Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

Megyénk és az Idegenforgalom Tevékeny úttörők Jól végzett munka után jólesik a pihenés. Az el­múlt tanévben sok nehéz expedíciós feladatot oldot­tak meg járásunk úttörői. Ennek eredményeképpen gyűlt össze öt és fél tonna papír, 41 tonna vas, több mint 9 tonna textilhulla­dék, valamint 650 kiló gyógynövény a járás isko­láiban. Üttörőink a tanév folyamán 203 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A legeredménye- sebben dolgozó pajtások el­nyerték jutalmukat. GO út­törő sok élménnyel gazda­godva a napokban tért ha­za a sóstói táborból. A tí- szadobi expedíciós őrs Csil­lebércre utazott jutalomüdü­lésre. A nyári vakáció idején sem tétlenkednek a pajtá­sok. A járás úttörőinek 75 százaléka vállalt munkát a termelőszövetkezetek kerté­szeteiben és az erdőgazda­ságoknál. Szabó Alfréd tanár Tiszalök Tilos, és mégis . . . Átadták az első emeletes lakóházat Tiszaiokon. Foto: Steiner Sándor Tiszavasvári Mi, reumával és izületi gyulladással .megáldottak", a sóstói strand meleg me­dencéjébe keresünk enyhü­lést fájdalmainkra. Gyógy- fürdőzésünk sajnos, nem zavartalan. A gyerekek a medence széléről beugrói­nak a vízbe, ott labdáznak, fröcskölnek, szemünk, szánk tele lesz vízzel. Hiá­ba harsogja a hangszóró, hogy a „vízbe ugrálni, lab­dázni tilos", mégis azt te­szik. Nincs senki, aki ezt a tilalmi rendelkezést betar­tatná és a harcuroz6k.it ki­parancsolná a medencéből. Átmentünk a termálba, hogy ott ütünk tanyát. De — ha kisebb mértékben is — hasonló a helyzet. Andai János Nyíregyháza Diákok a földeken A csengeri járás aktívaér­tekezletének felhívására Porcsalmán és Tyúkodon, a község 100 középiskolás és egyetemista fiatalja kapcso­lódott be a nyári mezőgaz­dasági munkák végzésébe, hogy segítsék a terméskiesé­sek csökkentését. Tyúkodon, ahol a talajvíz miatt az aratásnál kevésbé boldogul­nak a gépek, ott most a fiatalok mint marokszedők és kévehordók tevékenyked­nek. Porcsalmán a későn vetett kapásnövények ápolási mun­kálatainál van lemaradás. A diákok tizes' csoportokban a kukorica és a napraforgó kapálását végzik. Kaczur Ernő KISZ JB titkár Csenger Sóstón nincs újság Sóstó forgalma igen szé­pen -ível felfelé. A kereske­delmi szervek a maguk módján igyekszenek minden igényt kielégíteni. A vendég­látó üzemei járnak az élen. A posta azonban mind ez ideig közömbös — bár neki hivatalból is kötelessége len­ne a hírlapárusítás — a gyógyfürdő és üdülő vendé­gei kultúrigényeinek a ki­elégítésével. Ezen a nagyforgalmú va­sárnapon — de hétköznapo­kon sem lehetett vásárolni napilapot, színes hetilapot, folyóiratot a Sóstón! Vagy a posta úgy véli, hogy a vasárnapi 7—8 ezer emberből nincsenek olyanok, akiknek igénye lenne a saj­tó különféle termékeire? Vagy csak a módját nem találják a megoldásnak? Bevalljuk őszintén, egyi­ket sem tudjuk elhinni! Sigér Imre Az olvasó kérdez, a biztosító válaszol: Életet mentettek Az ÉRDÉRT Vállalat má­tészalkai telepén két na-' pon át dolgoztak az egész­ségügyiek, mert telepünk 268 dolgozója jelent meg az önkéntes véradáson. A véradás jelentősé­géről nem kellett külö­nösebben meggyőzni a dol­gozókat, hiszen éppen a vér­adónapot megelőző napok­ban egyik társukat motorke­rékpár-baleset érte, a helyi kórház sebészeti osztályára szállították. A főorvos érte- sítette a telep vezetőit, hogy sürgősen vérre volna szük­ség. Amikor ezt a dolgozók tudomására hoztuk, többen azonnal a kórházba siettek, hogy vérüket adják társuk életének megmentéséhez, aki azóta már túl van az életveszélyen. Az orvos vé­leménye szerint ez a gyors segítség mentette meg. Szászi István üzemi párttitkár Nyugdíjasok estje Negyvenen ültük körül az üzemi ebédlő asztalait a na­pokban a Szatmárvidéki Fa­ipari Vállalatnál, Mátészal­kán. Az asztaloknál ülők többsége ősz hajú, idős em­ber, a vállalat nyugdíjasai. Az üzem társadalmi, párt és gazdasági vezetői meghí­vására jöttek el, hogy egy kis beszélgetéssel eltöltsenek egy estét. A fiatalabbak köszöntöt­ték a nyugdíjasokat, ahogy a családi összejöveteleken lenni szokás, itt is elfogyott a nagyon ízletes vacsora, sőt fiatalos csárdásra is sor ke­rült, amelyhez a Móricz Zsigmond Művelődési Ott- hon zenekara szolgáltatta a talpalávalót.. Jakab Tibor Faipari Vállalat Mátészalka A lap megírta - az illetékes válaszol A kiszáradt fák ügyében „Nincs remény" címmel, június 24-én megjelent cik­kükre az alábbiakat kö­zöljük: A Jereván kertben lévő három kiszáradt fa kivágá­sára még a múlt év őszén kértük a Kertészeti Válla- lalatot- Ezt a munkát csak a cikk megjelenése után végeztette el a vállalat, Nyíregyháza Városi Tana«* építési és közlekedési osztály Új tejbolt A lap július S-i számá­nak Fórum rovatában „Tej-gomba” címmel megje­lent cikkel kapcsolatban közöljük, hogy vállalatunk már korábban megszüntette Az almúskertekben Július 31-ig módosíthatják a hozamot Megyénk almáskertjeiben tavasszal igen kedvező ter­méskilátás mutatkozott. Az esős időjárás, a gombabe­tegség azonban jelentős ká­rokat okozott. Június hónap­ban számos gyümölcsösben nagymértékű volt a hullás. Szerkesztőségünkbe több olyan panasz érkezett a gyü­mölcstermelőktől, hogy az Állami Biztosító a termés­hozam nagymérvű csökke­nése ellenére a hullás előtti nagyobb termésmennyiség biztosításához ragaszkodik és nem fogadja el a tényle­gesnek megfelelő termés­módosítást. A panaszosok ügyével fel­kerestük az ÁB igazgatósá­gát és kértük adjon táiékoz- i-yást. hogy ténylegesen mi á helyzet. — Az Állami Biztosító a biztosítási feltételek ér- »e'mében a jégbizto­sításra bejelentett al­matermés mennyiségét bár­mikor felemeli, a termelő kérésére, amíg a termést lés verés nem érte. Ezzel szemben a termés csökke­nésével kapcsolatos beielenté- pviimölcsféleséeeknél. aewie« Vörü'mánve1' köpött, „sak iúlivs ?5-ig fogadba. timk ei. F7árt a későbbi be­jelentéseket a biztosítottak­hoz intézett levélben eluta­sítottuk. Tekintettel azonban a rendkívüli időjárásra és arra, hogy egyes gyü­mölcsösökben a nagy­mérvű hullás még a jú­nius 25-i határidő után is folytatódott, főigazga­tóságunk a gyümölcster­més hozamieszállítási határidejét — kizárólag erre az évre — július 31-ben állapította meg. Mi a teendőjük tehát az alma termelőknek? — Az új határidő lehető­vé teszi, hogy a termelőszö­vetkezetek és egyéni gyü­mölcstermelők közöljék a most várható termés alap­ján módosítási szándékukat és mi azt július 31-ig elfo­gadjuk. A bejelentésnek tar­talmazni kell a biztosító fél pontos címét, azt a várható termésmennyiséget, amelyre a gyümölcstermés korábbi jégbiztosítását le kívánják szállítani. Mi történik azokkal, akik a korábbi napokban eluta­sító választ kaptak? — Azoknak akik igaz­gatóságunkhoz már be- ielcntctték szándékukat, a bozamleszéllítá.st út­ból bejelenteniük nem kell még akkor sem, ha kérésükre ko­rábban elutasító választ adtunk. Ezeknek a gyümölcsterme­lőknek a jégbiztosításait a már birtokunkban lévő be­jelentések alapján, megfele­lően leszállítjuk. a Petőfi és Kiss Ernő ut­ca saFkán lévő húsboltot, mert helyén — a környék jobb tejellátása érdekében — tejboltot nyitunk. Ez az intézkedésünk szükségtelen­né teszi a javasolt tej­gomba felállítását az állo­más környékén. Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat Fokozódik a szőlőperonoszpóra kártétele Már az eddig eltelt idő is bebizonyította, hogy ez az év elsősorban a gombabe­tegségek fejlődésének ked­vez. (Varasodás, burgonya­vész stb). A felsoroltakon kívül az elmúlt időszakban ellepte a szőlőket a pero- noszpóra is. Sok termelőszövetkezetben félreértésre ad okot a kár­tevő megjelenési formája és többen lisztharmatnak gon­dolják a fürtökön megjele­nő lisztes fehér bevonatot, amely sok esetben szaksze­rűtlen védekezést is ered­ményez. (Kénporral poroz­nak, Thiovittal permeteznek stb). Ismeretes, hogy a pero- noszpófa nemcsak a levele­ket, hanem a fürtöt is fer­tőzi. A fertőzés az éjszakai órákban megy végbe, amelyhez kedvező párás meleg éjszakák idején 5 óra is elegendő. A robbanássze­rű fertőzés és a kártétel jú­lius 9-e után jelentkezett. Ugyanis ezt az időszakot meleg, párás idő előzte meg. A fiatal fürtökön kialakult „sószerű” kivirágzás a szőlő- peronoszpóra fertőzés ered­ménye, ebből eredően tehát nem kéntartalmú, hanem réztartalmú szerekkel kell védkezni. Védekezésre javasoljuk: 1 %-os bordóilé. Ha az idő­járás továbbra is párás, csa­padékos lesz, akkor 1,5—2 %-os bordóilevet használ­junk. A fürtperonoszpóra ellen 6—10 kg/kh rézmész- por kijuttatásával védekez­zünk. Növényvédő Állomás Csak tízperces túrapihenő Kihasználatlan lehetőségei», hivatal híján Mesterséges határ veszi körül megyénket: indokolat­lanul nem létező Idegenfor­galmunk határa. Az ország más tájairól, vagy idegen országokból érkező turista- csoportok utolsó állomása Debrecen, északon Miskolc. A Nyíregyházán átfutó kü­lönjáratú buszok utasai leg­feljebb csak egy kis pihe­nőre állnak meg nálunk, és máris indulnak tovább Tokajba, vagy Borsod me­gye más, ügyesebben rek­lámozott helyeire. A csp- jfortok idegenvezetői meg­jegyzik: „Nyíregyháza, Sza- bolcs-Szatmár megye szék­helye, 61 ezer lakossal”, „Átadott birtoklí Többet ér Nyíregyháza és a megye egy tízperces tú­rapihenőnél és többet lehet­ne ismertetni az említett egy mondat tartalmánál a szabolcsi nevezetességekből. Évek óta vajúdó kérdés — hegy an lehetne fékezni, hosszabb időre itt tartani az országjáró csoportokat, ho­gyan lehetne megmutatni más vidéken élő honfitár­sainknak és a hazánkat lá­togató külföldieknek a mi vidékünket, a mi életünket, egyre fejlődő gazdaságún­kat: ipari és mezőgazdasági büszkeségeinket, történelmi, irodalmi, művészeti hagyo­mányainkat, emlékhelyeinket, amelyekből hirtelen számba­vétellel is legalább félszázat találnánk. Van megyénknek olyan tája, amelyet a szomszédos Borsod hasznosít; a Tisza- part szabolcsi részét a Bor­sod megyei idegenforgalmi hivatal kezeli például. Pe­dig éppen ezen a részen vannak meg az idegenfor­galom tárgyi feltételei is: a vásárosnaményi fmsz campingje jó példa, köve­tendő kezdeményezés a táj- adta lehetőségek kihaszná­lására. Világszerte bevált módszer az idegenforgalom növelésének, s a szállodai helyhiány áthidalásának s camping. Erre pedig jó te­repet nyújt a Sóstó,' a Ti- sza-part, a baktai erdő, a Szamos-partja. Nincs szállás Ha az idegenforgalom nyíregyházi akadályairól esik szó, mindenek előtt a szállodaproblémát említik. Ez valóban nehéz ügy! De még meddig? A múltkoriban egy csehszlovák csoport „tévedt ide" Nyíregyházára. Nem tudták őket elhelyez­ni. De ki is helyezte volna el őket, hiszen idegenforgal­mi hivatalunk sincs, amely térszerűen irányíthatná, szervezhetné a megyébe irá­nyuló idegenforgalmat. Eb­ben már talán országosan egyedül áll a mi megyénk. Másutt e hivatal nyil­vántartásában tízesével sze­repelnek ol3’an címek, ahol kulturált körülmények kö­zött megszállhatnak a vá­rosba érkező idegenek. Az idegenforgalom fellen­dítésének másik — jóval könnyebb és több lehető­séggel kecsegtető — feltéte­le a reklám. Ismerjék meg megyénket Jó bornak nem kell cégér, legalábbis nem sok, de va­lamit itt is lehetne tenni. Egy-két prospektusra való anyagot az ismert szabolcsi nevezetességekből össze le­hetne állítani és el lehetne látni az ilyen kiadványok­kal az ország és legalább az idegenforgalmi szempontból törzsvendégnek számító or­szágik — Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyelország —■ utazási irodáit. Az ide­genforgalmi reklámot — más megyék és a főváros részére — újabban egy nyíregyházi ktsz, a FENY- SZÖV segíti ízléles mű- anyagfotojval. Termékeit ed­dig még Szabolcsban egyet­len szerv sem igényelte. Szilágyi Szabóié* Kevesebb a baleset a város termelőszövetkezeteiben Kedden ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, ahol többek kö­zött a termelőszövetkezetek balesetvédelmi helyzetéről tárgyaltak. Megállapították, hogy a városház tartozó négy termelőszövetkezetben 1963-hoz képest több a bal­eset, viszont lényegesen ke­vesebb a kiesett munkanap. Az eltelt két és fél év glatt a növényvédőszerekkel foglalkozók között egyetlen baleset sem történt. Szabá­lyoknak megfelelően kezel­ték a mérgező anyagot, nem volt hiba a raktározásoknál, az óvó rendszabályok betar­tásánál. Ma már minden termelőszövetkezetben bizto­sították a védőfelszerelése­ket, ruhákat, gumicsizmákat, védőkesztyűket. Sóstóhegyen és Felsősi­mán hetenként kétszer, a Ságvári telepen hetenként egyszer körzeti orvosi ren­delés van. Az orvosok ilyenkor előadások kereté­ben oktatjájc a temelő&zö- vetkezet tagságát a baleset- védelmi előírásokra. Gyak­ran ellenőrzik a növényvé­dőszerek raktározását, fel- használását. Fel vannak ké­szülve az esetleges mérge­zésekre is. Ellenmérget hor­danak magukkal, s ebből a termelőszövetkezeti méreg­felelősöknek is adnak tab­lettákat, vagy iható injek­ciókat. A termelőszövetkezeti cso­portoknál is megszervezték a balesetvédelmet. Tűzvédelem a szövetkezetekben Tűzrendészet! ellenőrzést tartottak a napokban a bak- talórántházi járásban. Több termelőszövetkezetet, községi tanácsot keresett fel egy szakemberekből álló bizott­ság, hogy meggyőződjenek, eleget tettek-e a községek­ben a nyári mezőgazdasági munkák idejére elrendelt fokozott tűzvédelmi felada-1 toknak. . A rohodi termelőszövetke­zetben példás rendet talál­tak. Ezzel ellentétben, nagy­fokú hanyagságot tapasztal- I tak az őri Petőfi Tsz-ben. Szükséges, hogy a tsz-ek vezetői, a községi tanácsok elnökei fokozottabban ellen­őrizzék a tűzrendészeti elő­írások betartását. Kricsfalussy Bél» 1965. július 21.

Next

/
Thumbnails
Contents