Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
Újdonságok a postánál Nyíregyházát bekapcsolták a „TG X“ rendszerbe Csoportos levélszekrények — Meggyorsult a táviratok kézbesítése A nyíregyházi postahivatalok jelentős forgalmat bonyolítottak le az első fél évben. A statisztikai adatok szerint az év első hat hónapjában 40 ezer csomagot, hatezer expressz és értékcsomag küldeményt, egymillió 434 ezer levelet és képeslapot, 30 ezer táviratot kézbesítettek a postások a címzettekhez. Emelkedett az újságok és folyóiratok példányszáma is. A hat hónap alatt közel kétmillió hírlapot juttattak el az olvasókhoz. A távbeszélőforgalom — az ismert rendelkezések alapján — mintegy 25—30 százalékkal csökkent az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ennek során gyorsabban jön az in- terúrbán, hamarabb van városi vonal. Emelkedett a rádió és televízióelőfizetők száma. Jelenleg 14 500 rádió és 5600 televízióelőfizetőt tart nyilván a posta. Meggyorsult a táviratok kézbesítése is, reggel 7- tól este fO-ig rendszeresek a szolgálatok. Nyíregyházát bekapcsolták a TG X távirattovábbító rendszerbe. Ennek lényege az, hogy nincs közbeeső továbbitó postahivatal. Például, ha Sopronba, vagy Pécsre küldenek táviratot, nem kell Budapestet hívni, ősztől kezdve már kétoldalú lesz ez a kapcsolat, s az ország valamennyi nagyobb postahivatalával összeköttetésben lesznek. A járási székhelyeken lévő postahivatalokat is bekapcsolják a TG X rendszerbe. A jövőben — előzetes tervek szerint — kiterjesztik a postai küldemények átvevő körét is. Például ezer forintig nyugdíjat és más pénzküldeményt családtagok is átvehetnek. Csomagokat, ajánlott és expressz küldeményeket a megbízható szomszédoknak is kikézbesíthetnek majd a postások. Ezzel sok fáradtságtól, felesleges járkálásoktól kímélik meg az érdekelteket. A városban épülő új lakótömbökbe pedig beszerelik a csoportos levélszekrényeket. Erre a közeljövőben már sor kerül. B. L. „Jó sajlója“ van a Húsz órának Moszkvában Valamennyi moszkvai lap hírül adta szerdán, hogy a Húsz órának odaítélték a 4. moszkvai filmfesztivál nagydíját. A Trud így ír: „Fábn Zoltán filmje a legnagyobb dicséretet érdemli. A Haladó filmművészet bátor, mélységesen impozáns alkotása ez’1. Rámutat: , A mai magyar falut foglalkoztató éles kérdések bennünket is megindítottak. Szeretnék külön szólni a kiváló rendezésről, a színészek emlékezetes játékáról, s közöttük elsősorban Fáger Antal alakításáról”. A Szovjetszkaja Rosszijá- ban meleg szavakkal méltatja a díjnyertes magyar filmet Szergej Mihalkov, a Lenin-díjas ismert prózaíró, költő és színműíró. Szalagszerű lesz a termelés Modellezőház épül Nyíregyházán Kabaréest Penyigén Táncmulatsággal egybekötött kabaréestet rendezett a penyigei nőtanács a kultúr- házban. Ezen az esten mutatkozott be a közönség előtt a nőfcanács színjátszó csoportja. A lelkes kis csoport Heltai Jenő, Gádor Béla, Heves Ferenc és Király Dezső vidám jeleneteiből álló műsort mutatott be nagy sikerrel. Úgy tervezi a nőtanács, hogy a járás más községeiben is bemutatja ezt a műsort Kormány Margit tanítónő Penyige Megyénk könnyűiparát — terv szerint — ötvenezer pár férfieipővel képviseli a világpiacon az idén a Nyíregyházi Cipész Ktsz. Az év első három hónapjában főként Angliába, Ausztriába, Hollandiába, Finnországba és Dániába küldték termékeiket. A tavaszi hónapok címei között már ilyenek szerepeltek: Kenya, Ghana, Aden, Brit-Guyanna s a legnagyobb megrendelő, Moszkva. Hat hónap alatt 26 ezer pár cipőt kellett volna elkészíteniük, ettől azonban 2,5 ezer párral elmaradtak. Nemcsak a váratlanul megszaporodott kis tételek s a gyakori átállások játszottak ebben közre, hanem az anyag késedelmes szállítása is. Jelenleg anyagprobléma nincs, megvan a kellő kapacitásuk is, s így a második fél évben a tervezett 24 ezer pár helyett 26,5 ezer pár cipőt adnak át külföldi értékesítésre. Ezekben a napokban egyébként a kereskedelmi utazók csomagolják a nyíregyháziak 1966. évi ajánlatát: 21 modelljükből tizenhatot ítéltek exportképesnek. Éves tervüket december 15-re akarják teljesíteni, hogy ezt követően újévig elvégezzék az üzem életében jelentős eseménynek számító műszaki fejlesztést. Legfontosabb ezek közül, hogy 120 ezer forintos befektetéssel megteremtik a szalagszerű termelés feltételeit, s 1966-ban már így készítik az exportcipőket. A felszabaduló munkaerőkkel a lakossági szolgáltatást igyekeznek majd meggyorsítani. Ezzel egyidőben — az exportmunka segítése végett — új modellezőházat építenek az üzem területén, ahol az új gyártmányok mintapéldányainak tervezését, kivitelezését nyugodtabb körülmények között végezhetik. Csütörtök délutánonként a Béke eszpresszó zsúfolá- sik tömött helyiségeiből hangos gitárzene hallatszik. Ilyenktor tartják az ifjúsági szeszmentes délutánokat. Április első hetében rendezték először, azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A tömött helyiségben, csak nehezen lehet közlekedni, egy-egy asztalnál hat, nyolc fiatal ül. Kávét, üdítő italokat, fagylaltot fogyasztanak. A táncpark.et- ten, gyors ütemű zenére, számtalan pár táncol... Tizennyolc év körüli fiatalember ül az egyik asztalnál. Sűrűn szokott idejárni? — Minden csütörtök délután, Elsősorban a zene kedvéért. Nem táncol? — Inkább a zenét hallgatom, meg aztán nagyon meleg van, a helyiség tömve, sokan be sem fértek. Szeszt nem iszik? — Aki nagyon akar, az ihat. Ha 6 óra előtt jön, Kiszolgálják. A pincér ugyanezt mondja: — Nem a legjobb megoldás, de mi nem tehetünk semmit. A levegő is fülledt, kicsi a helyiség. Itf van a Jereván, sokkal kellemesebb lenne ott. Nem is okozna kü_' lönösebb problémát az elintézése. A zenekar befejezte a számot, szünetet tartanak. Az együttes tagjai, 17-^18 éves fiatalok, többnyire gimnazisták. Minden csütörtökön itt játszanak a Békében, ingyen, társadalmi munkában. Vezetőjük úgyszintén a helyszűkére panaszkodik. — Szeretünk itt játszani, örülünk ezeknek a csütörtök délutánoknak. Ilyenkor nyáron azonban nem a legkellemesebb feladat a zsúfolt teremben muzsikálni. Másiit társa közbeszól: — Reméljük mihamarább átköltözünk a Jerevánba. A városi KISZ-bizottság talán elintézheti. Táncoló párok, az egyik asztalnál összedugott fejek, nevetés, vitatkozás. A Hangos szóváltás, veszekedés ismeretlen ilyenkor, csütörtök délután. A zene, a hangulat, a társaság miatt járnak ide a fiatalok, szinte programszerűen. Előre megbeszélik ki, kivel jön, hány órakor találkoznak. Sokan már napokkal előre készülnek a „szeszmentesre”. Az elmúlt hónapok során kifejlődött a törzsgárda, gimnazisták, szakmunkások, akik itt kellemes délutánokat töltenek. Népszerűsége egyre növekszik. Épp ezért helyes lenne, mihamarabb áttenni a csütörtök délutánokat a Jerevánba. (Sch.—) Nemcsak szépséghiba! Szabadtéri raktár a központban H Kidőlt hírdetőoszlop ijlíj- Ládák az utcán Városunkat nemcsak az építkezések, a házak renoválása és a parkosítás jellemzi. Vannak olyan szépséghibák is, amelyek eltüntetéséhez nem kell külön beruházás, mégcsak nagyobb erőfeszítés sem. Először talán a tejboltok előtt álló kannákról beszélnénk, de akadályozzák a forgalmat a szeméttárolók és gyűjtővödrök is. Főleg a belvárosban tapasztalható ez, éppen ott, ahol a legtöbb a járókelő. Nem hisz- szük, hogy nehézségekbe Ütköznie ezeknek a kapu alá, vagy az udvarra való áthelyezése. Ha külföldiek, vendégek érkeznek városunkba, feltétlenül megtekintik a Kossuth téri templomot, annál is inkább, mert többnyire a Szabolcsban szállnak meg. Valószínűleg ők is csodálkoznak, a templom mellett . lévő üres telken, ahol sóder, tégla és homok van felhalmozva. Az ÉM. Építőipari Szállítási Vállalat mükolesi részlegének nyíregyházi telepe ez. A Kossuth tér a város közepe, épületeire büszkék vagyunk. Talán ezért is furcsa, hogy közvetlen szomszédságában rendezetlen szabadtéri raktárhelyiség éktelenkedik. Nyíregyházán meglehetősen kevés a hírdetőoszlop, de ezeken is többnyire Három-négyhetesek a plakátok. A Lenin téri „török- tornyú” oszlopon még ennél is régebbiek. Nem ritka máshol sem az összefirkált, piszkos plakát. A fűszer-csemege és zöldségboltok elqtt szinte állandó jeleggel ládák állnak. A Vöröshadsereg útja 2-es számú ház előtt mintegy kilencven, száz ládát lehetett összeszámolni. Elszállításuk rapszodikus, nincs időhöz kötve, a belváros több meglepő dolgot rejteget. A Bercsényi utca 6. szám előtt kidőlt a hírdetőoszlop, jó néhány nappal ezelőtt és azóta úgyis van. Senkinek sem jut eszébe helyrerakni, vagy elszállítani. Ugyancsak érdekes, hogy a Beloiannisz tér 4 alatt két másfél méteres láda van, amely eladásra vár. Nem valószínű, hogy ezeknek eltávolítása hosz- szabb időt, vagy nagyobb anyagi áldozatot követel. Minél közelebb megyünk a piachoz, annál több a piszok, a járdán kiöntött szemét,\ a ínár befejezett csatornázási munkák maradványai és homokbuckáik. A Kossuth utca sarkán szemétlerakó hely van, amit igénybe is vesz mindenki. Problémát csak az okoz, hogy nem a ládába, hanem mellé pakják a szemetgt. A kisállomás holtvágányának végén jókora földdomb terpeszkedik. Lehet, hogy a MÁV attól féj, tolatás esetén áttöri az ütközőt a kisvasút. És még lehetne sorolni... A város épül, rendeződik, egyre szebb lesz. Ezek a kisebb-nagyobb hibák a nemtörődömség jelei. Jó lenne kicsit több gondot Fordítani erre is. Nem kerül pénzbe... ‘ Schiffer Ferenc Nem játékszer az é!et Betegek a megyei kórház baleseti sebészetén — Halló 04?!... Hafiő mető?!... Baleset történt... — Halló 04?!... Kérem küldjön kocsit... A gyárban baieset... Baleset! — Valaki a földön fekszik... csoportosulás... embergyűrű... szirénázó mentőautó... hordágy... fehér folyosó... terjengő éter... gumikesztyűs, maszkot viselő fehér sapkás emberek... jdegvibráltató műszercsengés... „szike, plus” — vezényszónak tűnő halk utasítások... Az előbbieken kívül még nagyon sok fogalom kötődik e szóhoz. A rohanó élet ég elsősorban az emberi figyelmetlenség nyoma meglátszik az orvostudomány gyarapodó szakágában is. A baleseti szebészet forgalma elszomorít», többszörösen túlszárnyalja a lassú lefolyású betegségeket gyógyító osztályokét. S hogy ez az állítás mennyire igaz, arról meggyőz a nyíregyházi megyei kórház II. sebészeti osztálya, ahol a baleseteket ellátják. Ritkán a véletlen, többet a meggondolatlanság, a figyelmetlenség szerepei kórokként. Cserbenhagyta a tapasztalata OLVASÓNK ÍRJA: Egy fecske nem csinál nyarat Debrecenben járok egyetemre, de szüleim itt laknak Nyíregyházán és így elég sok időt töltök itt. Sokszor összehasonlítást teszek a két város szórakozási lehetőségei között. Elsősorban a zenés szórakozó- he’yekre gondolok most. Az a tapasztalatom, hogy kevés a jó zenekar Nyíregyházán. Kellemes kivétel a „Dominó", ahol nagyon népszerű duó játszik, de egy fecske nem csinál nyarat. Hogy mennyire számít a zenekar arra jő példa megnézni mi'yen népszerű a „Postás’’, a „József Attila Művelődési Ház’, vagy a „Béke” csütörtök estéje A Jereván úgyszólván egyedüli szabadtéri hely a városban és évek óta egy olyan zenekar játszik itt, amely tánczenét soha se játszik. Elképzelhető, hogy legalább hetenként egyszer tánczene legyen. Ami pedig a többi zenés szórakozóhelyeket illeti: helyes lenne nagyobb követelményeket állítani a zenészek elé, ellenőrizni, hogy milyen minőségű zenét «zolgáltatnak, -épést tartanak-e a fejlődéssel mind az új számok játszását, mipd a rendszeres próbákat tekintve. Mindenképpen szükség lenne igényesebb körülményeket teremteni a szórakozó nyíregyháziaknak. Tolnai Sándor egyetemi hallgató i Cs. János 70 éves földműves nem talál' magyarázatot a történtekre. — Hétfőn egylovas szekeremmel szénát szállítva haladtam egy dűlőúton — mondja. — Nyugodt ember vagyok én, kérem... most sem siettem... A kocsin volt az unokám is... Gondosan pakoltam-e a szénát? Hát ahogyan szoktam! Jó pár éve csinálom már. Nem is gondoltam, hogy baj lesz. Hogy hogyan tudott az a széna- megcsúszni?! Tetszik tudni kitértem... és... nem is tudok többet! Csúszott a szekér, csúszott a széna... és itt vagyok! Kórlapján pedig ott a diagnózis: a 7. nyak és az 1. háti csigolya , ficama. Hogy már jobban van, azt az is mutatja, hogy t»e- szélgettünk. Pedig az ilyen ficamok kezelése nem kellemes. _A normális helyzet helyreállítása a cél itt is — magyarázza kísérőm. —, Kissé ferde ágy a súlypontváltoztatást. az áll laza kötése a nyak rögzítését segíti. A csigolyák helyrebil- lenését pedig a huzatás teszi lehetővé. — Hasonló eset a női kórteremben is van. Négy méterről esett le Cs. Dánielné 49 éves, ra- kamazi lakos, még az elmúlt hó 29-én. Szeretne már teljesen gyógyult fenni; az első jnpndatán is meglátszik, hogy több, mint két hete itt van. Keddi nap volt, mondja. — Egy ismerős megengedte, ; hogy szedjek a fájáról egy kis cseresznyét. Felmentem vagy négy méterre .. . Nem volt az magas, kérem! Szedtem én már magasabbról is« és nem estem le ,.. Szqkásos edzését tartotta ( B. Lgjos 19 éves ipari tanuló, az NYVSC kerékpárosa. — A Tour de Szabolcsra készültein — panaszkodik. Egyedül az vigasztal, hogy a fiúk megnyerték a csapat- versenyt. — Június 25—27 között volt a verseny és ez 22-én történt. Nem nagyon tudom hogyan... Megijedtem! Mögöttem jött egy gépkocsi... ettől?! — sajnos előttem meg lovasszekér haladt ... Ezt választottam — mondja iróniával, mert „választásának" következménye fej- és karsérülés, ilfetve már több, mint három hetes kórházi kezelés lett. Az együttérzés jeleként viszont ő is megkapta a csapat tagjainak helyezését, illetve a győztesnek járó érmet. De nem elégszik meg ezzel, mert búcsúzáskor hozzáteszi az eddigiekhez, hogy legközelebb versenyen szeretne hasonló érmet kapni. Karjával fizetett Szorgalmas, szakmáját szerető fiatalembernek ismerik I. Ferenc 19 éves technikusgyakornokot a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál. Sajnos szorgalmas munkájának következménye az is, hogy felszólítás nélkül önszorgalomból dolgozott, és egy rossz mozdulat, egy véletlen megcsúszás bal karjának amputá- cióját eredményezte ... Meggondolatlanság, közlekedési hiba, a balesetvédelmi szabályok megsértése — es könnyen halállal végződhet a cselekedet. Nem elég a figyelmeztetés: Vigyázni kell. Egymásra is vigyázni kell, hpgy kevesebb legyen egy kórházi osztály forgalma- A. GY. 1965. július 22. Miért nem n Jerevánban? ^ ^ atn -é- mi*. ff ICS csütörtök
