Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

A CSALAD OLDALÁN HÁZTARTÁSI TANÁCSADÁS: A hűtőgépről és a jégszekrényről Ma már egyre többen vá­sárolnak hűtőgépet, de még solr háztartásban van jéggel hűtő szekrény. Bizony a hűtött ital jobban üdít, fris­sít, s ily módon az élelmi­szer is biztonságosabban tá­rolható a nyári melegben. MŰKÖDÉS A motorral hajtott komp­resszoros gépek gyorsan pá­rolgó, gáznemű anyaggal hűtenek — ilyen pl. a 100 és 120 literes Lehel, és a szovjet Szaratov típusú hű­tők. A motor nélküli hűtő­gépek vízzel kevert ammó­niák cirkulálásával biztosít­ják a szükséges hőmérsék­letet (pl. a 70 literes Lehel). A jégszekrényben a bera­kott jég közvetlenül hűti az élelmet, illetve az italt. KARBANTARTÁS Üzemzavar esetén csak szakember javítsa a gépet, nehogy a kis hibából na­gyobb adódjék. A szekrények külső felü­lete és a hűtőtér mindig tiszta legyen. Tisztításkor mosoport, homokot, savát használni nem szabad! A külső felület meleg vízzel mosható le, s flanelldarab- bal törölhető szárazra. Belül hasonlóan cselekedjünk, de a szárazra törlés után 30— 40 percig szellőztessük a szekrényt. A krómozott ré­szeket lágy szövettel kell letörölni. Tisztítás előtt a hálózati csatlakozót minden esetben húzzuk ki. Munka közben a hűtőgépet oldalra dönteni tilos. A szekrény és a fal között legyen legalább 6—8 centiméter távolság, így könnyebben áramlik a levegő, jobb a hűtés. ZÚZMARA A jégszekrényben lévő el­párologtató falán időnként dér, (zúzmara) réteg rakó­dik le. Nem ez a réteg vég­zi a hűtést, sőt inkább aka­dályozza. Ezért, ha a dérré­teg már 5—6 mm-nél vas­tagabb, akkor azt a gép ki­kapcsolásával leolvasztjuk, esetleg óvatosan lekapar­juk. ALKALMI „HŰTŐGÉP” Sok helyütt azonban még nincs se hűtőgép, se jég­szekrény. Itt a mosógép, il­letve a mosdókagyló hasz­nálható hűtésre. Ezek a be- rendzések kettősfaluak, s a falak között lévő levegőréteg szigetelő hatása biztosítja a hűtést. Alkalmi „hűtőgépe­ink” használata egyszerűbb: mosógép, illetve a mosdó­kagyló aljára jeget teszünk,1 arra egy fa- és műanyag­rácsot, majd pedig a hűtésre kerülő anyagokat. Ha lehet mindkettőt dupla fedővel borítsuk be. B. E. Orvosi tanácsadás: * A láb ápolásáról A nők gondozzák arcukat, hajukat, kezüket, de ugyan­ennyi gondot kell fordí­tani a láb ápolására is. A láb megérdemli a törődést, elsősorban egészségügyi, másodsorban pedig esetéti- kai szempontból is. A láb viseli testünk ter­hét, egész napi fáradtság ellen jót tesz naponta á melég lábfürdő. Ehhez tar­tozik az is, hogy kétheten­ként' vágjuk le lábkörmein­ket. és a napi lábfürdőnél körömkefével jól dörzsöljük meg a lábujjakat. A kö­römkefével történő dör­zsölés serkenti a vérere­ket, frissíti a vérkeringést, eltávolítja a körömágy ap­ró elhalt bőrrészecskéit, s így nincs szükség kivágá­sukra. Ahogy a nyári idő­szakban lekerül a zokni, s a legtöbb nő pantonettet, vagy szandált visel, a kö­röm alá került port is el­távolítja a rendszeres masszázs körömkefével. A lábfürdő után különö­sen a lábujjak közét töröl­jük jó szarazra, és hintsük be hintőporral. Aki pedig állómunkát végez, polcolja fel a lábát, hogy elalvás előtt pihenjen. Elegendő ilyenkor egy kispárnát a sarok alá helyezni. Akik munkájuk miatt gu­milábbelit hordanak, sok­szor panasizkodnak a láb iz zadására. Ilyen lábbelibe lehetőleg pamutzoknit huz­zunk, mert a nylon, vagy a szintetikus anyag nem fe­lel meg. A lábizzadás ellen reggel és este, a lábfürdő után a megfelelő, izzadás- gátló hintőport kell használ­ni. A sarkon jelentkező re­pedéseket minden este puhító lanolinos krémmel kenjük be, s így óvjuk lá­bunkat. Előfordul, hogy a nyári nyitott cipők viselése köz ben gombás bőrbetegség tá­madja meg a lábat. Ilyenkor és visszeres panaszok ese­tén is forduljunk orvoshoz. (Dr. Z. I.) Nagyvárosok divatja Lapozgatás a szakácskönyvben: Minden külföldön járó nő érdeklődéssel figyeli, mit vi­selnek, mi a divat a külföl­di világvárosokban. Olva­sóink bizonyára szívesen ve­szik, — ha most erről szól nyári dívattudósításunk. Párizs az európai divat bölcsője. ’ Nos, Párizsban a „divatos nőtípus” karcsú, ruhája de­rékig testhezálló és a szok­nya körben hullámzó. bő. Ezen a nyáron a legkedvel­tebb két ruhatípus. Az egyik a hűvösebb napokra készült ingruha: laza derék, hosszú, manzsettában végződő híj, kihajtható inggallér, és ra­kott, vagy hólos, letűzött szoknya. A másik ruhatípus meleg napokra, ujj nélkül, körloknisan. vagy körben plisszézett szoknyával (Első rajzunk) Ami igazán érdekes, hogy a párizsi nők ismét felfedez­ték a pöttyös anyagmintát. A rózsaszín alapú, fekete- pöttyös muszlintól, a fehér alapú sárgapöttyös kartonig sokféle szín és pöttynagyság jellemző a nyári ruhákra. Róma napfényes utcáin, a nők öltözködésében a szí­nek a legmegkapóbbak. A déli éghajlat, a napsütés le­hetővé teszi a színek merész alkalmazását. A legtöbb nyá­riruha alapja fehér, s a vi- rágmintáik kontúrosan. el­mosódottan — vad színek­ben pompáznak a ruha­anyagokon, Az olasz nők legkedveltebb viselete a kis­sé karcsúsított szellős, köny nyű mosóanyagból készült „kisruha”. (Második raj zunk.) Kivágása elől kissé mélyített, hátul azonbann derékig fut. Derékon kes­keny zsinórpántot használ­nak öv helyett. Csak ritkán díszíti gallér a ruhát, in­kább színes szegés fut kör­ben a nyakkivágásnál, a karöltőnél és a ruha alján. A gallér mindig fehér, ke­ményített pikéből készült, s — a fiatal lányok — fekete, vagy négerbarna szatenmas- nit kötnek alá — csokorra. Prága éghajlata hűvö­sebb, mint Rómáé. Érthető, ha a divattervezők az időjá­ráshoz alkalmazkodót kreál­tak erre a nyárra. Ez pedig IV yári csemegék Á reggeli órákban készít­sük el és akkor jég nélkül is üdítő lesz, .^természetesen jégbehűtve fifíomabb. A tej­színhabos készítményeket csak jégbehűtve ajánlhat­juk. HIDEG DARAPUDDING GYÜMÖLCSÖNTETTEL Fél liter tejet, fél liter vizet felfőzünk 15 dkg. cu­korral, vaníliával és ha forr, belepergetünk 2 deci darát. Ha sűrű lett, levesszük a tűzről és 3 tojássárgáját be­lekeverünk. majd a tojás- fehérjéből vert habot hoz­záadjuk. Tálaláskor gyü- mölcsöntetet adunk hozza, amelyet úgy készítünk, hogy az epret, málnát, vagy ribiszkét összetörjuK és por­cukorral elkeverjük. KAKAÓKRÉM BAKBAN POHA­10 dkg cukrot, egy egész tojást, 2 evőkanál kakaót, félliter tejet és 5 dkg lisz­tet krémmé főzünk, folyto­nos keverés mellett. Tete­jére tejszínhabot teszünk Hidegen tálaljuk. GYÜMÖLCSSALATA po­harakban Minél többfajta és színes gyümölcs van benne, annál szebb. Alapja a bőséges édes szirupban főtt szeletelt alma. Ezt rakjuk a pohár aljára. A tetejére — gyü­mölcsérés szerint — félbe­vágott, meghámozott nyers, sárga- és őszibarackot, . ringlót, szilvát, ízes sárga­dinnyét teszünk. A megtelt poharakba szirupot öntünk, rummal ízesítünk. FŐTT MÁLNAKRÉM Két deci tejből 3 tojás­sárgájával és 8 dkg cukor­ral krémet főzünk. J-s ha levettük a tűzről, 3 lap zse­latint — hideg vízbe áztat­va, — belekeverünk. Később egy deci sűrű málna-, vagy almalevet, és ha teljesen ki­hűlt, 3 deci keményre vert tejszínhabot adunk hozzá. Poharakban tálaljuk. pis­kótát kínálunk mellé. a horgolt ruha. kabát, blúz, kosztüm ... Prágában ezek­ben a napokban a legtöbb nő. szabad idejében horgol, A nagymamák csipkemintáit, a kislánykori „mintaszala- gokat” szedik elő, s mintá­kat csereberélnek, hogy el­készíthessék az esti iehár, aranyszállal erősített blúzt, a sárga horgoltruhát. (Har­madik rajzunk) Berlinben ezen a nyáron ezerféle formában a „mat­róz stílus” az uralkodó. (Ne­gyedik rajzunk.) A ruha alapanyaga jól mosható vá­szon. A színek: kék, fehér, piros és sárga. Az új divat nem a tengerészruha szol­gai utánzása, hanem inkább a díszítőelemeinek, és jel­legzetességének okos és öt­letes felhasználása. Páva Gábris Élt valaha egy tehetős gazdálkodó. Nem hiányzott annak semmije, sok földje volt, lova, tehene és min­dennél is fontosabb csava­rozásnál is csavarosabb esze. így nem csoda, hogy az ember, akit kü- különben mások csak páva Gábrisnak hívtak, nap mint, nap gyarapodott vagyonban és duslakodott a földi javakban. Es minél több lett az aranya annál inkább vált pökhendivé, zsarnokká a szegények fö­lött. Tette például, hogy mint a páva — ezért is kapta előnevét — ‘ pipiskedve járt a falu utcáin, csillogott, villogott rajta az ezüst- seálakkal átszőtt finom gyolcsruha, és elvárta; ha bárki útjaba került, mé­lyen meghajolva megsüve- gelje. Aki nem így tett bi­zony kárát látta, annak nem volt többé maradása a faluban, mert páva Gábris hatalmával elűzte onnan. Történt egyszer, amint a pökhendi napi sétáját vé­gezte, a faluba vetődött egy vándoriparos fazekakat, cserépedényeket, fótozó- drótozó tótocska. A beteg edények gyógyítója hangos kiáltásokkal kínálta munká­ját és úgy elmerült tény­kedésébe, h-ogy észre sem vette a közelgő földi hatal­masságot. Nem úgy az. Rá is kiáltott a tótocskára: — Hé jött-ment, tette-vet- te teremtette, nem látod ki jön itt! Miért van még mindig fejeden a süveg?! A vándoriparos előbb meglepődött és már-már sapkájához akart nyúlni, hogy levegye, aztán megma­kacsolta magát gondolván; ha jön is, megy is, ilyen hangén vele senki ne be­széljen. Mondta is: — Hallja az úr, nem va­gyok cselédje, én annak köszönök, akinek akarok és hamarabb kerül le a kend kalapja a fejéről, mirit az én süvegem. _ Micsoda — kiáltott pá­va Gábris — hát tudod te ki vagyok én! — Nem mondta ■ az úr — felelt a tótocska. — Nekem' annyi az ara­nyam, hogy se szőri, se száma! — Nekem meg égy sincs, az aranyait különben sem süvegelem meg. A falu népe a kerítések­hez gj-űlt, úgy hallgatták a vitát. ískan már nevettek is a pökhendi kárára. Lát­ta és hallotta is ezt páva Gábris és hogy. mentse aranyával és zsarnokságá­val szerzett tekintélyét más hangot ütött: — Azt mondod. nincs aranyad. Adok egyet, ha leveszed a süveged és meg­hajolsz. — Mondtam már nem szoktam aranyat süvegeim — makacskodott a tótocska. Ki tudja meddig tart a vita, ha szél nem kereke­dik. Szél kerekedett és bi­zony, nem nézte az kinek a fején van a kalap, bele­kapaszkodott és lerepítette. Egy pillanatig hajdonfőn állt a tótocska előtt páva Gábris, aztán sarkonforduit es csetléssel-botlással ro­hant guru'ó fejfedője után. Szívből kacagott a tótacs- ka. Nevetett az egész falu. Többet ért ez számukra a .világ minden aranyánál, mert jó leckét kapott a HFfeszkedő, beképzelt gaz­da. s. a. Mit gyűjtlietsz nyáron ? Közületek bizonyára igen sokan áldoznak a gyűjtő szenvedélynek. Többnyire bélyeget, szalvétát, képesla­pot, címkét. Most, nyáron, érdekes es szórakoztató a természeti tárgyak gyűjtése is. Ha okosan és szorgalma­san csináljátok, komoly „há­zi szertárral” rendelkezhet­tek majd az iskola kezdés­re. Ugye, tudjátok, hogy a biológiai és földrajzórákon milyen nagy hasznát vehe­titek? A növény és az ás­vány gyűjtésére a nyaralás időszaka a legalkalmasabb. A növénygyűjteményhez itatós, vagy újságpapír, fü­zet, vagy sok egyformára vágott rajzlap, és papírra­gasztó szükséges. A hibátlan leveleket és füveket tegyétek itatós kö­zé és jól préseljétek le. Két-háromnaponként es». ráljétek a papírt, egészen addig, amíg a növények jól megszáradnak. Ezután il­lesszétek a rajzlapra és ra­gasztószalaggal erősítsétek rá. (Első rajzunk). Ne fe­lejtsétek feljegyezni a nö­vény nevét, lelőhelyét, gvűj. tési idejét. Hasonló módon készíthetitek a virággyűj­teményeket is, de a szirmo­kat mindenkor gondosan, óvatosan préseljétek le. Ásványgyűjtemény készí­téséhez rekeszes doboz kell. A kőzeteket először jól mos­sátok meg, majd kis cédu­lára írjátok rá a nevét, s a lelőhelyét. GYERMEKREJTVENY Vízszintes: 1. Szagosítja. 11. Megfej­tendő. 12. Beszédképtelenek. 14. Rossz ellentéte. 15. Oli­vér beceneve. 16. Túl he­vesen eszik. 17. Helyhatá­rozó rag. 19. Azonos ma­gánhangzók. 20. Istálló (—’) 22. Lét. 25. NIR. 27. Ter­mészetjárás. 29. Nagy szi­bériai folyam. 30. Szagló- szerv. 31. „Gábor ....... réz­ágyúja”. 32. Személyes név­más. 33. Angyal Bandi. 35. Népköztársaság rövidítése. 37. Vonatkozó névmás. 38. Ősidők óta kedvelt szeszes ital. 40. Állóvíz (—’). 41. Az olasz irodalom első vi­lághíres képviselője. 43. Megfejtendő. 45. Ablakke­ret. Függőleges: 1. Költő. 2. Római 51. 3. LMO. 4. Nagy díszterem (pl. egyetemeken). 5. Világhábo­rú befejezését és rendezését célzó békeszerződés volt. 6. OI. 7. Fut, szalad. 8. Év­szak. 9. Jobbágy Márton. 10. Egymást követő betűk az abc-ben. 11. Nagy sziget Ausztráliától délkeltre. 13. Élmények. 16. Megfejtendő. 18. Alant. 21. Tejtermék. 23. Lötty. 24. TA. 26. Euró­pai nép. 27. Morsejel. 28. Vés, váj, karcol (—’). 32, Közészorít beprésel. 34 ......... ficam. 36. Kicsinyítő képző. 37. ATB. 39. Omladék. 40. Állóvíz (—’). 42. Nátrium vegyjele. 43. Néma róka!!! 44. Indulatszó. Megfejtendő: Három Mó­ricz Zsigmond mű címe: vizsz. 11, 43, es függőleges 16. Múlt heti megfejtés: Ká­dár Kata, Kőműves Kele­men. Könyvjutalom: Boros Margit Sóstó- gyógyfürdő, Hajnal Emőke Csegöld és Vörös Anikó Nyíregyháza. MadáitoUak gyűjtésé is igen szórakoztató. Az előb­biekhez hasonlóan, rajzla­pokra erősítve gyűjtsétek. (Második rajzunk). Szorgalmas munkát kíván: Kati néni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents