános iskoláiban A megye iskoláiban működő 68 féle — összesen 850 — szakkör munkájában 27 Több mint félmillió leány és fiú vett részt az őrsi „Ki mit tud?”-on, a raj- és esapatbemutatón, a járási, városi, kerülei szemlén, amíg közülük a legjobbak eljutottak Csillebércre, az országos kulturális táborba; raeHarsan a kürtszó. ÍV. J. feiv.) ifivezető és több mint 3500 pedagógus segíti szabad idejében. tsz.) Táncbemutató a vetélkedőn. 74 260 úttörőt és kisdobost tartanak nyilván, kétezerrel többet, mint a múlt tanévben. ezer úttörő vesz részt. Az úttörők kulturális szemléjének községi bemutatóin 30 ezren szerepeltek az idén. A hulladékgyűjtésben 1 általános iskolai tanulóra másfél kiló papír-, 7 és fél kiló vas-, több mint 5 kiló textilhulladék jut. Szlovák György festőművész illusztrációival NYÍREGYHÁZA MA 2. Papírt vagy aranyat? A választ talán abban kell keresnünk, hogy három évtizeddel ezelőtt Nyíregyháza hivatalos „közérzetét” a dzsentri életérzés uralta. A hivatalok, intézmények szelleme, az iskolák ezt sugározták a város minden rangú és rendű emberére. Különösen az értelmiség, az úgynevezett „közép osztály” tagjaira hatott. Tudott dolog. hogy a dzsentri álmodozást a „dicső múlt” felé fordulás mellett a leszűkítétt- ség jellemezte. A dzsentri álmodozásnak a rokonság hivatali összeköttetései, tör- zsökösségi rendszerének kiépítettsége, gazdasági és hatalmi súlya húzta meg a határát. Következésképpen a dzsentri csak abban a városban érezte otthon magát, ahol a rokonai, a „nemzetsége” élt. Más városban idegen családok rokoni szövevénye, törzsökössége, kiépített érdekközössége állta útját és zárta el előtte a hivatali emelkedést ajtaját. A dzsentri még legmerészebb álmában sem gondolt arra, hogy kiszakad a rokonság erőt, befolyást, hivatalt és A megyei tanács épülete. előmenetelt jelentő karjából — elköltözik, más városba megy. Ezért igyekezett helyben maradni, kapcsolatait rokonsága javára felhasználni és a várost, amiben élt, igyekezett — más városok, de még országos érdekek rovására is — előnyhöz juttatni. A városfejlődés több hivatallal, több íróasztallal járt együtt. Ez a városszeretet már a múlté. Az idősebbekben még -fellelni nyomait, de már bennük is átalakult formában. Igaz, hogy a mai fiatalok ezt a városszere- tetet már nem ismerik, nem is gyakorolják. Más módon szeretik Nyíregyházát, mint a régi hivatalt vállaló emberek. Ez természetes is, hiszen ebben az országban megváltozott a földhöz, a gyárhoz, az államhoz, a hazához való viszony. Vá4- tozbtt a szülőföldhöz, a szülővároshoz való érzelmi kapcsolatok formája és tartalma is. A mi rendünk gyermeke már nem fél más városoktól, már nem tartják tragédiának, ha más városban kap hivatalt, vagy munkát. Bár'oová rhegy is, sehol sem mondják rá, hogy idegen. Sehol sem néznek rá sanda szemmel, mint egykor néztek a „máshonnan jött” emberre, aki elvett egy állást, egy íróasztalt a helység valamely „bensziilött" tagjától. Iskolái elvégzése után bárhová kerül is, örömmel fogadják és a város teljesen egyenrangú lakosának számit Pécsen, Győrben, vagy Budapesten. A mi fiaink, leányaink szeretik ezt a várost, hiszen szülő, vagy lakóhelyük és végső soron az apák verítékei kezemunkája testesül meg épületeiben, e városban telik ifjúságuk, itt eszmélkedtek, Itt gyűltek először szerelemre, itt érezték meg először a nép erejét és itt tanulnak dolgozni. Ám a tudatukban és érzésvilágukban már nem foglal el olyan uralkodó helyet a városszeretet, mint egykor az atyákéban. A város- szeretet jelentősége — úgy egyéni életük, mint országos haladásunk szempontjából — az egyre reálisabbá gazdagodó világképünk arányaihoz igazodik. Nem a városszeretet zsugorodott ösz- sze, hanem a közérzet — látott világ határai tágultak ki és e világ egy jókofa területe elvesztette idegensé- gét, otthont szűkre határoló jellegét. Ez az igazodás üdvözlendő és örömteli dolog. Szükséges ahhoz, hogy kivethessünk magunkból ‘ — a városszeretetnél maradva — minden régi gyomot: a kisebb jelentőségű helyi érdekeknek az országos ügyek elé helyezését, a varos szépségeinek túlbecsülését, a városi befeléfordulást, más városok iránti ellenszenvet, a hamis illúziókat, a város gazdasági, közigazgatási, kulturális jelentőségértek el- túlzását, stb. Azt hisszük, húgy fiataljainktól a régi városszeré- tetet várni — enyhén szólva — olyan dolog, mint valakitől azt követelni, fogadja a papírt az aranynál ér' tékesebbnek. Szabó György (Folytatjuk/ 1965. július 8. Harminckét mű a színházi évadban Nyíregyházán Igen gazdag és változatos műsort láthatott a nyíregyházi közönség a most befejeződött 1964/65-ös színházi évadban. A múlt év őszétől mostanáig 140 előadást tartottak a Móricz Zsig- mond Színházban 65 000 néző előtt. A színházi előadások iránti érdeklődés mutatja, hogy a kihasználtság 91 százalékos volt, tehát csaknem mindig telt ház előtt játszottak a színészek. A városban leggyakrabban vendégszereplő társulat a Debreceni Csokonai, a Miskolci Nemzeti, az Állami Déryné és az Egri Gárdonyi Géza Színház volt. A műsort 1400-an látogatták bérlettel. Három bérleti sorozat volt. Ebből egy a termelőszövetkezeti tagoké, akik harminc kilométeres körzetből jártak be a színházi előadásokra. Községfejlesztési kiállítás Fehérgyarmaton „Tízéves a községfejlesztés” címmel kiállítást rendez a Fehérgyarmati Járási Művelődési Ház. Az előkészületeket már megkezdték. A művelődési ház fotoszak- körének tagjai a járás valamennyi községében fény- képfelvételeket készítettek a KÖFA létesítményekről. Ezeket most dolgozzák fel, s grafikonokkal és statisztikai adatokkal kiegészítve augusztus 20-án mutatják majd be. Ezt követően a járás nagyobb községeiben is bemutatják a kiállítás gazdagnak ígérkező anyagát. A kiállítás előkészületeihez nagy segítséget nyújtott a jä’Äsi tanács végrehajtó bizottsága azzal, hogy járműveket biztosított a foto- szakkör tagjainak a felvételek elkészítéséhez. Fizikai eszközök tanyai iskoláknak A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Szakszervezeti Művlődési Házban 1960 óta működik fizika eszközöket készítő szakkör. Iskolásokból álló tagjai amellett, hogy saját maguk is tanulnak, igen hasznos munkát Is végeznek. Az elkészített szemléltető eszközökből évenként hat-nyolc tanyai iskolát látnak el. A körülbelül tizenöt darabból álló készletet az idei iskolai év befejezése után hét tanyai iskolához juttatták el. Ezek között az elektromos motoroktól kezdve a különféle mérőeszközökig minden megtalálható, ami egy kisebb iskola fizikai tanításának szemléltetéséhez nagy segítséget ad.