Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
A kritika varázsa A VÁMHIVATALBAN MIKES GYÖRGY Túrjuk az etőadói. A kritikáról fog beszélni. Várjuk a kritikát. Az osztályvezetőm odaszól: — Mi van veled? Régen nem bíráltál. Ügy unatkozom. Hát megbírálom, ö meg szórakozik. , Közben megérkezik az előadó. Sötét ruhában van. Először azt kritizálja, ahogyan ülünk. Aztán éles szavakkal támadja a levegőt, melyet belélegzünk. Ezek- után belekezd előadásába: — Elvtársnők és elvtársak! A kritika olyan villamos, amelyre mindenki felkapaszkodik, akár van jegye, akár nincs. A kritika közhasználati cikk. Jobban mondva, a kritika egyfajta fogpaszta. Kém értek egyet a nézetekkel, melyek szerint a kritika ventillátor, vagy az emésztést elősegítő szódabikarbóna. Kritizálni különféleképpen lehet. Kritika az is, ha valakit kaláccsal dobnak meg. Elavult nézet, hogy a kri- ■bikában epének is kell lennie. Én például a tojássárgája mellett szavazok. Miért ne kerülne fel a kritika az étlapra. Hát van gusztusosabb dolog a főtt marha- húsnál — kritikával? A torma ereje hamar elillan, de a kritika örök. Határozottan éfitttom, elegünk van a folyosó kritikából. Ideje, hogy illedelmes legyen. Miért ne kezdenők úgy: „Engedje meg, hogy megkritizál jam”. Egyszóval, a dcrongolás helyett udvarias, gyengéd kritikát követelünk. Tudom, valaha a kritika hidegzuhany volt. De va- valaha elmaradottak voltunk, nem volt meleg vizünk. Ma már a kritika is lehet langyos... A kritikáról szóló előadás még nem ért véget. Az első sorban fölállt valaki és azt mondta: — Maga ezt kritikának nevezi? Én inkább azt men- | danám, hogy játék. És eb- \ ben a maga játékában min- denki kritizál, de senkit sem kritizálnak meg. Mindenki a kritika oldalára állt, s ezért a kritikának nem z>olt ki mellé ál- nia. A felszólalóra az első sorból senki sem figyelt. Egymás után mindenki kritizált: konfekciónkat, értelmiségünket, egészségügyünket... Hazamentem, s belebújtam a papucsomba. Unatkoztam. Megkértem a feleségemet, kritizáljon meg egy kicsit. Beleegyezett. Vlada Bolatovics Vib (Politika, Beigrád) FIŰ VAGY LÁNY? — Rudii Látogatód érkezett Csak azt nem tudom, fiú A vagy lány! HOSSZt VAKÁCIÓ öt évvel ezelőtt elhatároztuk a feleségemmel, hogy a vakációt külön töltjük. Azóta nem láttam őt.. • .Mit érdemes hozni ? — Mióta baj as, Isa as ember a pontes időt akarja tudni? KERESZTREJTVÉNY 1782 július 18-án játszották először Mozart „Szökte- tés a Szerájból” c. vígoperáját. Ez alkalommal a in. felvonás kvartettjének szövegéből idézünk két sort: Beküldendő sorok, sorrendben: vízsz. L, függ. 12. vízsz. 23. Vízszintes: L A kvartett első sora. 12. Manapság sok ember álma. 13. Élelem, eleség. 14. Azonos mássalhangzók. 15. Pamut végei. 16. Nagyméretű szoba 17. Kötőszó. 18. Régi római pénz. 19. Folyadék. 21. B-vel az elején pénzintézet 23. Itt játszották először az operát. 25. Tüzelőanyag. 27. Betegség. 29. Tagadószó. 30. Tiltószó. 32. Üdítő ital. 33. Juhok összetartására bekerített hely a legelőn. 34. Elragadtatást kifejező közismert idegen felkiáltás. 37. Balkezes. (+’) 38. Optikai gyárunk rövidített neve. 40. Szudáni város. (Addis) 42. Shakespearei hős fonetikusan. 43. Cipészszerszám. 44. Fohász. 45. Leszármazottja. 47. KJ. 48. Régi török katonai rang. 49. DRT. 50. Időjelző. 52. Diplomás neve előtt áll. 54. Mostanáig. 56. Bolti alkalmazott. 58. Az épületek egész szerkezetét ez tartja össze. 59. Fogyasztásra alkalmas gyümölcs, felcserélt ékezettel. 61. Hónaprövidítés. 63. Határozott névelő. 65. Görögországi város. 68. Egymást követő betűk az abc-ben. 69. Nagyobb porcelán edény. 71. Állatmeséiről híres görög meseköltő. Függőleges: 2. Női pipere. 3. Azt betűi keverve. 4. Vissza: helyhatározórag. 5. Vissza: koffein tartalmú ital. 6. SL. 7. A német abc utolsó betűje. 8. Eszme, gondolat. 9. Az ifjúság kedvenc írója. 10. Férfinév. 11. Hölgy. 12. A kvartett második sora. 15. Dunántúli városunk. 19. Mint a 19 vízszintes. 20. Tól-től latinul. 22. Dél-koreai város. 23. Vegyi elem. 24. Zúzódás a testen. 25. SZS. 26. Ésszel felfogják. 28. Történelmi időszak. 31. Befejezte a táplákozást. 35. Helyhatározórag. 36. Ó-vala végén fúvóshangszer. 39. Magas rangú katonatiszt, aki, mint dalköltő Balassi Bálint tanítványa volt. (László) 41 Nem éppen kedvelt férfinév. 44. Nyelvtani fogalom. 46. Menyasszony. 49. Meghatározott egészség- ügyi célokat szolgáló étrend. 51. Állami bevétel. 53. Visz- szacsukt 55. DBA. 57. Folyó a Szu-ban. 60. Mértani fogalom (+’). 62. Szélesen nyit. 64. Bő. 66. Árvízi hajós (—’). 67. Vissza: folyó Lengyelországban. 69. Személyes névmás. 70. Valamelyik irányba. 72. PR. 73. Mint 29 vízszintes. A megfejtéseket legkésőbb július 26-ig kell beküldeni. Barátom külföldre utazik. Messzire megy. Bergengó- ciába. — Irigyellek — mondtam neki —, nincs szebb dolog, mint világot látni. — Én is örülök az útnak — felelte a barátom —, csak azt nem tudom mit hozzak? Szerinted mit érdemes ftozni? — Az attól függ, hogy mire van szükséged... — Mire? Tulajdonképpen semmire. Mindenem van;.. De mégsem jöhetek haza külföldről üres kézzel... Mit érdemes hozni? Mi az, ami olcsó, amit nem kapok itt Pesten?... Komoly gondjaim vannak.; — Lesz pénzed? — kérdeztem. — Lesz. Nem sok, de lesz. — Azt hallottam, hogy odakünn nevetségesen olcsó a víziló... — Megőrültél? Cipelni nem f jogok. Nem mondom tette hozzá elgondolkozva —, ha lehetne kapni törpe vízilovat, tíz—tizenöt deká- sat, azt érdemes lenne venni.. — Hát persze, hogy érdemes lenne. Próbálj itthon venni vízilovat, pláne tíz— tizenöt dekásat! Ott biztosan fillérekbe kerül as ilyen, ha van... — Jó, jó, de a vizűé szereti a vizet. Mondjuk, a fürdőkádba tartanám. De nem csinál egy ilyen állat locspoccsot? A feleségem muri zna miatta. De __ teszem azt —, ha kapnék egy CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Július 4-i keresztrejtvénypályázatunk megfejtése: Anya gyermekével, München. Böcklin, Pipacsok a búzában, Faun és Nimfa, Lilaruhás nő. Nyertesek: Csendes Sándor, Kiss Er- nőné, Kocsis Erzsébet, Szat- máry Rudolf né nyíregyházi, Rektor Mária debreceni, Barna Szőgyén Bertalan gá- vai, Erdélyi Mária hodászi, Kalapos Ilona nyírbátori, Vincze László vajai és Mok- ri László vásárosnaményi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. olyan kis vízilovat — atn&J lyiknek víziszonya van, akkor feltétlenül vennék egyet. Érdemes lenne. Te is úgy találod? — Feltétlenül. Ha valamit* akkor tíz—tizenöt dekás víziszonyban szenvedő vízilovat érdemes venni — mondtam meggyőződéssel. — Hol kapok én olyat Pesten? — morfondírozott a barátom. _ Sehol. — Jó volna azonban tudni, mit eszik egy ilyen kis viziló? Mert ha sokat zabái, akkor nem érdemes hozni. De ha megelégszik az ételmaradékokkal — a feleségem kitűnően főz —, ak- kor érdemes volna hozni... — Meghiszem azt. Barátom töprengve nézett maga elé. — Persze, mire jó egy ilyen kis viziló? Semmire; Ha pedig semmire se jó* akkor minek hozzak? Nem mondom, ha fütyülni tudna! Ha találok egy fütyülő* víziszonyban szenvedő, há- zikosztot szerető, kisétvá- gyú, tíz—tizenöt dekás vízilovat, gondolkodás nélkül veszek egyet, mert akkor érdemes. Esténként szívesen elhallgatnám dalolását. — Szép is az — bólogattam. — Nincs szebb a viziló danájánál. Hidd el, nem bánnád meg. Csakis ilyen állatot érdemes venni odakünn. Hol kapsz te ilyet Pesten? — Sehol — felelte barátom. — Azért lenne érdemes venni. Tudod, én akárhányszor külföldön jártam* mindig érdemleges dolgot hoztam. Most is olyat szeretnék hozni. — Nézz jól körül oda«: künn! <— Bízd csak rám. Alaposan körül fogok nézni. S ha találok egy olyan pic! vízilovat, amelyik még repülni is tud, akkor gondolkodás nélkül veszek egyetj mert akkor nagyon érdemes, igaz? — Tökéletesen igazad vast; Csak kis rerpülő vízilovat érdemes venni. — örülök, hogy egyetésv tesz velem. Tudod, elvem az: inkább egy hasznos dolgot veszek, mint sok fölöslegeset. Végül megegyeztünk: Ber- gengóciából tíz—tizenöt dekás, víziszonyban szenvedő, házikoszton élő, kisétvágyú, fütyülő és repülő vízilóval érdemes hozni. Mást nem. Mást Pesten is lehet kapj
