Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

Legyen a vendéglátó — vendéglátó Hozzászólás egy riporthoz, és ami kimaradt belőle Válasz Gyarmati Bélának a VI. 10-i lapban megje­leni „Legyen a vendég­látó vendéglátó” c. cik­kéhez. A jó munka nem képzel­hető el helyesen megírt bí­ráló cikk nélkül. Ezért szükséges, hogy a nyilván­valóan segítő szándékkal, de egyoldalú beállításban meg­írt cikket kiegészítsem. A bíráló cikk szerint a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalatnál semmi sem megy rendben: az állami tulajdon és a vendég gyom­ra egyaránt „Csáki szalmá­ja”, és az egységek dolgozói messze állnak a kuturált megjelenéstől és kiszolgálás­tól. Nem teljesen az általam adott tájékoztatásban és a közösen végzett egységláto­gatás során tapasztaltakat tartalmazza a cikk. Miért volt akkor szükség a tájé­koztatás kérésére és a közös látogatásra. A meglátogatott egységekben egy csapos sem mért italt úgy, hogy közben dohányzott volna. Nem elegendő egyedül még a jó felszolgáló sem, hanem kérdés az is, hogy „mit” és „mennyit” kap a vendég a földi javakból. A vállalat ellenőrei, az AKF. a tanácsi és szakszervezeti kereskedelmi társadalmi el­lenőrök vigyáznak arra, hogy a „féldeci az féldeci legyen”. Ennek eredménye­ként a súlycsonkítások stb, száma a minimumra csök­kent. A közönség, a kedves vendégek (egyesek) nevelése a kulturált magatartásra — a vendéglátóipari egységek­ben — ez is újságírói fel­adat. Az, hogy kulturált mó­don viselkedjenek, hogy a bútorokat késsel, körömmel ne tegyék tönkre, hogy a törülközőt késsel ne vágják le a tartóról és ne vigyék el. Nemcsak azt kell meg­látni, hogy „nincs”, hanem „miért nincs”, mi ennek az „oka”. A „Szabolcs III. osztályú éttermében kétes tisztasá- gúak a térítők”. Általános­ságban nem, de előfordul­hat ilyen. Itt színes térítők vannak — mint minden III. osztályú étteremben — és nem a szennyeződéstől szí­nes fehérek. Éppen a színes térítők adhatnak okot a fél­reértésre. Eszerint minden III. osztályú étteremben „kétes tisztaságuak” a térí­tők. Egyébként a fokozottabb szennyeződés többlet mosási költséget, fokozott anyagel­használódást jelent, ez nem népgazdasági kár? Nem kí­vánkozik-e újságíró tollára egyes embereknek a kultu­rált étkezésre nevelése? „Más a nagyüzem”, a tá­jékoztatásomban az úgy hangzott el, hogy „más az állami és a magánkereske­delem”. Én ismertem ezt a világot, és nem kívánom vissza még ló nélkül sem. A vállalat konyháinak és a cukrász termelő üzemének szűk és korszerűtlen volta ismert. A Szabolcs étterem konyhájának a korszerűsíté­se időközben megkezdődött és épül az új cukrász ter­melő üzem. Az is ismert, hogy a ven­déglátóipar a magánszektor­tól örökölt, tehát régi kis és korszerűtlen egységekben kezdte meg működését, fej­lesztette korlátozott anyagi lehetőségek mellett lassan, de szívós munkával a mai színvonalra. A forgalmat kevesebb egységben kell le­bonyolítani, a megnövekedett igényekkel szemben. A hatszáz vendéglátóipari dolgozó, akkor boldog, ha a vendéget megelégedettnek látja és elismerik, hogy ők is igyekvő, szorgalmas embe­rek. Vannak vendégek, akik hírnevünket rontják, de ez nem jellemző. Az egységek dolgozói ilyen esetben is igyekeznek türelemmel bán­ni a vendégekkel, hogy megelégedetten távozzon. Nehéz, nagyon nehéz fel­adat, de ezt az élethivatást választották, ezért helyt kell állni. A bíráló cikkben foglal­takat hasznosítani kívánjuk. A jövőben is szívesen sze­repelünk a Kelet-Magyar- ország hasábjain, reméljük több dicsérettel és kevesebb hibával. Szendrei István igazgató A IV. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztá­sa után Sophia Loren megköszöni az üdvözlő tapsot, miután átvette a legjobb női alakítás díját a „Házasság olasz mód­ra” című játékfilm főszerepéért. (Rádiókép — MTI Külföldi Képszolgálat) Idegennyeivű írások fordí­tása. — Fotorátétes útiemlék- tárgyak Újdonságok a TEMPO« szolgálati* an A FÉNYSZÖV vezetösege igen hasznos újdonságokkal bővítette a TEMPO szolga­latot. Bevezették az idegen­nyelvű írások fordítását es leírását. Angol, német es francia nyelvű levelek, vagy íratok fordítását vál­lalják. A másik új dolog a de­korációs üzem műanyag- technikai részlegének az üzembe helyezése. Műanyag emléktárgyak készítésével és forgalomba hozatalával fo- tórátétes útiemléktárgyakkal népszerűsítik Nyíregyházát és a megye jellegzetességeit. Sikerét bizonyítja, hogy na­gyobb megrendeléseket kap­tak Miskolc, Lillafüred, To» kaj, Aggtelek és a Balaton körüli fürdőhelyektől. A fénymásológépeket teljes kapacitással üzemeltetik. Műszaki terv és dokumen­tációs anyagokat másolnak. A szomszédos Hajdú és Borsod megyékből is több megrendelés érkezett. A FÉNYSZÖV szakosítása folytán a megye területén a ktsz-ek keretén belül műkö­dő fényképész műterm“V»t Is Nyíregyházához csatolják. <n Válasz a válaszra-Szendrei István elvtárs válaszát egészében közöltük. Teljes mértékben egyetér­tünk azzal, hogy Nyíregyhá­zán igen sok múltból örö­költ objektív akadály las­sítja a fejlődést és azzal is, hogy kétoldalú a játék; nem minden vendég segít vendéglátóiparunk színvona­lának emelésében. A válasz terjedelmes közlé­sét ezeken túl azért is közre adtuk, hogy önbírálatot gyako­roljunk, mert a lapunkban megjelent írás felszíni és nem lényegbe vágó bírálatot tartalmazott, s ennek ter­mészetes következményeként a vendéglátóipari vállalat igazgatójának válasza sem lehetett mélyre ható. Az alkalmat kívánjuk megragadni, hogy szerkesz- - tőségünk néhány álláspontját és észrevételét nem válasz­ként, hanem figyelemfel­keltés céljából közreadjuk. Említettük, mi is látjuk és tudjuk a nehézséget, a múltból örökölt kevés szá­mú és meg nem felelő ob­jektumokat és mégis, ha tü­relmetlenek vagyunk azért van, mert elsősorban nem beruházási, hanem szemlé­letbeli hibákat látunk. Vágjunk a közepébe: res- telljük azt a képet, amelyet városunk vendéglátása az ide érkező idegeneknek mu­tat. Megyénknek és váro­sunknak rangja van a történelemben és a jelenkor politikai és gazdasági hely­zetében — Móricz Zsigmond, Bessenyei György, Szamuely Tibor, Váczi Mihály szülő­hazája ez, — hogy csak né­hány nevet említsünk ■ _ez a rang pedig kötelez! Töb­bi között arra is — és ebből a szempontból nem mellé­kes a vendéglátóipar, hogy kulturált viszonyokkal talál­kozzon az idegen és ami még fontosabb az itt élő és dolgozó lakosság. Nem kell a szomszédba menni jó tapasztalatokért. Nem lehet eléggé dicsérni a MESZÖV-öt, illetve a föld­művesszövetkezeteket. hi­szen a járási székhelyeken, de már a falvakban is íz­lést és színvonalat honosí­tottak meg ilyen vonatkozás­ban. Tehát még kirívóbb városunk elmaradottsága. Szemléletbeli kérdésről van elsősorban szó. Mi azt várjuk és reméljük a ven­déglátóipar vezetőitől, hogy ne engedjenek naív és káros nézeteket eluralkodni a vendéglátásban. Értessék meg, hiszen ők a szakembe­rek, minden illetékessel, hogy az alkoholizmus elle­ni harc ürügyén — például ne csökkentsék a nyitvatar­tási időt, ne szűkítsék a hálózatot. Egyik oka, hogy városunk reprezentatív ven­déglátó helyiségeiben — Szabolcs étterem, Vesszős, Halászcsárda, Anna cuk­rászda — elviselhetetlen tó­nus és légkör uralkodik, mert a nagy városhoz vi­szonyítva kevés a kisl kocsma, a büfé, talponálló. Kevés és korán zár. Nincs lehetőség tehát dif­ferenciálódásra, ittas embe­rek is bevetődnek, s nagy hangjukkal uralják a szóra­kozó helyeinket. Ez törvény- szerű, ez elemi kérdés, amelyen vitatkozni nem ér­demes. A termékeny az len­ne: együttesen gondolkoz­ni, hogyan lehetne normá­lis légkörűvé tenni ezeket a helyiségeinket. Megítélésünk szerint a szaktudás és a fe­gyelem együttesen beruhá­zás nélkül is segít. Részben bizonyíték erre a Szabolcs étterem, amelynek kultu­rált vezetési stílusa, hozzá­értő személyzete a nap túl­nyomó többségében kelle­messé teszi a vendégek ott tartózkodási idejét, s ha megoldanák az étterem konyhaproblémáját, máris elfogadhatónak minősíthet­nénk. Este már itt is ál­talában védtelenek az ét­terem dlplgozói, a korán zá­ró italboltokból ide is be­hatolnak az egyáltalán nem kedves vendégek. Tisztelt Szendrei elvtárs! Sok a tennivaló, hogy meg­valósuljon a felirat; „Fiatal­korút és ittas embert nem szolgálunk ki!” Például ez sem beruházás kérdése. Ahol sok a részeg, ott min­dig kétes tisztaságuak a térítők. Ez tehát a nevelés, ez esetben a vendéglátóipa­ri dolgozók nevelési kérdé­sének a másik oldala. Szívós és kitartó munká­ra van szükség, napok, he­tek alatt nem lehet ezeket a problémákat megoldani De radikálisan talán hozzá kellene kezdeni. Az igényes és hozzáértő üzletvezetők kiválasztása, a felszolgálás ra alkalmatlan pincérek — mert például hogyan lehet remélni attól a felszolgá­lótól, ki munkája köz­ben maga is ittas, hogy részegeket ne szolgáljon ki — leváltása talán nem meg­oldhatatlan feladat. Ez sem beruházás kérdése. Ezek volnának azok az elemi kérdések, amelyekre az elvtársak figyelmét sze­rettük volna felhívni me­gyénk fővárosa, Nyíregyhá­za érdekében. (— a szerk.) „WIPA 1965“ Wien Magyarok sikere a bélyeg­világkiállításon A napokban tért haza Bécsből az a magyar kül­döttség, akik a magyar szí­neket képviselték a bécsi „Wipa 1965” bélyeg-világ­kiállításon. Á küldöttség beszámolója és a világsajtó visszhangja alapján megál­lapítható. hogy a világ bé­lyeggyűjtőinek Idei nagy bécsi seregszemléje — él­mény volt. A kiállítás ren­dező bizottságának adatai szerint több mint egymil- liárd schilling értékű bélyeg került bemutatásra a Hof­burg és a Messepalast ter­meiben. 5000 négyzetméter kiállítási területen mintegy 8000 keretben 40 ország postaigazgatása, félszáz or­szágból több mint 1200 ki­állító mutatta be legszebb és legértékesebb bélyegeit. A kiállításon a világ leg­híresebb és legértékesebb bélyeggyűjteményeiből is szerepeltek vil ágrílkaságok. II. Erzsébet ansol királynő világhírű gyűjteményéből például bemutatásra került többek között az a 2 pence névértékű Brit-Guvana bé­lyeg, amelynek 2 millió schilling az érféke. A magyar kiállítók egy aranyérmet, — Szepes Ala­dár — négv ezüstérmet és tizenhárom bronzérmet hoz­tak haza a kiállításról. 1971-ben a bélyeg-világ­kiállítás rendezési jogát Bu­dapest nyerte el. 1971-ben lesz ugyanis az első magyar bélvey megjelenésének cen­tenáriumi. Dr. Horváth Sándor CAMPING A TISZA-PARTON, KUTVÉDÖ „MEDENCE.“ KISVÁRDÁN Fürdők, gondok, tervek Az IBUSZ terveiből: Cseh—osztrák körutazás, varsói szilveszter Október hónapban az IBUSZ érdekesnek ígérkező körutazást tervez Csehszlo­vákiába és Ausztriába. A körutazás programjához tartozik Lohacovice fürdő­hely meglátogatása, ahol a hotel Alexandriában kap­nak elszállásolást a kirán­dulók. Brnoban megtekintik a híres Pzmarin varieté műsorát. Másnap Budajovi- cébe, majd Vyssi Brodba mennek. A kirándulócso­port ezután Linzen keresz­tül érkezik Bécsbe, ahol 3 napot tölt. Itt megtekintik a schőnbrunni kastélyt és a város nevezetességeit. Este borkóstolós vacsora a Grin- zingben. A változatos 8 na­pos kirándulás költsége 2750 Ft. Október hónapban 5— 13-ig, majd 12—20-ig és 19 —27-ig társasutazást indít az IBUSZ Szász-Svájcba Kelet- Németországba. A részvételi díj 1320,— Ft. Karácsonyi és szilveszteri csoportok is indulnak de­cember 22—30-ig, és 29-től január 8-ig terjedő idő­ben. A karácsonyi-szilvesz­teri csoportos utazás költsé­ge 1550, —Ft. Nagy érdeklődésre tarthat számot a romániai csopor­tos utazás is, amelyet két alkalommal október 6—13-ig és december 3—10-ig bonyo­lítanak le. Ez az utazás 7 napos. A csoport Brassóban lakik és a 7 napos tartózko­dás alatt megtekintik Erdély legszebb vidékét. Részvéte­li díj 1550,— Ft. Megemlítjük még a varsöi és a zakopánei szilvesztert. Zakopánéban december 28- tól január 2-ig és Varsóban december 30-tól január 3-lg tartózkodnak a csoportok. Az előző kirándulás 1350,—, a varsói 1700,— Ft-ba kerül. (fp) Alig néhány éve, hogy „felfedezték” a festői szép­ségű gergelyiugornyai Ti- sza-partot, s azóta évről év­re többen keresik fel. Ma már úgy tartják nyilván, mint a megye egyik Köz­kedvelt kirándulóhelyét A múlt évben az fmsz mint­egy négyszázezer forintos beruházással egész sor, a pihenést kellemessé tevő lé­tesítményt hozott létre. Elkészült egy vasvázas sá­tor, a kirándulók részére húsz kabint biztosítot­tak. Akik több napot aka Ment a Ti­sza partján, azoknak rendelkezésére áll 12 darab kétszemélyes és négy darab négyszemé­lyes víltendház. A négyszemélyesek közül különösen kedvelt a len­gyel típusú, mely formájá­val, berendezésével minden igényt kielégít. Az idén újabb összegeket fordítanak a kirándulóhely korszerűsítésére. Már elkészült az ivóvíz­szolgáltatás biztosítására egy kút. A soron követ­kező feladatok közfii legjelentősebb a villany­bekötés. Az áramot jelenleg ugyanis egy kis teljesítményű ag- regátor biztosítja. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a gergelyiugornyai Tisza-par- tot camping hellyé nyilvá­nítsa. Ez esetben lehetővé vÜna, hogy több szerv nagyobb be­ruházást végezzen a te­rületen. Megoldható lenne többek között a bekötő út megépítése is és több olyan fontos létesítmény, amely a kirán­dulók. pihenni vágyók ké­nyelmét szolgálná. Más a helyzet Kisvárdán. Fiatal nyárfákkal övezett, kilencholdas terület; ideá­lis fürdőtelep a kisvárdai vár szomszédságában. Kö­zepén kút, percenként 420 liter 43 fokos feltörő gyógyvíz­zel. 1963 óta folydogál — kihasználatlanul. Csupán egy kútvédő „medencét” hasznosíta­nak a gyógyulni vágyó emberek — rendkívül egészségtelen körülmé­nyek között. Tizenné­gyen zsúfolódnak a szűk medencében. Sokan már abban sem hisznek: lesz e itt egyálta­lán fürdő? Pedig amikor híre ment a feltörő víz gyó­gyító hatásának, megmoz­dult a község. Mégis mi az oka, hogy már harmadik éve „holtvágányra” jutott a fürdő építése? Pedig egyike azoknak a problémáknak, ami legjobban foglalkoztat­ja a közel 14 ezer lakosú Kisvárdát. „Objektív” okokra éppen lehet hivatkozni, kétmillió forintba került az első kút fúrása — víz mégsem lett. A második két kút több mint egymillióba, igaz ez már eredménnyel járt. De- hát hiába van a 43 fokos gyógyító hatású víz, ha nincs hasznosítva. Az anya­gi erők hiánya „megköti a tanács kezét is...” — mond­ták a vezetők. Pedig a fürdő építési terve, elkép­zelése igen vonzó... A községi tanács 1960- ban fogadta el a fürdő épí­tési tervét. 12 millió forintot irá­nyoztak elő. Az első szakaszban egy kör ala­kú, 250 köbméteres fel­nőtt S& egy 120 köbmé­teres gyermekmedence építése szerepel. A továbbiakban kabinok, étterem, szálloda létesítését határozták el. A tervezéssel megbízták a megyei tervező irodát, aki ez év augusztus hónapban el is készíti a tervet A kivitelezést pedig a Bu­dapesti Betonútépítő Váltó­lat. Igen ám. de a szerződést addig megkötni nem lehet amíg az anyagi fedezet nincs biztosítva. Az első sza­kasz építése közel két és fél millió forintba kerül, de a tanácsnak csak 800 ezer forint a fedezete. A Pénzügyminisztériumtól 1964 őszén kértek és kapták 500 ezer forint értékű „tég­lajegy” eladási engedélyt. De alig 80 ezer forint értékű jegyet adtak el. Tizenöt ta­gú fürdő bizottságot is ala­kítottak, de túlságosan ad­minisztratív munkára terel­ték a fürdőépítés ügyét. A község lakosságában megvan a készség az anyagi áldozat hozatalára, sőt tár­sadalmi munkát is vállal­nak. Jogos az a megállapí­tásuk: „Nincs igazi gazdája a fürdő építésének..:” B. F.—B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents