Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-02 / 154. szám
A könyvtári olvasók 40 százaléka tsz-tag Megyénkben 362 könyvtár és négy művelődési autó segíti a dolgozók egyre javuló könyvellátását. A könyvtári kötetek és az olvasók száma évről évre nő. 1952-ben 183 könyvtár volt a megyében 29 ezer kötet könyvvel, az olvasók száma a 10 ezret sem érte el. Jelenleg 600 ezer kötet könyvvel és több mint 90 ezer beiratkozott könyvtári olvasóval rendelkezik a megye, s az olvasók évente másfél millió könyvet kölcsönöznek. Ez a szám még magasabb, tekintve, hogy a kölcsönzött könyvet nemcsak a kölcsönző, hanem a családtagok, szomszédok, ismerősök is olvassák. A megyében egy lakosra 1,1 kötet könyv jut. A lakosság több mint 15 százaléka beiratkozott olvasója a könyvtáraknak. A felnőtt kölcsön- lők 40 százaléka pedig termelőszövetkezeti paraszt. SZÉP A CSERESZNYE... Szabványok a szabványok szabványos alkalmazására És ha mégsem kifogástalan a gyümölcs A vevő csak rápillant a cseresznyére és rögtön megállapítja: ez szép, ez csúnya. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. A gyümölcs- és zöldségfélék osztályba sorolását 37 orszáQVs szabvány szabályozza. Ezek igen részletesek és igényesek: az első osztályú cseresznyének például 17, a szamócának 14- féle követelménynek kell megfelelnie. Ezek között szerepel a gyümölcs frissessége, tisztasága, épsége, kártevőmentessége, érettsége, fajtaazonossága és fajtájára jellemző nagysága, a cseresznyénél még a nyo- módásmentesség és a rugalmasság is. A feltételeket néha pontosan, számszerűen is meghatározzák: az alma például csak akkor kerülhet a különleges AA minőségi osztályba, ha az egy gyümölcsön lévő szépséghibák nagysága együttvéve kisebb egy 5 milliméter átmérőjű kör területénél. A szabván/ok előírásainak többsége azonban nem ennyire egyértelmű. Ezért a minden egyes gyümölcsös zöldségfélére készült termékszabványokon kívül vannak mintavételi és vizsgálati szabványok is — ezek rögzítik, hogy hogyan is kell pontosan megállapítani a termék minőségét és egyéb tulajdonságait. A termékszabványok például általában csak' azt írják elő, hogy az árunak érettnek Jcell lennie. Egy külön szabvány viszont pontosan és részletesen meghatározza 25 zöldségféle különböző érettségi fokozatait és azoknak egyenként 4—5 jellemzőjét. Ebből a szabványból tudhatjuk meg például, hogy a savanyúságnak használt „zöld- paradicsom” akkor felel meg az előírt „zöldérett” fokozatnak, ha kettévágá- sakor magvai kitérnek a kés útjából. Külön szabványa van az érzékszervi tulajdonságok — azaz a szín, nagyság, alak, felületi tulajdonság, illat és íz — vizsgálatának. Ezek szerint a vizsgálatokat 18—20 Celsius fokos hőmérsékleten, világos, tiszta, szagmentes helyiségben kell végezni, ahol — dohányozni tilos. Ha tehát az üzletekben mégsem kifogástalan a zöldség, vagy a gyümölcs, arról nem a szabványok tehetnek. Hanem? Bár lehet, hogy valamilyen szabvány még hiányzik... Megyeszerte végzik a 20 000 holdnyi dohányföldön a peronoszpóra elleni védekezést. A dombrádi határban háti permetezőkkel is végzik a munkát azokon a területeken, ahol a gépeket nem bírja meg a fellágyult talaj. Magyar áruk sikere a Poznani Nemzetközi Vásáron Boros Gyula tanácsos, a varsói magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője nyilatkozott a Poznani Nemzetközi Vásár magyar mérlegéről. A Poznani Nemzetközi Vásár továbbra is a keletnyugati találkozó egyik legfontosabb pontja maradt. A vásár és az üzletkötések befejeztével megállapítható, hogy a magyar pavilon a múlt évinél sokkal nagyobb üzleti eredménnyel zárt. — Szándékunk az volt, hogy a poznami vásárt az idei és a jövő évi export fokozására használjuk fel. Ez teljes mértékben sikerült. A vásár alkalmával nagy mennyiségű kútfúró berendezést, húsz dömpert, szerszámgépeket, röntgenberendezéseket, alumíniumedényeket. alumíniumárukat, gyógyszert, 600 000 palack tokaji és egyéb borfajtát, 1000 hektoliter konyakot, valamint 200 tonna mézet adtunk el még idei szállításra. A jövő évre lekötöttünk nagy mennyiségű bányász fejlámpaizzót, különböző műszereket több mint egymillió rubel értékben, valamint nagyobb jelentőségű gyógyszerszállítási megállapodást írtunk alá. Ami az idei üzletkötésünk értékét illeti, meg kell állapítani, hogy az 10 százalékban import és 90 százalékban export. A poznani vásár tehát jelentős gazdasági eredménnyel zárult a nagy erkölcsi siker mellett, melyet az idén a különösen ízlésesen kiképzett pavilonunk a vásáron a szakemberek és a nagyközönség körében aratott. Kész ruhák a nyíregyházi boltokban: • Javult a választék, de még hibás az árulerités Az utóbbi években egyre népszerűbb lett a konfekció. Ennek oka, hogy jobb a választék. A Nyíregyházi Iparcikk Kisker. 17-es számú férfikonfekció üzletében a különböző műszálas alapanyagú nyári öltönyöket tíz színben tudják kínálni a vevőknek. Kapható import száz- százalékos gyapjúruha is. Viszojt kevés az igazán olcsó 500—600 forintos műszálas öltöny, az 50-től 56- os mértékű konfekcióáru. Az Állami Áruházban a keresletnek megfelelően nem mindig tudják az igényeket kielégíteni. Például, a szintetikus alapanyagból készült férfiöltönyökből, női ruhákból, szoknyákból, kosztümökből lényegesen kevesebb a választék, mint a kereslet. A női k'»>nf ekei óosztályon színekben, mintában valóban sokféle nyári ruha kínálja magát, a fazortok azonban elég egyhangúak. Nyári kartonruhákból, több mint húsz szín található. Újdonság a női .szivacskabát, pasztell színekben. Nagy a választék a nők körében kedvelt Krisztina-blúzokból is. Viszont kevés a női Szaturnusz fekete és sötétkék konfekció, pedig az igény nagy. A bébi, bakfis és leányruhák különböző színekben, fazonokban igen olcsón, bő választékban kaphatók. Hiány van a kis kamasz hágó öltönyökből. A férfiosztályon szegényes a választék a terliszter és jeszter öltönyökből, pedig most ez a viselet a legkeresettebb. Alig találni — csak mutatóban — osztályon felüli, tiszta gyapjúöltönyt, fekete és sötétkék ruhákat. A rendelés időben és rendszeresen eljut az illetékesekhez és mégis... Sok gondot okoz az Iparcikk Kisker. 7-es számú konfekcióüzletében is a jeszter és terliszter öltönyök méretes hiánya. öt évvel ezelőtt a kisebb méretű öltöny volt a keresett, most inkább az 50-től 56-os méretig nagyobb a kereslet, amiből a legkevesebb van. Hasonlóan kevés a feles- méretű öltöny. A zakó éppen megfelel, de a hozzávaló nadrág hosszú, vagy rövid. Bő választék van — sötét és világos színekben — hágó öltönyökből. Itt is hiányoznak a fekete és tiszta gyapjú öltönyök. A nyíregyházi konfekcióüzleteket járva, a tapasztalat azt mutatja: lényegesen jobb az ellátás, mint egy évvel ezelőtt, de jócskán akad még áruterítési hiba is. B. U Gazdasági alapfogalmak Az életszínvonalról A gazdasági és tervező munka gyakorlatában általában az egy főre eső reál- jövedelmet használják az életszínvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez a mutató önmagában csak megközelítően tükrözi a mindenkori élet- színvonalat. A gyakorlatban rengeteg olyan intézkedés történik az életszínvonal emelése érdekében, amely számokkal nem, vagy csak nehezen határozható meg, tehát kívül esik az egy főre jutó reáljövedelem mutatóján. Az életszínvonal talán a legösszetettebb, legsokoldalúbb közgazdasági fogalom. Ez természetes, hiszen sokoldalú, összetett maga az élet is és ha „színvonalát” értékelni akarjuk, sok oldalról kell megvizsgálnunk. Mi határozza meg főbb összefüggéseiben az életszínvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasztott, felhasznált anyagi javak, élelmiszerek, ruházati cikkek, tisztálkodási kellékek, stb. mennyisége. Ez eléggé világos és összegezhető anyagi formájában, s pénzformájában egyaránt. De vajron mindegy-e az életszínvonal szempont iából, ha pl. szélesedik e cikkek választéka, vagy változik az összetételük, vagy javul a minőségük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példával éljünk: a műszálból készült férfizoknik elterjedése nyomán lassan, szinte feledésbe merül a z-oknistoppolás, ami pedig nem is olyan régen ■— főleg a többgyermekes családoknál — a háziasszony rengeteg idejét rabolta el. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők együtt jelentősen befolyásolják az életszínvonalat, de számszerűen bizony nehezen mutathatók ki. Az egészségügyi ellátás minősége ugyancsak fontos tényező és ezt a reáljövedelem számításnál figyelembe is veszik. De pl. az egyre szaporodó nagyhatású gyógyszerek megjelenése, használata és hatásuk már nehezen mérhető számszerűen. A szociális ellátottság az öregekről, gyerekekről történő gondoskodás a szocialista országokban — így hazánkban _ messze megelőzi még a nálunk jóval fejlettebb, gazdagabb tőkés országokat is. A lakáskörülmények az életszínvonal egyik legfontosabb tényezőjét jelentik. Bizonyos fokig összefügg ezzel a gáz-, víz-, villanyellátás, az egyébb szolgáltatásokkal való ellátottság, a közlekedés fejlettsége, stb. Főleg az utóbbiak olyan természetűek, amelyeket sokan figyelmen kívül hagynak, ha az életszínvonalról esik szó. A kulturális szükségletek kielégítése, az iskoláztató* színvonala, lehetőségei egyre nagyobb fontosságra tesznek szert életünkben. A munkakörülmények alakulásáról, a munkaidő hosszáról, a munka nehézségeiről, stb. szintén nem feledkezhetünk meg, ugyanúgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhasználáshoz nyújtott lehetőségekről: a pihenési, szórakozási lehetőségekről, stb. Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mutatja. milyen szerteágazó tényezői vannak az életszínvonalnak, és ezeknek csak egy része határozható meg számokkal. Az egy főre jutó reáljövedelem 1949 óta mintegy kétszeresére nőtt hazánkban. De emellett sem szabad megfeledkezni az életszínvonalat befolyásoló számokkal nem mérhető tényezőkről, mert ezek is hozzájárulnak életünk szebbé, könnyebbé és kulturáltabbá válásához. B. Gy. Baj — baráti szívességiből A konyhasó is méreg lehet Miért hat hamarabb az ital az alkoholistára? Évadzárás — évad nyitás a megyei művelődési házban A közelmúltban tartotta „évadzáró” s egyúttal „évadnyitó” megbeszélését a József Attila Megyei Művelődési Ház társadalmi vezetősége. Az új népművelési Idény munkatervének elkészítését, a legfontosabb feladatokat beszélték meg. Meghívták a különböző művelődési szerveket is, hogy az igényeket figyelembe vehessék a következő hónapok műsorának elkészítésénél. Komoly helyet kap a megyei művelődési ház munkatervében a megyében dolgozó szocialista munkabrigádok kulturális célkitűzéseinek segítése. A napokban dolgozzák fel a munkabrigádok eddigi művelődési tevékenységét. Paracelsus, a XV. század nagy orvosa mondotta: „Önmagában egyetlen anyag sem méreg, csupán az adagon múlik, hogy azzá legyen”. A mindennapi élet gyakorlatában már csak azokat az anyagokat tekintjük méregnek, amelyek igen csekély mennyiségben is megakadályozzák a szervezet életműködését. Tudományos szempontból azonban csaknem valamennyi gyógyszer, sőt a szokásosnál nagyobb mennyiségben még a mindennapi étkezés céljait szolgáló konyhasó is méreg lehet az egészséges szervezet számára. A gyógyszermánia A gyógyszerfogyasztás rohamos növekedésének két oka van. A kutató orvostudomány mind több és több gyógyszerrel siet a gyógyító orvosok segítségére, de rendkívüli módon szaporodik az orvosi előírás nélkül, sőt gyakran a2 orvosi előírás ellenére gyógyszert szedő betegek száma. Ezek az emberek azután nemcsak magukat, hanem környezetükben élőket — rokonaikat és munkatársaikat — is előszeretettel ellátják gyógyszerrel. Az eredmény pedig nem egyszer kisebb-nagyobb mérgezés. Éppen ezért gyógyszert csak orvosi előírásra és az előírás szigorú betartásával szedjünk. Miért hangsúlyozzuk, az előírás szigorú betartását? Előfordult például amikor a beteg kanalas gyógyszert kapott orvosától azzal az utasítással, hogy naponta háromszor egy evőkanállal vegyen belőle. A beteg nem mérte kanállal a gyógyszert, hanem — kihúzva a dugót — reggel, délben és este ivott egy-egy „jó kortyot’. így körülbelül az előirt gyógyszermennyiségnek ötszörösét fogyasztotta el. És a történet vége? Késő este súlyos mérgezési tünetekkel szállították kórházba. Az orvos figyelembe veszi a beteg testsúlyát is, amikor előírja a gyógyszer egy napi adagját. Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy egy 100 kg súlyú ember ételből is lényegesen nagyobb mennyiséget fogyaszt, mint egy átlag súlyú, vagy még annál is könnyebb egyén. Ha egy ilyen nagy súlyú ember panaszával, betegségével orvoshoz fordul, az orvos természetesen a súlyának megfelelő meny- nyiséget ír elő: például 3x2 tablettát naponta. A beteg használja, panaszai megszűnnek, meggyógyul, a gyógyszerből azonban marad. Nagy súlyú betegünk barátja hasonló panaszokat érez, mire ő „jószívűen” maradék gyógyszerét átadja és mert alapos ember, közli az orvosi utasításokat is: 3x2 tabletta naponta. Csak arra nem gondol, hogy az általa „kuruzsolt” ember súlya az övének talán csak a fele. Az eredmény? A várt gyógyulás helyett — a kétszeres gyógyszer.idag miatt — mérgezés következik. Csecsemőknél, öregeknél vigyázat Csecsemők, kisgyermekek és nagyon idős emberek esetében az orvos a testsúlyon kívül még sok más tényezőt is figyelembe vesz, mert szervezetük számos gyógyszerre a felnőtt emberétől teljesen eltérő módon válaszol. Éppen ezért a csecsemők, kisgyermekek és idős emberek hozzánemértő gyógyszeres kezelése szokott a legsúlyosabb következményekkel járni. A gyógyszerek a szervezetbe kerülve elbomlanak, vagy bomlás nélkül ürülnek ki. A gyógyszerek „lebontása” a szervezet vegykonyháján, a májban történik. Érthető módon a gyógyszer anyagának lebontásával annak hatása is megszűnik. A máj betegségei esetén azon. ban ugyanaz a gyógyszer — méj"eg — mennyiség hosz- szabb ideig tartózkodik a szervezetben, mert a beteg máj nehezen képes csak „lebontani”. Ilyen esetben tehát már a mérgező adagnál kisebb mennyiség is mérgező hatást válthat ki. Jellemző példa erre áz orvosi tilalom ellenére szeszes italt fogyasztó májbeteg, akinek egy-két pohár ital is megárt, mert a • szesz lebontását is a máj végzi és betegen még a kis mennyiség lebontására is képtelen. Azok az idült alkoholisták, akik már egy fröccstől is berúgnak, azért részegszenek meg ilyen kevés meny- nyiségű alkoholtól, mert májuk éppen az évek óta üjrtó alkoholfogyasztás miatt súlyosan megbetegedett. A gyógyszer nem fűszer, amit ki-ki saját ízlése által kívánt mennyiségben fogyaszt, és ha nincs a háznál, hát szükség esetén kölcsönkér, s nem cigaretta* vagy cukorka, amit kínál, vagy elfogad az ember. A gyógyszer gyógyít, de — mérgezhet is! (Dr. M. S.)
