Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
Mindnyájunk nevében Tsz-közi vállalkozás Nincs rekla Egy vállalkozás, amely még nem vállalat, de nagyobb teltekre képes Vart-c hatásosabb a társadalmi ellenőrzésnél? Csak egyértelmű lehet a válasz: nincs. Egyszerű emberek a tiszavasvári népi ellenőrzési csoport tagjai, ök tartottak vizsgálatot nemrégiben az fmsz szolgáltatási házában. Megállapították, hogy a „kölcsönzött tárgyak használata után fertőtlenítést csak a gyerekkfccsin végeztek. Az evőeszközöket, mosógépet, hajszárítókat nem fertőtlenítik.” Nem nagy dolgok, de mutatja a felelősségérzetet. És áz a fő, hogy észrevették. Szívesen vette a figyelmeztetést a közegészségügyi felügyelő is és intézkedett. Esetek sorát lehetne említeni, amikor a társadalmi ellenőrök jóindulatú figyelmeztetései nyomán születik intézkedés a hibák kijavítására. Ennek ellenére sem mondható, iaogy oly nagy elismerésben lenne részük. Nem ritkán hallani azt a megjegyzést: mivel a népi ellenőrzési csoportokban egyszerű emberek vannak, nem alkalmasak az alapos számszaki ellenőrzésekre. De ki tagadja ezt? Igaz, hogy ezek a munkások, szövetkezeti parasztok nem ismerik a számok birodalmát, nem tanultak számvitelt és tervezést, de meg tudják ítélni, hogy tni a hasznos a népgazdaságnak és az embereknek, s mi az, ami ellen küzdeni kell. Nagy János, a nyírvasvári Vasvári Pál Tsz elnöke dicséri az ifjúsági brigádot: aranyat ér a kezük. Másfél éve, az egyik KISZ-gyűlésen határozta el huszonkét lány, hogy összefog, együtt dolgozik a szövetkezetben. Az eredmények nagyszerűek, joggal dicsekedhet vele a tsz vezetősége: olyan gyümölcsöst telepített és tart rendben az ifjúsági brigád, hogy párját ritkítja a nyírbátori járásban. Most is abban munkálkodnak. „Dolgozunk mi szívesen...“ — Jobb együtt — vallja Juhász Marika. — Fiatalok vagyunk, megértjük egymást. De az kedvünket veszi, hogy még mindig nem tudjuk, milyen munkával mennyit keresünk. Nem tettek még elibünk semmi ilyen papírt. Pedig mi nem kifogásoljuk, milyen munkát végeztetnek velünk. Dolgozunk szívesen. Miért ne tudhatnánk meg előre, mit miért teszünk? Ami jár az legyen a mienk. Ha valamilyen dologért keveset kapunk, utána pótolja más. Nem kell egy fillérrel se több, csak ami jogos. Komoly szó, értelmes érvelés. Simics Lajos, a brigád vezetője is hasonlóan nyilatkozik: Nem csinálnak ezer féle munkát a lányok. A könyvelés készíthetne egy olyan kimutatást, amin rajta volna a brigád lehető keresete, és azt magunknál tartanánk. Megszűnne ez a kifogás. Céltudatos élet A tsz vezetősége a telepített gyümölcsös gondozási költségére térített állami támogatásból díjazza havonta a fiatalokat. Közgyűlési határozat van róla, hogy a fiatalok helyben maradását minden lehető módon elő kell segíteni. A könyvelés feladata a kereseti módszer kidolgozása. — Még a pénz nem is éppen minden — mondja Sarka Irénke. — Szeretnénk néha közösen szórakozni. De nincs rendes helyisége a fiatalságnak a faluban. Nyáron megfőni abban a kis helyiségben, ahol bált tarthatunk. Jó lenne néha, ráérő időben dominózni, pingpongozni. Vagy tévét nézni, képeslapokat Es ez a lényeg. Sok száz ember a mindennapi fáradtságos munkája mellett valami pluszt vállal a társadalomért, az emberekért. A népi ellenőrzési csoportok a társadalmi ellenőrzésnek a legkisebb egységei. Tagjai önként vállalják a munkát, a közügy érdekében. Legfontosabb szerepük az, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalom ellenőrzése. És ennek szép példáit mutatják a tiszalö- ki, vásárosnaményi járásokban működő csoportok. Nem az a feladatuk, hogy számviteli emberek módjára, ezek módszereit követve és ezek kenyerét elvéve tevékenykedjenek. Ök a társadalom, az emberek lelkiismeretei, figyelemmel kísérik, hogy gazdasági, kulturális, szociális feladatok hogyan valósulnak meg. ott élnek az emberek sűrűjében, s mint ilyenek állandó és rendszeres kapcsolatot tartanak velük, reflektálnak a a jelzéseikre, s ha hibákat tapasztalnak, akkor cselekednek. És éppen ezért, mert egyszerű emberek, s olyanok, akik nem közömbösek a hibákkal szemben, sokszor olyan jelenségre is felfigyelnek, amelyeket hivatalos ellenőrök talán soha, vagy igen hosszas vizsga1 útján tudnának meg. Ezek a szervek vigyáznak arra, — ígéret, az van — szól közbe Becző Marika. — Meg .... a szűk mozi. Nekünk egyéb semmi. Egy nyári kirándulással nem elég letudni minden igényünket. Most mátrai utazás van Ígérve. Kiváncsiak vagyunk, lesz-e belőle valami. Általános a vélemény: a fiúkkal többet törődnek. Legalább, hogy futballozhassanak. Arra már kevesebb a gond, hogy a lányok is szívesen röplabdáznának. Serbán Ilonka említi: elhatározták a szocialista cím megszerzését. Viszont nehéz ilyen körülmények között. Nemcsak jó munka kell hozzá, hanem tanulás, kul- turálódás. Nem elég csak dicsérni Gondok, problémák, vágyak és érvek. Nem elvontan, lehetetlent követelve. Munkájukból, fiatal életükből fakadnak. Az elnök magyarázza, hogy nagyon mélyről indult el a falu. Évszázadokon át cseléd, leikéig űzött szolga volt a nép. A fiatalok nem A z igazgató az ablakhoz lépett. Teli tüdővel szívta magába az eső utáni tiszta levegőt. Tíz fiatalember személyi iratáit rendezgette. Az iratokat nem egy másik intézetbe küldi most; a fiúknak adja, az övék. A folytatást nekik maguknak kell hozzátenni. Eddig csak körülöttük történt, amit ezek a papírok tartalmaznak. Környezettanulmányok ... Tanácsi intézkedés .... Erkölcsi bizonyítvány az édesanyjukról ... Rendőrségi okmány ... Sárgult leve’ező- lap egy börtön pecsétjével ... S egy-két gyerekkori fénykép. Hivatalosan készültek azok is. A bá- mész szemű kisfiúkról, talárt akkor, mielőtt valamelyik intézetbe átvitték őket. Most is itt a képe mind a tíz fiúnak. Tizenhét éves ifjak immár —, tablót csináltattak emlékül, mert elhagyják az intézetet. .. Az igazgató nézi a tabI hogy a tejátvevés rendben történjen, hogy a falusi boltok tiszták legyenek, hogy a napközi otthoniak rendeltetésüknek megfelelően működjenek. Csak néhány példa.. Vajon mikor bukkantak volna rá a hivata- los ellenőrző szervek arra, hogy egyik %iagy üzemünkben csupán személyi érdekből alkalmaztak újításokat, melyek közül sokat egy év elteltével már nem is hasz- náltak a termelésben? A tiszadadai NECS tagjai derítették ki azt is, hogy a Dózsa Tsz-ben a Zetorosok egy időben sorozatos feketefuvart végeztek saját zsebre, ök figyeltek fel arra is, hogy a tiszavasvári strandon nem volt mentőöv, úszómester, s hogy a medence környéke tisztátlan. Sbkan persze nem is tudják, hogy a társadalmi ellenőrök észrevételezései nyomán javul a boltokban az áru választéka, hosszabbodik meg egy-egy faluban a nyitvatartási idő. Nagyim ritka eset, hogy a NECS által észrevételezett hibákra ne reagálna tanács, vagy intézmény. És még ritkább az olyan, hogy ezeknek a társadalmi ellenőrzést gyakorló szerveknek ne lenne igazuk. A közösség érdekét védik, s köszönetét se V'árnak. Tisztelet ért» F. K. tudnak minderről, mint arról is keveset, milyen nehéz volt idáig eljutni. Az utóbbi öt esztendőben háromszor volt mérleghiányos a szövetkezet. A brigád tagjai 800-tól 1000 forintig keresnek havonta folyamatos munkával. Nem lebecsülendő összeg, különösen figyelembe véve, hogy helyben, szüleikkel élnek együtt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalok vállalják falujukat, jól segítik a szövetkezetét. Ma ez a tény. És ezért, nem elég csak dicsérni őket. Kívánságuk az egész falu fiatalságáé-, a jövőé. Négy menyasszony van köztük, és kijelentik, férjhezmené- sük után is a brigádban, a szövetkezetben maradnak. S újabb fiatalok nőnek. Jó dolog a dicséret: aranyat ér a kezük... De ha á fiatalok aranyat érő kezüket, szívüket adják a közösségnek, azért nem csupán dicséret illeti őket. Attól sokkal több: legalább annyi szívvel, figyelmességgel segíteni őket, mint amilyen odaadóan a fiatalok tevékenykednek a közös ügyért. Asztalos Bálint lót. Simogató tekintettel külön-ktilön minden képet. Múlik az idő... Ez itt Varga József . .. Esztergályos szakmunkás! Elmosolyodik. Micsoda szomorú kis gyerek volt! Sírós, elhagyott vadóc ... Hogy vágyott a szeretetre! Csak si- mogatással lehetett megnyugtatni. De azzal aztán nagyon. Szidás nem használt ennek. De egy kedves szóért, egy beszélgetésért tűzbe ment volna! Egyszer öngyilkos akart lenni. Tizenkét esztendős lehetett akkor. Az igazgató szedte le a nyakára hurkolt spárgát. Nem érdemes étni... — sírta a gyerek- — Én so* ha nem kapok levelet. Nekem nem hoz semmit a postás ... Miért nem ír az anyám? Az igazgató akkor titokban felkereste az asz- szonyt. Szőke nő volt, festett hajú. Megrémült, amikor a látogató becsöngetett hozzá. — A férfi, akivel most együtt élek, nem tud a gyeA mátészalkai vásártérből kihasítottak egy darabot, és a szeszfőzde tőszomszédságában szemnek is tetszetős házat építettek. Ház, amely hivatal. Tábla ugyan nem jelzi, de a járás tsz-ei, a községek vezetői mégis tudják, a bordó színű falak mögött 12 tsz közös építő- ipari vállalkozása székel. A jó hírnév titka A vállalkozásnak nemcsak a járásban, de másutt is jó híré van. Úgy beszélnek a mesteremberekről, hogy ügyesen végzik dolgukat. Varga László igazgató számokkal illusztrálja a jó hírnév titkát: — 1962-ben alakultunk és azóta közel félezer munkahelyen dolgoztunk. A termelőszövetkezeteknek nagy szükségük van a mi munkánkra. Az első évben 14 millió 400 ezer forintos tervet teljesítettünk, tavaly pedig már 25 milliót. — Két évvel ezelőtt 114, háromholdas dohánypajtát építettünk. ezenkívül a tsz-tagoknak 97 kétszobás összkomfortos kislakást, és községfejlesztésben tűzoltószertárakat. üzletházakat. 1964-ben már korszerű tízholdas dohánypajta építésére kötöttünk szerződést. 42 készült el. Családi házat pedig 130-at adtunk át a megrendelőknek. Amit eddig építettek, azzal kapcsolatban nem volt reklamáció. Kötbért nem fizettek. A szakma becsülete — Állítom — mondja az igazgató — azért nem volt reklamáció, mert szakembereink azt vallják, a szakmának becsülete van; ezt hanyagsággal, felületességgel nem érdemes kockáztatni. Itt van a jelenlegi év: a terv 20 és fél millió. De többet is tudnánk végezni. A fél évben átadtunk Ko- csordon. Mérken, és Nyír- csaholyban egy-egy hideglevegős szénaszárítót, tíz ag- ronómusi lakást, Nyírmegy- gyesen egyszerre hármat. Ráadásul a féléves tervet a tervezettnél 20 fővel kevesebb létszámmal teljesítettük. Építünk idén. is dohány- pajtákat, tíz-tízet a nagykál- lói és mátészalkai járásban. Munkásaink körében megbeszélt és elfogadott dolog; a pajtákat határidő előtt átadjuk a termelőszövetkezeteknek. A készültségi fok azt mutatja, hogy az elhatározást valóra váltjuk. A tsz-közi vállalkozás aránylag rövid idő alatt felnőtt, megerősödött, jelenrekről..Félek, elhagyna, ha megtudná. Kérem . .. Én szeretem a fiamat... De jobb neki ott. És ne írjon nekem ... majd egyszer. Talán:.. Nem szólt Jóskának erről a látogatásról. Csak postaosztáskor, ha tehette, megsimogatta a kisfiú haját. A gyerek is mind ritkábban beszélt az anyjáról. Zárkózott, csöndes fiú lett belőle. Most elmegy a többivel. Dolgozni fog, van is már állása. Majd épít ő magának életet. Majd szerez szeretetet, családot is hozzá... Kopogtak. Egy asszony lépett be. Őszülő hajú, egyenes tartású. Az igazgató felállt, kezet nyújtott, s a -.székre mutatott: — Tessék. Mivel szolgálhatok? A nő szórakozottan babrált a kézitáskájával. Fürkészve nézett a férfi szemébe, aztán váratlanul azt kérdezte: — Nem ismer, igazgató úr? — őszintén szólva .. . — No persze .:. Bizonyosan sok emberrel van dolga. Baloghné vagyok. A tős tényezővé vált az építkezés jellegű beruházások kivitelezésénél. Úgy tűnik nincs is gond, probléma, minden olyan simán megy, mint a jól megolajozott gép. Ezt hinni túlzás és ebben megerősít bennünket Varga László szavai; — A szakembereinkkel, azoknak képzettségével nincs probléma, az» anyagellátással inkább. A tsz-ek maguk rendelik az anyagot, és járatlanságuk, ismereteik hiányában gyakran előfordul. hogy a megkezdett munkát félbe kell hagyni, mert a további anyagszállítás késik. így sok a le és felvonulás, a ledolgozott munkaidőnek 20—30 szaza- lékét, teszi ki. Ezen már mi is próbálunk segítem; anyagbeszerzőt vettünk fel, aki segít a tsz-eknek a szükséges anyagok felkutatásában. — Amiért neheztelünk: hogy vállalkozásunk komolyabb, nagyobb horderejű építkezésre nem kap kijelölést. Mi azt látjuk, hogy az építőinari ■ vállalatok gyakran küzdenek szakember- hlánnval és egyéb gondokkal Emiatt sok a határidőmódosítás, a létesítmények Varga Jóska édesanyja ... A fiammal szeretnék beszélni ; .. — Lehivatom — s megnyomta a csengőt az asztala sarkán. — Varga Jóskát hívd le, — szólt a belépő naposnak. Hallgattak. Az asszony szórakozottan nézett ki az ablakon. — Szép itt.;. — Sebes szóval beszélni kezdett. Arról, hogy az igazgató látogatása óta megváltoztak a körülményei. Az igazgató bólintott. 3 ő Is kinézett az_ ablakon. Távol, a sóderes kerti úton három fiú közeledett. Az ablak alá értek. Az igazgató kimutatott. — Itt jönnek. Nos, melyik a Jóska? — Az! — s egy szőke gyerek felé intett az asz- szony. Aztán idegesen elkapta az ujját. — Nem. Inkább az ... — Varga Jóska! — szólt ki csöndesen az igazgató. A harmadik fiú kivált társai közül és belépett. Nyurga, barna hajú fiatalember volt, kicsit hajlott orrú. — Az édesanyád . — mutatott az igazgató a vendégre. kivitelezési ideje áthúzódik a következő évekre. Ha a nagyobb volumenű építkezések kivitelezésénél gondolnának ránk, jelentős terheket vehetnénk le a maj^rs- építők vállairól. Az FD1. rendelele nyomán A tsz-közi vállalkozás igénye a komolyabb, nagyobb horderejű munkára jogos. Rászolgáltak erre eddigi eredményeikkel, a munkához való viszonyukkal, másrészt biztosíték, az FM 5/1965. rendelete, amely július 1-től lépett életbe és a vállalkozásnak komoly vállalati jelleget ad. Az FM segíti a tsz-vállalkozások gépesítési törekvését, rendeletileg szabályozza a munkások bérét szabadságolását, a szociális ellátás ügyrendjét, segítséget ad a munka jobb megszervezéséhez. — Mi már tárgyaljuk * jövő évi, és távlatokban az 1967-es tervet. A terv komoly. de mégis jó lenne, na az n előkészületeknél már egy-két nagyobb munkát is számba vehetnénk. Seres Ern8 — Nekem __ Nekem nincs anyám! — csattant a hangja, mint a korbács. Mint aki magában már nagyon sokszor elmondta ezt a tagadást. — Az anyád itt van... — nyugodt, megfontolt volt az igazgató szava. — Eljött, hogy meglátogasson. A fiú mondani akart valamit. — Vezesd a társalgóba. S beszélgess vele... Az asszony felállt. Odalépett a fiához. Viharos, hisztériás örömmel ölelte • át a nyakát. Jóska elhúzódott. A szeme sarkából vizsgálta az asszonyt. Aki az anyja. S akiről annyit álmodozott kisfiú korában. Most előreengedte az ajtón. S csöndesen lépett ki utána. Az igazgató újra munkához látott. Sietni kell, két nap múlva elmegy innen a tíz fiú. Az ablak alatt léptek hallatszottak. Sietős, köny- nyű lépések. Hajlott háttal, szinte futva, az asszony ment «a úton. Senki sem kísérte ki a kapuig.,. Szekeres Hona Huszonkét lány ha összefog LATOQATÓ Bán Imre a nagyecsedi Rákóczi Tsz juhásza ismerkedett a nagylegéíőn leszállt növényvcdőgéppeL Ma már nem ritka látvány. (H. J. felv.)
