Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

A csillagos egű színház MA KEZDŐDNEK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK Miért bünteti a MÁV? Székely Mihály nyír­egyházi kőfaragó levelében panaszolja, hogy július 18- án, vasárnap családjával ötöd magával “Hajdúszobosz­lóra rándult ki. Az állomá­son hétvégi menettérti je­gyet váltott és a megvál­tásnál hangsúlyozta, hogy még aznap visszatérnek. A 33 százalékos kedvez­ménnyel váltott jegyekkel aznap délután utaztak visz- sza. Debrecenben a jegy­vizsgáló megállapítása sze­rint a jegyek érvénytelenek, mert azokat a hajdúszobosz- lói fürdőtelepen le kellett volna bélyegeztetni. Az utasok közül közel negyvenen voltak olyanok, akik hasonló hibát követtek el, azonban a büntetést. 171.20 Ft-ot csak Székely Mihálvnak kellett kifizetni. A többiek szerencsésen Életet mentettek Július 21-i, szerdai szá­munk Fórum rovatában kö­zöltük Szászi Istvánnak, az ÉRDÉRT Vállalat mátészal­kai telepe párttitkárának levelét, amelyben beszá­molt, hogyan mentették meg balesetet szenvedett munka­társuk életét önként adott vérükkel a telep dolgozói. A közlés után levélben je­lentkezett a megmentett Szegvári János nyírbátori Táborozás Még a tanév elején elha­tározták a szamostatárfalvi úttörők, hogy az év közben rendezett műsoros estjeik bevételét félreteszik nyári táborozásra. A terv valóra vált; 41 gyerek most üdül Sóstón. Szép nyaralásukhoz a termelőszövetkezet is nyújtott anyagi támogatást — írja Király Béla levele­zőnk. Kéthetes üdülőtáborozás­ra. Miskolc-Tapolcára uta­zott a kisvárdai kihelyezett mezőgazdasági szakmunkás­megúszták, mert a jegyvizs­gáló képtelen volt a rövid menetidő alatt ennyi utast jegyzőkönyvezni. Nyíregyházán a panaszos a MÁV forgalmi irodán el­mondotta, hogy a pénztá­ros hibájából büntetést kel­lett fizetnie, mire azt a tanácsit adták, hogy pana­szával forduljon a debrece­ni üzletvezetőségéhez. Sze­rintük sem lett volna sza­bad bírságolni a kalauznak akkor, amikor látta, hogy tömegesen adtak ki helyte­lenül jegyet a nyíregyházi pénztárnál. Kétféle menettérti jegy van. Az egyiket le kell bé­lyegeztetni, a másikat nem. A pénztárosnak viszont tud­nia kell, hogy milyen eset­ben milyen jegyet kell kiszolgáltatni. (Fp) lakos, az ÉRDÉRT dolgozó­ja. Szívesen teszünk eleget kérésének, hogy közöljük le­velét. „Ezúton, szeretnék köszö­netét mondani a mátészal­kai kórház orvosainak, a vállalat vezetőinek, s min- denekelött dolgozó társaim­nak, akik vérüket adták ne­kem, hogy gyors segítségük­kel az életemet mentették meg.” képző iskola 25 gépészta­nulója. A jutalomüdüléshez 13 ezer forinttal járult hoz­zá a minisztérium, a tanu­lóknak mindössze 6 forint térítési díjat kell fizetniük naponta. Gazdag program várja őket: megtekintenek néhány borsodi ipari és me­zőgazdasági üzemet, mú­zeum, valamint mozilátoga­tás, sportvetélkedők, gyalog­túrák a hegyekben teszik szí­nessé számukra a két hetet — írja ifj. Vincze Péter Kisvárdáról. Még civilben, ismerkedőben az új feladatokkal: Vagy Attila és Ruttkay Éva. Foto: dr. Somogyi Ká.ol.vné Fojtó családi légkör, sze­nilis emberek, alantos sze- vedélyek, gyermekgyilkos­ság, talán ezek a legkive- hetőbb elemei az Egy szo­balány naplója című fran­cia filmnek, melyet Ostave Mirbeau regényéből Luis Bunuel és Jean-Claude Car- riere írt, s Luis Bunuel rendezett. A film egy süllyedő vi­lág érzelmi és értelmi si­várságát vetíti a néző elé, summázva azt a kiúttalansá­got, melyet néhány ember helyzetén keresztül egy tár­sadalmi berendezkedés lé­nyegének foghatunk fel. Célestine a Párizsból a kis normandiai faluba érkező szobalány különleges kör­nyezetbe kerül. Az uradal­mi kastély beteges légkö­re, Madam Mcmteile rideg­sége, férjének szoknyava­dász természete és szánal­mat keltő pipogyasága egy érzelmileg légüres térben játszódó családi dráma kör­vonalait rajzolják fel. Az ész korlátái, a kicsinyes ci- vódás a szomszéd Mauger kapitány és Mtnteii között, egész életstílusuk, — amely a jóllakott has és a pillanat­nyi szenvedélyek kielégíté­sére szorítkozik, — mind összetevői a fjim atmosz­férájának. Ebbe a polgári családi „idillbe” érkezik a teljesen más mentalitású Célestine. Tiszta érzeleme, becsületes­sége, természetes embersze- retete mint a sötétben fel­villanó lámpafény. Megis­meri környezetét, azokat, akik felette állnak és az alagsor szolgaszemélyzetét, akiket alázatossá és félénké tett a sorsuk: keveset be­szélnek és szünet nélkül dolgoznak. Csak egy ember néz farkasszemet a világ­gal, Joseph, az uraság ker­tésze, gondnoka és minde­nese. Morogva, kérges lelkű ember, akinek a cselek­mény kezdetén még talán hajlandók lennénk megbo­csátani spicljskedését, — ahogy társait beárulja az uraságnak — később azon­ban a szakadék felé halad­va már ártatlan gyermeket erőszakol meg és öl. Gyil­kos, aki nemcsak megöli a kislányt, hanem mentesíti Szabad ég alatt A legköltségesebb háztar­tási gép az elektromos hű­tőszekrény. Övják is a tu­lajdonosok, amennyire tehe­tik, de így is előfordul, hogy meghibásodik. A javító ktsz-ben az állapotok nem valami megnyugtatóak. A drága hűtőgépeket, közületi hűtőpultokat a szabad ég alatt, az udvaron tárolják a ktsz Sarkantyú utcai részle­génél. Bizony, nemigen használ a mostani időjárás ezeknek a drága és kényes hűtőberendezéseknek. Tudom, nem szándékos ez az elhelyezés, pillanatnyi­lag nincs más megoldás a ktsz-nél. De tekintettel a hűtőszekrények szaporodá­sára, sürgőssé vált a meg­felelő tárolóhelyiség bizto­sítása. Drobni József Nyíregyháza, Munkácsy M. u. Bosszantó apróságok Szabadságom java részét a sóstói strandon töltöttem. így alkalmam nyílt néhány bosz- szantó apróságot saját bőrö­mön tapasztalni. Egyiket például már az első pilla­natban, ahogy mezítláb a strand területére léptem. A sétányokat éles salakkal és kaviccsal szórták le. Miért nem homokkal? Ez lényege­sén olcsóbb lett volna még akkor Is, ha nem számítjuk a szállítási költségeket, hi­szen a salakot messziről hozzák, a homok helyben kínálja magát. Ily körülmé­nyek között legalább köl­csönöznének, vagy árusíta­nának strandpapucsot a fürdő területén. Ez nincs, labdát viszont lebet vásá­rolni, labdázni azonban nem szabad. is magát a bírói ítélet alól. Bizonyíték híján szabadlá­bon marad és teljesül régi vágya, kávéházat nyithat. Meglovagolja a kusza po­litikai helyzetet, buzgó so­viniszta antiszemita, tipi­kus példája a fasiszta jel­lemnek. Törekvéseinek ru­gója természetesen nem va­lamely dédelgetett eszme, hanem a mohó harácsolás, a házassága is érdek, a kör­nyék legszebb nőjét veszi feleségül, hogy ezzel is rek­lámot csináljon üzletének, mit sem törődve felesége hitvesi hűségével. S hozzá: hazudik. A szegedi Dóm előtti ár­kádokkal övezett, a hatal­mas méretei ellenére is in­tim hangulatú téren, a Sze­gedi Szabadtéri Játékok szinterén a múlt napokban már százak és százak dol­goztak, festők, asztalosok, ácsok, szabók, díszietezók, hát még a művészi közre­működők: a minden da­rabban igen jelentős sze­repet betöltő statisztéria — mintegy 600 felnőtt és gye­rek. Mindezek jellemzői, ve­lejárói a nagy szabadtéri produkciónak. Kolumbusz vitorlája A méreteknek itt igen nagy a jelentőségük. Tré­fásan jegyezte meg az óri­ási díszletvásznakról Bakó József szcenikus. Az ember tragédiája díszlettervezője — a tréfa mélyén mindig igazság rejtőzik — „Ekko­ra vásznakkal akár Kolum­busz is elvitorlázhatott vol­na Amerikába”. Többnyire emeletes színpadképek ké­szülnek, van olyan, ame­lyikben három szinten ját­szanak, s van, amelyikben 10 méter magasan 50 mé­ter hosszú híd íveli át az egész játékteret. Sőt — a felújított játékok történe­tében idén először — mindkét oldalon a tér bejárati épü­leteinek tetejét is igénybe veszik egyes jeleneteknél. A látványosság rendkívül fontos tényező, de a játé­kok színvonala, rangia semmiképpen nem enged­heti meg, hogy az előadás a puszta látványosság tala­jára csússzék. A neves ren­dezők és valamennyi itt fellépő művész már magá­ban véve is garancia arra hogy az ország legnagyobb és legjelentősebb sza­badtéri színpada pró­zában, énekben, zené­ben, táncban egyaránt a legmagasabb rendű művé­szettel tolmácsolja a költői mondanivalót, az igaz em­beri gondolatokat. Igényes műsor, igényes szereposztás Ez utóbbit szolgálja az idei — már meghirdetése­kor nyomban nagy érdek­lődést kiváltott műsor is. összesen 15 előadás lesz: Erkel Bánk bánja három előadásban, Puccini Turan- dotja négy, Madách Az ember tragédiája három előadásban, Bernstein West Side story-ja pedig négy­szer kerül színre. A tizen­ötödik ünnepi koncert. Fischer Annie háromszoros Joseph veszedelmes em­ber, s vele kerül szembe a szobalány, s egyéni kon­fliktusukban az embertelen­ség, a fasizmus és a becsü­letes népek tábora ütközik össze. Célestine tudja, hogy Joseph a kis Claire gyilko­sa és mindent elkövet, hogy leleplezze, börtönbe juttas­sa. Még arra a mérhetetlen áldozatra is képes, hogy a férfi szeretője legyen, csak beismertesse vele a kéj­gyilkosságot. Bűnjelt is pro­dukál, mégis kicsúszik a gyilkos az ítélkezés alól. Jó szelek fújnak a gyilkosok­Kossuth-díjas zongoramű­vész, valamint a Magyar Rádió és Televízió kibőví­tett énekkarának, zeneka­rának felléptével. A bemutatók számos új­donságot hoznak a szabad­téri színpad már magában véve is sajátos követelmé­nyeket teremtő, újszerű­nek ható adottságain túl­menően. Csak néhányat ezek közül. A szegedi já­tékok hagyományos darab­ja Az ember tragédiája olyan impozáns és lenyű­göző előadást ígér, amely •felülmúlja az eddigi tra­gédia előadásokat A fiatal, de jól ismert rendező, Vá­mos László is hangsúlyoz­ta a bemutató új­donság voltát. Tartal­milag mindenekelőtt az­zal szolgálja azt, hogy olyan neves színészeket válasz­tott, akik bár nagy művészi múlttal rendelkeznek, még­is először játsszák e sze­repeket. Az új szereplők mindig új színeket, új meg­oldásokat és motívumokat hoznak magukkal, különö­sen az olyan neves művé­szek, mint Ádám szerepé­ben Nagy Attila, Luciferé­ben Gábor Miklós, Sváé­ban pedig Ruttkay Éva. Újdonság az is, hogy a mű költőiségét, gondolatait idén új, a ma emberéhez közel re ekkor Franciaországban. — Az újdonsült kávéháztu­lajdonos, miután bilonyíték hiányában szabadon enge­dik, hűséges támogatójává válik az ébredő fasiszta erőnek. Számon kérhetnénk a film alkotóitól a pwzítiv hős megalkuvását, a film befejezésénél tapasztalható lélektani motiválatlanságot: ugyanis Célestine kitartó küzdelme a rossz ellen szin­te egyik pillanatról a má­sikra kettétörik. Férjhez megy a betegesen hazug és semmittevő nyugalmazott kapitányhoz és alaposan ki­szolgáltatja magát, hasonul a sokat látott polgári élet­módhoz: polgár asszony válik belőle. Legalább is erre utal az a néhány kép, amely az öreg kapitány és a fiatal Célestine epizódjá­val zárul. De nem azt akar­ták-e ábrázolni az alkotók, hogy ebből a fertőből a ka­pitalista társadalomban nem vezet kiút, vagy alattomos hízelgővé, besúgóvá a fbkról fokra mind becstelenebbé válik az ember, vagy elfo­gadja a polgári életmód normáit és feladja emberi célkitűzéseit. Még ha ezt akarták is érzékeltetni a film alkotói, akkor sem ad­hatunk felmentést az alap­jában művészi erejű és mondanivalóban egyálta­lán nem szegény filmnek: az optimizmus, az előremuta- tás elhanyagolása miatt. Páll Géza álló kísérőzene domborítja ki: Vaszy Viktor érdemes­művész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója kompo­nált zenét Madách ha] ha­tatlan remekművéhez. Külföldi színészek Nem szűkölködik újdon­ságokban a Turandot ugyan­csak nagyszerűnek ígérke­ző előadása sem. Hazánk­ban először szerepel együtt a címszerepet éneklő Amy Shuard, a londoni Covent Garden tagja és Nikola Ni- kolov, a szófiai operaház világjáró művésze. Legutóbb a milánói Scalában és a bécsi Operában énekeltek együtt. Nemcsak Szegeden, de hazánkban is először énekel, majd az operában Jeanette Pilou, az egzoti­kus szépségű egyiptomi születésű, görög származá­sú énekesnő. Szinetár Mik­lós rendezése ugyancsak teljesen új oldalairól igyek­szik megcsillantani az ope­ra szépségeit. Az újdonság teljes örö­mét adja majd a részletei­ben már ismert, de hazánk­ban még elő nem adott West Side story, az az amerikai, modern Romeo és Júlia történet. Az angol McCann együttese adja elő a Harlequin — balett köz­reműködésével. A balett igazgatója John Gregori — aki a napokban már Sze­geden járt Helen Dines díszlet- és jelmeztervező­vel — a szegedi színpadra teljesen új koreográfiát ké­szít s térnek megfelelő új díszleteket és jelmezeket kellett tervezni. Külön ér­dekessége lesz az előadás­nak, hogy az egyik fősze­repet, Máriát, Lucille Graham énekli, akinek tol­mácsolásában ismerte meg a világ az angol hangle­mezfelvételeken a West Si­de story áriáit. A magyar operajátszás közös színpada Utoljára említem as egyébként nyitó darabot, a Bánk bánt: ez ugyanis a Szegedi Szabadtéri Játékok szimbóluma. A magyar kul­turális élet, a vidéken is erős és magas szinvona’at elért zenei élet egybeí'ogá- sát szimbolizálja. A Bánk bánban ugyanis az Állami Operaház jól ismert művé­szein — Simándy József, Moldován Stefánia, Kom- lóssy Erzsébet — kívül a szegedi, a pécsi,, a debre­ceni operaegyüttesek leg­kitűnőbb énekeseit hall­hatjuk. (Szabady István, Gregor József, Tréfás Ist­ván, Marcis Demeter és Virágos Mihály.) A rende­ző Békés András neve ugyancsak összenőtt a sze­gedi játékokkal. Lőkös Zoltán Dobál József Nyíregyháza A kiúttalan élet drámája filmen Egy szobalány naplója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents